Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-24 / 139. szám

6. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 24. •• ' Öngyilkosság tréfából Mulatós közben agyonlőtte magát egy miskolci főhadnagy Miskolcról jelentik: Pénteken a késő éjszakai órákban megrendítő szeren­csétlenség történt Miskolcon, az Avasi­­tejivóban. A tejivó tulajdonosa pénte­ken este egy kisebb társaságot látott magánál vendégül, köztük Béressy Gé­za főhadnagyot is. A társaság tagjai a legjobb hangulatban mulattak, amikor Béressy eltávozott a szobából. Távol­léte alatt a társaság egyik tagja, Poten­­ga Ferenc vendéglős a főhadnagynak a tejivóval szemben levő szobájából ki­hozott egy cigarettát és amikor Béres­sy visszatért, kedélyesen mondta neki: — Főhadnagy urnák alázatosan je­lentem, elloptam egy cigarettát. A. bejelentésre a főhadnagy moso­lyogva távózott, majd. Frommer-pisz­­íollyal a kezében visszatért és rászólt: — A törvény nevében odia vissza a cigarettámat, mert különben lövök, A vendéglős erre tréfásan válaszolt: — Nem ijedek meg egy Frommertől, különösen, ha az nincs megtöltve. A főhadnagy erre, abban a hitben, hogy pisztolya nincs megtöltve, saját lejének tartotta a Frommert. ezzel is bizonyítani akarván, hogy nincs golyó benne. Meghúzta a ravaszt, a fegyver eldördült és a főhadnagy holtan eseti össze a padlón. Megjavul a suboticai telefon Az aj postaigazgató hivatalban A noviszadi postaigazgatóság eddigi vezetőjét Nikodijevics Dragutint, mint megírtuk, Szarajevóba helyezték át. Helyébe a noviszadi postaigazgatóság vezetésének fontos pozíciójába Sarity Jovátit nevezte ki. Az uj igazgató év­tizedeken át fontos pozícióban volt a zagrebi postaigazgatóságnál, a postai igazgatásban elsőrendű elméleti és gyakorlati szakember, akinek az iránt is érzéke vau, hogy a posta nemcsak azért van, hogy megrendszabályozza a publikumot, hanem nyújtson is valami ellenértéket. Savity igazgató múltjának gazdag tapasztalatait arra akarja fel­használni, hegy megjavítsa a vajda­ságban a postát. Popov Dusán, a szuboticai első számú posta főnöke bemutató látogatást tett Noviszadcn az uj igazgatónál s felhív­ta a figyelmét a szuboticai közönség kívánságaira s ezek tekintetében meg­nyugtatást kapott arra névé, hogy eze­ket soron kívül megvizsgálják és a le­hetőség szerint teljesitik. Értesülésünk szerint Sarity igazgató hétfőn Szuboticára érkezik. Vele együtt jön Szuboticára Nenadovity Volja, a posta műszaki felügyelője s a posta­ügyi minisztérium egyik főmérnöke, a kik felülvizsgálják az itteni telefonköz­pontot s a helyszínen ejtik meg az elő­munkálatokat a tervezett uj telefonvo­nalak felállítása tekintetében. A látogatás következményeként jog­gal lehet várni, hogy a szuboticai tele­fonszolgálat megjavul. A szuboticai posta a minden terv nélkül végrehaj­tott létszámredukció következményeit nyögi. A tisztviselői létszám csökken­tése a postai szolgálat terén már edd'g Is megbosszulta iTiagát. Azt, hogy a megnagyobbodott forgalmat kcsökken­­tett személyzet fássa el, kívánni sem fehet s ha már személyváítozás van a postai direkcióban, a közönség joggal várhat rezslmváltozást is. A bácskai és a bánáti közönség ér­dekeit kétségtelenül hathatósan szol­gálja az a tervbevett intézkedés hogy Szlnrakawzsa és Novakanizsa körött legrövidebb időn beiül közvetlen tele­fonkapcsolat lesz. Edd'c a két Kanizsa csak Szenta közvetítésével beszélhe­tett egymással telefonon, ami szerfelett nehézkessé és lassúvá tette az érintke­zést. Kívánatos volna azonban, ha Szubo­­tica és Beograd, s Szubotica és Zag­reb között a második telefonvonalat sürgősen megépítenék. Szubotica kö­zönségének s az itteni állami és kato­nai hatóságoknak annyi dolguk van Becgraddal, hogy szinte lehetetlen vo­nalat kapni. A reggel 9 órakor előjegy­zett beszélgetésekre csak délután ke­rülhet ser. A szuboticai központon ke­resztül bonyolódik le más városok te­lefonforgalma is, mindez parancsolóan szükségessé teszi az nj vonal megépí­tését. Hasonló a helyzet Zagrebbal is. Szinte illuzóris kívánság Zagrebbai pri­vát beszélgetésre összeköttetést kapni. Ha a posta, vasút, bíróság jól műkö­dik, ez sokkal jobban szolgálja a kon­szolidációt, mint százezer rendelet s mindenkinek, akinek módja és hatalma van e téren a béke normális viszonyait visszavarázsolni, igazi hazafias munkát végez, ha ezt megközelíteni igyekszik. Benes lapja a magyar nádorválasztás ellen „A nádorság1 terve HafosLurg-akciő" Prágából jelentik: A Prager Presse, Benes külügyminiszter lapja, vezércik­ket ir a magyar nádori méltóság föl­­élesztőséről. Á lap nem vesz tudomás' a mrgyar kormány cáfolatáról, hanem komolynak tartja a tervet, amely szerinte az első lépés a trianoni békeszerződés revíziójának utján. A terv egy kissé időszerűtlen, — írja — mert Európa számára e pillanatban a vihar jele volna, ha Magyarország a király helyetteséül nádort akarna válasz­tani, A végén mindegy, hogy Magyar­­ország miképpen akarja a maga állam­formáját rendezni és beiügyeit szabá­lyozni, ha egyébként békésen kivan élni szomszédaival. A kisantant a nádorság tervén sem ütköznék meg, ha nem rej­tene agresszív szándékot. A nádori mél­tóság felélesztése azonban kétségtelenül annyit jelentene, hogy Magyarország a habsburgi királyság elvéhez köti le magát. Két célt kiván elérni Magyarország a nádori méltóság betöltésével, nevezete­sen érvényt kiván szerezni a mélyen meggyökerezett legitimista érzelmeknek, mr srészt határt akar szabni a kormány­zói hivatal idejének, ami eddig gyakor­latilag nem történt meg. Ha ez a terv megvalósul — végzi a lap — akkor a magyar királyválasztás­nak semmi sem lesz útjában az egy tilal­mat kivéve, amely a Habsburgok visz­­szatérését tiltja. Bethlen István minisz­terelnök, aki békés eszközökkel kívánja megváltoztatni a st. germaini és trianoni szerződéseket, elég optimista ahhoz, hogy lehetségesnek tartja a békeszer­ződés Habsburg-tilalmának megváltozta­tását. Kommunista-ellenes monstre-tiintetés készül Beogradban Május 31-én nacionalista kongresszust rendez az örjuna Beográdbó! jelentik: Az Orjuna május 31-ikén nagyszabású nacionalista kon­gresszust rendez, amely egyben nemzet­közi tüntetés lesz a kommunisták ellen. A kongresszusra egyenruhában és két­száztizenhét zászló alatt harminc század orjunista, két csehszlovák légionárius csapat, lengyel fasisták és vend oszta­gok vonulnak fel. A kongresszuson részt­­vesznek a csetnikek, a szoko'ok és az orosz ellenforradalmi szervezetek is. A kongresszus tüntetés kiván lenni a szláv összetartás mellett és erélyes állásfog­lalás az egyre erösbödő bolsevista pro­paganda eilen, amelyet a kommunisták újabban a Balkánon kifejtenek. A kon­gresszus költségeit Petrinovict és Baburica, amerikai dollármilíiomosok, az ismert „salétromkirályok“ fedezik, akik Buenos Airesből Illíria nevű saját gőzhajójukon szá nos amerikai jugoszlávot szállítanak Cherbourgon keresztül erre a kongresz­­szusra Beográdba. A kormány vasúti kedvezményt és vizummentességet ad a kongresszus résztvevőinek. A kongresszuson Stepa­­novics Stepa, a népszerű vajda is részt­­vesz. A kongresszus résztvevői diszfe’­­vonuiást rendeznek a királyi pár előtt. Minden orjunista helyiszervezet darab rögöt visz magával, amit Petar király sírján helyeznek eh Ezenkívül megko­szorúzzák a névtelen hős sírját is. A kongresszuson végül atlétikai versenyek lesznek. Az első dij brilliánsokkal kira­kott díszes aranyserleg: Petrinovics ado­mánya. A Beogradban megjelenő Radnicski Borba és a Zagrebben megjelenő Rad­nicski Glas szombat délutáni számuk­ban általános sztrájkra hivják fel a beo­­gradi munkásságot. Ezzel szemben a szociáldemokrata Glas Sloboda, amely Beogradban jelenik meg, óva inti a munkásokat, hogy a nacionaifííák pro­vokációjára munkabeszüntetéssel vála­szoljanak és figyelmezteti a munkássá­got, hogy őrizze meg nyugalmát. Bejelentették a magyar parlamentben a demokratikus blokk győzelmét Szilágyi Lajos visszaélésekkel vádcila a BetMen-kormányt Bu<iaj>estről jelentik: A nemzetgyűlés szombati ülését Szilágyi Lajos párton­­kivüli képviselő beszélte végig, aki a demokratikus blokk választási győzel­mével foglalkozott. — Megállapítom, — mondotta — hegy amikor a főváros lakossága Ítéle­tet mondott, győzött a haladás és meg­bukott a maradi gondolat. Győzött a demokrácia, amelyet a kormányelnök csak legutóbb nevezett Karcagon rög­eszmének. Győzött az a felfogás, hogy a polgárságnak egsriitt kell dolgoznia a munkássággal. Szalcdcs Andor: Ez az igazi egysé­gespárt. Szilágyi Lajos: Túlnyomó erővel győzött az ellenzék és teljesen megbu­kott a kormány politikája. (Gúnyos de­rültség a jobboldalon.) Felkiáltások a baloldalon: Megbukott Ripka! Szabó Sándor: Már megint bolondo­kat beszélnek! Ez demagógia! Szilágyi Lajos: A fővárosi törvény­­hatóságban a többség a demokratikus blokk tagjai közé tartozik. Érdemes visszaemlékezni a sok fortélyra és a kormánybiztos kinevezésére. Érdemes visszagondolni az ajánlásoknál előfor­dult visszaélésekre és a belügyminisz­ter ur kétségbeesett ( kísérletezésére, a mikor a már kitűzött választásokat el­halasztotta. csakhogy Ripka megsze­rezhesse az aláírásokat Puky Endre: A főváros még nem az ország! Szilágyi Lajos: Folytatása követke­zik vidéken és éppen ilyen lesz az eredmény az uj nemzetgyűlési válasz­tásokon is. Ez a legutolsó, leghitelesebb ítélet az önök politikájának bukása fö­lött. Rut visszaéléseket követtek el a hivatalos hatalommal, számtalan eskü­szegés iöriént, a honmentés ürügye alatt okirathamisitásokat és csalásokat követtek el. Meg akarták hamisítani a főváros akaratát is, de megkapták rá a választ. Apponyitól kezdve megálla­pította az ellenzék, hogy ez a nemzet­gyűlés törvénytelen. Ez a többség nem hivatkozhatik joggal a nemzet többsé­gére, nincs joga az uralomra, de még kevésbé arra, hogy uralmát meghosz­­szabbitsa. Szilágyi beszéde után a nemzetgyűlés többsége elfogadta azt az elnöki indít­ványt, hogy a választójogi javaslatot hétfőtől kezdve nyolcórás üléseken tár­gyalják. Aki rádiót hallgat vigalmi adói tartozik fizetni Ahogy az illetéktörvényt magyarázzák Az egész világon úrrá lett rádió-láz, az S. H. S. királyságot úgy látszik el­kerüli. A pénzügyi hatóságok, amelyek állandóan gondot viselnek az adózó polgárokra, megvédenék bennünket at­tól, hogy & rádió-láz bennünket is ha­talmába keritsen. A rádióhoz a fináncoknak ugyan se­hol nem volt eddig közük, de a pénz­ügyi hatóságok nálunk rájöttek, hogy rádiót seím lehet illetékmentesen hall­gatni. Az illetéktörvénynek van egy olyan rendelkezése, amely szerint nyil­vános helyen belépődíj mellett előadott zene és dalestélyek után a belépődíj egy részét illeték fejében be kell fizet' ni a pénzügyi hatóságoknak. Ezt a rendelkezést vonatkoztatják a rádióra is. A szuboticai Kereskedelmi Egyesület beszerzett egy rádió aparátust, amely­nek segítségével a tőzsdei kurzusokat akarta felvenni. A pénzügyi közegek azonban rájöttek arra, hogy ha valaki rádión kurzusokat hallgat, akkor eset­leg muzsikát és dalt is hallgathat, köve­telték tehát, hogy akár vásárpénztári jelentést, akár tőzsdei árfolyamot köz­vetít a Kereskedelmi Egyesületnek a rádió, fizessen mindenki vigalmi adót, aki hallgatja. A Kereskedelmi Egyesü­let azzal érvelt, hogy a rádiót belépő­díj nélkül hallgathatják az egylet tag­jai, azonban az egyszerűség kedvéért beleegyezett abba. hogy mindenki fi­zessen 1—2 dinár »belépődíjat«, aki a fü­léhez feszi a rádiókagylót s ez után haj­landó volt illetéket is fizetni. Az elmés pénzügyi hatóság lapozgatott egy kissé az iletéktörvényben azután kijelentette: — Ne mozsc! Az illetéktörvénynek van egy rendel­kezése, hegy ha valamely egyesület, vagy társaság belépődíj nélkül rendez tagjai számára mulatságokat, köteles a tagsági dij húsz százalékát illeték felé­iében lefizetni. Azt követelte tehát, hogy a Kereskedelmi Egyesület a be­folyó tagsági dij húsz percentjét fizes­se be azért mert cgy-két ember kiván­csi a tőzsdei kurzusokra. A pénzügyi hatóság nem veszi figye­lembe, hogy esetleg nem is vigad az. aki a kurzust hallgatja. Rosszul vette a devizát s elszomorodik. Az azonban minden esetre Imponáló, hogy a zenét, éneket minden formájá­ban vigalmi adóval sújtják. Szerény prepozíciónk azonban az. hogy neesak annak kelljen vigalmi adót fizetni, aki nyilvános helyen rádiót, vagy gramo­font hallgat. Illetéket kellene kiróni a dalos pacsirtára is. Azonban ki kellene mondani, hogy aki a primadonna éne­két hallgatja, annak bizonyos esetek­ben il’letékvlsszatéritéshez van joga. Mert mi tőrtén'k akkor, ha a primadon­na hamisan énekel? ILLATOS MOLYIRTÓ „HERMELIN“ a nave, kérje mindenütt DEPOT „SOA" DROGERiJA NOViSAD

Next

/
Oldalképek
Tartalom