Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-01 / 117. szám

\ ‘ • Í.Q25, máfus 1» BACSMEGVET NAPLÓ Kisebbségi Elet mán pártokra) a kisebbségi kérdésben. 5 pillanatban csupán érinteni akartuk ezt a gondolatot, melynek továbbvitele véleményünk szerint egyik legfőbb fel­adata kell legyen politikusainknak. — A másik tanulság még közvetleneb­bül érdekel bennünket. A magyar pái't vezetői látnatták most, hogy az a saj­té, amely kritikus nézőpontból Kiséri fi­gyelemmel az ő működésüket, kurár.t­­em viseltetik velük szemben barátság­talan, vagy akár mindenáron kákán cso­mót kereső indulattal. Bármennyire áll is, hogy a magyar párt vezetőségében csaknem kizárólag a konzervatív felfo­gás képviselői ülnek, mindenki szívesen ismeri el, lia ez a vezetőség agilisán képviselj az ügyet, amelyet kezébe vett, •-ír ja A szenutorváiemztáson történt víssza- Aíésakké; és törvénysértésekkel egyéb­ként foglalkozott már az erdélyi magyar pán elnöki tanácsa is, amely a tanács­kozáson .leszögezte, hogy a csíki sére­lem nemcsak az ottani választók sérel­­ne, hanem az egész magyarságé. A passzivitás kérdésében az elnöki tanács nem döntött, bár az ülésen többen kép­viselték azt az álláspontot, hogy a ma­gyar pártnak ezekután nincs más vá­lasztása, mint a passzivitás. A magyar párt elnöksége dr. Róth Hugo ügyvédét bízta meg azzal, hogy a csíki szenator­­választásról beszolgáltatott adatok alap­­fán a petíciót a senmiitöszékhcz terjesz­­sze fel. A esik! székelyek, a lapok’ szerint. Szintén akcióra készülnek: elhatározták, hogy' száztagú küldöttségei meneszte­ttek Braíianu miniszterelnökhöz és a Királyhoz, hogy ezzel is demonstrálják a törvénytelenségekkel szemben meg­nyilatkozó székely népakaratot. •fc A szlovenszkói kercszténgszocialista­­párt válsága még nem oldódott meg. A Leüey-csoporttal, amely a válságot «íőidézte, a párt vidéki szervezetei kö­rül eddig többen megtagadták az együtt­működést. \ legutóbb a keresztény szo­­clalistapárt alsógyözödi, felsőgyűződi és kisgyékémyesi szervezetei hozták mega következő érdekes határozatot: — A kercsztényszocialistapárt három vidéki szervezete a bálványt, amelyet felállított, ledönti, a nevet, amelyet fo­galommá tett, elfelejti. A csalódottság fájdalmával állapítja meg, hogy Lelley Jenő dr. ügyvéd, nemzetgyűlési képvi­selő nem a keresztényszocialistapártot képviseli, hanem Jarabck Rezsőt, Var­ja Józsefet, Szappanos Lajost és ezek­nek az é’dr .. ••• ' V ílies’'pedísp’scir:, arm keresztényeit, sent ‘nem szocialis­ták. legkevésbé keresztényszockdisíák.. I. A ^Népakarat* ez idő Szerint nem fe KeresztényszocUlistn eszmék szolgála­­’tábart áll, sőt egyenesen romboló Íratás­mert a magyarság ügye nem személyek kérdése. Bárhogy gázolják is le ezt az agilitást a hatalmasok, mégsem tehe­tünk egyebet: folyton cselekednünk kell s oly erőssé szerveznünk magunkat, hogy mennél nehezebben legyen velünk szemben megismételhető a csíki eset. A magyarság mennél erősebb belső meg­szervezése lehet csak a mostani idők­ben ai komoly, feladat telkiismereti kér­dés, hogy ebbe a munkába a vezetők áldozatokkal is bevonjanak minden 6r­­kes népkisebbségi erőt és ugyanolyan megértők legyenek a magyarság vala­mennyi tömege iránt, mint amilyen őszintén segitib ezek a tömegek őket, ha egyetemes, nagy érdekek szolgála­tában fáradoznak Ellentétek a kisantantban a bolgár hadsereg létszámemelése miatt Elhalasztják a Iris antant konferenciáját? Bukarestből jelentik: Az Universal vezércikkben foglalkozik a bolgár ese­ményekkel, valamint a neuillyi béke­­szerződéssel Č3 kijelenti, hogy semmi körülmények közt sem szabad megen­gedni a bolgár hadsereg létszámának felemelését. A Dimineaia azt írja, hogy a szom­­szédáüamokban nem szabad elíürniök azt, ami Bulgáriában történik. Egészen más dolog, hogy az Oroszországban történteket eltűrték, mert ott nagy te­rületről és nagy néptömegekrfíl van szó, de nem szabad a bolseviki moz­galmakat Bulgáriában megtűrni, mert ez a kis állam veszedelmes lehet az európai békére. Romániának az érdeke, hogy Bulgáriában oroszellenes kormány legyen, mert Romániának nem lehet ínyére, hogy két bolseviki állam közé szcjül­jön, amelyek, ha ütni log az ruia, ösM-eroppantjnk. A lap íieiint Roimaiía kű/politikája igen kényes pillanatokhoz érkezett. A hu'gáriai -remények a b'vate'rr. valamint a politikai köröket rs élénken foglalkoztatják. A király személyesen is érdeklődik a bolgár események iránt. Erre mutat az a szokatlan tény, hogy a király személye körüli miniszter magá­hoz kérette a bolgár ügyvivőt, hogy in­formálhassa a királyt a bulgáriai ese­ményekről. A bolgár ügyvivő kijelen­tette, hogy a hírek legnagyobbrészt külföldi forrásból származnak és rend­kívül sok túlzást tartalmaznak. A lapok további jelentése szerint a román és a jugoszláv külügyminisztérium között élénk távifatváltás folyt a bolgár hadsereg létszámának felemelése kérdé­sében. amely ügyben a jugoszláv, a cseh­szlovák és román követ Parisban néhány nappal ezelőtt lépést tett a nagyköve­tek tanácsánál. Egyen még megerősítésre szoruló hírek szerint a május 9-ćre tervezett kisautant­­kuuíerenein elokészifő tárgyalásain kőny­­'uyebotefmészétS nézeteltérés támadt a bolgár hadsereg létszámának felemelése kérdésében. E nézeteltérés következté­ben a konferenciát minden valószínűség szerint újból elnapolják. kai van r keresztény .szocialista elvekre lés pártra. A laptól, amíg az érdekcso­port kezében van, megvon minden tá­mogatást. Ez időre szükségesnek tartja » hivatalos lapot más lappal pótolni. 2,Sziikségesnek tartja, hogy a három parlamenti képviselő, Jabíoniczky Já­nos. Ér. Kömtendy-Ekes Lajos dr. és Palktri'ich Viktor a párt vezetését, kiált­vánnyal haladéktalanul vegye a kezébe. Ez nemcsak joguk, de kötelességük is. 3. Az uj vezetőség hívjon össze or­­teágos kongresszust a lehető legrövi­debb Időn, Rét-három héten belül. A kongresszus válasszon uj elnököt, még pedig al parlamenten kívül álló egyé­nekből és a pdrlvegetőséget egészítse ki. • * A „nagy megaláztatás“ mérlege cím­mel vezércikkben foglalkozik az erdély i magyarság vezetőlapja, a Keleti Újság, a csíki szenátorválasztás eredményével: — A tanulságok, amelyeket a válasz­tás lefolyásúból levonhatunk — írja —, befelé szólnak, a belső kisebbségi poli­tika felé. Úgy látszik, hogy a néppárt­tal kötött politikai egyezmény nem tud megvédeni bennünket jogaink elkobzár iától.. Nem tudjuk, hogy a néppárt ak­tív beavatkozásai a választás menetébe megakadályozhatta volna-e a történte­ket, de annyit észre kell vennünk, hogy egyetlen román párttal kötött bármily értékes megállapodás sem vezethet az atmoszférának olyan megváltozásához, amely valamennyi román pártot a nép­­kisebbségi szabadságok respektálására Indítana. Pedig az ilyen atmoszféra ki­alakítása nélkül a helyi potentátok min­dig és mindenütt fokozottan fogják al­kalmazni azokat a módszereket, ame­lyekhez egyébként nem mernének nyúl­ni. A csúcsai paktumot tehát inkább bá­­ttenak, biztató kezdetnek szeretnénk tekintem, amelynek alapján állva párt­­fejzi megegyezést lehet kiépíteni a ro-Liither kancellár békeszózata Hindenburg nevében A német kormány megsürgeti a Ruhr-vidék kiürítését — A nagyköve lek tanácsa újabb utasítást kér a szöv etségesektől a német leszerelés kérdésében Berlinből jelentik: Dr. Luther bi­rodalmi kancellár a német iparos- és kereskedögyülésen beszédet mon­dott, amely, tekintettel arra, hogy Luther már tanácskozott Hindcn­burg elnökkel, különös figyelemre érdemes. Luther beszéde fontos kül­politikai nyilatkozatokat tartalmaz és nyilvánvaló, hogy habár f finden - burg nevét nem említette, az, amit mondott, Hindcnburg hozzájáralásd­­vcl hangzott el. liindenburggal meg­beszélte a külpolitikai kérdéseket és liindenbtirg Luther kancellár nyi­latkozatánál minden bizonnyal egyetért. A kancellár kijelentette, hogy a kormány legközelebb fog dönteni a vámok kérdésében. Cáfolta ezután azt a hirt, hogy a kormány inflációt fog megengedni. A külpolitikai kér­dések közül leghosszasabban a Ruhr-vidék kiürítésének kérdésével foglalkozott. Nem tartja lehetséges­nek, hogy egy ország ellen represz- Száliákat alkalmazzanak, mert nem tud kötelezettségének megfelelni. Reméli, hogy a szövetségesek a Ruhr-vidék kiürítését nem fogják tovább halasztani.-« Ruhr- megszál­lás betege az egész európai politika. A kiürítés kérdésében támadt kon­fliktus nem gátolta a birodalmi kor­mányt abban, hogy' a felmerülő nagy problémák’ megoldásában köz­reműködjék. Átfért ezután az 'észa­ki rajnai terület kiürítésének kérdé­sére. Ez a kiürítés semmiképpen sem hozható kapcsolatba a bizton­sági paktum kérdésével. Az összes szövetséges államok vezető állam­­férfiai eddi gélé mind úgy nyilatkoz­tak, hogy elvben hozzájárulnak a biztonsági paktumhoz,’: ilyenformán tehát alapos kilátás van a sikerre. Kormáoybuktatási tervek Annál nagyobb jelentőségű Lu­ther kancellárnak a külpolitikáról tett nyilatkozata, mert a német nemzetiek már elérkezettnek látták az fdőt, a kormány külpolitikája el­len intézendő rohamra. A Deutsche Zeitung azt követeli, jelentse ki a kormány, hogy a Dawés-terv meg­valósíthatatlan. A német nemzetiek a kormány elleni támadásaikkal azt akarják elérni, hagy az uj elnököt, mielőtt még letenné az esküt, befe­jezett tények elé állítsák. A belpo­litikai helyzet kulcsa kétségkívül még mindig a centrum párt kezében van. Ha a centrumpárt akarná, mód­jában volna a birodalmi kormányt megbuktatni. Nyilvánvaló azonban, hogy a centrumpártnak nem szán­déka. a jelenlegi helyzetben zavart előidézni és a Luther-kormány to­vábbra is helyén marad, mert a centrumpárt a kabinetben levő mi­nisztereit nem hívja vissza. * Hála vagy mllitarlzmus? A porosz tar.tQmásiygyülésen a körrninypyjlatifoza.t feiet? folvrt a ________________A <84*1 vita. A vífa lefolyása fantsaág emel­lett, hogy a centrum és a demokra­ták ' ragaszkodnak. a köztársasági koalícióhoz és nem hallgatnak a jobb oldalnak ismételten feléjük hangzó csábitgatásaira. A bizalmi indítvány íelctii szavazást a jövő hét péntekjére halasztották. Ezen a napon fogják előreláthatólag a po-, rósz tartomány gyűlési feloszlatni Az uj választáson Poroszország né­pének arra a kérdésre kell feleink, hogy vájjon Hindcnburg megválasz­tásának mennyire van politikai je­lentősége, illetőleg vájjon ez a vá­lasztás nem azt jelenti-e csupán, hogy a német nép háláját és elis­merését akarta kifejezni a hadve­zér iránt, aki Németországot meg­óvta az orosz betöréstől. A német leszerelés a nagy­követek tanácsa előtt Páriából jelenti!:: A nagykövetek tanácsa szerdán kezdte meg a né­met leszerelés kérdésében tárgyalá­sait. Az ülésen Combon elnökölt. Resztvettek' Anglia, Olaszország. Belgium és Japán nagykövetei, .to­vábbá Foch marsai, besticket tá­bornok, a francia megszálló csapa­tok parancsnoka, valamint Anglia, Olaszország. Belgium és Japán ka­tonai attaséi. A konferencia tudo­másul vette a szövetségközi kato­nai bizottság jelentését a szövetsé­ges . kormányoknak a német lesze­relést illető kérdéseire. Ezután fel­kérték a megjelent katonai attasé­kat nyilatkozattételre a leszerelés kérdésében. Az attaséié és Foch mársal a nyilatkozat megszövege-, zése céljából tanácskozásra vonul­tak vissza. A nagykövetek tovább­ra is együtt maradtak, végül is úgy határoztak, hogy kormányaiknak je' lenrést tesznek és újabb instrukció­kat kérnek. Huszonhat állam és Hin­­denburg tizenegy bűn­cselekménye Prágából jelentik: Az egész cseh sajtó, még a félhivatalos Prager Presse is rámutat arra, hogy Iiiii­­denburgot nem kevesebb mint hu­szonhat szövetséges állam mondot­ta ki háborús bűnösnek és kiadatá­sát kérte, A bűnösséget tizenegy bűncselekményért mondották ki és az erről szóló okmányt. Lloyd Ge­orge uralma alatt angol jogtudósok szövegezték. Marx üdvözli tllndehburgot. Marx volt birodalmi kancellár, a weimári koalíció elnökjelöltje üd­vözlőlevelet küldött iiindenbttrg tá­bornagynak. A levél igy hangzik: »A német nép Kegyelmességedet választotta meg birodalmi elnöké­vé. Az igaz demokrácia szelleme kí­vánja, hogy mindenki, aki a demo­krácia hívének vallja magát, most már a nép többsége által hozott döntésnek lássa a választást, indít­tatva érzem magam, hogy Kegyel­ni ességednek á legőszintébb sze­­rencsekivánataimat fejezzem ki és, azt a reménységemet tolmácsoljam, hogy elnöksége a német népnek meghozza a belső nyugalmat és a külső békét. Adja az ég, hogy az államot az igazi demokrácia és testvériség hassa át, hogy' elmúlja­nak végre azok a betegágy! tüne­tek, amelyeket a háború és Német­ország összeomlása hagyott mag? után és ezzel népünk erkölcsi meg tisztulása gyorsabban megtörtén-, jen. I ! Hindenburg elfogadja a választást Berlinből jelentik: Hindcnburg tá­bornagy levelet intéseit ti birodal­mi elnöki választási bizottság elnö­kéhez, amelyben kijelenő, hogy az április 26-án tartott népszavazáson birodalmi elnökké történt megvá­lasztását elivgadia-T r

Next

/
Oldalképek
Tartalom