Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-29 / 144. szám

6. oldal. BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. május 28, Fütyülés és pisszegés fogadta a Folies-Bergére hatal­mas uj reviijét A közönség felháborodott egy ízléstelen jeleneten Paris, május hó (A B. ,V. kiküldőit tudósitójáióí) A Folies-Bergére évtizedek óta tart­ja a kezében a revüszinházak hegemó­niáját. A hires párisi meztelen-revüt ez a színház hozta divatba és ez a szín­ház fokozta a mai stádiumáig a mezte­lenség kultuszát. Legutóbb a revüszin­házak versenyében a Folies-Bergére le­maradt, mert műsora nem tudta fel­venni a konkurrenciát sem a »Moulin Rouge-, boszorkányos Hofmati-görl-jei­­vel, sem a »Casino de Paris« Mistin­­guctt-jével, sem pedig a Palace jókedvű műsorával. Gondolt tehát egy nagyot a Folies Bergére igazgatósága, a leg­erősebb szezonban bezárta a színházat és zárt ajtó mögött olyan revilt készí­tett ciö, amilyent még Parisban se lát­tak. Mindannyian, akik. az u] revü premier­jén helyet foglaltunk a szinház kényel­mes nézőterén, egyik ámulatból a má­sikba estünk. A színeknek és a fény­hatásoknak. valamint a meztelenségnek j ilyen fokát még valóban nem látták ed- j dig még Parisban se. A negyven kép- J bői álló rév üben 200 nő szerepel 15ü0 toalettben. Eddig minden francia revü­­ben 4—5 úgynevezett iiigefaleveles nő volt, a Folies Bergére uj revüjében har­minc van. A képek között a legnagyobb Itatást keltette, de egyszersmind botrányt oko­zott a nézőtéren egy Fauszt-jelenet, amely vallásellenes, frivol képeivel nagy megütközést keltett. A jelenet Károm képből áll. Az első­ben Fausztnál megjelenik a Sátán, hogy elvigye szórakozni. A Sátánt egy ha­talmas szép szál néger játsza — az obiigát fügefalevelet leszámítva — tel­jesen meztelenül. Fekete bőrével igen érdekes jelenség a lila és vörös reflek­torok fényében. A második kép a szent klastrom előtt játszódik le. Nyolc fehér apáca megy be a klastrom kápolnájába misét mondani. Jön a szem püspök is, de a Sátán útját állja és leteperl. A harmadik jelenet a templom belse­je. Az apácák leborulva várják a püspö­köt. Mindegyiknek fehér csuklya fedi az arcát. Belép a püspök teljes ornátus­­ban, az apácák mélyen fejet hajtanak előtte. Ebben a pillanatban a püspök ledobja magáról a díszes ruhát és ott áll előttünk a Sátán. A szelíd orgona­­zugást vad, érzéki zene váltja fel, az apácaköntösökből nyolc vigyorgó sátán­fióka — nyolc néger — bújik ki. Meg­nyílnak az oltár falai és belőlük nyolc meztelen nő szökik ki. A hátsó nagy ol­táron, a kereszten megjelenik a szép boszorkány, egy pompás meztelen nő, Krisztus öt sebe van ráfestve fehér tes­tére. A Sátán leemeli a démont a ke­resztről és átnyújtja Fausztnak: Tessék, a tied! És vad erotikus táncban a fekete Sá­tán és a sápadtarcu Fauszt egyszerre csókolják a néinbert, miközben a nyolc pár mámorosán ölelkezik. A közönség először megkövültén néz­te a jelenetet, de aztán elhangzott egy pisszegés, még egy, majd egy éles fütyülés és utána egy hangos tüntetés a kép valiásbdntó tendenciája miatt. A szerző, úgy látszik, maga is erősnek találhatta a képet, mert a végén meg­adja az egyháznak ami az egyházé. A püspök a legféktelenebb orgia közben megérkezik a kereszttel és a sátánok hada elveszi méltó büntetését. Angya­lok szállnak le az égből és a szerelmi muzsika helyett ismét zsoltárt játszik az orgona. A furcsa hatású tableau mellett sok nagyon finom és ötletes akad. Maga a revü azzal kezdődik, hogy bemutatja a kokottot 1800-tól napjainkig korhű ru­hában és korhű viselkedésben. Nagy derültséget keltett, mikor a mai kokot­­tokat vonultatták fel, illetve az ismer­tebb párisi tekintélyek barátnőit Jel­lemző a párisi mentalitásra, hogy a konferansz egyszer csak ezt jelentet­te be: — La poule de Mr. Doumergue! És az emelvényen félig pucéran meg­jelent a, »köztársasági elnök tyúkja«, egy kellemetlen, ronda nő. Mindenki jót kacagott az államfőn. Legjobban talán maga Doumergue mulatott volna rajta, ha az ideje megengedi, hogy revüszin­házak premiérjére járjon. A hatásos képek közül fel kell még sorolni az »északsarki utazást«, amely azt mutatja be, hogy a sarkutazó a leg­hidegebb pontján a főidnek is csak mez­telen nőket talál. Ebben a képben csodá­latos prémek vonulnak fel. Egy másik képsorozat azt mutatja be, hogy a világ különböző nemzetei hogy mulatnak, viszont egy furcsa jelenetben a vurstli minden titkával megismerke­dünk. Négy órán keresztül ontja a színpad a tchnika csodáit, hogy elkápráztassa a Párisba özönlő idegeneket és kicsalja a zsebükből a magas belépti dijakat. (s. a.) Másfélmillió áiüáros jövedéki csalás Ősijeiken Köröző levelet adtak ki láng Izsó osijeki cukorkagyáros elleu Ha a gazdasági problémákat nem is tud­ja a kormány megoldani, legalább a po­litikai problémákat oldja meg a nép ér­dekeinek megfelelően. A javaslatot nem fogadja el. Oszijekről jelentik: A szarajevói pénz­ügyőrség értesítette az oszijeki rendőr­séget, hogy nagyobb csalásnak jött a nyomára, amelyet Oszijeken követtek el a Alira clgarettahüvely-gyárban. A pénzügyőrség értesítésére az oszijeki rendőrség nyomozást indított, amely szenzációs eredménnyel végződött. Megállapították, hogy a Alira cigaretta­­hüvely-gyár vezérigazgatója. Láng Izsó körülbelül egymilüökétszázezer di­nárral károsította meg az dltamldncs­­tárt. Láng vezérigazgató, aki egyúttal igaz­gatósági tagja is a vállalatnak, a csalást úgy követte el, hogy a cigarettahüvelyes dobozokat a jövedéki adó lefizetését igazoló szelvényekkel látta el. Mint a nyomozás folyamán kiderült. Láng eze­ket a szelvényeket Bécsben készíttette és átcsempészte Jugoszláviába. A szarajevói pénzügyőrség értesítésé­vel egyidejűleg feljelentést tett Láng Izsó elllen a Alira cigarettahüvely-gyár részvénytársaság is hűtlen vagyonkeze­lés ciméu. Kiderült, hogy Láng a válla­lat készpénzvagyonának nagy részét el­sikkasztotta, A rendőrség le akarta tar­tóztatni Lángot, aki azonban jelenleg Bécsben tartózkodik, mire körözőlevelet adtak ki ellene. A rendőrség házkutatást tartott Láng irodájában és lakásán és az ott talált leveleket lefoglalta. A további nyomozás folyamán a rend­őrség letartóztatta Láng barátnőjét, Bogner Katalin oszijeki leányt, akiről kiderült, hogy bűntársa Lángnak. A la­kásán megtartott házkutatáson nyolc­vanezer dinár készpénzt találtak, amely­ről azt állította, hogy Lángtól kapta. Ugyancsak bűntársa Lángnak egyik unokanővére, aki a gyárnál volt alkal­mazásban. A rendőrség le akarta tartóz­tatni, de a leány néhány nappal ezelőtt férjhez ment és jelenleg Olaszországban van nászuton. A rendőrség ellene is kö­rözőlevelet adott ki. Lángnak cukorkagyára is van, ame­lyet a rendőrség zár alá vett. A bűnügy­ben a nyomozást a rendőrség tovább folytatja. Magyarországon több a koporsó, mint a bölcső A magyar nemzetgyűlés ülése Bezárják a bécsi egyetemeket Újabb barrikádharcok Bécsben Bécsből jelentik: A szerdai egyetemi zavargások — amelyekről a Bdcsmegyei Napló már beszámolt — élénken foglal­koztatják a politikai köröket. Csütörtökön a verekedések újból meg­ismétlődtek. Ezúttal négy helyen, az egyetemen, a menzán, valamint a vegy­tani és élettani intézetekben folyt a harc, ahol a horogkeresztesek revolverekkel és ólmos botokkal támadtak ellenfeleik­re. A verekedés az egyetem közelében, a városház épülete mellett levő Reich­­srathstrassen kezdődött. A szocialisták itt tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen I állást foglaltak a horogkeresztesek által inszcenált egyetemi botrányok ellen. A horogkeresztesek megtámadták a gyű­lést, mire a szocialisták ellenük fordul­tak. A fajvédő diákok erre bútorokkal eltorlaszolták az uccát és a barrikádok mögül több revolverlövést tettek. A ho­rogkereszteseknek hamarosan három­­áz kiviteli akadémiai hallgató sietett segítségére, mig végül a rendőrség kardlapokkai szórta szét a verekedő diákokat. A szocialisták elhatározták, hogy a belügyminisztert felszántják, hogy a leg­erélyesebben teremtsen rendet az egye­temeken, mert különben a következmé­nyekért nem vállalnak felelősséget. Hír szerint a közoktatásügyi miniszter elhatározva, hogy abban az esetben, ha bármelyik főiskolán újabb zavargások történnének, mindegyik bécsi főiskolát bezárják. Bécs város polgármestere fel akarja hatalmazni a rendőrséget, hogy tekintet nélkül az egyetem autonómiájára, za­vargások kitörése esetén behatolhat az egyetemi épületekbe és letartóztatásokat is eszközölhet. Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén napirend előtt Baross János’ szólalt föl, aki Magyarország megdöbbentő szociális nyomorúságáról interpellált. Kifejtette, hogy a szanálás első évében 30 százalékkal csökkent az alkalmazásban lévő munkások száma, Budapesten pedig 60 százalékos a csök­kenés, a munkanélküliek családtagjait is számítva, Budapesten és környékén negyedmillió ember van kenyér és kere­set nélkül. A gyermekhalandóság és a halvaszületettek száma felugrott az utol­só időkben csaknem 20 százalékkal. Ma­gyarországon ma több koporsót csinál­nak, mint bölcsőt. A megélhetés lehető­sége az egész országban az aranypari­tás felett van, a fizetések és a béreld pe­dig ennek a felén állanak. A kenyérfo­gyasztás és a húsfogyasztás Budapesten a békebeli fogyasztás 25—30 százaléká­ra esett vissza. Az interpellációra Búd János pénz­ügyminiszter kijelentette, hogy a költ­ségvetés beterjesztése alkalmával fog csak részletesen válaszolni Barossnak, most csupán azt hangsúlyozza, hogy a legfőbb baj abban a tragikumban rejlik, amelyen az ország átesett. — Én mint pénzügyminiszter — mon­dotta — azt az elvet vallom, hogy az államháztartást nem lehet rendbehozni a magángazdaság helyreállítása nélkül. Az ország olyan óriási terheket visel, amelyeket csak olyan nemzet tud elvi­selni, amely tudatában van nagy céljai­nak. Arról volt szó, amikor a terheket vállaltuk, hogy teljesen elmerüljünk-e vagy uj életre keljünk. Ezért hoztunk áldozatokat olyan időkben, amikor tu­lajdonképpen támogatásra voltunk szo­rulva. A népszövetségi főbiztos is meg­a állapítja, hogy tulmesszemenö terheket visel ez az ország. Elérkezett az ideje annak, hogy most már ebben a tekintet­ben is javaslatot terjesszünk a nemzet­­gyűlés elé a helyzet enyhítésére. Vass József népjóléti miniszter rövid beszéde után áttértek a napirendre. Az első felszólaló Muszti István volt, aki a javaslatot megszavazza, majd Nagy Ernő Kossuth-párti szólal fel. Szembeszállt a kormánypártnak azzal a felfogásával, hogy a titkos szavazás nem egyeztethető össze a magyar nép jellemével. A kormánynak az a törek­vése, hogy a nagytőkét és a nagybirto­kot védje, a dolgozó népet pedig meg­fosztja jogaitól. Szeder Ferenc szociáldemokrata sze­rint a falu kulturális és szociális fejlő­dése nein alapozható meg mindaddig, mig a falu népének is meg nem adják a titkos választójogot. Egész Európában csak Magyarországon hanyagolják el a falvakat. Ha a falut a háború előtt nem zárták volna el a jogoktól, nem került volna sor a forradalomra. Angliában tel­jes jogot adtak a falu népének is és ott mégsem félnek a forradalomtól. Kuna P. András: Anglia ezt már rég megbánta! (Nagy derültség.) Szeder Ferenc: A magyar főurak közt számos hazaáruló akadt és mégis a munkásságot illetik a hazaárulás vádjá­val. Hivatkozik Berzeviczy Albert köny­vére, amelyben felsorolja a magyar fő­urak hazaáruló működését. Vanczák János kifogásolta, hogy a nemzetgyűlés tagjai közül kevesen van­nak jelen a parlamentben a választójogi törvény tárgyalásánál. A falu fejlődése érdekében követeli a titkos szavazást. Szabó József keresztényszocialista szerint ez a törvény, ha el is fogadják, csak rövid ideig maradhat érvényben. „Antibohevista egyesület“ — a lakástörvény ellen A beogradi háztulajdonosok mozgalma Beogradból jelentik: A háztulajdo­nosok egyesülete a napokban gyű­lést tartott, amelyen az uj lakástör­vény folytán beállott helyzetet vi­tatták meg. Az egyesület elnöke kifejtette, hogy a háztulajdonosok az uj törvényben semmit sem kap­tak. Az állam a törvénnyel arról tett lbizonyságot, hogy nem teljesiti fel­adatát, mert nem védi, hanem meg­semmisíti a magántulajdont. Több felszólaló ezután élénk szí­nekkel ecsetelte a háztulajdonosok nyomorát, amelyet annyira vesze­delmesnek tartanák, hogy nagysza­bású akciót kívánnak indítani a le­küzdésére. A legtöbben azt java­solták, hogy a háztulajdonosok ala­kítsanak egy »antibolsevista pártot« a ház-magántulajdon védelmére. Az elnök javasolta, hogy a háztulajdo­nosok egyesülete bankot alapítson, amely a tagok házépítési vállalko­zásait finanszírozná és egyúttal a mozgalomnak erős gazdasági bá­zisul szolgálna. A háztulajdonosok gyűlése a javaslatokról azt a hatá­rozatot hozta, hogy szabad kezet ad a vezetőségnek az akciók kezdemé­nyezésére. t> <5tk8tele!tef, szigetelt és csupasz I réshu3«’«kat, izzólámpazsinórokat, antenadró- ! tokát, ólomkábeleket elsőrendű minőségben, jutányos áron szállít a Novisadi Kábelgyár (Radnickau.2.)\ Telefon Itt 44T! ‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom