Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-26 / 141. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 26. forgott kockán és ők meg is állták a helyüket becsülettel. — Hogy vót! Hogy vót! — kiabálták minden jelenet után részegen a boldog­ságtól és véresre tapsolták a tenyerü­ket. Előadás után virágot is kaptak az ünnepeltek, akár a Jeritza vagy a Gom­baszögi Frida és a többi közönséges né­zők, akiknek semmi jogcímük nem volt a szuboticai artistákhoz, irigykedve néz­ték a vidám cécót. Az Első Szuboticai Artisták mint szövetkezet egyelőre örülnek, hogy va­lódi publikum előtt szerepelhetnek, de a jövő hónapban kimennek Amerikába szerencsét próbálni. Egész bizonyos, hogy nem hoznak szégyent városunkra. A. - kislány özvegyasszónv mamája minden áldott este ott ii! a nézőtéren ás várja a lánya jelenését, ügy ül ott, mintha ö is csak egy közömbös néző lenne, minden érdek és elfogultság nél­kül. egy közönséges publikum, akit az unalom hajtott be a bárba. Aztán, ami­kor kigyulnak a rivalda lámpái, kigyul az arca, lélegzetvisszafojtva figyel, lel­kesedik, drukkol és magánkinti az elra­gadtatástól. tapsol. — .Mit szól, müven cuki egy gyerek! — fordul a szomszédjához nagy csudá­­latfa! a szemében é*s magával ragadja a gyanútlan publikumot. A miisor végén a bájos kislány lejött a nézőtérre képeslapokat árulni. És az édesanyja komoly arccal, csordultig tele elösmeréssel, vásárolt a leánya ké­peiből. Tíz dinárt adott egy levelező­lapért. És minden este vesz egyet. Ritka gavallér egy . anya ö. De persze könnyű neki ilyen gálánsnak lenni, úgyis a csa­ládban marad. Előadás után egész biz­tosan mindig visszakapja a pénzét. (t. i,) Újabb polgárháború Albániában Ahmed Zogu béget elhagyják hívei Beogradból jelentik : Albániából ér kező legújabb jelentések szerint az ország déli részeiben támadt forra­dalmi mozgalmak egyre komolyabb jelleget öltenek. Minden jel arra mu­tat, hogy Ahmed Zagu bég befo­lyása a. Toska-törzs felett teljesen megrendült és naponta szaporodik azoknak a száma, akik politikai elé­gedetlenségük miatt felkelő bandákba tömörülnek. A kormány erélyes rend­szabályokat alkalmaz a felkelőkkel szemben, azonban kérdés még, hogy sikerül-e a lázadást idejekorán meg­előzni. Trbonja közelében — mint Skuta­­riból jelentik — szombaton összeüt­közésre került a sor a felkelők és a kormány csapatai közt, amelynek so­rán tizenketten meghaltak és számos felkelő, valamint több katona meg­sebesült. A perpetuum mobile Lendl Adolf szenzációs találmánya Készülék a föld vonzóerejének felhasználására i Nemzetiségi ©Mentétek a novisadi evangélikus egyházközségben Elhalasztották az évi közgyűlést Novisadró! jelentik: A novisadi evan­gélikus egyházközség vasárnap délután három órakor tartotta évi rendes köz­gyűlését, amelynek tárgysorozatán az uj egyházközségi felügyelő, presbitérium és egyházközségi vezetőség szerepeli. A közgyűlésen, amelyen Fábry János Ber­talan evangélikus lelkész elnökölt, 128 egyházközségi tag jelent meg és részt vett azon dr. Micsatek Lajos bácskai egyházmegyei felügyelő is. Fábry lelkész megnyitó beszédében ismertette a közgyűlés tárgysorozatát és közölte, hogy az egyházközség tag­jainak régebbi megállapodása szerint, minden hat évben felváltva szlovák vagy német tagot választanak egyházfeliigye­­lőnek. A legutóbbi egyházfelügyelő szlo­vák volt, most tehát németet kell erre a célra megválasztani. A német egyház­községi tagok jelöltje Luize Ágoston volt, akire a dr. Micsatek Lajos veze­tése alatt álló szlovákok is leszavaztak volna. A szlovákok kis töredéke azon­ban meglepetésszerűen, a megállapodás ellenére újra Mudroh András eddigi egyházfelügyelőt jelölte, amiből szenve­délyes vita támadt a közgyűlésen. Mi­csatek Lajos dr., kerületi egyházfelügyelő az ellentétek kiélesedésének elkerülése végett a közgyűlés elka asztását kérte részben azon a címen, mert az egyház­­község vezetősége száznegyven tagból választandó és a közgyűlésen enné! ke­vesebben vannak jelen, másrészt pedig azért, mert elmulasztották a választásra jogosultak névsorát összeállitani és igy nem lehet, megáilapitaui, hogy kiknek van szavazati joguk. Fábry leikész a választók névsorának hiányára való tekintettel a közgyűlést négy héttel elhalasztotta. Budapestről jelentik : Dr. Lendl Adolf, a budapesti állatkert volt igazgatója, akit néhány évvel ezelőtt vallása miatt elcsaptak állásából, föl becsülhetetlen je­lentőségű találmánnyal fizeti vissza mel­­lőztetését. A világ-hírű tudós perpetuum mobile-t készített, de természetesen nem afféle önmagát hajtó örökmozgó-gépet, aminőnek konstruálásávalévezredek hosz­­szu során hasztalanul foglalkoznak jámbor fantaszták, hanem reális tudományos műszert, amely a föld vonzóerejét hasz­nálja föl energia-forrás gyanánt. Lend! „önmagából mozgó gépezete“ tehát egyáltalán nem önmagától mozog és igy nem is nevezhető teljes joggal per­petuum mobilenek, ezzel szemben azon­ban megoldotta a későbbi koroknak azt az emésztő és végtelenül su’yos problémáját: mi lesz, ha a föld szén­­medencéi kimerülnek ? Az uj szerkezet fölöslegessé teszi a szenet, mert a föld vonzóerejét használja és ez az energia kimerithetetlen. Lendl Adolf dr. a következő nyilat­kozatott tette a korszaka-koló tanul­mányáról : — Nem szivesen beszélek róla a nyilvánosság számára. Találmányom, amelyet gravitációs keréknek neveztem el, már alapos szakértői vizsgálaton ment át. Fasching Antal dr., a zagrebi műegyetem európai hírű professzora hosszabb ideig fölülbírálta és egy német­nyelvű értekezésben elismeri, hogy ta­lálmányom révén o gravitációnak egy részét föl lehet használni gépek hajtá­sára. A találmány jényege. abban á!', hogy ha egy kerék egyik oldalán folyton túlsúly van, akkor ez minden hajtóerő nélkül, pusztán a gravitáció következté­ben, állandóan forog és így munkagépe­ket hajt, mely viilainosáramot fejleszt, amelyet azután világításra, fűtésre, vas­utak üzembentartására lehet fordítani. A találmány titkára a ligeti vurstliban jöttem rá. Egyszer megfigyeltem ott egy hintázó embert, aki egy perc alatt fokozatosan három-négy méter magasra lendült. Egy nyolcvan kiiogramos testnek négy méter magasra való fölemelése több mint há­rom lóerőt igényel. A hintázó izom­ereje erre képtelen. Honnan származik tehát az az erő. Rájöttem, hogy a gra­vitációból ered és e megfigyelést való­sítottam meg gravitációs kerekemen. Találmányomat valamennyi államban szabadalmaztatom, azután egy nagy részvénytársaságot hozok össze a gyár­tás megkezdésére. Főképen Németor­szágból százával kapom a gyárosoktól, tőkésektől, tudósoktól az érdeklődő leveleket, de egyelőre tartózkodó állás­pontra helyezkedem, amig a szabadal­mak rendbe nem jönnek. elteszik láb alól az öreget. Tompái Mi­hály 1923 junius 15-én leitatta az öre­geket és elcsalta őket tanyájára. Éjsza­ka, amikor már az öregek nyugovóra tértek, a lesben álló banditák fejszével agyonverték Ócsai Józsefet és felesé­gét. A két hullát kötélre kötözve kici­pelték a rétre és a rét egy posványos helyén elásták. Az elföldelés után Tompainak eszébe jutott, hogy nem húzták le az öreg ru­háit. Erre kiásták a két hullát és leszed*. lék a ruháikat, majd a holttesteket uj-. ból elástak. Ezután egymásután rabol­ták a környékbeli kocsmárosokat, mó­dosabb gazdákat és kiskereskedőket. Se szeri, se száma a rablásoknak, lopá­soknak, fosztogatásoknak, míg végre csendőrkézre kerültek Ócsaiók. A kecs­keméti törvényszék a bűncselekménye­kért Ócsai György 33 éves borbélyle­gényt 75 évi fegyházra, Tompái Mihály 33 éves földmivest halálra, B. Farkas József 30 esztendős földrnivest halálra. Hajma Mihály 33 éves földmivest élet-, iogytiglani, Ócsai Györgyöt öt észtén* dei iegyházra, B. Farkas Máriát három, évi, B. Farkas Józsefnét két és félévi, Majma Mihálynét egy évi és nyolc na­vi börtönre, a fiatalkorú K. Jánost tiz évi fogházra, Majma Zsuzsannát egy; évi és nyolc havi, Tompái Károly Fe­­rencnét két és félévi börtönre, Kasuba Tóth Györgyöt három havi fogházra* Bácsi Imre 22 éves földmivest tizenöt: esztendei iegyházra, Tompái Károly Ferenc 23 éves földmivest tizenöt évi, Kodó Istvánt tiz évi, B. Farkas János 21 éves földmivest tizenkét esztendei, Kodó Istvánnét hat évi, Hajma Imrét bárom évi iegyházra. Horváth Mihályt egyévi börtönre ítélte, a többi bűntár­sakat, az orgazdák egész seregét pedig kisebh-nagyobb fogházzal sújtotta a bíróság. Mielőtt a főtárgya,lási iratok ismer­tetésére férne át a referáló biró, el­mondja* hogy Tompái Mihály a fogház-; bán feleségül vette régi szeretőjét B. Farkas Máriát. A halálos ítélet kihir­detését követő napon kért Tompái en­gedélyt az eljegyzésre és három hét múlva a fogházban összeadta a halálra­­ítélt vőlegényt és a három évi fegyhdz-, ra Ítélt menyasszonyt. A táblai tárgyalás első napján a re­ferens biró, a vádlottak bünlajstromá­­nak csak kis részét ismertette és an­nak felsorolása előreláthatóan még két­­három napig fog tartani. Az égő holttest Kigyulladt egy ravatal Hétfőn este arról értesítették a subo­­ticai tüzőrséget, hogy az Alexandrova* ucca 19. szám alatti bérház udvarában az egyik földszintes épület kigyulladt. A tüzőrségről Milassin Andor tüzoltó­­föparancsnokkal az élén nyomban kivo­nult hat szerelvény, a tűz lokalizálására. Csakhamar megjelent a rendőrség is, amely a percek alatt összegyűlt tömeget távoltartani igyekezett a tűz színhelyé­től. A tűzoltók amint megérkeztek, hozzá akartak iogni az oltáshoz, azonban ekkor derült ki, hogy csupán kisebb szobatiizró! van szó, amelyet a házbeliek időközben el is oltottak. A szobában, ahol a tűz keletkezett, fel volt ravata­lozva a lakás bérlője, Görög Mihály 47 éves újságárus, aki vasárnap este halt meg. A házbeliek délután kiültek az udvarra és maguk mögött becsukták az ajtót. A ravatal mellett égő gyertyák egyikétől meggyuladt a szemfedő és ettől a halott feje is. Az udvaron tar­tózkodó házbeÜeket csak a rettenetes bűz és a füst tette figyelmessé, első pillanatban azt hitték, hogy az egész szoba lángban áll és ezért értesítették a tűzoltókat. Ezzel egyidejűleg beha­toltak a szobába és az égő koporsó­ból az udvarra vitték a holttestet, hogy az esetleges tűzvésztől megmentsék. A tÜ2 lokalizálása néhány perc alatt sike­rült Orgoványi csendélet Halálraítélt betyárok és egyéb rablógyilkosok a tábla előtt Budapestről jelentik: A különítmények kecskeméti és orgoványi garázdálkodá­sa idején a terrorista tisztek sikereitől több orgoványi földműves is vérszemet kapott. Ócsai György borbélysegéd ve­zetésével rablóbandát alakítottak és hó­napokon keresztül rettegésben tartották Orgoványi és környékét. Hiába üldözték őket a csendőrök és a katonák, a múlt századbeli betyárromantika megelevene­dett“ és a falubeliek, — noha rettegtek tőlük, mégis rejtegették az üldöző csend­őrök és katonák elől őket. Több mint harmincán voltak a rablóbandában Ócsai György vezérlete alatt. A kecskeméti törvényszék múlt évben Ítélkezett felettük és néhányukat halál­ra, legtöbbjüket pedig megszámlálhatat­lan esztendőre Ítélte. Fclebbezés folytán hétfőn kezdte tárgyalni ügyüket a buda­pesti Ítélőtábla. A héttői napon személyi adatok kikérdezése van soron és az első napra csupán a legsúlyosabban elitélte­ket vezették elő a kecskeméti törvény­székről. Az előadó táblabiró referátuma szerint a banda tagjai az 1920 utáni években kezdték meg Orgovány, Tolvajos vidé­kén a lopásokat, rablásokat és egyéb bűncselekményeket. A banda vezetője, Ócsai György már kiskorában lopko­dott, a falujabeli gyerekekkel rablóban­dát alakított. Katonakorában egymás­után követte el a bűncselekményeket, amelyekért a prágai hadosztálybiróság e'gyizben egyévi, majd másodízben más- 1 félévi súlyos börtönre ítélte. A háború F s BSHS8KB8B£5SSt3tSBBSBB8fll YERMEKRUH ASZALÓI maison Sehőnbrunn Pnja Ktijundzitícva 20. és leányruísák a legdivatosabb és legszebb | kidoigoziisbun. szebb Ü után hazajött és most már nagyarányú bűncselekményt követett el. Többrend­beli rablás, zsarolás és erőszakos nemi közösülés miatt tizenkét esztendőre ítél­te el 1920-ban a fékezhetetlen Ócsai Györgyöt a kecskeméti törvényszék. Büntetését a Csillag börtönben meg is kezdte, de egy társával sikerült meg­szöknie. Társa lelőtte az örtáUó f egy őrt és igy sikerült kisurranniok a Csillag börtön falai közül, ócsai György Orgo­­ványra menekült, ahol azután megalakí­totta azt a bandát, amely most a bíróság előtt áll. Ócsai és társai több mint negy­ven bűncselekményt követtek el, két gyilkosságot, több mint tiz rablást és számtalan fosztogatást, zsarolást, lo­pást. A bűncselekmények Farkas Gyula meszesi kocsmáros kirablásával kez­dődtek. Ócsal György három bűntársá­val egy nyári éjszakán ott borozgatott a kocsmában. Éjfél után megragadták a közéjük telepedett kocsmárost, revol­vert szegeztek rá, összekötözték, fél­holtra verték és kirabolták. Egymásután követték el ezután a különböző rablá­sokat, lopásokat, amelyekben mindben iésztvett ócsai György apja, ócsai Jó­zsef és felesége született Somogyi Ro­zália is. Az öregek a rablóit holmik na­gyobb részét maguknak követelték, emiatt állandó veszekedés volt a banda tagjai között. Az öregek azzal fenye­getőztek, hogy feljelentést tesznek a csendőrségen. Erre. elhatározták, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom