Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-31 / 146. szám
1925. május 31 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, A külföldi sajtó a szuboticai kiállításról A Szuboticára érkező külföldi lapok bö tudósításban foglalkoznak a tervezett szuboticai nagy vásárral és kiállítással és kiemelik ennek elsőrendű fontosságát úgy a nyersanyagbeszerzés, mint az ipari export szempontjából. Különösen a csehszlovák lapok írnak részletesen a szuboticai kiállításról és a többek közt a Prager Tagblatt több hasábot szentel a szuboticai kiállításnak. A Prager Tagblatt a csehszlovák nagytőke orgánuma, felhívja a kereskedőket és az iparosokat, hogy menjenek el a szuboticai kiállításra, mert Szubotica Középeurópa éléstárának centrumában fekszik, ahonnan iparcikkek ellenében olcsón lehet különféle nyersterményeket szállítani. A félhivatalos Prager Presse is foglalkozik a szuboticai nagyvásárral és a Csehszlovákiának textilvidékein megjelenő Reichenberger Zeitung is figyelmezteti a kereskedő és gyáros olvasóit, hogy a szuboticai nagyvásáron és kiállításon a reichenbergi posztógyártmányoknak igen jó piacot lehet találni. A bécsi lapok közül a Neue Freie Presse, a Neues Wiener Tagblatt és a Wiener Journal foglalkozik a szuboticai kiállítással. A kiállítás igazgatósága szombaton francianyelvü prospektusokat küldött szét, amelyet Európa minden államába eljuttatnak, hogy minden olyan cég, gyáros és kereskedő megkaphassa, akinek valamelyes érdekei fűződnek Jugoszláviához. TINTA hónom alatt a könyvkötőhöz viszek. — Tessék csak ideadni — indítványozza — majd én segítek. Nem adom oda. Éneikül is nehéz az élet. Inkább aziránt érdeklődöm, van-e gyermeke. Azt mondja, nincs, sohasem is volt. Hát az iránt érdeklődöm, van-e ura. — Van — hadonászik a két kezével — van — és vigyorog, maga is roppant nevetségesnek tartja, hogy u a van, röhög a szája, mint azé a holdé, melynek fölfelé görbülő ivet rajzolunk. Aztán csak mosolyog, folyton mosolyog. Boldog, elégedett. Rózsaszín köd csiklandozza pisze orrát. Mindenkit köszönt, kivétel nélkül, tótos zamattal. A piacról jövő cselédektől is el akarja venni a szatyort, táskát, hogy majd ő cepeli haza. Mi az neki. Szive az egész világé. — No isten áldja — búcsúzkodom. Nem szól semmit, tovább bandukol, gajdol magában, a gyomrából. Hájpárnákkal borított, immár elnehezedő teste könnyedén libeg, a mámor lázában, lógó szoknyája, mintha megkurtulna, vele együtt röpül. Határozottan kedves. Mozdulatai jóindulatuak, nem is nőiesek, hanem kislányosak, egy kislány játszadozó, szeleburdi mozdulatai. — Jó napot kívánok — hallom a hangját messziről, mert ismét megfogott valakit. Nincs benne semmi számitó, ragadozó. Nem kivan tetszeni sem nekem, sem másoknak. Esze ágában sincs, hogy meghóditson, vagy fölfaljon. Mától kezdve újra hiszek a nőkben. Kosztolányi Dezső Négy milliárd frank iulkiadás a francia költségvetésben Caillaux nyilatkozata pénzügyi terveiről m «S3 Részeg asszony Tyühaj, ez a néni konty alá öntött valamit. Berúgott. Be bizony. — Jó napot kívánok — köszön, mintha ismerne, igen illedelmesen. A téglákon a verőfény sárga pocsolyákban pözsög. Hőség van, délelőtt tizenegy óra. — Jó napot — viszonzom üdvözlését, fogaim között, szórakozottan, hogy hamar kereket oldhassak. De ő elém áll. Kérdezni óhajt valamit. Rég nem láttam részeg aszszonyt, csak gyermekkoromban, a vi déken, bolondos paraszt-dajnákat. — Merre tetszik menni? — vallat, bizonytalanul forgatva két szürke szemét, mely oly fényes, mint a puskagolyó. Én is megállók. Ostobaság elszalasztani ilyen alkalmat. Miért utáljuk annyira a részeg asszonyokat? Nekem, ki megvetek minden előítéletet, általánosságot, kötelességem közelről is megtekinteni. — Erre — felelek és mutatok valahová, a világűrbe. Méltányolja rendkívüli közlékenységemet, helyeslőén dörmög. A társalgás, melyet nem lehet szellemesnek nevezni, lassan indul. — Nehéz az élet — sóhajtom s mig bámulom őt visszás kárörömmel, azokra a nőkre gondolok, kiket szerettem. 0 most a falhoz nyúl, támaszkodik, inog. Ötven éves lehet, túl a veszedelmes életkoron. Sárga-virágos fehér ruhát hord, nyilván egy elkallódott viciné, fején színtelen kontyocska, mintegy szöszből, pókhálós szemétből összegyúrva, arca sápadt, orra nem vörös. Sokáig tűnődik, keresve a választ. — Az — kacag végül — nehéz éfz élet, úrfi. Milyen finom, tapintatos. Úrfinak hív. Ezt is régen hallottam. Reám mereszti pálinkás szemét, megpillantja elrongyolt Weöster-szótáramat, melyet Parisból jelentik: Caillaux pénzügyminiszter hosszabb nyilatkozatot tett azokról a pénzügyi tervekről, amelyeket a közeljövőben meg akar valósítani. — Az 1925. év költségvetése — mondotta — mindenekelőtt egymilliárd és 130 millió előrelátható tulkiadást mutat. További tehertétel, hogy az állam bevételei közé fel van véve az az egymilliárd 240 millió frank is, melyet a Daxves-terv alapján Németországtól kellene a kincstárnak kapnia, amely összegnek azonban a francia kincstár ebben az évben csak elenyésző töredékét fogja látni. Ilyenformán tehát: egymilliárd 150 millió és egymiliiárd 240 millió, összesen ez már két milliárd és 390 millió. További súlyos tehertétel a hadirokkantak és hadviseltek nyugdija. Erre az óriási összegre, egy miíiárd és 250 millió frank, csak részben van meg a költségvetési fedezet. Ugyanez áll a posta- és táviró 254 millió frank beruházási költségeire is, amelynek terhe eddig szintén a kincstár vállát nyomja. Ezzel a két utóbbi tétellel együtt tehát az 1925-ik év tulkiadása összesen megközelíti a 4 milliárd frankot. Az operációnak tehát azt kell céloznia, hogy ezeket a tehertételeket megszüntessük és ebből a célból a francia nemzet áldozatkészségére kell apellálni. Ha majd a művelet sikerült, akkor jön el majd az az idő, amikor a ren^ des költségvetésen kívül csak kétféle speciális tétel fog tovább is szerepelni. Ezek a Dawes-fizetések számláján a felszabadított területek rekonstrukciója és az államvasutak szanálása. Most fáradozik a kormány a teljes likvidáció és olyan Í"megfelelő kölcsön organizálásán, melynek kamatait a várható német lefizetésekből rónák majd le áz államvasutak. Ekkor, fog elkövetkezni la program második és legfontosabb Aetapnja: a francia frank megjavitá- i sa és az államadósságok rendezése. í Francjaországnak ma 280 milliárd I belső adóssága van, ebből 130 mil- Sliárd rövidlejáratu kölcsön; hogy [ezt a döbbenetes tartozást rendezem lehessen, apellálnom kell a nemzeti áldozatkészség maximumára. Tnwmirnrr.......un nn,mm, ________________ Torontálmegye pörli a Zadruzsna Bankát Kétmillió dinírnyi betétjének folyósitását követeli a banktól Velikibecskerekről jelentik: A vármegye szombaton megindította a port a Zadruzsna Banka ellen a banknál betétként elhelyezett készpénzek folyósítása . iránt. A banknál helyezte cl ugyanis a megye a királyi párnak fölajánlott 1.600.000 dinár nászajándékot, a 80.000 dinárnyi Péter király szobor-alapot, az árvaszék 500.000 dinárját és ezeket az összegeket perli most vissza a szanálás alatt álló banktól. A velikibecskcreki központi föszolgabiróság külön port indított 200.000 dinár betétjének folyósításáért. azonfelül a velikibecskereki Szokol-egylet 127.000 dináros betétjéért. Azzal a hirrel szemben, mintha a megyének bármiféle kötelezettsége volna a bankkal szemben, az alispán megállapítja, hogy erről szó sem lehet, mert a megyének csak követelései vannak a Zadruzsna Bankától. Mint megírtuk, a velikibecskcreki Szokolánum építkezésében is fennakadás állott be azáltal, hogy a bank a Szokol pénzét nem adja ki. A Szokol. vezetősége azonban időközben gondoskodott fedezetről az építkezés folytatására, . úgy, hogy az impozáns Szokolánum fölépítése tovább folyik és remélhető, hogy annak befejezése most már akadálytalanul megtörténhet. A Zadruzsna Banka noviszadi központja annak közlését kéri, hogy a bank felhívta Petrov Száva vármegyei tiszteletbeli főjegyzőt, a Szokól-egylet elnökét, hogy a betét folyósitását részletekben fogadja el. A fiókintézet az első részletet már ki is fizette. A frakkos betörő Egy gazdag budapesti fogtechnikus bravúros szőnyeglopásai Budapestről jelentik: A főkapitányságra néhány hónap óta minden héten két-három feljelentés érkezett, amelyek szerint egy rendkívül vakmerő betörő —- nyilvánvalóan mindig ugyanaz — oly módon követte el a lopások egész sorozatát, hogy első emeleti lakásokba az ablakon keresztül behatolt, ellopta az értékes szőnyegeket, halomra dobálta az uccára és az emeleti ablakból leugrott a szőnyegdombra, A rendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy Pecsarka Károly fogtechnikus állandóan kiárusít páciensei között szőnyegeket, amelyek között a detektívek felismertek több olyan darabot, . amelyeket Huszár Béla részvénytársasági igazgató lakásáról lopott el az ismeretlen tettes. Megfigyelték Pecsarkát és megállapították, hogy a gazdag fogtechnikus, aki négy nyelven beszél és saját villája van Budapesten, maga követte cl a, lopásokat. A rendőrség letartóztatta a fogtechnikust, aki beismerte a lopások elkövetését. Először Szendrey Ferenc textilgyáros villájának kertjébe mászott be, ahol észrevette, hogy egy létra van az elsőemeleti nyitott ablak közelében. Odatámasztotta az ablakhoz, gyorsan felsietett a létrán és belépett az ablakon. Ott hamar mindent összeszedett, azonban a sok holmit nem akarta cipelni ai létrán és három értékes nagy szőnyeget ledobott a kertbe. Az egyik szőnyeg feldöntötte zuhanás közben a létrát és az beesett a kertbe. A betörő egy pillanatig riadtan állt a,z elsőemeleti ablakban, majd egy merész lendülettel levetette magát az ablakból és aztán tovaillant a holmival. Mivel az ugrás igen jól sikerült, ettől kezdve mindig így dolgozott. Hess Károly bányaigazgató villájának kertjébe éjjel surrant be, egymásra, rakott négy ott talált kerti padot, de ezekre felmászva még mindig nem érte el a nyitott ablakot. Belekapaszkodott a villámhárítóba és azon kúszott fel az ablakig, amelyen át bejutva, tolvajlámpa fénye mellett kutatta össze a szobát. A szőnyegeket kidobálta az ablakon és éppen mikor a vitrint kezdte munkába venni, a földszintről a fölébredt szakácsnő feljött, hogy utána nézzen a zajnak. Pecsarka neszét vette, hogy keresik és tolvajlámpáját eloltva kiugrott az ablakí ból. A padok ledőltek, neki azonban most sem lett semmi baja és az éj sötétjében tovatűnt a lopott tárgyakkal. Több mint tiz betörést követett el, mindig frakkban, hogyha esetleg besurranás közben észreveszik, előkelő külseje mentesítse a gyanútól. Saját bevallása szerint körülbelül másfél milliárd koronát vett be pácienseitől és egyéb vevőktől az eladott szőnyegekért. A paocsevoi villany A minisztérium késedelmezése miatt nem égnek a villanyiamnak Pancsevó város eddigi pislogó gázlámpái nemsokára végleg elsötétülnek, hogy helyet adjanak a villanyvilágításnak. Évtizedek óta vajúdott már Pancsevón a világítás kérdése, mig most dr. Morgan Vladimir főispán-polgármester buzgalma a mostani nehéz viszonyok dacára megvalósította a villanyvilágítást, amivel hálára kötelezte a pancsevórakat. A villanyvilágítás berendezését és az áramfejlesztő telepet a Starkstrom Anlage A. D. berlini cég építette, melynek megbízásából Rajman főmérnök ési Scholtesz mérnök ^vezették a munkálatokat. A pancsevói villanytelepnek 2 drb. 100 kilowattos áramfejlesztője van, melyeket két kompresszor nélküli 3 cilindere» Diesel-motor hajt. Az egész telep úgy van épitve és berendezve, hogy szükség esetén tetszés szerint [megnagyobbítható legyen a környékbeli falvak világításának esetleges ellátására. A vállalatnak a várossal kötött szerződése szerint a villanynak május 9-én égni kellett volna s a vállalat arra az időre az összes munkálatokkal készen is volt és ezt az építésügyi minisztériumnak még április 26-án be is jelentették. A villanyvilágitási berendezést egy miniszteri bizottságnak kellene felülvizsgálni. A bizottság azonban még mindig nem jött át Beogradból Pancsevóra s addig, mig a vizsgálat meg nem történik, az áramszolgáltatást nem szabad megkezdeni. Dr. Margan főispán-polfgármester is már ismételten meg- Jsürgette a bizottság kiküldését, de fa minisztériumnak nem sürgős, [hogy a pancsevóiak villannyal világítsanak. Úgy gondolkoznak, ha a lpancsevóiak tudtak várni évtizedekig, várjanak még pár hónapig. I
