Bácsmegyei Napló, 1925. június (26. évfolyam, 147-172. szám)
1925-06-14 / 157. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925 junius 14. Újabb hat halálos Ítélet Szófiában A boigár polgári ellenzék a fehér terror ellen Szófiából jelentik : A szófiai haditörvényszék pénteken éjszaka újabb hat halálos Ítéletet hozott. A haditörvényszék kőtéláltali halálra Ítélte Miltenov alezredest, a katonai műszaki műhelyek vezetőjét, aki ellen az volt a vád, hogy fegyvereket és robbantószereket szolgáltatott ki a kommunistáknak, továbbá szökésben levő társait, Milenov őr. nagyot, Krotnov századost és még három földmivespártit, akiket a kommunista-akciókban való részvétellel vádoltak. Pencev és Lulcsev vádlottakat, akik a kommunista-párt végrehajtó-bizottságának tagjait rejtegették, 6—10 évi börtönre ítélték, Kruder vádlottat pedig felmentették, Az újabb halálos ítéleteket a bolgár közvélemény nem a legkedvezőbb hangulattal fogadta. A polgári pártok közül a demokraták azt kívánják, hogy aCankov-kormányszí/ntesse már be a további statáriális ítéleteket, amelyek Bulgária ellen külföldön ellenséges hangulatot teremtenek. Marinkovics Pavle halálára Az elhunyt államférfi fogadta Rákóczi hamvait a szerb határon A Bácsmegyei Napló szombat reggeli számában beszámolt már Marinkovics Pavle volt miniszter haláláról. Marinkovics Pavle évtizedek óta a szerb közélet kimagasló egyénisége volt. Már fiatal korában egyik legértékesebb tagja volt Novakovics Stojan vezetése alatt álló haladópártnak. Legnevezetesebb munkája az 1901. évi alkotmány, amelynek ő volt megalkotója és védelmezője a szkupstinában, különösen a radikálispárttai szemben. Később athéni követté nevezték ki, majd ő volt a párisi és később a szentpétervári szerb követség vezetője. A szerb-magyar barátság eszméjének lelkes harcosa volt és különösen mint a szerb újságírók egyesületének elnöke Fejtett ki a két ország együttműködése érdekében erős propagandát. Amikor 1906-ban Rákóczi Ferenc hamvait hazaszállították Magyarországba, Marinkovics Pavle indítványára határozta el a szkupstina, hogy küldöttségileg vesz részt a magyar fejedelem hamvainak újbóli eltemetésén. Marinkovics vezetésével a szkupstina egy nagy küldöttsége külön hajón utazott el Orsovára, ahol Rákóczi hamvainál Marinkovics lelkes beszédet mondott és letette a magyar fejedelem koporsójára a szerb nemzet koszorúját. Ugyancsak az ő befolyásának volt köszönhető, hogy Rákóczi hamvainak megérkezésekor az Orsóvával szemben szerb területen fekvő Tekejánál a szerb ágyuk százegy diszlövéssel fogadták a hazatérő magyar fejedelem hamvait. Marinkovics Pávlénak azonban nem volt szerencséje az akkori magyar koalicós kormánynál, amelynek elnöke Wekerle Sándor Pécstől való félelmében nem fogadta a szerb nép és a szkupstina küldöttségét és bár a magyar kormány nem akadályozta meg a küldöttség tisztelgését, gróf Apponyi Albert és Kossuth Ferenc, akik a kormány nevében fogadták Rákóczi hamvait, kerülték a találkozást az előkelő szerb küldöttséggel. Ez az incidens óriási konsternációt keltett Szerbiában és Marinkovics nem tudta me<-' ’ ni a maga álláspontját a magyar i.orm.i y magatartásával szemben. Ez a kudarc és súlyos csalódás annyira eh.edvetlenitette Marinkovicsot, hogy hosszú időre visszavonult a politikai és közéleti szerepléstől és csak akkor tért vissza a politikai életbe, araikor Szerbia nemzetközi bonyodalmak következtében súlyos helyzetbe került és . kség volt ismét az ő nag.y tudására és államférfiul bölcseségére. A háború alatt Marinkovics Pavle Bukarestben mint Szerbia követe működött. A háború után 1919-ben a Protics-kabinet erdőügyi minisztere, 1920-ban a Davidovics-kormányban közoktatásügyi miniszter, a Vesznics-kormányban pedig vallásügyi miniszter volt. Ugyanebben az évben a szombori kerület demokrata programmal képviselővé választotta és 1923-ig tagja volt a parlamentnek. Halálával a szerb-magyar közeledésgondolat értékes barátot veszített el. A dinár Zürichben 9*10 A jugoszláv valuta további emelkedését várják A Kumanudi—Plavsics-féle valutadiktatura fénykorában, 1923. szeptemberében érte el utoljára a dinár a 9 centimesen felüli árolyamot Zürichben, amikor mesterséges eszközökkel és nagy áldozatokkal igyekeztek a kurzust felhajtani. Az erőszakos árfolyamjavitásf akkor súlyos összeroppanás követte és csak lassú lépésekkel következhetett be az a gyógyulás, amelynek fokmérőié ismét a, 9 centimesen felül jegyzi a dinár svájci értékét Az a szilárd bázis, amelyen a SHS. királyság gazdasági struktúrája felépül, kétségtelenné tette, hogy a jugoszláv valutának javulnia kell. A mezőgazdasági termelés, amely az ország gazdasági berendezkedésének alapját képezi, teljesítette feladatát a valutajavitás terén is, különösen az elmúlt gazdasági évben, amikor a középeurópai termelő-államok közül egyedül Jugoszláviának volt exportálható gabonád ja és lisztje. Tudvalevő, hogy a múlt esztendőben Románia, Bulgária és Magyarország is itt vásároltak búzát és természetes, hogy az uj gabonakivitelt idény előtt a fogyasztó államok érdeklődése most ismét elsősorban a jugo-, szláviai gabona felé fordul. Ausztria, Olaszország és Csehszlovákia már most igyekeznek magukat beogradi devizában fedezni, a bécsi, prágai, milánói tőzsdén nagy kereslet nyilvánul meg a dinár iránt és ezzel magyarázható, hogy alig néhány hét alatt 8.40-ről 9 centimes fölé emelkedett a jugoszláv kifizetés értéke. Az elmúlt héten még 8.60—8.70 körül ingadozott a dinár, ezen a héten pedig a javulás gyors iramban emelkedett 9 fölé. A pénteki zürichi nyitókurzus még 8.80, a zárókurzus pedig 8.925 volt, szombaton reggel és a déli zárlatnál pedig 9.10 centimessei jegyezték Beogradot Zürichben, ahol tudvalévőén a bécsi és prágai kurzusjelentések alapján állapítják meg döntő kompetenciával az összes keleteurópai valutakurzusokat. A belföldi tőzsdéken, Beogradban és Zagrebban az idegen devizák kurzusai is erősen reagáltak a dinár külföldi javulására és a zürichi paritásnak megfelelően csökkentek a devizaárfolyamok mindkét tőzsdén. Kétségtelen, hogy a belföldi pénzpiac is reálisnak látja a dinár javulását, sőt az a tény, hogy még mindig erős kínálat van devizában, azt bizonyítja, hogy a gazdasági körök a dinár további emelkedésére számítanak. Ez a számítás természetesen szorosan összefügg azzal, hogy az egész országban az idén is nagyon kedvező termést várnak és azt hiszik, hogy az idei exportálható mennyiség még a múlt évit is felül fogja múlni. Általában a belföldi pénzügyi körökben az a vélemény, hogy a dinár még nem érte el kulminál dós pontját, sőt az optimisták arra számítanak, hogy kedvező körülmények mellett a kulmináció 10 sentimesen felül fog emelkedni és a kormány 10 cen•? timesnél fogja a dinár árfolyamát stabilizálni. Ennek a feltevésnek a hatása szemmelláthatóan megnyilvánul a gazdasági élet számos ágában,, elsősorban az importban, mert a kereskedők újból tartózkodnak a behozataltól, arra számítva, hogy hamarosan a mai árfolyamnál olcsóbban szerezhetik be külföldi fizetőeszközeiket. A gabona ára is lefelé tendál, az idegen devizákra pedig a nagy kínálat mellett csak a napi fizetések fedezésére akad vevő. Lehet ugyan, hogy egyelőre túlzott a dinár, további nagy emelkedésébe vetett bizakodás, bizonyosra vehető azonban, hogy a 9 centimes körüli mostani árfolyam az egészséges valutajavulds eredménye és annak állandósulását minden körülmény biztosítja. A Szrnao belső harca Ki akarják buktatni dr. Cseremov Györgyöt Amint értesülünk, a radikálispárt nagy tömegekben fog a Srnao noviszadi szervezetébe belépni, kogy onnan dr. Cseremov Györgyöt és szükkörü környezetét kiszorítsa. Ezen a gyűlésen Grcsics Gruját, a radikálispárt titkárát akarják a Srnao elnökévé választani. Dr. Csefemov György városi tiszti orvos, a Srnao tartományi elnöke ugyancsak vasárnapra és szintén a „Három koroná“-ba, de egy órával korábbra, délelőtt 9 órára teljes ülésre hivta egybe a Srnao vajdasági tartományi szervezetét, amelyen dr. Cseremov György fog elnökölni és a napirenden a következő tárgyak szerepelnek: jelentés a múlt évi müködésrő', az elnökség ujjáválasztása és esetleges indítványok. A 9 órai gyűlésnek szemmelláthatólag az a célja, hogy lehetetlenné tegye az egy órával utóbb ugyanarra a helyre egybehívott gyűlés megtartását. A rendőrség gondoskodni fog a rend fenntartásáról. A noviszadi Srnao kebelében lezajlott legutóbbi események élénken foglalkoztatják a vajdasági közvéleményt. Dr. Ilics Bránkó, a noviszadi radikálispártnak elnöke szombati számunkban közölt nyilatkozatában már kijelentette, hogy a Srnaobó! történt kizárásokkal az „utolsó szó“ még nincs kimondva és vasárnap a Srnao újabb ülést tart, amelynek tárgysorán szereplő kérdések sorsdöntőek lesznek a noviszadi Srnao létére. Szombat reggelre ismét két falragasz jelent meg Noviszad uccáin. Áz egyik falragaszon a Srnao országos főbizottsága vasárnap délelőtt tíz órára a „Három korona“ vendéglőbe teljes ülésre hívta össze a Srnao noviszadi szervezetét, amelyen a meghívó szerint Nenadovics Stevan, a Srnao beogradi országos vezetőségének alelnöke fog elnökölni és a napirenden uj tagok felvétele és uj vezetőség megválasztása fog szerepelni. Visszakapják földjüket a hajdujárási gazdák A miniszteri döntés szerint az uj telepeseknek el kell hagyniok a földeket — A minisztérium szerint az optálók önhatalmúlag foglalták el a régi bérlők birtokait Szubotica város hajdujárási. vdgóiárási és csordaiárási földjeit, a melyeket kis parcellákban évtizedek óta árendások bérelnek, ezv hónappal ezelőtt az agrárhivatal utján magyarországi optálók foglalták el. Az optálók a már megművelt, bevetett földeket birtokukba vették és a régi bérlőket lakóházaikból is kitelepítették. A bérlők, akiket sokszoros jogsérelem ért: ősi kisbirtokukból telepítették ki őket a gazdasági év közepén, hogy munkájuk termését mások takarítsák be olyan földekről, amelyek — gyümölcsösök, szőlők, konyhakertészet, lóherések — a törvény értelmében nem vehetők igénybe agrárcélokra, panasszal fordultak az agrárreform-minisztériumhoz-A minisztérium most hozta meg döntését, amelyet megküldött a szuboticai városi tanácsnak és dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselőnek, a bérlők iogii megbízottjának. A minisztérium döntése értelmében az optálók jogtalanul foglalták el a parcellákat, amelyeknek termése és háborítatlan birtoklása a régi bérlőket illeti meg. A határozatot, amelynek foganatosítására előreláthatólag hamarosan sor kerül, bonyodalmas eljárás előzte meg. A huszonötéves városi bérletek bérlői, akik a használhatatlan homokos területet feljavították, természetesen nagy elkeseredéssel fogadták a jogtalan támadást, a mellyel egyik napról a másikra megfosztották őket évtizedes munkájuk gyümölcsétől, kenyerüktől és hajlékuktól. Növelte az igazságtalanság érzését az a tudat, hogy a város, mint a földek tulajdonosa, nem tett idejekorán lépéseket, hogv megvédje a bérlőit, akik erre az évre is megfizették a bérletet és nem figyel meztette az agrárhivatalt, hogy ugyanott még sok megmunkálásán homokos föld van. amelyet inkább ki lehetne osztani az ootálók között. mint a már megművelt és birtokbanlévő parcellákat-A kitelepítés ellen elsőnek Sarcsevics Torna bérlő tett távirati feljelentést az agrárminisztériumnál, sürgős közbelépést kérve a jogtalanság megakadályozására. A minisztérium nem ismerte a tényállást, mert a minisztériumhoz beterjesztett kataszteri ivek a földeket városi legelőknek tüntetik fel és a felméréseket eszközlő agrárhivatalt orosz mérnök sem tett jelentést a tényleges állapotról. A hajléktalanná vált bérlők felkérésére ekkor dr. Pleszkovics Lukács több ízben lépéseket tett a minisztériumnál és a noviszadi agrárhivatalnál, ahova időközben a feljelentést a minisztérium leküldte. A noviszadi agrárhivatal végül referátumot készített. amelyben közli a minisztériummal, hogy a bérlők mind magyarok: tehát a föld elvétele megérthető. Az agrárreform-minisztériumnál foganatba tett eljárással egyidejűleg a bérlők a bíróságnál is pert indítottak birtokháborítás miatt. A kereset alperesnek teszi meg Szubotica várost is. amely a bérlők szerint mulasztást követett el a le nem foglalt földek átengedésénél. A szuboticai járásbíróság nemrég hozott Ítéletében a keresetet elutasította, azzal az indokolással, hogy a bíróság illetékessége agrárreformügvekre nem terjed ki. Ezt követte az agrárreform-minisztérium döntése, amelyet a bérlők jogi képviselőjének közbenjárására hozott meg. A döntés kimondja. hogy az- ontálókat nem vezették be a bérleti földek birtokába, hanem számukra csupán felméréseket eszközöltek. A földek kiosztására csak a jövő gazdasági év eleién kerülhet sor. azzal a feltétellel, ha az agrárreviziöbizottság. amely a iövő héten kezdi meg működését, jóváhagyja a felmért területek kiosztását. Dr. Pleszkovics Lukács a határozat vétele után eljárt a városnál, hogy régi bérlőket visszahelyezzék birtokaikba.
