Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-30 / 145. szám
1925. május 30. BACSMEGYE1 NAPLÓ 5. oldal. Sz ab adláhr ahelyezték Lederer Gusztáv öccsét Lederer Kodelka meggyilkolása után rálőtt feleségére ? Budapestről jelentik : Az ügyészség elkészítette Lederer Gusztávné és sógora, Lederer Sándor bűnügyében a vádiratot, amely Lederer Gusztávnét egyrendbeli csalás bűntettével, mint tettestársat, egyrendbeli gyilkosság bűntettében, mint felbujtót és egyrendbeli lopás bűntettével, mint tettestársat, Lederer Sándort pdig bűnpártolással vádolta. A főtárgyaiást a rendkívül érdekes pörben három-négy héten belül tartják meg. A vádirat elkészítésével egyidejűleg Lederer Gusztávné védője felkereste a vizsgálóbírót azzal, hogy rendelje el a vizsgálat kiegészítését bizonyos fontos momentumokra vonatkozóan, amelyek Ledéremé sorsára messzemenő kihatással lehetnek. A védő azt próbálja bizonyítani, hogy Lederer Gusztáv miután Kodelkát agyonlőtte, rálött feleségére is, akit azonban a golyó nem talált. Ledererné szerint a golyó az ebédlő falába fúródott, illetve erejét vesztve a falról lepattant. A golyó nyoma állítólag még mindig látszik a falon és ezért » védő arra kérte a vizsgálóbírót, hogy rend fjen el helyszíni szemlél Leder érék Tölgyfauccai lakásában. Az ügyészség azt indítványozta a vizsgálóbírónak, hogy Lederer Sándort, akit csak bűnpártolással vádolnak, helyezze szabadlábra. A vizsgátóbiró az ügyészség indítványa alapján szabadlábra is helyezte Lederer Sándort, aki pénteken a déli órákban hagyta el a Markó-uccaiíogházat. .----------"■'■i —B—ü ------Felmenteti; leányszöktetők Járásbiró és közjegyző harca Tárgyalások a noviszadi felekbviteli bíróság elölt Sztojanovits Szima kisturaki iöldmives Szerelmes volt Szubu Péter jómódú to ráki gazda leányába. Sztojanovits Szima apja Sztojanovits Láza egy na,p elment Szubu Péterhez és megkérte a fia számára leánya kezét, de a leány apja, arra való hivatkozással, hogy a leány még fiatal, nem egyezett bele a házasságba. Sztojanovits Szima a leány apjától kapott kosár után 1920 április 7-én két barátjával: Okolicsányi Lázárral és Future Juonnal kocsira ült és a mezőre hajtott, ahol Szubu Anica több barátnőjével labdázott. A leányt megragadták, kocsira tették és egy Szárcsa község melletti szállásra hajtottak. Amikor Szubu Péter leánya elrablásáról értesült, szintén kocsira ült és leánya után hajtott, de mert nem találta meg, feljelentette a csendőrségen, amely csak harmadnap akadt a megszöktetett leányra. A becskereki ügyészség mind a három letartóztatott ellen személyes szabadság megsértésének büntette miatt emelt vádat. Szubu Anica közben máshoz ment férjhez és a becskereki törvényszéken megtartott főtárgyaláson azt vallotta, hogy Sztojanovits Szima erőszakkal rabolta el és sohase akart a felesége lenni. A vádlottak ezzel szemben egybehangzóan vallották, hogy a leány megbeszélte velük a szöktetést, mert szerette Szimát és el volt keseredve, hogy apja ellenezte a házasságot. Több kihallgatott tanú hasonló vallomást tett, sőt beigazolást nyert, hogy a leány a három napot a szálláson önként töltötte együtt Szimával. mire a becskereki törvényszék a vádlottakat felmentette. Az ügyész felebbezését a főügyész visszavonta], mire dr. Mattes Milán noviszadi ügyvéd, Szubu Anica. képviselője átvette a vád képviseletét. A noviszadi felebbviteli bíróság pénteken az Ítéletet helybenhagyta. # Dr. Knezevics Tódor alibunári királyi közjegyzőt Csulics Zvezdán járásbiró többször megbírságolta, mert több esetben nem tartotta meg ai törvényben előirt időn belül a hagyatéki tárgyalásokat. Dr. Knezsevics közjegyző a végzések ellen felfolyamodással élt és ezekben Csulics járásbiróról sértő módon nyilatkozott. Egyik beadványában ezt irta: — Meg vagyok győződve, hogy mindeddig minden járásbiró, akinek valamelyik közjegyzővel személyes ügye volt, azt magánúton intézte el, nem élt viszsza hivatalos hatalmával, nem sülyesztette le az igazságszolgáltatás színvonalát és nem dokumentálta ilyen módon, hoigy nincs igazság és nincs törvény. Akii nem érti meg a törvényt, aiki nem tudja azt alkalmazni, aki annak intencióit nem tudja felfogni, aki nem. vesz magának annyi fáradságot, hogy az eddigi gyakorlatot tanulmányozza, az nem is tud Ítéletet hozni. A pancsevói törvényszék ezért 1924. március 18-án dr. Knezsevics Tódor közjegyzőt feltételesen öt napi fogházra Ítélte, amelynek végrehajtását azonban felfüggesztette. Dr. Knezsevics felebbezett az ítélet ellen, de a noviszadi felebbviteli biróság azt pénteken helybenhagyta. Aiaglia semleges területet akar Franciaország és Németország között Az antant követeli a német katonai szervezetek feloszlatását Londonból jelentik: Anglia a garanciapaktumot kizárólag a rajnai határra akarja korlátozni és a kormány — mint a Times péntek reggeli számában közli — el van határozva, hogy a tárgyalásokat a biztonsági szerződés kérdésében most már gyorsabb ütemben fogja siettetni. Az a jegyzék, amelyet Chamberlain külügyminiszter a garanciajavaslatok tekintetében a francia kormányhoz intézett, behatóan ismerteti, hogy miben tér el az angol és a francia álláspont és milyen alapon lehet legbiztosabban megegyezésre jutni. Angol felfogás szerint Németország és Franciaország között a jövőben minden területi bonyodalmat megelőzne az, ha a semleges Svájc belevonásáva! a két állam között kötendő paktum semleges területet határolna el, amelynek sérthetetlenségét Anglia is garantálná, igy tehát Franciaország számára ez sokkal nagyobb biztonság volna, mint a rajnai terület időhatárhoz kötött katonai megszállása. Az angol kormány semmi szín alatt sem hajlandó uj kötelezettségeket vállalni, amelyek a békeszerződések rendelkezésein túlterjednének, ellenben örömmel üdvözölne minden olyan megoldást, amely választott bíróságok döntésével tenné elkerülhetővé a fegyveres konfliktusokat a német birodalom és Franciaország között. Etekintetben úgy vélekedik Anglia, hogy sokkal hathatósabb az olyan kötelezettség, amelyet Németország önként vállal, mint a békeszerződésben rákényszeritett föltétel. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársának értesülése szerint a német birodalmi kormányhoz intézendő lefegyverzési jegyzék követelni fogja, hogy Németország a birodalmi hadügyminisztérium és a birodalmi hadsereg törzskarának bizonyos osztályait szüntesse meg, mert ezek a régi nagyvezérkar mozgósítási és hadműveleti osztályának helyettesitői. További követelés, hogy a hadsereg létszámának arányában csökkentse a német kormány a törzstisztek számát, oszlassa föl a titkos és katonai jellegű szervezeteket, amelyek az egyetemi és más főiskolai ifjúság testnevelése ürü gyén alakultak, szállítsa le a katonai nevelőintézetek számát és szolgáltasson ki bizonyos aktákat, amelyek a mozgósításra és hadműveletekre vonatkoznak. Követelik továbbá a szövetségesek a birodalmi rendőrség decentralizálását, a kaszárnyarendszer megszüntetését, a felsorolandó nehéz erődítési ágyuütegek leszerelését és elpusztítását, a Krupp- és a spandaui gyárakban azoknak a gépeknek megsemmisítését, amelyek hadianyagok gyártására alkalmasak, a fegyverbeviteli tilalom szigorúbb alkalmazását és a vasútvonalakon azoknak a sínpároknak elpusztítását, amelyek csupán katonai célokra szolgálnak. Rakovszky István igazolja a szocialistákat A választójogi vita a magyar nemzetgyűlés előtt mindenütt bajok vadnak, ahol az áltaiá nos titkos szavazást behozták. Kijelentem az ellenzék nevében, hogy mi megszavazzuk ezt a törvényjavaslatot abban az esetben, ha a túloldal garantálja, hogy az országban minden baj megszűnik. Tucatszámmal fordulnak elő az öngyilkosságok, az anyák a Dunának mennek, mert nem tudnak kenyeret adni gyermekeiknek. A legjobb cégek sorra buknak, a- szegénység és nyomorúság kiri az egész országból. A munkátlanok éheznek és ugyanakkor a túloldal azt hirdeti, hogy a nyiltszavazással minden bajon segíteni lehet. Az általános titkos választójog érdekében kezet fogunk a baloldali pártokkal. Ezzel csak konzekvensek maradunk a magyar történelmi osztály hivatása iránt. Ez a törvényjavaslat nem egyéb, mint a párturalom biztosítása, törvényes intézkedések leple alatt. A titkosság kérdése a keresztény politika egyik legszebb hagyománya, öröksége. Azon a felfogáson voltunk, hogy meg kell adnunk a népnek a biztosítékot, hogy mentesüljön a nyilvános szavazás üldözéseitől és zaklatásaitól. Nem lehet odaterelni a választókat az urnák elé, hogy meggyőződésük ellenére legyenek kénytelenek szavazni. (Taps a baloldalon.) Minden befolyásomat érvényesíteni fogom, hogy Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülésén napirend előtt Lendvai- Lehner István szólal fel a Margitszi eteti hirdetett májusi kirúlynöválasztás ügyében, amelyre Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter válaszol. Ezután áttérnek a napirendre, a választójogi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Az első szónok. Dabasi- Horváth Móric az általános titkos választójog ellen foglal állást. A kormány javaslatát elfogadja. Ezután Rakovszky István áll fel szólásra, mire az egységespárt padsoraiban mozgolódás támad. Az elnök csenget és nyugalomra inti a képviselőket. Rakovszky István: Az előttem szóló beszédébe kapcsolódva hangsúlyozni kívánom, hogy a történelmi osztály mindig híven teljesítette kötelességét az ország érdekében. 1848-ban, sőt előtte is voltak olyan nemesi családok, amelyek a jobbágyságot minden külső nyomás nélkül is felszabadították. Huszka Vilmos: Ezek destruktivok voltak. (Derültség.) Rakovszky István: Mi, akik a történelmi osztály utódainak hirdetjük magunkat, nem szavazhatunk meg egy reakciós törvényjavaslatot. A túloldal szónokai folyton azt hangoztatták, hogy végetvessek ennek a magyar speciális tásnak. Ez a javaslat reakciós és jog-, fosztó. Rakovszky István: A szociáldemokraták ellen legutóbb is elhangzott a hazafiatlanság vádja. Ezzel szemben Peidl Gyula kijelentette, hogy nemzeti alapon áll. Klárik Ferenc: Nemcsak ö. hanem az egész párt. Rakovszky István: ö is és a párt is. Konstatálom, éppúgy, mint Friedrich István, hogy a kommunizmus alatt a szocialisták mentettek meg a haláltól. Igaz, hogy a diktatúra számos kegyetlenségét nem tudták megakadályozni, de mégis ők akadályozták meg, hogy nagyobb vérengzés ne történhessen. A polgári pártok ugyanakkor gyáván elbújtak, pedig ha harminc bátor ember akadt volna, a rémuralom nem tarthatott volna három hónapig. Abban az időben igen sok mágnás is hordott vörös szalagot a gomblyukában. A szocialisták Angliában is nemzeti alapon állnak. Az igazi ellenzéki lelkesedés a régi parlamentben megvolt, de itt nincs meg. Különösen a volt néppárt tagjainak ajánlom figyelmébe, hogy nem elég a nemzetgyűlésen ellenzéki 'beszédet mondani, közben pedig, a kormány háta mögé állva, állásokat hajszolni. E szavakra a középső padsorokban nagy lárma tör ki. A baloldalon erősen tapsolnak. Az elnök megállapítja, hogy a szónok sértő kifejezést használt egy párttal szembga és ezért rendreutasitja. Rakovszky István: A politikában viszszaélnek a keresztény jelszóval. Szenteltvizes beszédeket mondanak, közben pedig megfosztják a népet jogaitól. Az nem az igazi kereszténység, amely terrorral dolgozik. Esztergályos János: Okolicsányi! Pödör! Rakovszky István: Ez a törvényjavaslat elveszi a polgárság jogait, kötelességem tehát, hogy azzal szembeszálljak. (Hosszantartó, zajos taps a baloldalon. Vázsonyi, Rassay, Szilágyi Lajos és a szociáldemokraták lelkesen ünnepük Rakovszkyt). Ostor József a javaslatot általános tárgyalás alapjául elfogadja, de azon sok módosítást tart szükségesnek. Sole párt vette fel programjába az általános titkos választójogot — mondja — de egyik sem valósította meg, így a munkapárt sem. Felkiáltások az ellenzéken: Azért is bukott meg a munkapárt! Östör József: A munkapárt azért bu- . kott meg, mert jött egy fiatal király, aki a régi államférfiak helyett a fiatal Eszterházy grófot állította a kormány élére. Reisinger Ferenc: Annak a fiatal királynak több füve volt, mint maguknak! Östör végül kijelenti, igazságtalannak' tartja, hogy a dunántúli városokban nyílt szavazást akarnak behozni. Malasits Géza kifejti, hogy a kormány állandóan a forradalom rémére hivatkozik, holott az nincsen meg. A javaslat nem a forradalom ellen, hanem a kormány hatalmának megtartása érdekében készült. A forradalom nem egyes emberek fejében születik meg, hanem a gazdasági helyzet idézi elő. Részletesen bizonyítja a titkos szavazás szükségességét és főképpen azt kifogásolja, hogy a nyílt szavazást kötelezővé akarják tenni. Nem fogadja el a javaslatot. Kuna P. András elmondja, hogy régebben ő is a titkos szavazás hive volt, azonban rájött arra. hogy a nyílt szava-, zás helyesebb és ezért elfogadja a javaslatot. Esztergályos János külföldi példákkal bizonyltja, hogy ai munkásság legszélesebb rétegeinek is meg kell adni a választójogot. Hangsúlyozza, hogy a munkásság nem akar osztálypolitikát és távol áll a kommunizmustól. Nem fogadja el a javaslatot. Ezután az elnök megszakítja a vitát és kegyeletes szavakkal emlékszik meg Plósz Sándor volt igazságügyminiszter haláláról. A legközelebbi ülést szerda délelőttre tűzik ki és ezzel az ülés hat óra után végétért. T
