Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-10 / 125. szám

2. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. máius 10. Még egy adókivetés Megkezdődik a jövedelmi és vagyonadó kivetése A harmadosztályú kereseti adó kivetése a Vajdaság legtöbb váro­sában még most folyik, sót Szvibo­­ticán még Csak most vetik ki az el­múlt bárom évre a harmadosztályú kereseti adót. l'gy látszik azonban, hogy az adókivetéseknek soha nem lesz vége, mert már újabb kivetés kezdődik. A tiszenkettedfői szóló törvény 64. §-a értelmében a jövedelmi- és vagyonadót az 1925. évre újból ki kell vetni. A törvény ezen rendel­kezéseinek végrehajtására vonat­kozó utasítást a tartományi * pénz­ügy igazgatósátg most adta ki. Ez utasítások értelmében az' 1925. évre jövedelemadóval megadóztatják mindazt az adókötelest, akinek a jövedelme 1924-ben az 1200 dinárt meghaladta, vagyonadóval pedig azt i\z adózót, akinek vagyona 1925-ben az 5000 dinár értéket meg­haladja. A vallomások beadására szóló felhívásokat legközelebb fog­ják kiadni az illetékes pénzügyi ha­tóságok. Miután a legutóbb történt adóki­vetések alkalmával a jövedelem- és vagyonadó csak az 1921. év végéig lett megállapítva, az 1922. 23. és 24. étekre uj adókivetés nem lesz, ha­nem ezekre az évekre az az adó­kivetés marad érvényben, amelyet az 1921. évre állapítottak meg jog­erősen. Az 1922, 23. és 24. évekre csak 'azokra az adófizetőkre rendeli el a törvény az uj adókivetést, akiknek jövedelmi vagy vagyoni állapotá­ban ezek alatt az évek alatt olyan lényeges változások álltak be, ame­lyek az 1921. évre megállapított adónak a leszállítását vagy feleme­lését vonnák maguk után. Ezek az niahb adókivetések csak akikor fognak megtörténni, ha a fél a pénzügyi hatóságnál indokolt kér­vényben idejében kérelmezte, liogv Kilenc korona Irta; Fodor László Ez egy nagyon egyszerű történet, amely gyerekekről szól. de megtörtén­hetett volna felnőttekkel is. Sőt felnőt­tekkel sokkal gyakrabban történik ineg az ilyesmi. Ám ainig a gyermekek rend­szerint okulnak az ehhez hasonló histó­riákból. a felnőttek egyáltalában nem óhajtanak tanulni. Az eset a negyedik gimnáziumban történt, tehát már ebből is kiderül, hogy komoly dologról lehet szó. Mert jegyezzük meg magunknak, hogy csak kora ifjúságunkban történnek velünk komoly dolgok. Szóval annak ideién igen élénk szelle­mi életet éltünk. Érdeklődtünk az em­beriség sorsa iránt, a technika vívmá­nyai állandóan izgattak bennünket, az automobilnak mi voltunk az első hívei, a regényeknek első olvasói és a sajtó­nak legnagyobb támogatói. Miután az iskola fegyelmi szabályai megtiltották, hogy újságokat olvassunk, a hírlapok­nak mi voltunk a legszenvedélyesebb vásárlói. Vagyis életünk minden vonalon a legnagyobb tevékenységben telt el. A nagy gröndolás okkora volt akko­riban és mi a negyedik gimnáziumban elérkezettnek találtuk az időt arra, hogy lapot indítsunk. Véleményünk sze­rint a magyar sajtó nagy hibával, volt akkor haladó szellemű, merész és tör­hetetlen orgánumoknak, s mi elhatároz­tuk. hogy be fogjuk tölteni közéletünk­nek ezt a nagy hézagát. Az algebra­dolgozat utáni megenyhült kedélyálla­potban tehát tanácskozásra gyűltünk össze és megállapodtunk abban, hogy lapot indítunk. A konferencia drámai le­folyása volt, A tízórai vaiaszsömlyét ennek következtében sokkal gyorsabban fogyasztottuk' el és a tiznerc hátralevő ideiében tömören és lakonikusan mutat­tunk rá az okra, amelyek ilyen nagy vállalkozásra késztettek bennünket. A németórán. amely nálunk állandóan adóját újból tárgyalják és szállítsák le és kérvényéhez az 1921, 22. és 23. évi jövedelméről a szabályszerű vallomást is csatolta. Az 1922, 23. és 24. évre újból megadóztatják azokat az adófizetőket is, akik csak Parisból jelentik: Az évek óta hú­zódó arab-spanyol háború a leg­utóbbi napokban átterjedt a francia zónára és beállott a hadiállapot a francia megszálló csapatok és rifí-ka­­bil arab törzs között. ezekben az években leitek adófize­tésre kötelezettek és mindazokat a régi adózókat, akikre a kincstár jö­vedelmük vagy vagyonuk megna­gyobbodása következtében újabb megállapítást kér. nokló marsall a fenyegetett zóna feló küldötte az összes haderőket, melyek rendelkezésére állottak és a gyors intézkedésnek megvolt az a hatásuk, hogy a közvetlen veszede­lem elmúlt és az összeköttetést az érje és ezt az összeköttetést elvág­va a francia befolyás alá vetett tör­zseket fellázítsa. A helyzet jelenleg megszilárdultnak tekinthető. Tekin­tettel az Algírból gyorsan a hely­színére íküldött megerősítésekre, meglepetésektől már nem kell tartani és a tisztogató hadműveleteket terv’- szerint fogják végrehajtani A francia ellenoffenziva azonban nem fog a francia zóna határain túl ter­jedni. A repülőgépek felderítése szerint a riff-kabilok nagy tömegben gyü­lekeznek Ouezzan irányában. A francia zónában épen ez a pont a helyzet kulcs». ’" Kisvasútiig i konferencia Becskereken Kikindáig építik ki a vicinálist --------------- ■ maaniMw»; I lii i ....................... ......................... Kitört a francia-arab háborít Áhd-el-Krim megtámadta a marokkói francia csapatokat A riff-kabilok áttörték a francia hadállást A francia haderő ellenoffeimvára készül veszedelem elhárítására. A parancs-Amikor a múlt év őszén megkezdő­dött a spanyol csapatok később ka­tasztrofálissá vált visszavonulása, Lyautev francia marsai! a francia érdekek megvédése szempontjából a spanyol zóna határától délre, megerősített francia őrségek lánco­latát állította fel olyan területen, mely az algeziraszi szerződés, értei­mében a francia protektorátus ala tartozott, de amelyet addig nem szállottak meg. Április közepén az­után mintegy négyezer rifíbeli ka­tona, akikhez több útközben felsze­dett törzs tagjai is csatlakoztak, ke­­resztiilcsuszott ezen a védelmi vo­nalon és négy csoportban foglalt el állásokat Feztől átlag ötven-nyolc­­van kilométer távolságban. Ezek az események az Ouerghea és Sebőn folyók között játszódtak le és kö­vetkezményük Abd-el-Krim továb­bi csapatainak előnyomulása folytán az lett, hogy az említett francia őr­ségek közlekedési vonalát elvágták és azok négyszeres túlerővel állot­tak szemben, melyek a Fcz-Tazza vasútvonalat veszélyeztették. A francia badvezetőség rögtön erélyesen intézkedett a fenyegető drukkmentcs volt. írásban is elkészítet­tük a iapalapitás tervezetét és a pad­­alatti posta utján közvetítettük egy­másnak. Ez a padalatti levelezés döntő fontosságú volt mert ebből az ötletből kiindulva, születendő lapunkat »Padalat­­ti Posta« cimre kereszteltük el. Most már csak a megjelenés volt hátra. Az a litográfiái miiintézet, ahol a lapot sokszorosítani akartuk, száz pél­dányért kilenc koronát kért. Rettenetes összeg vqU ez akkori Hetilapról lévén szó. havonta harminchat korona. Meg­indult tehát az alaptőke gyűjtése. Cédu­lákat irtunk a következő tartalommal: »Ezennel .... koronával hozzájárulok a »Padalatti Posta« előállításához. A haszon év végén megosztatik«. Az drcdrnénv várakozáson fejüli volt. Negyvenegy korona és huszonnyolc fil­lér gyűlt össze. Megjelenésünket tehát egv hónapra fölényesen biztosítottuk. Az üzlet fényesen sikerült Mind a száz pénldáuv elkelt egv-egv hatosért, tehát egy korona tiszta nyereségünk volt. A következő számban már hirde­tett a papirkereskedő. akinek üzlete az iskolával szemben volt (két korona.) A boltos, aki tornacipőt árult (két koro­na), a bélyegkereskedő, aki csereüzlet­re hívta fel az iijuságot (három korona ötven fillér), és sporttelep, amely télen korcsolyapálya volt. nyáron tennisz­­grund és kedvezményes tanulóbérlettol invitálta a diákságot (három korona húsz.) Amint tehát látható, már a máso­dik szám hirdetései teljesen fedezték a költségeket Ne mosolyogjanak, bérem. A mi ese­tünkből a legkomolyabb lapszerkesztők is tanulhattak. Mert az ügv csak mére­teiben volt kicsiny. Egyébként ugyan­olyan komoly volt mint bármely más vállalkozás, sőt ugyanazok a törvények is vonatkoztak rá. Mert mi okozta la­punk óriási sikerűt? A szükség hívta életre, saját körének érdekeit szolgálta, hirdetőfelei számára nélkülözhetetlen volt. Amellett kitünően szerkesztettük. elvágott csaps.tr észekkei, melyek különben maguk is bírták magukat tartani, sikerült helyreállítani. En­nek az. a főielentöségc, hogy most már majdnem teljesen elhárítottnak tekinthető az. a veszedelem, mely a fontos vasúti vonalat fenyegette a marokkói felkelők részéről, akiien ek vezére, úgy látszik, elég erősnek hitte magát arra, hogy a spanyolok után már, a franciákkal szemben is felvegye a küzdelmet Annyit min­denesetre sikerült elérnie, hogy a francia hadvezetőségnek kellemetlen perceket szerzett. Francia részről most felmerült az a kívánság, hogy a riíf- terül etet a tenger felől telje­sen el kell zárni a további: fegyver­csempészetek megakadályozására, melyek komoly veszedelmet jelent­hetnek az algeziraszi szerződésben biztosított területekre nézve. A Malin szerint Abđ-el - Krímnek gyorstüzelő fegyverekkel, mintegy ötven ágyúval, sőt néhány tankkal és féltucat repülőgéppel felszerelt modem hadserege van. Abd-el-Krim célja láthatóan az, hogy a Fez-Tazza vasútvonalat el­volt benne sakkrovat. mathematikai rejtvény, lombfürészminta. sport, külö­nös tekintettel az Iskolaközi mérkőzé­sek eredményeire. Hézagot pótolt az életünkben. Egészséges volt az ötlet Most jön azonban a tragikus dolog, amelyben ez a történet megszűnik lap­­alapiíási história lenni, hanem átlehdül az emberi problémák körébe. Mert ugyebár a Padaiatti Postá«-t emberek csinálták! helyesebben gyerekek, akik­ben ugyanannyi gyarlóság van néha, mint a felnőttekben. Volt ugvanis egy kiadóhivatali igazgatónk, akit az isko­lában Pibec-nek neveztünk. Nem vala­mi tekintélyes név. a mai kiadóhivatali igazgatók1 nyilván többet adnak a mél­tóságra. Szóval Pibec igen derék fiú volt. csakhogy nagyon szeretett billiár­­doznL Ifjú kora ellenére szabad ideiét rettenetes kávémérésekben töltötte é3 órák hosszat gy akorolta a dákó nemes művészetét Hogy mi örtént a kávémé­résben. nem tudom. De egv nap rájöt­tünk. hogy Pibec sikkasztott. Elsikkasz­totta a heti nyomdaköltséget. Kilenc ko­ronát! összeült tehát a nagy tanácskozás. Ünnepélyes arcot vágtunk, és mindnyá­jan megegyeztünk abban, hozv Pibec többé nem gentleman. Rettentően szo­morú dolog volt az. Pibec hol sápadtan, hol vérvörösen dadogott és kijelentet­te. hogy elbujdosik. ha kiderül róla a szégyen. Óriási vita indult meg. A rész­vényeseik egy tábora kijelentette, hogy a dolgot az osztályfőnök tudomására hozzuk. Szerencsére a többség nem volt ilyen szigorú és névszerinti szava­zás utján végre a teljes eltussolás mel­lett döntöttünk. Pibec erre könnyek kö­zött kijelentette, hogy életének egy célja van. Ha törik, ha szakad, de visszaadja nekünk a kilenc koronát. A közgyűlés helyeslőén vette ezt tudomásul, s mi­után becsületszóval megfogadtuk, hogy e sajnálatos eset örök titÍrunk marad, eloszlottunk. Három bét múlva megkaptuk’ a kilenc , Becskerekről jelentik: A becskereki kisvasút kitelepítése ügyében szomba­ton tartották az első értekezletet Raics Szvetiszláv alispán elnöklete alatt. Az értekezleten részt vett a városi tanács is, valamint Sztankovics Szvetozár, Budisin Jócó és dr. Raics Tósó ország­­gyűlési képviselők. A tanács előterjesztette azt a kíván­ságát, hogy a kisvasutak amely a város főterén és íöuccáján halad át. helyezzék el olyformán, hogy a begaparti állomás­­lói a cukorgyárig a rendes nyomtávú vonalon haladjon, közbeépitett sínpáron és a városon kívül csatlakozzon a régi vonalhoz. Minthogy előállott az a felte­vés, hogy az állam nem fog beleegyezni a vasút kitelepítésébe, ha az csak Becs­­kerek érdekeit szolgálja, úgy határoz­tak az értekezleten, hogy a mozgalom­ba bevonják Basahida és Németcrnya községeket. A tervek szerint a kisvasút vonalát1 továbbépítenék Kikindáig és így ez a két község, is bekapcsolódna a for­galomba. Az értekezleten végül elhatározták, hogy a vonal kihelyezésére és tovább­építésére vonatkozó terveket felterjesz­tik ä közlekedésügyi minisztériumhoz és kérni fogják a minisztérium Jóváha­gyását. koronát, a következő nap azonban Pi­bec felakasztotta nugát a tornaterem öltözőiében. A szolga szerencsére még ideiében levágta és Pibecoek Így nem történt komolyabb baja. A fiuk karjára támaszkodva hazaidé indult, egyik sa­roknál azonban a füiemba súgta: — Egyedül akarok beszélni veled. Intettem a gyerekeknek, akik eltávoz­tak. Amikor magunkra maradtunk, Pi­bec szótlanul rámnézett és kezembe csúsztatott egv darab papirost —* Mi ez? — kérdeztem zavartan. — Zálogcédula — telelte. —> Zálogcédula? — Elzái og os kottám a pópa tulaóráját — Szerencsétlent —• Meg kdlett fizetnem a kilenc ko­ronát és nem volt pénzem — Ezért csináltad ezt az ostobaságot? — Ezért! És ha holnapra nem lesz rueK a tuLaÖra. sikkor újra ... ; > Szivem összeszorult — Mennyi pénzre van szükséged? — Pontosan 'kilenc koronára . . . — Holnap megkapod. —* Nem. nem — tiltakozott Pibec nem kel! a pénz. Itt a cédula. Váltsd ki az órát. És ezzel elfutott. Délután összetörtem a porcellán spór­­kasszát amely egv újévi malacot ábrá­zolt s keblében rejtette egv élet takaré­kosságának eredményét Tizenkét .koro­na harminckilenc fillért. Elmentem a zá­logházba és kiváltottam az órát. Még most is emlékszem a szomorú helyiségre. Sárga gázláng égett a rács mögött szakállas ember állott a pultnál és mérleget tartott a kezében. Egy ken­­dös néni dunyhákat hozott Valamelyik oldalajtón egy eieseáns ttr surrant be szégyenkezve. Irtózatos volt Futottam, futottam haza Pibec órájával s akkor tudtam meg. hogy a pénz sokszor be­csületet és életet Jelent Kilenc koronát fizettem a kiváltásért Kilenc korona megölhet és feliánrasztliat egy embert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom