Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-30 / 145. szám

1925. május 30. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal. Sz ab adláhr ahelyezték Lederer Gusztáv öccsét Lederer Kodelka meggyilkolása után rálőtt feleségére ? Budapestről jelentik : Az ügyészség elkészítette Lederer Gusztávné és só­gora, Lederer Sándor bűnügyében a vádiratot, amely Lederer Gusztávnét egyrendbeli csalás bűntettével, mint tettestársat, egyrendbeli gyilkosság bűntettében, mint felbujtót és egy­rendbeli lopás bűntettével, mint tet­testársat, Lederer Sándort pdig bűnpártolással vádolta. A főtárgya­­iást a rendkívül érdekes pörben há­rom-négy héten belül tartják meg. A vádirat elkészítésével egyidejűleg Lederer Gusztávné védője felkereste a vizsgálóbírót azzal, hogy rendelje el a vizsgálat kiegészítését bizonyos fontos momentumokra vonatkozóan, amelyek Ledéremé sorsára messze­menő kihatással lehetnek. A védő azt próbálja bizonyítani, hogy Lederer Gusztáv miután Kodelkát agyonlőtte, rálött feleségére is, akit azonban a golyó nem talált. Ledererné szerint a golyó az ebédlő falába fúródott, il­letve erejét vesztve a falról lepattant. A golyó nyoma állítólag még mindig látszik a falon és ezért » védő arra kérte a vizsgálóbírót, hogy rend fjen el helyszíni szemlél Leder érék Tölgyfa­­uccai lakásában. Az ügyészség azt indítványozta a vizsgálóbírónak, hogy Lederer Sán­dort, akit csak bűnpártolással vádol­nak, helyezze szabadlábra. A vizs­­gátóbiró az ügyészség indítványa alapján szabadlábra is helyezte Le­derer Sándort, aki pénteken a déli órákban hagyta el a Markó-uccai­­íogházat. .----------"■'■i —B—ü ------­Felmenteti; leányszöktetők Járásbiró és közjegyző harca Tárgyalások a noviszadi felekbviteli bíróság elölt Sztojanovits Szima kisturaki iöldmives Szerelmes volt Szubu Péter jómódú to ráki gazda leányába. Sztojanovits Szi­ma apja Sztojanovits Láza egy na,p el­ment Szubu Péterhez és megkérte a fia számára leánya kezét, de a leány apja, arra való hivatkozással, hogy a leány még fiatal, nem egyezett bele a házas­ságba. Sztojanovits Szima a leány ap­jától kapott kosár után 1920 április 7-én két barátjával: Okolicsányi Lázárral és Future Juonnal kocsira ült és a mezőre hajtott, ahol Szubu Anica több barátnő­jével labdázott. A leányt megragadták, kocsira tették és egy Szárcsa község melletti szállásra hajtottak. Amikor Szu­bu Péter leánya elrablásáról értesült, szintén kocsira ült és leánya után haj­tott, de mert nem találta meg, feljelen­tette a csendőrségen, amely csak har­madnap akadt a megszöktetett leányra. A becskereki ügyészség mind a három letartóztatott ellen személyes szabadság megsértésének büntette miatt emelt vá­dat. Szubu Anica közben máshoz ment férjhez és a becskereki törvényszéken megtartott főtárgyaláson azt vallotta, hogy Sztojanovits Szima erőszakkal ra­bolta el és sohase akart a felesége len­ni. A vádlottak ezzel szemben egybe­hangzóan vallották, hogy a leány meg­beszélte velük a szöktetést, mert sze­rette Szimát és el volt keseredve, hogy apja ellenezte a házasságot. Több ki­hallgatott tanú hasonló vallomást tett, sőt beigazolást nyert, hogy a leány a három napot a szálláson önként töltötte együtt Szimával. mire a becskereki tör­vényszék a vádlottakat felmentette. Az ügyész felebbezését a főügyész vissza­vonta], mire dr. Mattes Milán noviszadi ügyvéd, Szubu Anica. képviselője átvette a vád képviseletét. A noviszadi felebb­­viteli bíróság pénteken az Ítéletet hely­benhagyta. # Dr. Knezevics Tódor alibunári királyi közjegyzőt Csulics Zvezdán járásbiró többször megbírságolta, mert több eset­ben nem tartotta meg ai törvényben elő­­irt időn belül a hagyatéki tárgyaláso­kat. Dr. Knezsevics közjegyző a végzé­sek ellen felfolyamodással élt és ezek­ben Csulics járásbiróról sértő módon nyilatkozott. Egyik beadványában ezt irta: — Meg vagyok győződve, hogy mind­eddig minden járásbiró, akinek valame­lyik közjegyzővel személyes ügye volt, azt magánúton intézte el, nem élt visz­sza hivatalos hatalmával, nem sülyesz­­tette le az igazságszolgáltatás színvona­lát és nem dokumentálta ilyen módon, hoigy nincs igazság és nincs törvény. Akii nem érti meg a törvényt, aiki nem tudja azt alkalmazni, aki annak inten­cióit nem tudja felfogni, aki nem. vesz magának annyi fáradságot, hogy az ed­digi gyakorlatot tanulmányozza, az nem is tud Ítéletet hozni. A pancsevói törvényszék ezért 1924. március 18-án dr. Knezsevics Tódor köz­jegyzőt feltételesen öt napi fogházra Ítélte, amelynek végrehajtását azonban felfüggesztette. Dr. Knezsevics felebbezett az ítélet ellen, de a noviszadi felebbviteli biróság azt pénteken helybenhagyta. Aiaglia semleges területet akar Franciaország és Németország között Az antant követeli a német katonai szervezetek feloszlatását Londonból jelentik: Anglia a garancia­paktumot kizárólag a rajnai határra akarja korlátozni és a kormány — mint a Times péntek reggeli számában közli — el van határozva, hogy a tárgyaláso­kat a biztonsági szerződés kérdésében most már gyorsabb ütemben fogja siet­tetni. Az a jegyzék, amelyet Chamber­lain külügyminiszter a garanciajavasla­tok tekintetében a francia kormányhoz intézett, behatóan ismerteti, hogy miben tér el az angol és a francia álláspont és milyen alapon lehet legbiztosabban meg­egyezésre jutni. Angol felfogás szerint Németország és Franciaország között a jövőben min­den területi bonyodalmat megelőzne az, ha a semleges Svájc belevonásáva! a két állam között kötendő paktum semle­ges területet határolna el, amelynek sérthetetlenségét Anglia is garantálná, igy tehát Franciaország számára ez sokkal nagyobb biztonság volna, mint a rajnai terület időhatárhoz kötött katonai megszállása. Az angol kormány semmi szín alatt sem hajlandó uj kötelezettsé­geket vállalni, amelyek a békeszerződé­sek rendelkezésein túlterjednének, ellen­ben örömmel üdvözölne minden olyan megoldást, amely választott bíróságok döntésével tenné elkerülhetővé a fegy­veres konfliktusokat a német birodalom és Franciaország között. Etekintetben úgy vélekedik Anglia, hogy sokkal hathatósabb az olyan köte­lezettség, amelyet Németország önként vállal, mint a békeszerződésben rákény­­szeritett föltétel. A Daily Telegraph diplomáciai mun­katársának értesülése szerint a német birodalmi kormányhoz intézendő lefegy­verzési jegyzék követelni fogja, hogy Németország a birodalmi hadügyminisz­térium és a birodalmi hadsereg törzs­karának bizonyos osztályait szüntesse meg, mert ezek a régi nagyvezérkar mozgósítási és hadműveleti osztályának helyettesitői. További követelés, hogy a hadsereg létszámának arányában csökkentse a német kormány a törzstisztek számát, oszlassa föl a titkos és katonai jellegű szervezeteket, amelyek az egyetemi és más főiskolai ifjúság testnevelése ürü gyén alakultak, szállítsa le a katonai nevelőintézetek számát és szolgáltasson ki bizonyos aktákat, amelyek a mozgó­sításra és hadműveletekre vonatkoznak. Követelik továbbá a szövetségesek a birodalmi rendőrség decentralizálását, a kaszárnyarendszer megszüntetését, a felsorolandó nehéz erődítési ágyuütegek leszerelését és elpusztítását, a Krupp- és a spandaui gyárakban azoknak a gépek­nek megsemmisítését, amelyek hadi­anyagok gyártására alkalmasak, a fegy­verbeviteli tilalom szigorúbb alkalmazá­sát és a vasútvonalakon azoknak a sín­pároknak elpusztítását, amelyek csupán katonai célokra szolgálnak. Rakovszky István igazolja a szocialistákat A választójogi vita a magyar nemzetgyűlés előtt mindenütt bajok vadnak, ahol az áltaiá nos titkos szavazást behozták. Kijelen­tem az ellenzék nevében, hogy mi meg­szavazzuk ezt a törvényjavaslatot ab­ban az esetben, ha a túloldal garantálja, hogy az országban minden baj megszű­nik. Tucatszámmal fordulnak elő az ön­­gyilkosságok, az anyák a Dunának mennek, mert nem tudnak kenyeret adni gyermekeiknek. A legjobb cégek sorra buknak, a- szegénység és nyomorúság kiri az egész országból. A munkátlanok éheznek és ugyanakkor a túloldal azt hirdeti, hogy a nyiltszavazással minden bajon segíteni lehet. Az általános titkos választójog érdekében kezet fogunk a baloldali pártokkal. Ezzel csak kon­zekvensek maradunk a magyar törté­nelmi osztály hivatása iránt. Ez a tör­vényjavaslat nem egyéb, mint a párt­­uralom biztosítása, törvényes intézkedé­sek leple alatt. A titkosság kérdése a keresztény politika egyik legszebb ha­gyománya, öröksége. Azon a felfogáson voltunk, hogy meg kell adnunk a nép­nek a biztosítékot, hogy mentesüljön a nyilvános szavazás üldözéseitől és zak­latásaitól. Nem lehet odaterelni a vá­lasztókat az urnák elé, hogy meggyő­ződésük ellenére legyenek kénytelenek szavazni. (Taps a baloldalon.) Minden befolyásomat érvényesíteni fogom, hogy Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülésén napirend előtt Lendvai- Lehner István szólal fel a Margitszi eteti hirdetett májusi kirúlynöválasztás ügyé­ben, amelyre Klebelsberg Kunó gróf köz­­oktatásügyi miniszter válaszol. Ezután áttérnek a napirendre, a vá­lasztójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Az első szónok. Dabasi- Horváth Móric az általános titkos vá­lasztójog ellen foglal állást. A kormány javaslatát elfogadja. Ezután Rakovszky István áll fel szó­lásra, mire az egységespárt padsoraiban mozgolódás támad. Az elnök csenget és nyugalomra inti a képviselőket. Rakovszky István: Az előttem szóló beszédébe kapcsolódva hangsúlyozni kí­vánom, hogy a történelmi osztály min­dig híven teljesítette kötelességét az or­szág érdekében. 1848-ban, sőt előtte is voltak olyan nemesi családok, amelyek a jobbágyságot minden külső nyomás nélkül is felszabadították. Huszka Vilmos: Ezek destruktivok voltak. (Derültség.) Rakovszky István: Mi, akik a törté­nelmi osztály utódainak hirdetjük ma­gunkat, nem szavazhatunk meg egy re­akciós törvényjavaslatot. A túloldal szó­nokai folyton azt hangoztatták, hogy végetvessek ennek a magyar speciális tásnak. Ez a javaslat reakciós és jog-, fosztó. Rakovszky István: A szociáldemokra­ták ellen legutóbb is elhangzott a haza­­fiatlanság vádja. Ezzel szemben Peidl Gyula kijelentette, hogy nemzeti alapon áll. Klárik Ferenc: Nemcsak ö. hanem az egész párt. Rakovszky István: ö is és a párt is. Konstatálom, éppúgy, mint Friedrich István, hogy a kommunizmus alatt a szocialisták mentettek meg a haláltól. Igaz, hogy a diktatúra számos kegyet­lenségét nem tudták megakadályozni, de mégis ők akadályozták meg, hogy nagyobb vérengzés ne történhessen. A polgári pártok ugyanakkor gyáván el­bújtak, pedig ha harminc bátor ember akadt volna, a rémuralom nem tartha­tott volna három hónapig. Abban az időben igen sok mágnás is hordott vö­rös szalagot a gomblyukában. A szo­cialisták Angliában is nemzeti alapon állnak. Az igazi ellenzéki lelkesedés a régi parlamentben megvolt, de itt nincs meg. Különösen a volt néppárt tagjai­nak ajánlom figyelmébe, hogy nem elég a nemzetgyűlésen ellenzéki 'beszédet mondani, közben pedig, a kormány háta mögé állva, állásokat hajszolni. E szavakra a középső padsorokban nagy lárma tör ki. A baloldalon erősen tapsolnak. Az elnök megállapítja, hogy a szónok sértő kifejezést használt egy párttal szembga és ezért rendreutasitja. Rakovszky István: A politikában visz­­szaélnek a keresztény jelszóval. Szen­­teltvizes beszédeket mondanak, közben pedig megfosztják a népet jogaitól. Az nem az igazi kereszténység, amely ter­rorral dolgozik. Esztergályos János: Okolicsányi! Pö­dör! Rakovszky István: Ez a törvényja­vaslat elveszi a polgárság jogait, köte­lességem tehát, hogy azzal szembeszáll­­jak. (Hosszantartó, zajos taps a balol­dalon. Vázsonyi, Rassay, Szilágyi Lajos és a szociáldemokraták lelkesen ünnep­ük Rakovszkyt). Ostor József a javaslatot általános tárgyalás alapjául elfogadja, de azon sok módosítást tart szükségesnek. Sole párt vette fel programjába az általános titkos választójogot — mondja — de egyik sem valósította meg, így a mun­kapárt sem. Felkiáltások az ellenzéken: Azért is bukott meg a munkapárt! Östör József: A munkapárt azért bu- . kott meg, mert jött egy fiatal király, aki a régi államférfiak helyett a fiatal Esz­­terházy grófot állította a kormány élére. Reisinger Ferenc: Annak a fiatal ki­rálynak több füve volt, mint maguknak! Östör végül kijelenti, igazságtalannak' tartja, hogy a dunántúli városokban nyílt szavazást akarnak behozni. Malasits Géza kifejti, hogy a kormány állandóan a forradalom rémére hivatko­zik, holott az nincsen meg. A javaslat nem a forradalom ellen, hanem a kor­mány hatalmának megtartása érdekében készült. A forradalom nem egyes embe­rek fejében születik meg, hanem a gaz­dasági helyzet idézi elő. Részletesen bi­zonyítja a titkos szavazás szükségessé­gét és főképpen azt kifogásolja, hogy a nyílt szavazást kötelezővé akarják tenni. Nem fogadja el a javaslatot. Kuna P. András elmondja, hogy ré­gebben ő is a titkos szavazás hive volt, azonban rájött arra. hogy a nyílt szava-, zás helyesebb és ezért elfogadja a ja­vaslatot. Esztergályos János külföldi példákkal bizonyltja, hogy ai munkásság legszéle­sebb rétegeinek is meg kell adni a vá­lasztójogot. Hangsúlyozza, hogy a mun­kásság nem akar osztálypolitikát és tá­vol áll a kommunizmustól. Nem fogadja el a javaslatot. Ezután az elnök megszakítja a vitát és kegyeletes szavakkal emlékszik meg Plósz Sándor volt igazságügyminiszter haláláról. A legközelebbi ülést szerda délelőttre tűzik ki és ezzel az ülés hat óra után végétért. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom