Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-09 / 124. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 9. Noviszad város már az utolsó darab földjeiért küzd Az agrírhivaíal tovább akar kolonizálni Noviszad városnak 542-1 hold és 822 négyzetméter földje van. Ebből 1483 hold szántóföld, 525 hold szőlő. 51 hold herés és szérüs kert. 2012 hold legelő, •402 hold erdő, 292 hold különböző bei­­rcrületi föld ipari célokra és 656 hold utak, folyók és csatornák. Ebből az 5424 holdból 1052 hold szántó és 13 hóid szériiskert áll agrárrciorm alatt. A tá­rosnak szabad rendelkezésre áll 430 hold szántó, és 37 hold szériiskert. Az agrárhivatal noviszadi kirendelt­sége, bár a városnak a fentiek szerint földjeiből épp a megengedett minimum maradt meg, egyre ostromolja földért a várost. Csütörtökön újabb megkeresés érkezett az agrárkirendeltségtől, ámely­­ben sürgős nyilatkozattételre szólítják lel a várost, hogy igazolja, milyen cé­lokra használta fel a 467 hold földet és felszólítja a várost, hogy jelölje meg, mennyit lehetne még agrárigények ki­elégítésére felhasználni? A város ter­mészetesen elutasító választ küld és az agrárminisztériumnál tesz panaszt a no­viszadi kirendeltség követelései ellen. De súlyosabb konfliktust idézett elő a város és az agrárkirendeitség közt az a körülmény, hogy a kirendeltség a Pi­­rosi-ut mentén levő 150 hold házhelyet ki akarja sajátítani és a házhelyeket ag­rárigénylőknek odaítélni, míg a város ezt a ISO hóid földet csere utián vissza akarja kapni és a házhelyeket kizárólag noviszadi házhelyigénylőknek futtatni. A francia kormány szombaton dönt a garancia­palitum kérdésében Parisból jelentik : A francia kor­mány a szombati minisztertená­­cson dönt a német lefogy vérzés, a kölni zóna kiürítése és a garan­ciapaktum kérdésében. A minisztertanácson Brinnd kül­ügyminiszter előterjeszti memo­randumát és n kormény állást fog foglalni, a;.tán a nagykövetek konferenciájának francia delegá­tusa megkapja a végleges utasí­tásokat a külügyminisztertől és a konferencia kedden összeül, hogy megvitassa a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok je­lentését, úgyszintén a versailiesi szövetségközi katonai bizottság szakvéleményét, mire megszöve­gezi a német birodalmi kormány­hoz intézendő válaszjegyzéket. Negyedmillió dinár kárt okozott a vihar a noviszadi vasúti osztálymérnokség területén A múlt heti felhőszakadás és vihar pusztitó hatását csak most lehet felbe­csülni. A magánvagyonban tett kar egyelőre meg nem állapítható meg, mert még egyre újabb és újabb Uárje-. Jentések érkeznek, amelyek megbecsül­hetetlen nagyságú károkról számol­nak ke. De állami épületekben is igen nagy összegekre rug a kár. A novisadi államvasuti osztályraér­­nökség most készült el a viharokozta károk felbecsülésével. Rnmenkán a vihar a vasúti állomás melletti vasúti őrház és a szomszédos, ugyancsak a vasút tulajdonát képező két épület tetejét elvitte. A vihar az egyik tetőt oly erővel vágta oda egy közeli istállóhoz, hogy az istálló nyom­ban összedőlt és a benne volt jószág elpusztult. Pasicsevónál a távirdaoszlopokaf a vihar teljesen kidöntötte, több mint negyven ilyen távirdaoszlop feküdt a vonalon, amelynek eltakarítása és a pálya szabaddátétele több órai késést okozott a vonatoknak. Pasicsevónál a pályatesten még két feldöntött szema­­forjelző feküdt. Rimski Sancsevi (azelőtt Vaskapu) állomáson az indóházépületet tetejétől fosztotta meg a vihar, amint a titeí­­novisadi vonalon ledőlt oszlopok, elvitt tetők jelzik a vihar pusztító útját. Temerinben a letelepített dobrovoljá­­cok közül többen vert agyagházakban laktak. Ezeknek gyengén odátapasztott háztetőit a vihar elvitte, az agyagból vert falak pedig a felhőszakadástól összeomlottak. A novisadi vasúti osztálymérnokség a vasutat ért kárt közel egynegyedmillió dinárra becsüli. Az aradi kormány belügyminisztere ellen elfogató parancsot adtak ki Bartha Ábel megszökött Budapestről Budapestről jelentik: A budapcst1 ügyészség elfogató parancsol adott kj Borth.a Ábel, aradi clíenforradalm1 kormány volt belügyminisztere ellen. Bartha Abc!, akit a múlt esztendőben csalás miatt nyolc hónapi börtönre ítél­tek, Kocsis Ferenc keresztényi lakosnak 1920-ban art az Ígéretet tette, hogy iíaimérési engedélyt szerez neki. Kocsis több milliót ígért arra az esetre, ha az italmérési engedélyt megkapja a pénz­ügyminisztériumtól. Bariba Ábel egy nap azt mondotta Kocsisnak, hogy egy Nagy Iván nevű ügyvédnek olyan összeköttetései vannak a pénzügyminisz­tériumban, hogy az engedélyt biztosan meg tudja szerezni, ezért azonban ki­lenc milliói kér. Bartha ezt egy, az állítólagos Nagy Iván ügyvédtől szár­mazó levéllel is igazolta. Az iíaimérési engedély megszerzése azonban' késett és Kocsis sürgetni kezdte az ügyet. Bartha hitegette egy ideig, végül is ki­derült, hogy az állítólagos Nagy Iván ügyvéd semmiféle levelet nem irt Bartha Ábelnek, semmiféle kilenc milliót az italmérési engedély megszerzésére ki nem kötött. Erre Kocsis Ferenc büntető följelentést tett Bartha Abel ellen, aki ellen az ügyészség csalás, büntette cimén vádiratot készített, Bartha Abel, akinek csalás miatt ka­pott nyolchónapos büntetése még nem jogerős, tudomást szerzett az újabb vádiratról és ismeretleu helyre távozott. A budapesti ügyészség pénteken meg­kereste a büntetőtörvényszék vizsgáló­­biráját, amely elfogató parancsot bocsá­tott ki ellene. Repülőgép elgázolt egy mozi-operatőrt Halálos szerencsétlenség a párisi aero-klub versenyén Párisból jelentik: A franciaországi re­pülőklub nagyszabású ünnepségén halá­los szerencsétlenség történt: egy film­gyár operatőrjét, munkája közben agyonzuzta egy repülőgép és pedig fe­lesége és kisfia szemeláttára. Paul Klairval, a Pathé Journal opera­tőrje, a maga szakmájában elsőrendű szakember, az orly-i repülőtéren társá­val, M. J. Krzipolf operatőrrel a nagy repülőgyakorlatról akartak mozifelvé­­telt csinálni. A felvevőgép javában ber­regett, amikor az egyik aviatikus, Hen­ry Cathaud, fel akart szállani. Szokás szerint kissé fölemelkedett, hogy meg­nézze: szabad-c előtte a tér? Szeren­csétlenségre a gép egyik szárnya elföd­­tc szeme elől a két dolgozó kinemato­­graíust, s így egyenesen feléjük tartott. Krzipoff észrevette a veszedelmet és rá­kiáltott társára, hogy feküdjön le! Ez­zel maga le is vetette magát a földre s igv elkerülte a halált. Klairval is ijedten szárnya elütötte az operatőrt is: szét­zúzta a fejét, ngy, hogy a szerencsétlen szörnyethalt. A közelállók odasiettek s kétségbe­esett sikoltással rohant oda az áldozat felesége, aki kisfiával együtt szintén künn volt a repülőtéren s szemeláttára történt a katasztrófa. A boldogtalan asszony ájultan roskadt le térié véres, összeroncsolt holttestére s mikor magá­hoz tért: kórházba kellett szállítani, ahol most valósággal élet-halál között fekszik A munkások adója és a pótadó Felclos-e a munkaadó a pótadóéri: is? Az áprilisi tizenkettedekről szóló törvény úgy intézkedik. hogy a munkaadó köteles a fizikai munkát vég­ző alkalmazottaktól összes járandósá­gaik 2.6 százalékát adó fejében levonni. | A törvény egyelőre netn intézkedett az| összegeknék beszolgáltatása iránt s ma j a helyzet az, hogy az adóhivatalok cl < sem fogadják ezt az adót. Ennél sokkal | nagyobb baj, hogy a tizenketted tör- í vény nem állapítja meg, hogy községi j és megyei pótadókat, útadót s egyéb pót-1 adókat kell-e ez után az adó után tizet-1 ni s a munkaadó felelős-e a nóta dóért is. j Ha a testi munkát végzőknek az adójuk! ■után pótadót is kell fizetni, ez vagy a t termelés megdrágulására, vagy arra ve-1 zet, hogy a jobb munkások kivándorol- $ nak Jugoszláviából. Az adó és pótadóij ugyanis jóval meghaladják az összes jövedelem 10 százalékát s az lehetetlen, hogy a munkás, aki fogyasztási adóban s a monopol cikkek vételárában úgyis 1 legjobban adózik, összes jövedelmének egy tizedrészét egyenesadó fejében fi­zesse az államnak. A szuboticai gyár­iparosok szövetsége el is járt a pénz­ügyminiszternél, hogy ezután az adó. után ne szedjenek pótadókat. A küldött- j ség nem sok bíztatást kapott. Mint az egyesület tagjait értesíti, csupán arra van kilátás, hogy az önkormányzati adókat ez után az adónem után limitálni fogják. A szocialisták kiválnak a csehszlovák kormányból Kormányválság a gabonaárak miatt Prágából jelentik: A vámkérdés és a szociális biztosítás problémája a félhi­vatalos Narodny Osvobosenny közlése szerint a kormány újjáalakítására fog vezetni. A szociáldemokrata miniszterek ellenzik a gabonavámok behozatalát és a legközelebbi minisztertanácson, amely ezt határozattá fogja emelni, a szo­cialista miniszterek bejelentik lemondá­sukat, akkor azután a szociáldemokra­ta-párt-•’«zt, hogy tagjai ismét helyet foglaljanak-* a kabinetben, attól teszi függővé^ «hogy a parlamenti polgári pár­tok milyen álláspontot foglalnak el a szociális biztosítás kérdésében. A szo­ciáldemokraták visszautasítanak minden iunktimot a szociális biztosítás és a ga­­bonavámok között. Ha tehát nem sike­rül a polgári pártokkal a megegyezés, akkor a szociáldemokrata-párt kívül marad a kormányon és uj választásokat követel. Novtík kereskedelmi miniszter a cseh­szlovák gyárosok központi szövetségé­nek gyűlésén ismertette a gazdasági helyzetet és hejelentette, hogy a külügy­minisztérium messzemenő könnyítéseket fog tenni a mai viszonyok javítására. Nem arról van szó most, hogy a világ­piacon mutatkozó nagy egyenetlenségek ellen védelmi politikával, óvják a cseh­szlovák ipart, hanem aktiv gazdasági politikát kell kezdenie a csehszlovák köztársaságnak, meri határozottan kivi­teli jellegű állam. A kereskedelmi mi­­jy a csehszlo- és kiviteli té- i teleinek egész sorát megszünteti s ezzel * a kivitelt és a behozatalt korlátozó ille­rordnlt meg és menekülni akart, de már késő volt: a szerencsétlenség bekövet­kezett. A repülőgép elsodorta a fölvevő gépet, amely izzé-porrá törött. A gép Hisztériám azt tervezi, he vak vámtarifa behozatali tékek legnagyobb része meg fog szűnni. A legfontosabb kérdés a gabonavúmok kérdésének szabályozása, tekintettel arra, hogy a malomipar, ha a mai vi­szonyok igy tartanak tovább, lassan tönkremegy, viszont a lisztőrtemények szabad behozatala kedvezőtlenül befo­lyásolja a fizetési mérleget. Tízenhatmilliárdos kártérítési pör a magyar kincstár dien Debrecenből jelentik: A közigazgatási bizottság pénteken foglalkozott Katz Ignác kereskedőnek a magyar állam­kincstár ellen indított tizenhat milliárd koronás kártérítési pőrével, amelyet a törvényszék — mivel hadiszolgáltatás­ról van benne szó — előzetesen a köz­­igazgatási bizottság elé utalt. A pör előzményei a proletárdiktatú­rát követő román ríiegszállás idejére nyúlnak vissza. A románok ugyanis Í9!9-ben az erdélyi fronton rekvirájt hadianyagokat Debrecenben halmozták fel és itt, miután a szállítás nehézkessé vált, nyilvános árverésen áruba bocsá­tották. Katz Ignác is állandóan vásárolt és a mai értékben mintegy tizenhat mil­­liárdot fektetett bele vásárlásaiba. A nemzeti hadseregnek Debrecenbe való bevonulásakor, amely a románok kivonulása után történt, Katz jelentette a katonai körletparancsnokságnak, hogy nála különféle hadianyagok vannak, mi­re tiszti bizottság szállt ki. amely az anyagok egy részét, melyeket használ­hatóknak vélt, igénybe is vett. A leltá­rozás után Katz ellen — hogy ne keU. jen neki fizetni — váratlanul orgazda­ság miatt eljárást indítottak, tetartóz­­tatták, vagyonát zár alá vették és a raktáraiban összegyűjtött anyagokat le­foglalták. Hat hónapig volt letartózta­tásban, végül azonban minden fórumon felmentették, mert beigazoltnak látták azt, hogy nyilvános árverésen vette meg az anyagokat. Amikor Katz Ignác kiszabadult, raktárait teljesen üresen találta, mire kártérítési pert indított, 1924-ben már kilátás is voít az egyez­ségre, de az váratlanul meghiusrft, mert a katonaság képviselői utasítást kaptak, hogy nem lehet egyezkedni. A pénteki bizottsági tárgyaláson Kata jogi képviselője igazolta, hogy a keres­kedő jóhiszeműen vásárolt a románok­tól, hiszen Debrecen városa maga hl résztvett az árverésen. A közigazgatási bizottság nem hozott érdemleges hatá­rozatot, hanem legközelebb folytatja eb­ben az ügyben a tárgyalást. Megalakult a szuboticai kiállítás-rendező egyesület A királyi pár lesz a kiállítás első fővédnöke A Szuboticán megtartandó mezőgaz­dasági és iparkiállitáshoz illetékes he­lyen azt a reményt fűzik, hogy ebből alakúi majd ki a »jugoszláv messe«, a mely éppúgy, mint a hires lipcsei vásá­rok a német ipart reprezentálják, a ju­goszláv mezőgazdaság és iparnak lesz bemutató helye. Az augusztusi első vá­sár és kiállítás sikere az általános ér­deklődésből ítélve biztosítottnak látszik. Pénteken délután megalakult a kiállítás rendező egyesület. A kiállítás vezetősé­ge igy alakult: elnök: Dungyerszld Ge­deon és Rottman Imre, alelnökők: Ma­­nojlovics Dusán, Komor Géza. Zvékics Antal, titkár: Damjanovics Milán, igaz­gató: Steiner Kálmán, pénztárnek: Le­ned át Ilia. Elfogadták az egyesület alap­szabályait amelyek szerint a vezetőség tagjai a kereskedői, gyáripari, háziipari és mezőgazdasági osztályok elnökei és delegáltjai, továbbá a különböző bizott­ságok elnökei. Az első kiállítás fővédnö­ke Aleksandnr király őfelsége és Ma­nóra királynő lesz, akiket küldöttség kér fel a fővédnöki tiszt elfogadására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom