Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-31 / 146. szám

1925. május 31 BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, A külföldi sajtó a szuboticai kiállításról A Szuboticára érkező külföldi lapok bö tudósításban foglalkoznak a tervezett szuboticai nagy vásárral és kiállítással és kiemelik ennek elsőrendű fontosságát úgy a nyersanyagbeszerzés, mint az ipari export szempontjából. Különösen a csehszlovák lapok írnak részletesen a szuboticai kiállításról és a többek közt a Prager Tagblatt több ha­sábot szentel a szuboticai kiállításnak. A Prager Tagblatt a csehszlovák nagy­tőke orgánuma, felhívja a kereskedőket és az iparosokat, hogy menjenek el a szuboticai kiállításra, mert Szubotica Középeurópa éléstárának centrumában fekszik, ahonnan iparcikkek ellenében olcsón lehet különféle nyersterményeket szállítani. A félhivatalos Prager Presse is foglalkozik a szuboticai nagyvásár­ral és a Csehszlovákiának textilvidékein megjelenő Reichenberger Zeitung is fi­gyelmezteti a kereskedő és gyáros olva­sóit, hogy a szuboticai nagyvásáron és kiállításon a reichenbergi posztógyárt­mányoknak igen jó piacot lehet találni. A bécsi lapok közül a Neue Freie Presse, a Neues Wiener Tagblatt és a Wiener Journal foglalkozik a szuboticai kiállítással. A kiállítás igazgatósága szombaton francianyelvü prospektusokat küldött szét, amelyet Európa minden államába eljuttatnak, hogy minden olyan cég, gyáros és kereskedő megkaphassa, aki­nek valamelyes érdekei fűződnek Jugo­szláviához. TINTA hónom alatt a könyvkötőhöz viszek. — Tessék csak ideadni — indít­ványozza — majd én segítek. Nem adom oda. Éneikül is nehéz az élet. Inkább aziránt érdeklődöm, van-e gyermeke. Azt mondja, nincs, sohasem is volt. Hát az iránt érdek­lődöm, van-e ura. — Van — hadonászik a két ke­zével — van — és vigyorog, maga is roppant nevetségesnek tartja, hogy u a van, röhög a szája, mint azé a holdé, melynek fölfelé görbülő ivet rajzolunk. Aztán csak mosolyog, folyton mo­solyog. Boldog, elégedett. Rózsaszín köd csiklandozza pisze orrát. Minden­kit köszönt, kivétel nélkül, tótos za­mattal. A piacról jövő cselédektől is el akarja venni a szatyort, táskát, hogy majd ő cepeli haza. Mi az neki. Szive az egész világé. — No isten áldja — búcsúzkodom. Nem szól semmit, tovább bandu­kol, gajdol magában, a gyomrából. Hájpárnákkal borított, immár elnehe­zedő teste könnyedén libeg, a mámor lázában, lógó szoknyája, mintha meg­­kurtulna, vele együtt röpül. Határozot­tan kedves. Mozdulatai jóindulatuak, nem is nőiesek, hanem kislányosak, egy kislány játszadozó, szeleburdi mozdulatai. — Jó napot kívánok — hallom a hangját messziről, mert ismét megfo­gott valakit. Nincs benne semmi szá­mitó, ragadozó. Nem kivan tetszeni sem nekem, sem másoknak. Esze ágában sincs, hogy meghóditson, vagy fölfaljon. Mától kezdve újra hiszek a nőkben. Kosztolányi Dezső Négy milliárd frank iulkiadás a francia költségvetésben Caillaux nyilatkozata pénzügyi terveiről m «S3 Részeg asszony Tyühaj, ez a néni konty alá öntött valamit. Berúgott. Be bizony. — Jó napot kívánok — köszön, mintha ismerne, igen illedelmesen. A téglákon a verőfény sárga po­csolyákban pözsög. Hőség van, dél­előtt tizenegy óra. — Jó napot — viszonzom üdvöz­lését, fogaim között, szórakozottan, hogy hamar kereket oldhassak. De ő elém áll. Kérdezni óhajt va­lamit. Rég nem láttam részeg asz­­szonyt, csak gyermekkoromban, a vi déken, bolondos paraszt-dajnákat. — Merre tetszik menni? — vallat, bizonytalanul forgatva két szürke sze­mét, mely oly fényes, mint a puska­golyó. Én is megállók. Ostobaság elsza­lasztani ilyen alkalmat. Miért utáljuk annyira a részeg asszonyokat? Ne­kem, ki megvetek minden előítéletet, általánosságot, kötelességem közelről is megtekinteni. — Erre — felelek és mutatok va­lahová, a világűrbe. Méltányolja rendkívüli közlékenysé­­gemet, helyeslőén dörmög. A társal­gás, melyet nem lehet szellemesnek nevezni, lassan indul. — Nehéz az élet — sóhajtom s mig bámulom őt visszás kárörömmel, azokra a nőkre gondolok, kiket sze­rettem. 0 most a falhoz nyúl, támaszko­dik, inog. Ötven éves lehet, túl a veszedelmes életkoron. Sárga-virágos fehér ruhát hord, nyilván egy elkalló­dott viciné, fején színtelen kontyocska, mintegy szöszből, pókhálós szemét­ből összegyúrva, arca sápadt, orra nem vörös. Sokáig tűnődik, keresve a választ. — Az — kacag végül — nehéz éfz élet, úrfi. Milyen finom, tapintatos. Úrfinak hív. Ezt is régen hallottam. Reám mereszti pálinkás szemét, megpillantja elrongyolt Weöster-szótáramat, melyet Parisból jelentik: Caillaux pénz­ügyminiszter hosszabb nyilatkoza­tot tett azokról a pénzügyi tervek­ről, amelyeket a közeljövőben meg akar valósítani. — Az 1925. év költségvetése — mondotta — mindenekelőtt egymil­liárd és 130 millió előrelátható tul­­kiadást mutat. További tehertétel, hogy az állam bevételei közé fel van véve az az egymilliárd 240 mil­lió frank is, melyet a Daxves-terv alapján Németországtól kellene a kincstárnak kapnia, amely összeg­nek azonban a francia kincstár eb­ben az évben csak elenyésző töre­dékét fogja látni. Ilyenformán te­hát: egymilliárd 150 millió és egy­­miliiárd 240 millió, összesen ez már két milliárd és 390 millió. További súlyos tehertétel a hadirokkantak és hadviseltek nyugdija. Erre az óriási összegre, egy miíiárd és 250 millió frank, csak részben van meg a költségvetési fedezet. Ugyanez áll a posta- és táviró 254 millió frank beruházási költségeire is, amelynek terhe eddig szintén a kincstár vál­lát nyomja. Ezzel a két utóbbi té­tellel együtt tehát az 1925-ik év tul­­kiadása összesen megközelíti a 4 milliárd frankot. Az operációnak te­hát azt kell céloznia, hogy ezeket a tehertételeket megszüntessük és ebből a célból a francia nemzet ál­dozatkészségére kell apellálni. Ha majd a művelet sikerült, akkor jön el majd az az idő, amikor a ren^ des költségvetésen kívül csak két­féle speciális tétel fog tovább is szerepelni. Ezek a Dawes-fizetések számláján a felszabadított területek rekonstrukciója és az államvasutak szanálása. Most fáradozik a kor­mány a teljes likvidáció és olyan Í"megfelelő kölcsön organizálásán, melynek kamatait a várható német lefizetésekből rónák majd le áz ál­lamvasutak. Ekkor, fog elkövetkezni la program második és legfontosabb Aetapnja: a francia frank megjavitá- i sa és az államadósságok rendezése. í Francjaországnak ma 280 milliárd I belső adóssága van, ebből 130 mil- Sliárd rövidlejáratu kölcsön; hogy [ezt a döbbenetes tartozást rendez­em lehessen, apellálnom kell a nem­zeti áldozatkészség maximumára. Tnwmirnrr.......un nn,mm, ________________ Torontálmegye pörli a Zadruzsna Bankát Kétmillió dinírnyi betétjének folyósitását követeli a banktól Velikibecskerekről jelentik: A várme­gye szombaton megindította a port a Zadruzsna Banka ellen a banknál betét­ként elhelyezett készpénzek folyósítása . iránt. A banknál helyezte cl ugyanis a megye a királyi párnak fölajánlott 1.600.000 dinár nászajándékot, a 80.000 dinárnyi Péter király szobor-alapot, az árvaszék 500.000 dinárját és ezeket az összegeket perli most vissza a szanálás alatt álló banktól. A velikibecskcreki központi föszolgabiróság külön port in­dított 200.000 dinár betétjének folyósítá­sáért. azonfelül a velikibecskereki Szo­­kol-egylet 127.000 dináros betétjéért. Azzal a hirrel szemben, mintha a me­gyének bármiféle kötelezettsége volna a bankkal szemben, az alispán megállapít­ja, hogy erről szó sem lehet, mert a me­gyének csak követelései vannak a Za­druzsna Bankától. Mint megírtuk, a velikibecskcreki Szo­­kolánum építkezésében is fennakadás ál­lott be azáltal, hogy a bank a Szokol pénzét nem adja ki. A Szokol. vezetősé­ge azonban időközben gondoskodott fe­dezetről az építkezés folytatására, . úgy, hogy az impozáns Szokolánum fölépíté­se tovább folyik és remélhető, hogy an­nak befejezése most már akadálytalanul megtörténhet. A Zadruzsna Banka noviszadi köz­pontja annak közlését kéri, hogy a bank felhívta Petrov Száva vármegyei tiszte­letbeli főjegyzőt, a Szokól-egylet elnö­két, hogy a betét folyósitását részletek­ben fogadja el. A fiókintézet az első részletet már ki is fizette. A frakkos betörő Egy gazdag budapesti fogtechnikus bravúros szőnyeglopásai Budapestről jelentik: A főkapitány­ságra néhány hónap óta minden héten két-három feljelentés érkezett, amelyek szerint egy rendkívül vakmerő betörő —- nyilvánvalóan mindig ugyanaz — oly módon követte el a lopások egész so­rozatát, hogy első emeleti lakásokba az ablakon keresztül behatolt, ellopta az értékes szőnyegeket, halomra dobálta az uccára és az emeleti ablakból leug­rott a szőnyegdombra, A rendőrség megindította a nyomozást és megálla­pította, hogy Pecsarka Károly fogtech­nikus állandóan kiárusít páciensei kö­zött szőnyegeket, amelyek között a de­tektívek felismertek több olyan dara­bot, . amelyeket Huszár Béla részvény­­társasági igazgató lakásáról lopott el az ismeretlen tettes. Megfigyelték Pe­­csarkát és megállapították, hogy a gaz­dag fogtechnikus, aki négy nyelven be­szél és saját villája van Budapesten, maga követte cl a, lopásokat. A rendőrség letartóztatta a fogtech­nikust, aki beismerte a lopások elkö­vetését. Először Szendrey Ferenc textil­gyáros villájának kertjébe mászott be, ahol észrevette, hogy egy létra van az elsőemeleti nyitott ablak közelében. Odatámasztotta az ablakhoz, gyorsan felsietett a létrán és belépett az abla­kon. Ott hamar mindent összeszedett, azonban a sok holmit nem akarta ci­pelni ai létrán és három értékes nagy szőnyeget ledobott a kertbe. Az egyik szőnyeg feldöntötte zuhanás közben a létrát és az beesett a kertbe. A betörő egy pillanatig riadtan állt a,z elsőeme­leti ablakban, majd egy merész lendü­lettel levetette magát az ablakból és aztán tovaillant a holmival. Mivel az ugrás igen jól sikerült, ettől kezdve mindig így dolgozott. Hess Károly bányaigazgató villájának kertjébe éjjel surrant be, egymásra, ra­kott négy ott talált kerti padot, de ezek­re felmászva még mindig nem érte el a nyitott ablakot. Belekapaszkodott a vil­lámhárítóba és azon kúszott fel az ab­lakig, amelyen át bejutva, tolvajlámpa fénye mellett kutatta össze a szobát. A szőnyegeket kidobálta az ablakon és éppen mikor a vitrint kezdte munkába venni, a földszintről a fölébredt szakács­nő feljött, hogy utána nézzen a zajnak. Pecsarka neszét vette, hogy keresik és tolvajlámpáját eloltva kiugrott az ablak­­í ból. A padok ledőltek, neki azonban most sem lett semmi baja és az éj sötét­jében tovatűnt a lopott tárgyakkal. Több mint tiz betörést követett el, mindig frakkban, hogyha esetleg besurranás közben észreveszik, előkelő külseje men­tesítse a gyanútól. Saját bevallása sze­rint körülbelül másfél milliárd koronát vett be pácienseitől és egyéb vevőktől az eladott szőnyegekért. A paocsevoi villany A minisztérium késedelmezése miatt nem égnek a villanyiamnak Pancsevó város eddigi pislogó gázlámpái nemsokára végleg elsö­tétülnek, hogy helyet adjanak a vil­lanyvilágításnak. Évtizedek óta va­júdott már Pancsevón a világítás kérdése, mig most dr. Morgan Vla­dimir főispán-polgármester buzgal­ma a mostani nehéz viszonyok da­cára megvalósította a villanyvilágí­tást, amivel hálára kötelezte a pan­­csevórakat. A villanyvilágítás berendezését és az áramfejlesztő telepet a Stark­strom Anlage A. D. berlini cég épí­tette, melynek megbízásából Raj­­man főmérnök ési Scholtesz mérnök ^vezették a munkálatokat. A pancse­­vói villanytelepnek 2 drb. 100 kilo­­wattos áramfejlesztője van, melye­ket két kompresszor nélküli 3 cilin­dere» Diesel-motor hajt. Az egész telep úgy van épitve és berendezve, hogy szükség esetén tetszés szerint [megnagyobbítható legyen a kör­nyékbeli falvak világításának eset­leges ellátására. A vállalatnak a várossal kötött szerződése szerint a villanynak má­jus 9-én égni kellett volna s a vál­lalat arra az időre az összes mun­kálatokkal készen is volt és ezt az építésügyi minisztériumnak még áp­rilis 26-án be is jelentették. A vil­­lanyvilágitási berendezést egy mi­niszteri bizottságnak kellene felül­vizsgálni. A bizottság azonban még mindig nem jött át Beogradból Pancsevóra s addig, mig a vizsgálat meg nem történik, az áramszolgáltatást nem szabad meg­kezdeni. Dr. Margan főispán-pol­­fgármester is már ismételten meg- Jsürgette a bizottság kiküldését, de fa minisztériumnak nem sürgős, [hogy a pancsevóiak villannyal vilá­gítsanak. Úgy gondolkoznak, ha a lpancsevóiak tudtak várni évtize­dekig, várjanak még pár hónapig. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom