Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-24 / 139. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 24. Kivégzés Géljében Felakasztottak egy gyiikos legényt Zagrebból jelentik: A celjei ügyész' ség fogházudvarában szombaton reggel végezték ki Podlenka Ferenc huszon­négy éves munkást, aki múlt év október 17-ikén Vojszka községben meggyilkol­ta szeretőjét, Klakovcsár Anna vojszkai leányt. A gyilkos legényt a celjei tör­vényszék büntető bírósága a március másodikán megtartott főtárgyaláson kötéláltali halálra ítélte és pénteken már megérkezett a kabinetiroda végzése, a mely szerint a király elutasítja a halál­raítélt kegyelmi kérvényét. A bíróság pénteken délelőtt hirdette ki az elitéit előtt a kabinetiroda végzé­sét. Amikor közölték vele, hogy más­nap reggel végrehajtják rajta a halálos ítéletet, alig hallható hangon rebegte: — Ezt nem érdemiem meg. Podlenka a siralomházban meglehetős nyugodtan viselkedett, sokat evett, ivott és cigarettázott. Zeta cigarettát kért és amikor jobbminőségü cigarettá­val akarták megkínálni, visszautasítot­ta azzal, hogy egy előkelő politikus — akit meg is nevezett — szintén Zeta ci­garettát szokott mindig szívni. Szombaton reggel hat órakor hajtot­ta végre a halálos ítéletet Mauser Fló­rián szarajevói hóhér. . ^ CIRKUSZ S3 ® & Alkotmányos jog Budapestről jelentik: A községi választáson szépszámú halott le­szavazott. Két halott diskurál a kerepesi teme­tőben: Első: Kegyed is szavazott? Második: Hogyne! Na hallja, nekem aztán igazán megvan a hatévi egyheiy­­benlakásom. Tizenkét éve nyugszom itt békében. Azért szavaztam duplán. I Első: Duplán? Második: Persze, hogy duplán. Ezt csak megérdemiem, mint tizenkét évig •egyhelyben nyugvó halott. Egyszer már életemben is leszavazhattam. Bocsásson meg, de valami különbség csak kell hogy legyen. Elvégre az csak érdem kell hogy legyen, hogy az ember meg van halva. Első: Ezt nem értem! Hogy szavaz­hatott kétszer? Mert egyszer én is le­szavaztam, az jár minden halottnak, ép­pen mint a rekviem. De kétszer? Talán két jelölő-ivet irt all? Második (hencegve): Minden kerület­ben aláírtam a jelölő-ivet. Az semmi. Két helyen szavaztam, a VIII-ban és a XII-ben. Utóbbi helyen kizárólag Vázso­­nyi pukkasztására. Első: Hiszen maga életében Vázsonyi­­párti volt! Második: Most is az volnék, ha élnék. Viszont akkor töröltek volna a válasz­tási névjegyzékből és nem volna szavar zati jogom. Most kettő is van és mint halott természetesen a Ripka-párthoz tartozom. Ez a halottak pártja. Első: Csak azt magyarázza meg ne­kem, hogyan szavazott két helyen. Egy időben. Második: »Die Todten reiten schnell« -- .»a halottak gyorsan lovagolnak« — mondja a közmondás. Én pláne autón mentem a Vili. kerületből a X'I-be, te­hát nem volt nehéz leszavaznom. Első: No és nőni félt attól, hogy az ellenzéki lapok megtámadják. Második: Először is, ők jól tudják a közmondást, hogy halottról vagy jót, vagy semmit Remélem, hogy ezt be­tartják. És ha mégse, akkor megindítjuk ellenük az eljárást halottgyalázás miatt. Szép kis állam volna ez ha még az ősök hamvait se tisztelnék! Első; Jó, viszont az ellenzék erre azt mondhatja, hogy. az ősök nyugodjanak hamvaikban és ne szavazzanak. Második: Miért ne? Először is, jól­esik az embernek egy kis izgalom az örökös egyhangúságban, másodszor jól­esik a hiúságunknak az a tudat, hogy az élők sorsáról mi döntünk, illetve mi rendelkezünk az élők felett, ami eddig csak egy halottnak sikerült: Szolimán­­nak, a szultánnak, de neki is csak há­rom napig. Végül harmadszor , jólesik teljesíteni alkotmányos jogunkat és kö­telességünket. Első: Tudtommal csak a halál napjáig érvényesek ezek az alkotmányos jogok és kötelességek. Második: Mily szörnyű tévedés! Ne­künk csak ezután vannak igazán köte­lességeink. Vigyáznunk kell, hogy a ha­ladással és az uj eszmékkel szemben érvényesüljön a mi maradiságunk. Ezért ‘ szavaztam én kétszer! Első: Én is szavaztam volna, đe nem engedlek. Második: Nem értem. Hát kire szava' zott maga? Eiső: A demokratikus ellenzékre. Második: Megbolondult? Halott lété­re? Most már tudom, hogy miért nem engedték magát másodszor is szavazni. Hallatlan! Hát már a halottakban se le­het bízni? Legyen egész nyugodt, hogy a kővetkező választáson törlik magát is a névjegyzékből. Eísö: Engem? Aki 20 éve halott va­gyok? Második: Igen, magát, Hol van az megírva, hogy csak az élőket lelte megfosztani a választójogtól! Stella hogy a liberális-párt tagja volt. A leg­utóbbi választásokon pedig Renkin mi­niszter behozta a parlamentbe is. Szó­­, val. a szép Mariska, aki Brassine urat a választások után fölkereste, kérte a neki átadott értéktárgyait, műkincseit, ruháit és — last but not least — a csipkenadrágokat. A derék hazafi rost­szálon rázta fejét és kijelentette, hogy ő semmit se vett át. Miközben erről meglehetősen emelt hangnemben tár­gyaltak, a szép Mariska véletlenül meg­pillantotta a kandalló párkányán nagy­­értékű empire-óráját. Erre megértette, hogy gazemberrel van dolga és dühösen elrohant. Átadta az ügyet egy politikai botrányokban utazó képviselő-ügyvéd­román vezérkar a nemzeti kisebbségeket szovjetforradafommaí vádolja A paraszípárt leleplezte a vezérkar titkos jelentéséi Bukarestből jelentik: Napról-napra élesedik az ellenzék harca a kormány el'cn. Az ellenzéki képviselők heves támadást intéztek a parlamentben a kormány eilen, amiért eddig már hat képviselőt kizártak a parlamentből, köz' tűk Madgearut, a parasztpárt egyik ve1 zérét. Madgearut azért zárták ki, mert felolvasta a vezérkar egyik dokumentu­mát, amely azzal vádolja az ellenzéket, hogy az orosz szovjetkormány szolgála­tában forradalmat szít Romániában. Az okmány szerint a forradalmositás érde­kében megmozdították volna elsősorban az erdélyi, besszarábiai és do.brudzsai nemzetiségi kisebbségeket. Ezt a munkát addig folytatták volna, mig a Brat anu­­kormány helyébe egy gyengébb polgári kormány, még ped g a parasztpártbói és a nemzeti pártból alakítandó kor­mány kerül, azután újabb forradalmat kezdtek volna a nemzetiségek és a külfö’di fegyveres bandák segítségévéi' A bandák Bulgáriából és a szovjetunió­hoz tartozó Moldvából törtek volna be Romániába. Ekkor azután az orosz szovjetkormány hadat üzent volna Ro­mániának és a bevonuló szovjetcsapatok végkép megalapították volna a szovjet­uralmat egész Románia területén, sőt a szomszéd államokban is. A vezérkar részéről elismerték, hogy ez az okmány hivatalos forrásból szár­mazik, a vezérkar egyik biza'mi embe­rétől kapta és az eljárás lefolytatása céljából továbbította a hadosztálypa­rancsnoksághoz. A leleplezés rendkívüli feltűnést kel­tett, de politikai körökben egyértelmű az a vélemény, hogy a nyilvánosságra hozott akta sokkal inkább a'ka'mas a román vezérkar tájékozat lanságának, mint a kisebbségek harcmodorának leleple­zésére. Belga kormányválság egy magyar színésznő csipkenadrágja miatt Miért nem lett miniszterelnök a liberális-párt elnöke? A szén Mariska háborús üzletei nek, de Brassine tagadásával szemben nem lehetett bizonyítékokat produkálni. Renkin volt misisztert is támadták az esettel kapcsolatban a szélsőbaloldali újságok s a miniszter olyan ügyetlenül védekezett, hogy küszöbön álló minisz­terelnöki kinevezését a király egyelőre kénytelen volt elhalasztani. A szép Mariska utólag rájött arra is, hegy Brassine ur a szép Mariska fehér­neműjét, közte a sokat vitatott csipke­nadrágokat, a leányának adta oda a házassága alkahnával kelengyének s a szép belga urhölgy most Mariska csip­kenadrágjában büszkélkedik. Ezt a szép Mariska nyilvánosságra hozta, egyben feljelentést tett lopás miatt. Egész Brüsszel módfelett felháborodott. Egy nagynevű belga politikus és a Lipót­­rend lovagjának lánya egy demimonde csipkenadrágjában! Az ügyész házkuta­tást rendelt el és a csipkenadrágot megtalálták a szép belga asszony fehér­neműje közt. Brassine ur most már szí­vesen visszaadta volna a csipkenadrá­got s egyebet is, de azóta sok ezer frankra rugó »költség« is járult a kö­veteléshez. A vő ur válni akar, az ár­tatlanul kompromittált szegény fiatal asszony pedig öngyilkossággal fenye­­getödzik, a liberális-párt kétségbeeset­ten kapkod. Albert király pedig örül, hogy a kompromittált Brassine protek­­torából, Renkinbőf nem csinált minisz­terelnököt. így történt, hogy amennyiben mégis liberális politikus kinevezésére kerül sor, nem Renkin lesz a miniszterelnök, hanem Max Rafael brüsszeli főpolgár­mester. A belga politika kulisszatitkaiból Brüsszelből jelentik: A Van der Vy-j vere-kormány szombaton délelőtt be­nyújtotta lemondását a királynak, aki koncentrációs kormány alakítását kí­vánja a pártoktól. A koncentrációs kor­mány megalakításának azonban egye­lőre súlyos akadályai vannak, amelyek között nem utolsó szerepet játszanak egy szép magyar nő csipkenadrágjai .is. A belga parlament legerősebb pártja a szocialista-párt, amelynek 79 tagja ül a kamarában. A konzervatív-pártnak 78 mandátuma van, úgy, hogy a két egyformán hatalmas párt mellett -a 22 tagból álió liberális-párt tölti be a mér-, leg szerepét. A liberális-párt tul-igaz­­ságos mérlegnek bizonyult, egyformán segített megbuktatni a szocialista Van­­tíervelde-kormányt és a konzervatív Theunis-kormányt, sőt Van der Vyve­­re-nek legutóbb megalakult hivatalnok­­kormányát is. A királynak politikai ta­nácsadói már a hivatalnok-kormány megalakítása előtt azt ajánlották, hogy bízzon meg egy liberális politikust — mégpedig Renkin volt minisztert — koncentrációs kabinet alakításával, Al­bert király azonban a csipkeszoknya­­iigy miatt mindezjdeig húzódozott ettől a megoldástól. A csipkeszoknya-ügy története a kö­vetkező: Brassine belga liberális képviselő Belgium német megszállása idején nem emigrált, hanem szépen otthon ült Brüsszelben és jó üzletekkel szép fran­kokat keresett. Egyfelől a németeknek megszerzett mindent, amire szükségük volt, másfelől hozzáforduló honfitársai­r.ak — jó pénzért — a németektől min­denféle enyhítéseket, koncessziókat járt ki. Senki se sejtette Brassine nagy és titokzatos befolyásának a hátterét, csak jóval a békekötés után hullt le a lepel! erről a titokról. Ekkor derült ki, hogy Brassine ur titkos üzlettársa egy Ma­riska keresztnéven emlegetett szép ma­gyar színésznő volt. A szép Mariskának viszonya volt egy befolyásos német tiszttel s ez a magasrangu német tiszt Intézte el néniét részen Brassine ur ki­járási üzleteit. A háború folyamán Brassine ur ezen az üzleten meggazda­godott. A szép Mariska sem fizetett rá az üzletre, mert a lakását és a garde­­robeját nagy fényűzéssel rendezte be. Amikor azonban a németek elvonulása után a belgák újra urak lettek Brüsszel­ben, a szép magyar nőnek menekülnie kellett, mert a belga rendőrség a kelle­ténél többet tudott a német tiszt urak­kal való kapcsolatairól. Az elutazása előtt Mariska Brassinera bízta a lakása szép berendezését, sok értéktárgyát és remek garderobeját, ebben egy tucat habos csipkenadrágot is s ezzel eluta­zott. Amikor azután a végleges békekö­tés után a szép Mariska visszatérheted Brüsszelbe, fölkereste Brassinet é: visszakérte a kincseit. Brassine időköz­ben, mint sok más hasonló férfiú, ott­hon ügyesen tisztára mosta magát és mint szélső nacionalista hazafi ítélke­zett olyanok felett, akik egy tizedrészét sein követték el annak, amit ő. Sőt, mint nagy hazafi rendjelt is kapott és községtanácsos lett. Emellett pedig szélső nacionalista lett. annak dacára, Ébredő bombamerénylő, aki zsidó Szabadlábra helyezték Ripka kormánybiztos merénylőjét Budapestről jelentik: Reményi Imre kereskedősegédet, akit — mint a Bács­­megyei Napló már megírta -- azzal gyanúsítanak, hogy ő küldte legutóbb Ripka Ferenc kormánybiztosnak a pus­kaporral töltött bombát, kihallgatta a rendőrség. A kihallgatás során szerfelett ér­dekes dolgok derültek ki. Megállapítot­ták, hogy az ébredő Reményi Imre zsi­dó vallása szülök gyermeke és csalt két évvel ezelőtt keresztelkedett ki. Azóta azonban állandó vendége a sörházuccai székháznak, ahol az Ébredő Magyarok Egyesületének több vezetőiével élénk összeköttetést tartott fenn és nagy szol­gálatokat tett az Ébredő Magvarok Egyesületének. Reményi a kihallgatás alkalmával váltig tagadta, hogy része lett volna a kormánybiztosnak szánt doboz elküldé­sében, de az iráspróba során a rendőr­ségen az a feltevés alakult ki, hogy a csomag borítékán levő címzés és Re­ményi Imre kezcirása tökéletesen meg­egyeznek. Mindannak dacára, hegy a r rendőrség Reményi imrét tartja a pus­kaporos doboz értelmi szerzőjének, t mégis elbocsátották a főkapitányságról, hnert tulajdonképpen nem forog fenn [bűncselekmény. A szakértők megállapi­­(tása szerint ugyanis a puskaporos do­­[ hoz még explózió esetén sem okozott I volna különösebb testi sérülést. Termé­­jszetesen az eljárás tovább folyik ellene Is alapos megfigyelés alatt fogják tar­­’ tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom