Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-29 / 144. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 28. Gyermekotthon nyílik meg Szuboticán A szuboticai zsidó Palronázs-Egyesület uj intézménye Csöndes, tie fáradhatatlan mauka eredménye az az uj gyermekotthon, anvöiy teljesen készen és •berendez­ve várja a Zrinjski-tér 2J. szám alatti házban, a zsidó szentegylet udvarán a hétfői megnyitást. A su­­botícai zsidó Patronázs-Egyesület, amelyet még néhai dr. Singer Ber­nét főrabbi létesített, szerény esz­közökkel hónapok óta tartó lelkes munkával gyermekotthont létesített, amely egyelőre tiz-tizienkét árva- és elhagyott gyermek befogadására alkalmas. A zsidó Patronázs-Egyesiiletnek jelenleg harminc ápoltja tan, akik ezideig családoknál voltak elhe­lyezve. Régi törekvése azonban az egyesületnek, hogy legalább a gyermekek egy részét, loképen azo­kat, akiknek elhelyezése nem telje­sen megfelelő, saját otthonában he­lyezze el és a jótékony emberek adományai, valamint az egyesület vezetőinek önfeláldozó munkája most lehetővé teszi a gyermekott­hon megnyitását. Az uj gyermekotthon modernül és higiénikusan van berendezve. Tá­gas helyiségek állnak rendelkezés­re, teljesen uj, fehér bútorokkal. Külön hálószoba van a fiuk és kü­lön a lányok részére, ebédlő, amely egyúttal nappali tartózkodási hely, betegszoba, gondnoknői szoba, elő­szoba, emeleti balkon, kert, fürdő­szoba, konyha és éléstár egészítik ki a modern gyermekotthont. A gyermekotthon teljes berende­zését jótékony enfierek adomá­nyozták és ezeknek köszönhető, hogy tiz elhagyott szegény gyer­mek hétfőtől kezdve meleg otthon­ra talál. A gyermekek az ebédet egyelőre az ugyanabban az épület­ben levő népkonyháról fogják kap­ni, a reggeli és vacsorát pedig ma­ga a gyermekotthon adja. Az ott­hon további bővítése és általában a fenntartása a humánusan gondolko­dó emberektől függ, akik bizonyára támogatni fogják az emberbaráti in­tézményt. A zsidó Patronázs - Egyesület gyermek - otthonának ünnepélyes Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Descartes azt mondta: Gondolko­dom, tehát vagyok. Most elmondhat­ná: (Gondolkodom, tehát szerencsét­len vagyok. Mert ki az ma, aki ha gondolkozik, nem boldogtalan? # Aki szépen ć' boldogabb, mint aki, jól él. * Aki csodálni, irigység nélkül el­ismerni és lelkesedni tud s a szép­séget — a természetben, a művé­szetben és a nőben — élvezni képes, nem lehet teljesen boldogtalan soha. * Mindenkinek más meg más bol­dogság kell. A mások boldogságá­val nem tudnánk mit csinálni s még az is meglehet, hogy az számunkra boldogtalanságot jelentene. A boldogság reménye nem ér sok­kal többet, mint a boldogtalanság emléke. * Csak a kfcvesetkivánó ember bol­dog, mert az igényei kielégíthetők. Az igényes ember juthat igen ma­gas polcra (akár trónra), a legjobb anyagi helyzetibe, a legirigyeltebb állásba, de a boldogságig nem kúsz­hat föl soha. Sole apró kis orosz, sok jelentéktelen német volt boldog, megnyitása junius 1-én, pünkösd­hétfőn lesz. Délután három órakor a zsidó szentegylet helyiségében közgyűlés lesz, négy órakor nyit­ják meg ünnepélyesen a gyermek­­otthont és megvendégelik a gondo­zottakat. öt órakor pedig a zsidó templomban zenés templomi ünne­pély lesz. A gyermekotthon létrehozása kö­rül különösen Lobi Salamonná és dr. Barta Antalnó fáradoztak, de a zsidó Patron ázs-Egyesület egész vezetőségét is a legteljesebb elis­merés illeti az emberbaráti intéz­mény létrehozásáért Ellepi a por a minisztériumokban a bánáti fegyelmi vizsgálatok aktáit Kiélesedtek az ellentétek a felsobánáti radikális-pártban Bűnvádi eljárást indítanak a felfüggesztett jegyzők ellen Megírta már a »Bácsmegyei Napló«, hogy Torcntál—Temesniegyc közigaz­igyekeztek ezen segíteni, hogy uj följe­'gatási bizottsága háromtagú albizottsá­got küldött ki -a bánáti jegyzők hivatali működésének felülvizsgálására. A bi­zottság a legnagyobb ercllyel látott fel­adata elvégzéséhez, két héttel ezelőtt megkezdette a jegyzők kihallgatását. Két nap alatt a becskereki járásból ti­zennégy jegyzőt hallgatott ki a bizott­ság és a lelkiismeretes, alapos vizsgá­lat eredménye máris megnyilvánult ab­ban, hogy a jegyzők nagy ambícióval fogtak hozzá fogyatékos tudásuk kiegé­szítéséhez. A vizsgálatok sikerre vezettek ilyen­formán, mielőtt a bizottság előtt alkal­matlannak bizonyult jegyzők ellen bár­milyen intézkedést tettek volna. Annál sajnálatosabb tehát, hogy a bizottság, amelynek működése két hét óta szüne­tel. valószínűleg nem ül többé össze. Felsőbb rendeletre... • A váratlan fordulat közvetlen oka — mint föltétlenül megbízható forrásból értesülünk — az, hogy a minisztérium lehetetlenné tette a közigazgatási bizott­ság által korábban megindított fegyelmi vizsgálatok lefolytatását. A közigazga­tási bizottság ugyanis ugyanazon az ülésen, amelyen a vizsgáztató bizottsá­got kiküldötte, fegyelmit megelőző vizs­galatot rendelt cl Serb István modosi főszolgabíró ellen, azonkívül felfüggesz­tett három modosi járásbeli községi jegyzőt és ellenük elrendelte a fegyelmi vizsgálatot. A minisztérium a felfüg­gesztett jegyzőket egyszerűen visszahe­lyezte állásukba, azután — hogy a vizs­gálatait ne folytathassák tovább — be­kérte a fegyelmire vonatkozó iratokat. Első alkalommal az érdekeltek úgy letitést adtak be, amelynek alapján uj vizsgálat indult, viszont az iratokat újó­lag is be kellett küldeni felsőbb rende­letre és igy a vizsgálat megint csak nem haladt tovább. Toron tálmegye közigazgatási bizott­sága junius 5-én tartja legközelebbi ülé­sét. Ezen az ülésen kellene beszámolni a vizsgáló bizottság működéséről és az eddigi vizsgálatok alapján esetleg szük­ségesnek mutatkozó fegyelmi eljárások megindítására. Erre azonban már alig­ha kerül sor, mert a1 fegyelmi elrendelé­se a legutóbbi tapasztalatok alapján tel­jesen iiluzórius, ami viszont a bizottság további működését teszi feleslegessé. Ezzel ai helyzettel számolva, a bizott­ság tagjai a közigazgatási bizottság leg­közelebbi ülésén- előreláthatólag vissza­adják megbízatásukat. Fegyelmi helyett bűnvádi fel­jelentés A felsőbb hatóságok beavatkozásának okát a közigazgatási bizottság tagjai Veszelittovics Iván módosi királyi köz­jegyzőnek. a módosi járási radikális pártszervezet elnökének befolyásában látják. Veszelinovics ellen a becskereki pártszervezet vezetősége formális hábo­rút visel, a felfüggesztett jegyzők pedig Veszelinovics hívei, aki jó összekötteté­seivel mindent megtesz a jegyzők meg­mentésére. Természetes, hogy az ellen­tábor vezetői csak annál inkább gyűjtik az adatokat a megtámadott jegyzők el­len és a végsőkig kiélesedett harc leg­utolsó fordulata, hogy a sikertelen köz­­igazgatási eljárás helyett bűnvádi felje­lentést tesznek azok ellen a jegyzők el­len. akiket közigazgatási utón nem sike­rült felelősségre vonni. Veszelinovics természetesen nem nézi tétlenül ellenfeleinek munkáját és hogy pozícióját a módosi járásban megtart­hassa, a módosi járáson kívül szervez­kedik. Kikindán, ahol két évvel ezelőtt volt Veszelinovics képviselő, most a je­lenlegi képviselőt, Budisin Jócát támo­gató szrnaoval szemben eUenszrnao ala­kult, amelynek elnöke Veszelinovics Mi­los technikus, a módosi közjegyző fia. Vuicsics külügyminiszter, a felsöbá­­náti kerület radikálispárti elnöke eddig nem foglalt állást egyik fél mellett sem, ellenben a Beogradban megjelenő Srp­­sfut Straéna, a bánáti radikális-párt hi­vatalos lapja, amelynek szerkesztősége Nincsicshez áll közel, legutóbb több íz­ben intézett éles támadást Sztankovics Szvetozár radikális képviselő ellen, aki Nincsics előtt volt a kerületi pártszerve­zet elnöke és ezt a pozíciót szeretné a külügyminisztertől visszahódítani. A ra­dikális-párt belső ellentéteit a párton be­lül fogják eliminálni. kár azonban, hogy a megyei közigazgatás revíziója áldoza­tul esik a pártvillongásoknak. Terjed a felkelés Albániában Mozgósít az albán kormány Beogradbó! jelentik: Albániá­ból riasztó hírek érkeznek. A fel­kelő bandák száma egyre szapo­rodik. Fan Noli hi vei heves agi­­tíiciót folytatnak Achmed Zogul kormánya ellen. Olaszországból nagy számmal érkeznek emigránsok Valonán át albán területre. A mozgalmat Kemal Brioni vezeti, Hnssan Pristina ugyancsak ren­delkezésre bocsátotta bandáit a felkelőknek. Ezek között sok a macedón is. Achmed Zogul minden eszköz­zel azon van, hogy a felkelők további terjeszkedését megaka­dályozza. Ezért sok ellenzéki vezért letartóztattak, mielőtt a felkelőkkel egyesülhetett volna. Tiranában a kormány felhívást bocsátott ki, amelyben az 1925. évi korosztályi fegyverbe szólitia. Achmed Zogul megszakította szabadságát és Du­­razzóbó! Tiranába tért vissza ahová Libochova római albán kö* 9 vet is megérkezett. de a cárja, de a Kaiser-je nem lehe­tett az soha. * Olyan boldogtalan, mint egy mű­vész vagy költő, nem lehet senki más emberfia, — de olyan bol­dog se. * Az ember, amig előretörekszik, nem lehet boldog. S ha elérte azt, amire vágyott, még nem okvetetle­­nül boldog. Az igazi Bergfex is csak akkor boldog, ha a legmagasabb hegycsúcson vetheti meg a lábát. De hát hányán tudnak följutni oda? A meg nem értett költők a leg­szerencsétlenebb költők, s a meg nem értett nők a legboldogtalanabb asszonyok. Az emberiségnek az volt a boldog korszaka, amikor a jellemet többre becsülték a tehetségnél, s a tehetsé­get a vagyonnál, s akkor indult meg a hanyatló korszaka, amikor mellé­kes lett a jellem értéke, leszállóit a tehetség megbecsülése és fődolog lett a pénz és mindaz, amit meg le­het vele venni. Lesz-e valaha az emberiségnek oly boldog korszaka, amelyben egyenlő sokra becsülik a jellemet és a tehetséget, és mind a kettőt többre, mint az anyagi javakat? Az irigyelt boldognak tartott — ember a legboldogtalanabb, hogyha szerencsétlenség éri. Mert az ő baja fölötti öröm nagyobb lesz, mint a részvét, amelyet egyesek éreznek iránta. A torony bukása nagyobb szenzáció, mint egy viskó összeom­lása. * A legnagyobb boldogság: boldog­gá tenni valakit, akit szeretünk, s a legkínosabb boldogtalanság boldog­talanná tenni azt, akit boldognak óhajtanánk látni. dk Ha a múltúnknak egyes korsza­kaira visszatekintünk, gyakran r.gon­­doljuk el, hogy a múltban nem egy­szer boldogok voltunk, s csodálko­zunk azon, hogy ezen alkalmakkor nem éreztük magflnkat boldogok­nak. A jövőnek is elképzelhetjük •egy-egy helyzetét, amelyben boldo­gok tudnánk lenni, de el lehetünk készülve arra, hogyha megéljük ezt a helyzetet, esetleg nem fogjuk ma­gunkat benne boldogoknak tartani. # A boldogságnak! nincsen se múltja, se jövője, csak jelene van. S az em­ber mégis inkább a múltban érzi s a jövőben sejti, mint ,a jelenben éli. * Még a legboldogabb ember is a ré­gi jó időkről beszél. * Aki a mások boldogságának örül­ni tud, az nem lehet teljesen bol­dogtalan. ¥ Az iró és a művész egy árnyalat­tal mindig boldogabb vagy boldog­talanabb, mint bárki más, aki velüR hasonló viszonyok között él. ¥ Az ember ritkán boldog, de gyak­­boldog volt. ¥ Minden baj elviselhető, amely élj panasztárgyává lehet termi, — á legnagyobb is. Kicsi baj is tűrhetet­len. ha nincs, akivel megoszthatjuk, azaz beszélhetünk róla. ¥ A boldogság, az egészen más. Mi­nél inkább titkolható a világ előtt, annál tökéletesebb. * Ha valaki boldog, akkor rendsze­rint csak kis mértékben az, s h% szerencsétlen, akkor nagyon sz£* rencsétlen. Nagy boldogság bizony nem igen létezik, s kis szerencsét­-nséget még senki se érzett. ¥ A boldogtalan vvermekiből nem válhatik soha' igazán boldog férfi vagy asszony. ¥ A múlt mindig szebb, mint a jelen, Aki csekély okokból boldogtalan­nak értzi magát, megérdemli, hogy boldogtalan legyen, s aki kicsiny okokból boldog, nem érdemli meg, hogy az legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom