Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-30 / 145. szám

12 OLDAL » ARA V\2 DINAR PoStarlna plaíena! ' * N -v*‘ iroa KertésJ**?’* XXVI. évfol Megjelenik minden reggbjtVfiqttj^^ljjg^'Aí hétfőn délben telefon szám: Kiadóhivatal S—Slí. Szerkesztőség 5—10 Szabotica, SZOMBAT 1925 május 30. 145. szám Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Szerkesztőség: Alekrandrovn ul. 4. (Roctia-Fonriere-palotí) Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ul.l.(Lclbach-palota) A legszentebb egység Az orosz színészeket, a Hudo­­zsesztveni Teater tagjait, akiket beogradi, zagrebi, noviszadi és suboticai vendégszereplésük után most tüntető lelkesedéssel s a meleg siker hódolatával köszönt a budapesti közönség, az orosz színészeket olyan szavak köszön­tötték Budapesten s az orosz szí­nészek olyan szavakkal köszön­ték meg az ünneplést, melyek át­hallatszanak az országhatárokon tu! is. A művészetben mindig összetalálkozunk, a művészetben testvérek vagyunk — mondotta társulatuk vezetője, válaszolva az üdvözlő szavakra — hiába állí­tottak egymással szembe bennün­ket ellenségként, hiába nyomtak a kezünkbe fegyvert, hogy gyil­koljuk egymást, egymásra talá­lunk és összeölelkezünk, ha fel­gördül a függöny. Hűre közben hallgatnak a mú­zsák — mondja a latin közmon­dás, de a közmondás csak fél­igazságot mond. El kell hallgat­tatni a múzsákat, hogy harcolni le­hessen. Amig dal szárnyal, kép gyönyörködtet, vagy lelkesít, ad­dig nem lehet elkezdeni a harcot. Csak a művészet bezárt kapujára lehet kifüggeszteni a mozgósítási parancsot. Mert a művészet test­vérré tesz, a művészet megbo­csátó szeretetet ültet a telkekbe, a művészet mélyebbé teszi a kéz­­szoritást s egymás felé tereli a sziveket. Egy atyának gyermekei egymás ellen ronthatnak, de egy múzsának megigézettjei nem. Áj mig a művész beszél, ei kell hali-1 gaini a politikusnak. Amig mü-j vész megszólaltathatja hangsze-jj rét, megszólaltathatja a színeknek,! formáknak és anyagnak szépsé­gét, addig hazug rikácsolás marad minden uszító hajrá s a vérgő­zös téboly minden lázitó fogadko­zása. Azokkal a szavakkal köszön­töttük mi is az oroszokat, mikor világot járó vándorutukban hoz­zánk sodródtak, mint amilyenek­kel most ők köszönik meg Bu­dapest hódolatát. Nincs nagyobb átfogó erő, nincs kiegyenlitőbb harmónia, mint a művészet. — Goethét, Shakespeare:, Dosztojev­szkijt, Michelangelot és Beethovent minden nép a magáénak tekint­heti. Ók alkotják meg az igazi népszövetséget, mely a wilsoni népek szövetségénél hatalmasab­ban védi, oltalmazza a testvéri­ségnek, az emberi szolidaritásnak gondolatát. Miért van mégis, hogy azok, akik őszintén akarják a megér­tést, az egymás mellett élő s egy­más mellé rendelt népek testvéri békéjét, törvényekkel, rendeie tekkel és hatósági intézkedések­kel igyekeznek formálni az ele­vummmmmnuBmaumummmmm ven életet s nem a művészet erejével, mely túlél minden tör­vényt, tuiharsog minden intézke­dést s melynek örökvolta mellet! minden múló rendszabály eltör­pül. Miért nem látják meg az életünk felelősei, hogy egy szín­házi előadás többet tud tenni a megértés jegyében, mint a sza­bályrendeletek és hatósági intéz­kedések tömege. Hiába hoznak e fák növéséről, a virágok nyilasa ról törvényt. A virág mégis arra fog fordulni, ahonnan a fényt és meleget kapja s a fa nem ugv terebélyesedik, ahogy az emberi értelem meghagyja neki, hanem ahogy vegetativ ösztöne paran­csolja. Füré, fára, virágra hasz­talan hoznak törvényt, legfőbb törvényhozójuk a föld, a viz és a nap melege marad. Miért akar­ják akkor törvények kalodájába csak az emberi szivet zárni, ami­kor az ember is a természet Beogradból jelentik: A parla­ment pénteki ülését tiz óra előtt néhány perccel nyitotta meg Trif­­kovics Márkó elnök. Az ülés mind­járt meglehetősen viharosnak in­dult. A formalitások elintézése után az einök előbb Zsebot szlovén néppárti képviselő kérdésére tol­mácsolta a pénzügyminiszter vá­laszát a maribori kerület nyug­díjasai ügyében, Vujics Demeter földmivespárti képviselőnek pedig arra a kérdésére, hogy a panasz- és kérvénybizotlság jelentéseit miért nem viszik a parlament plénuma elé, azt válaszolta, hogy a jelentések még nem érkeztek meg. Ezután az elnök Moszkov­­ijevics földmivespárti képviselő ama kérdésére adta meg a választ, hogy az elnökség miért nem tesz semmit egyes képviselők ellen, akik az ellenzéki szónokokat állandóan 'akadályozzák beszédük megtartásá­ban, sőt fizikai leszámolással is fenyegetőznek, köztük a parlament két titkára is. Trifkovics elnök válaszában ki­jelenti, hogy az elnökség mindig eljár a rendzavaró képviselők ellen, akár a többségi, akár e kisebbségi pártokhoz tartoznak. Sajnálja, ha megtörtént volna, hogy az elnökség tagjai is részt­­vettek a botrányokozásban. Moskovljevics nincs megelégedve az elnök válaszával. Példákat hoz fel arra, hogy az ellenzéki kép­viselőket a szónoki emelvény el­hagyására kényszeritették. Ha ez igy folytatódik tovább — raon­nagy melegházéban él s élete éppen olyan függvénye az örök rendnek, mint a fűszálé s az egy napig élő bogáré. Aki magához akarja kötni az embertömegeket, ne lánccal kösse és ne ostorral kényszerítse magához. Gyújtson máglyákat a sötét éjszakában, mert csak a fény vonz és csak a melegség hív. Minden színpad, akárhogy da­dognak is rajta, minden könyv, minden hangverseny és kép a kultúra fényét és melegét fokozza Minden elnémított szó, minden lezárt színpad egy-egy vizsugerat vezet a szent tűzhöz. Ha a ma­gyarok hódolattal tudják ünne­pelni a művészet szent vándo rait, akiknek egyetlen szavát sem értik, csak a művészetüket, miért sajnálják tőlünk azt a pislákoló fényt, azt a leheletnyi meleget, amit meg tudtunk őrizni a ma­gyar kultúra kihűlő tűzhelyén ? dotta — lehetetlenné válik a sza­bad véleménynyilvánítás a parla­mentben. A zavaroknak a legfőbb oka az, hogy a ház két alelnöke nem tudja az üléseket vezetni és nem tartják be a házszabályokat. A rendbontók közt tevékeny részt vesznek Popovics Torna és Koba­­szica Sztjepán, a parlament tit­kárai. Trifkovics elnök hangsúlyozza, hogy az elnökség szolidárisán fe­lelős a nemzetgyűlés rendjéért, de a legnagyobb szakértelemmel rendelkező elnök sem tudja fel­adatát betölteni, ha maguk a kép­viselők nem igyekeznek az ülé­sek rendjét és méltóságát meg­őrizni. Popovics Torna személyes kér­désben kér szót. Kijelenti, hogy épen a földmivespárti és kleriká­lis képviselők idézik elő a legna­gyobb rendzavarásokat. A szlovén képviselők viharos tiltakozással fogadják Popovics szavait, különösen a „klerikális" jelző ellen tiltakoznak. Kobaszica Sztjepán szintén sze­mélyes kérdésben szól és vissza­utasítja azt a vádat, hogy ő, mint a parlament titkára, a legnagyobb rendbontó. Szmcdelj szlovén képviselő emel­kedik ekkor szólásra és ismételt tiltakozását jelenti be a „klerikális“ jelző ellen. Tudomására hozza a nemzetgyűlésnek, hogy pártjuk hivatalos neve Jugoszláv Nép­párt. Szavait nagy lárma követi, miközben Pribicsevics a szlovén képviselők csoportja felé kiélt valamit, amit azonban a zaj miatt nem lehet meghallani. A szlovén képviselők helyeikről felugróivá ki­áltozzák : — A miniszter sérteget bennünket! — Szégyen, gyalázat! — kiáltja Pribicsevics felé izgatottan Zsebot. Az elnök rendreutasitja a za* jongókat, mire ezek követelik, hogy Pribicsevicset utasítsa rendre. Az elnök ekkor rendre­utasitja Popovics Tornát a „kleri­kális" szó használata miatt. Popovics Toma kijelenti, .hogy nem volt szándékában megsérteni a jugoszláv klub tagjait s csupán megszokásból használta e „kleri­kális" kifejezést. Ha azonban e miatt megsértődtek, bocsánatot kér az akaratlan sértésért. — Rendben van, tudomásul vesszük — mondják a szlovének, mire az elnök visszavonja Popo­vics rendreutasítását. Ezután Gyurisics Márkó igaz­ságügyminiszter választ ad Zsa­­nics liorvát egységéspárti képvi­selő kérdésére, hogy miért nem teszik közzé az 1921. évi nép­­számlálás statisztikáját. Kijelenti, hogy erre nincs megfelelő költ­ségvetési fedezet. Zsanics a vá­laszt nem veszi iudomásul. Már jóval tizenegy óra után térnek át a napirendre : A mező­­gazdasági hiteiről szóló törvény­­javaslat vitájának folytatására. A földmiveshitelekrol szóló javaslat vitája Az ülés első szónoka Kulovec klerikális, aki élesen támadja a törvényjavaslatot. Szemére hányja a miniszternek, hogy a javaslat elkészítését megelőzően nem ta­nácskozott a szövetkezetek főszö­vetségével. — A jelenlegi szövetkezeteket — mondotta Kulovec a javas­lat tönkreteszi, mert az állam nem lesz abban a helyzetben, hogy a földmiveseket ellássa megfelelő hitellel. Jankovics radikális szólal fel ezután. Védelmébe veszi a javas­latot és kritizálja a szövetkezetek működését. Jankovics után még Kulovec személyes kérdésben szólal fel, majd az elnök bere­keszti az ülést. A következő ülés napirendjén a javaslat feletti vita folytatása és az igazold bizottság jelentése szerepel. Pastes a királynál Politikai körökben péntekre vár­ták Pasics miniszterelnöknek Ra­dies Pavleva! való tanácskozását, amely azonban elmaradt. Hír sze­rint Pasics szombatra hívta meg Radics Pavlet tanácskozásra. Pasics miniszterelnök délelőtt Kgy órai kihallgatáson volt a ki­rálynál és a sűrűn megismétlődő kihallgatások politikai körökben arra a feltevésre adnak alkalmat, hogy az udvar éa a kormány Az ellenzék vádíndiiványt nyújt be Lukinics igazságiigyminiszter ellen Takarékossági bizottságok alakultak a minisztériumok gazdálkodásának ellenőrzésére — A parlament ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom