Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-08 / 123. szám

1925. május 8. 8ACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldat Szeptember elején ül össze a Népszövetség letárgyalják a döntőbíróság* jegyzőkönyvet Géniből jelentik: A népszövetségi tanács jelenlegi elnökének Austen Chamberlain - nak javaslatára 5ir Éric Drummond főtitkár a Népszö­vetség legközelebbi közgyűlését Xzeptémber 7-re Génibe hívta össze. A közgyűlés napirendjén főleg a következő kérdések állnak: A nem­zetközi konfliktusok döntőbírósági rendezésére vonatkozó jegyzőkönyv, ügyviteli jelentés a Népszövetség­iek és titkárságának 1934 szeptem­berétől végzett munkásságáról.. a Népszövetség felügyelete mellett végrehajtott ausztriai és magyaror­szági szanálás, az 1924. évi szám­adások végleges elintézése, az 1926- jd előirányzat megállapítása, a Népszövetség költségeinek ujíL'b el­osztása a tagállamok között, a Nép­­szövetség közgyűlése számára épí­tendő közgyűlési’ épülettel kapcsola­tos hitelek • esetleges jelentékeny 'elemelése, ;< tanács hat nem állandó tagjának megválasztási?, esetleges jj tagok felvételi kérelme. Elutasították Carlier kapitány perújítás? kérelmét A beőgradi törvényszék határozata Beograd oil jelen*:!; : Emlékezetes még az az. izgalmas és rejró.yes bűn­­pór, amelynek középpontjában Carüer francia kapitány á’;!. A kapitányi az­zal vádolták, hogy a üscgrsdi Palace­­szálló 48. számú szobájában revoi­­verlövésekkei megölte lakótársát, Iselli svájci kereskedőt. Bár nb.-zoiut bizonyítékokat a nyomozás a rejté­lyes gyilkosság ügyében nem tudott produkálni és Curlier mindvégig ta gadta a terhére rótt bűncselekményi, & beograđi törvényszék a francia ka • pitányt hasz évi /egyházra ítélte. Carüer kapitány időkörben peruji. täsi kérelemmel fordult a fceogradí törvényszékhez, amely ebben az ügy­ben csütörtökön hirdette ki a határo zatát. Eszerint íj törvényszék eluta­sítja Carlier ajrofelvéteíi kérelmét, mert a perújításra semmi okot nem lát fennforogni. Carlier kapitány a határozat ellen felíoiyamodást jelen tett be a semmitőszékbez. ügyészség a suboticai ügyészség feleb­­bezését visszavonta úgy, hogy a tör­vényszék felmentő ítélete jogerőssé vált. Bogdanovics Nikola a bíróságtól nyert rehabilitáció alapján most mar követelni fogja állásába való visszahe­lyezését és részben a sajtób íróságnál, részben a szociálpolitikai minisztérium­ban fog lépéseket tenni azok ellen, akik őt alaptalan vádjaikkal meghur­colták. A zagrebi központ a felmentő bírói ítélet után is le akarja folytatni a fe­gyelmi tárgyalást Bogdanovics ellen. Már április hónapban kitűzték a tárgya­lást, amelyet azonban a központ bi­zonytalan időre e halasztott. A tárgya­lásra harminchat tanú van megidézve. A palicsi tóba dobálják a Magyarországra küldött leveleket Felnyitott posts zsákot halásztak ki a vízből *—■ Hetek óta eltűnnek a postai küldemények — Lopások a suboticai postán Jogerős lett a felmentő ítélet Bogdanovics Nikola ügyében A szabeticai munkáspénztári igazgató rehabilitációja Annak idején nagy port vert föl Su boticán az a fegyelmi vizsgálat, amelyet a zagrebi Országos IVJunkasbiztositó Hi­vatal indított Bogdanovics Nikola, a suboticai munkásfciztositó igazgatója ellen. Az országos hivatal egy kiküldött bizottsága különböző szabálytalanságo­kat állapított meg, amelyekből kifolyó­lag Bogdanovics igazgató* a zagrebi központ felfüggesztette állásából és megindította ellene a fegyelmi vizsgá­latot. A heteken ai: folytatott vizsgálat adatait aztán a fegyelmi biztos áttette a suboticai ügyészséghez, amely vádat emelt Bogdanovics ellen vesztegetés címén. A suboticai törvényszék március 6-án és 7-én tárgyalta Bogdanovics bűn­ügyét és miután a vádat nem látta be­­igazoltnak, Bogdanovicsot felmentette a vád alól. Az ügyészség a felmentő ité let ellen felebbezésf..: be. Aurát Novisadroi Mentik, a fő­A szuboticai rendőrségeit csütör­tökön' délelőtt jelentést tettek, hogy Palloson egy tömött zsákot halász­tak ki a viz-ből és amikor a zsákot felbontották, abban leveleket, pén­­zesíevéleket és utalványokat talál­ták. amelyeket Szuboticáról adtak fel Magyarországra. A rendőrség­ről Pestis Vladimir helyettes-rend­őrfőkapitány utasítására egy detek­­tivésoport kiment Pallosra és lefog­lalta a zsákot, ' amelyet behoztak Özuboticára, A leletről a -detektívek! megállapí­tották, hogy postazsák, amelyet a íöpostán expediálásra' készítettek el. A zsákban nagymennyiségű levél van, valamennyi felbontva, a borí­tékokról a bélyegeket leszedték, a pénzesleveleket kifosztották, majd a zsákot a tolvajok, rájuk nézve ér­téktelenné vált tartalmával együtt Pali csőn bedobták a vízbe. A leveleken feltüntetett dátumról sikerült megállapítani, hogy u zsá­kot május negyedikén lopták el. A rendőrség ezek után- az-t igyekezett kideríteni, hogy ki kezelte legutol­jára a postazsákot és hogy a posta­hivatalból, vagy pedig már a vasút­ról tünt-e el. Mindenesetre gyanús az a körülmény, hogy a zsák eltű­néséről senki sem tett jelentést, hol­ott hiányát vagy a főpostán, vagy a mozgópostán észre kellett venni, mert minden szállítmányt átvételi elismervény ellenében szokták át­adni a mozgópostának, A postai iopásók egyébként már régóta folyhatnak Szuboticán és nincs kizárva, hogy szervezett tol­vajbanda működik, amely nemcsak az innen irányított, hanem az ide címzett küldeményeket is ellopja. Az utóbbi időben ugyanis állandó pa­naszok merülnek fel a közönség kö­rében, hogy előre jelzett levelek út­közben nyomtalanul eltűnnek és nem kerülnek kikézbesítésre. A ti­tokzatos po-s.tatolva.iok különösen az amerikai levelekre vadásznak, ame­lyekben dollárt sejtenek. Csak nem régen lepleztek !e a 2. számú posta­hivatalban egy tisztviselőt aki rend­szeresen fosztogatta, a leveleket. A rendőrség a titokzatos tolvaj­­banda után széleskörű nyomozást indított, amelynek a napokban már valószínűleg meg is lesz az ered­ménye. Szilágyi bejelentette a passzivitás feladását a magyar parlamentben Bethlen miniszterelnök nem hajiandé az ellenzék felé közeledni Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Szilágyi Lajos napi­rend előtti felszólalásában megindokolta, hogy a vezetése alatt álló pártonkivüli csoport miért adta fel a passzivitást és miért tért vissza a parlamentbe? Minde­nekelőtt ismertette azokat az okokat, amelyek a demokratikus blokkot passzi­vitásba kényszeriíették. — Rá kell mutatnom. — mondotta — a kormánynak az ellenzékkel szemben az utóbbi hónapokban követett magatar­tására. Alkotmányellenes és imparla­­mentáris kormánynak tartjuk a Bethlen­­kormányt. Konkrét tények igazoljak ezt a meggyőződésünket. A kormány külpo­litikai és belpolitikai téren súlyos mu­lasztásokat követett el. Minden, okunk megvolna arra, hogy vád alá helyezési Indítványt tegyünk a kormány ellen, (félénk felzúdulás ír lobboldalon. helyes­lés a baloldalon.) Véleményünk szerint a kormány reakciós, poütikaüag elvakult, elsiketiilt. Egyedül az a törekvése, hogy a saját uralmát prolongálja. Kormány­zása, rendeleti utón való intézkedései arra vallanak, hogy fokozatosan dikta­túrára törekszik ez a kormány. Különö­sen a miniszterelnököt hibáztatom, aki nem keresi a parlamenti békét, sőt az el­len dolgozik, A miniszterelnök provokáló nyilatkozatot tett az ellenzékkel szem­ben. A novembervégi eseményeket is Bethlen miniszterelnök magatartása idézte elő a Házban. A miniszterelnök­nek ama bizonyos törvényszéki tárgya­láson ' aló megjelenése és ott tett vallo­mása kétségtelenül elég okot szolgálta­tott arra, hogy azt a Házban szóváte­­gyük. Nemes Bertalan: Nem lehet ezt némán végighallgatni! Szilágyi L9ÍÚ6: .A miniszterelnök ur­­■ nak jól esett fizenéé kivezet­tetni erőszakkal a parlament épületéből. De nem akarok a novemberi események­kel foglalkozni és nem akarom kritika tárgyává tenni az akkor elnöklő elnök ur magatartását, mert erre nincs jogunk. Az akkor történteket azonban ug-y ítél­jük meg, hogy az elnök ur nem járt cl a törvény és a házszabályok szerint. A mentelmi bizottság határozata pedig in­­politikus és fulszigoru volt. A többség örült az ellenzék távozásának. Csontos Imre kormánypárti: Ez töké­letesen igaz. Szilágyi Lajos: Bennünket belekény­­szeritettek a passzivitásba. Ez a fegyver egyébként nem uj a magyar politikai életben. Maga gróf Bethlen István is nyúlt ehhez a fegyverhez ellenzéki kép­viselő korában. A parlament csonkasá­­gával akkor nem törődött gróf Bethlen István, de nem törődött vele most sem, csupán bennünket tett érte felelőssé, A miniszterelnök urnák módja lett volna megszüntetni a parlament csonkaságát, de nem tette. Egyetlen lépést sem tett felénk. Hát ha ftem jön a tisztelt minisz­­niszterelnök ur mifelénk,' akkor mi tesz­­szük meg ezt a lépést. De azért tesszük meg, hogy harcoljunk a kormány ellen. Ha nem kellett ,a miniszterelnök urnák a parlamenti béke, hát legyen parla­menti harc. Kérlelhetetlen harc ennek a mostani kormányzati rendszernek a megbuktatására. Utoljára apellálunk a józan belátásra, dé ha számbelileg keve­sen is vagyunk, meg akarjuk állítani a többséget azon a lejtőn, amelyen az or­szágot veszélybe sodorja. Azért tértünk vissza elsősorban a parlamentbe, hogy tiltakozzunk a választójogi javaslat el­len. Tiltakozunk zt ellen, hogy a nem­zetgyűlés átalakitü'.svk or*-' gyűléssé. Az a tiszteletteljes kérésem van a rni­­niszte-Mnök úrim?, méltóztassék a ja­vaslatot visszavonni, méltóztassék a par­lamenti béke útjait keresni és tessék a titkosság kérdésében az ellenzéki pártok felé közeledő lépést tenni. Lehetségesnek tartom, hogy a pártközi konferencia megállapodjék egy uj választójogi ja­vaslatban. Bethlen válasza Gróf Bethlen István miniszterelnök válaszolt ezután Szilágyinak. Kijelentet­te, hogy három évvel ezelőtt már nieg­­kísérelte pártközi konferenciával megol­dani a választójogi problémát. .Most nem áll módjában ezt megtenni. — Én — folytatta a minisztereinek — bárkivel szívesen kötök békét. ■ de eddig ez a magam részéről egyoldalú szere­lem volt, amelyre viszonzást a tujolda-' Ion nem láttam. Ezen az utón. amelyen már gyakran jártam, sajnos, tovább jár­ni nem tudok. A választójogi bizottság­ban a legmesszebbmenő megértést mu­tattuk minden objektiv javaslattal szem­ben, készséggel elfogadtuk az objektiv indítványokat. Szilágyi személyes élű felszólalására most nem is válaszolok. De foglalkozni kívánok a tisztelt képvi­selő urnák egy érvével. Azt mondja a képviselő ur, hogy eddig mindig azon a felfogáson volt, hogy er a nemzetgyűlés alkotmányt adni hivatott az országnak és hogy csak az összes alkotmányjogi problémákkal harmóniában Joftalkczha­­tik a választójoggá!. Ez merő -tévedés. Mi nem '-'agyunk alkotmányozó nemzet­­gyűlés. Ha elméltóztatik olvasni az 19?}. évi f. t.-c. indokolását, akkor ez minden kétségen felül lesz. Szilágyi I sjos: Megnyugtató az ural­kodó családra.' Grót Bahlen István miniszterelnök: Az alkotmányos élet visszaállítása egyik célja ennek a javaslatnak; amelyet be­nyújtottunk, ezért kérem, mélíóztassa­­nak azt letárgyalni. (Éljenzés a kor­mánypárton.) A római alfér Ezután Baross János válaszolt Hoyos Miksa gróf felszólalására. Tiltakozott az ellen, hogy a római interparlamentáris konferencián olyan beszédet tartott vol­na, amelyből Magyarországra nézve kellemetlenségek származhattak volna.- Én a drágasági vitához szóltam hozzá Rómában, — mondotta — ét. az? fejtegettem, hogy a magyarországi drá­gaságnak elsősorban a trianoni béke­­szerződés az oka, amelynek értelmében Magyarország elvesztette nyersanyagé? termelő vidékeit. Eckhardt Tibor: Ezt kelleit magánvé­leménynek minősíteni? (Nagy zaj. és he­lyeslés a fajvédőknél.) Baross János: Az egész világon be­szélnek a békeszerződések revíziójáról, csak a magyar kormány nem mer ehhez a kérdéshez hozzányúlni. Eckhardt Tibor: Az angol miniszter­elnök mer. Baross János: Hoyos képviselő urnák kár volt engem dezavuálni. Ha francia politikus beszélhet a német békeszerző­dés revíziójáról, akkor az én felszólalá­som sem lehetett Magyarországra néi­­ve káros. Barosst a fajvédők zajos ünneplésben részesítették felszólalása után. Csak a munkáspárt szónokai beszélnek az angol költségvetés vitájában Londonból jelentik: A költségvetésű vita nem vet nagy hullámokat az alsó­házban. Csak a munkáspárt tagjai szó­lalnak fel. A munkáspárti képviselők támadják az uj vámokat és a fogyasz­tási adók emelését, különösen a tea behozatalára rótt vámokat és adókat. Követelik, hogy a tea adóiát egy pennyre szállítsák le. Miután a többség, amely a szava­zásra betódult, elvetette azt az indít­ványt, a munkáspárti képviselők kon­centrikus támadást intéztek a Mac- Kenna-vámok ellen. Snowden különösen arra utalt, hogy a többség és a kor­mány az uj vámok kedvéért 'íjikotreá­­nyos alaptörvények megdöntésétől sem ’riad vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom