Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-23 / 138. szám

1925. május 23. BACSMEGYEI NAPLÓ S. ŐTdaT: Kisebbségi Elet memóriája." — mert az osztályfőnök urnák rossz a A szlovenszkói magyarság sérel­mei között a legsúlyosabb az állampol­gársági kérdés. A prágai kormány, amely ezt a rendkívüli jelentős kérdést máig sem oldotta meg teljesen, azt az álláspontot foglalta el, hogy Szloven­­szkóban csak azok lehetnek állampol­gárok, akik ott 1919 előtt állampolgár­ságot szereztek. A magyar lakosok il­letőségvizsgálata ez alapon már hat év óta folyik és még mindig nem fejező­dött be. Az illetőség megszerzését rendkívül megnehezíti a prágai közigaz­gatási bíróságnak egy határozata, amely szerint nem elég négyévi helybenlakást és adózást igazolni, az illetőség meg­­-----------— ■■■■■■■ iiimrniTOMSffi^SS Az aradi cenzúra igen éberen őr­ködik és erősen béklyóban tartja a vi­dék sajtóját. Korlátlan hatalmát azon­ban nemcsak a kisebbségi újságoknál érezteti, hanem mindazokkal a román nyelvű politikai lapokkal is, amelyek nem képviselik a túlzó liberális érdeke­ket. A napokban a Lupta és az Adeverul számait koboztátta el, mivel az ellenzék bukaresti gyűlését, az ellenzék deklará­cióját részletesen ismertették. A cen­zor a Brassói Lapok Aradra érkezett számait is összeszedette a bizományo­soktól. A prefektus, amikor tudomásá­ra jutott ez az. önkénykedés, az el­kobzott lapokból azonnal felkéretett egy-egy számot. Miután meggyőződött, hogy a Brassói Lapok, a Lupta és az Adeverul az állam érdekeire nézve pem veszélyesek és nem jelent meg egyik­ben sem olyan közlemény, hir, vagy tu­dósítás, amely az elkobzást jogossá tenné, a bevont példányok árusítását nyomban megengedte * Az egyetemi hallgatók világszö­vetsége most tartja kongresszusát Pá­­risban. A kongresszuson napirendre került a kisebbségi kérdés is, amelynek vitája során Lange Róbert hosszú be­szédben világította meg a kérdés nem­zetközi jelentőségét. A nemzeti ki­sebbségek helyzete — mondotta — a mai idők legveszedelmesebb problémái közé tartozik, mert vele a háború és béke kérdése szorosan összefügg. Ta­gadhatatlan, hogy Közép- és Keíeteuró­­pában állandóan napirenden van. ami természetes is mert a közép- és kelet­európai államok egész sorában vannak jelentékeny nemzeti kisebbségek. Ez­zel szemben Franciaországnak nincsen kisebbségi problémája, mert ha vannak is területén elég nagy számban külön­böző idegennyelvü és nemzetbeli lako­sok, ezek nem tüntetik fel a nemzeti kisebbséget, úgy mint például a kárpáti oroszok, a csehszlovák, vagy a széke­lyek a román állam területén. De Franciaországnak be kell látnia, hogy Középeurópában vannak nemzeti ki­sebbségek, amelyek szenvednek. A nép­­szövetség feladata volna a kisebbségi védelem, de az 1923. évben előtte sze­repelt román—magyar konfliktus mu­tatja, hogy a népszövetség egyes tag­jai még nem jutottak el a kérdésben a te»‘is tárgyilagossághoz. * A román iskolapolitika által te­remtett anarchiára jellemző eset történt nemrégiben a dési Andreiu Muresanu nevű líceumban. A múlt év szeptembe­rében három magyar diák magánvizs­gát tett a hetedik osztályból a líceum tanári kara előtt. Mivel Anghelescu rendelete értelmében azoknak a tanu­lóknak, akik a következő évben ugyan­azt az intézetet kívánják látogatni, bi­zonyítványt nem adnak ki, a magán­vizsga eredményét, amely szerint egyi­ket közülök pótvizsgára utasították, a másik kettő pedig felsőbb osztályba léphet. A két jó eredménnyel vizsgázó tanuló ezekután annak rendje és módja szerint beiratkozott a nyolcadik osz­tályba és látogatta az előadásokat. A napokban történt, hogy az osztályfőnök beállított az osztályba, mindenki nagy meglepetésére odaszólt az egyik ma­gsat diáknak, Marton Endrének: — Mit keres maga a nyolcadikban, hiszen magánvizsgán megbukott fiziká­ból. A meglepett diák hiába védekezett, hogy éppen az osztályfőnök volt az, aki kitüntette: felsőbb osztályba léphet, a tanár nem emlékezett semmire. A sze­gény magyar tanulónak, aki kifizetett egy évi tandijat, bizonyítványt kapott a nyolcadik osztály első két harmadévé­ről, vissza kellett menni a hetedül osz­tályba, ahol újból vizsgát kell tennie. szerzéséhez szükséges, hogy az illető község a felvételhez hozzájáruljon. A határozat értelmében tehát illetőséget csak az ka,p# akit a község kötelékébe felvettek és miután ezt a külföldről ho­­nositottakon kívül senki sem bírta, a »magyar őslakosok közül majdnem két íszázezren veszítették el illetőségüket és állampolgárságukat. Súlyosbítja a hely­zetet, hogy akiknek állampolgárságát megsemmisítik, azt törlik a választói névjegyzékből, ha ügyvéd, orvos, eltilt­ják a praxistól, a tanárt és tanítót a tanítástól, iparos, kereskedő pedig uj üzletet egyáltalán nem vezethet, sőt a régi engedélyét is revízió alá veszik. A csehszlovákiai magyarság a Népszövet­séghez fordult panasszal, amely a szep­temberi ülésén dönt ebben a kérdésben. V Pribicsevics iskolatörvénytervezete Nyolc éves lesz az oktatás — A nemzetiségi tanulókat az alsó osztályokban acyanyelvükön is taníthatják — ha a miniszter megengedi — Fakultativ vallásoktatás — Nemzeti­ségi vidékeken előkészítő tanfolyamokat terveznek Nemzetiségi iskolákról említés sincs a tervezetben Prib csevics Szvetozár közoktatás­­ügyi miniszternek az elemi iskolák­ról szóló törvénytervezete most ke­rül a minisztertanács elé. A leg­utóbbi évek helytelen gyakorlatától eltérően ezt a javaslatot a miniszter nyilvánosságra hozta és igy legalább lényeges tartalmában mégis módja van a nyilvánosságnak előre állást foglalnia ezzel a rendkívüli fontos­ságú törvényjavaslattal szemben. A javaslat 12 fejezetre oszlik és 194 szakaszból áll. Az első szakasz általános rendel­kezéseket tartalmaz. Ezek szerint az elemi iskola az ifjuságot nemzeti szellemben, az állami egység szelle­mében és vallási türelmességre ne­veli, a művelődést terjeszti és meg­adja az általános alapot az erkölcsi és gyakorlati életre és a tovább­­müvelödésre. Az elemi oktatás állami, ingyenes, általános és kötelező. Iskolák nyi­tásáról és tanerők fizetéséről az ál­lam gondoskodik. Az oktatás telje­sen ingyenes. A második szakasz az iskolák nemeiről és az oktatás idejéről szól. Az elemi iskolákhoz tartoznak a javaslat szerint a kisdedóvók és az előkészítő osztályok is, valamint az iskola fejlődését szolgáló szociális és gazdasági intézmények, továbbá az abnormális és fejletlen gyerme­keket nevelő iskolák. Kisdedóvókat 4—6 éves gyerme­kek látogathatják, ennek látogatása nem kötelező. Nem normális és fej letlen .(vak, süket, néma, szellemileg fejletlen) gyermekek számára is az állam állít fel iskolákat kerületem ként vagy klimatikus gyógyhelye­ken. Ezek internálussal kapcsolato­sak és szintén ingyenesek. A közoktatásügyi miniszter fal­vakban állandó iskolákat és ideigle­nes tanfolyamokat szervez falusi háziasszonyok számára. Felnőttek számára analfabéta tan­folyamokat ir elő a javaslat, amely 20 éven aluli analfabéták számára kötelező, de idősebbek is látogat­hatják. Ezeket az iskolaépületben vagy a kaszárnyákban tartják. E tanfolyamok szervezetét a miniszter rendelettel áüapitja meg. Az elemi iskola látogatása min­den 6—14 éves fiú- és leánygyer­mekre kötelező. Az oktatás városokban és na­gyobb községekben 8 évig tart. Ez nem vonatkozik azokra, akik pol gári, közép- vagy szakiskolákba íépnek. Ugyancsak 8 évig tart az oktatás olyan helységekben, ahol ezt az iskolai bizottság igy kívánja és meg vannak a szükséges helyiségek és felszerelések. Ahol nincsenek meg a feltételei a 8 éves oktatásnak, ott 6 évig tart az oktatás, ahol még ez sem lehet­séges, ott az V. és VI. osztályok­ban a tanítás csak november 1-től március 31-ig tart. Ha valaki 4 osztály elvégzése után polgári, közép- vagy szakisko­lába lép, de azt nem végzi el, vissza kell térnie az elemi iskolába. A tanítás az első 4 osztályban mindenütt egyöntetű, a felső osztá­lyokban azonban a helyi viszonyok­hoz kell alkalmazni. így falvakban a mezőgazdaság, városokban a ke­reskedelem és ipar szereietére kell nevelni a gyermekeket. A 19. §. szerint azokban az iskolákban, ahoi a helyi lakosság érintkezési nyel­ve (govorni jezik) nem azonos a hivatalos nyelvvel, az elemi iskola melett előkészítő osztá­lyokat is lehet nyitni. A harmadik fejezet az iskola­községek megalakításáról, iskola­­épületek emeléséről és az iskolák fenntartásáról szól. Minden község, amelyben egy vagy több iskola van, valamint ki­sebb falvak vagy szállások együtte­sen iskolaközséget kötelesek alkotni, amelynek iskolai bizottsága van. Er­ről a javaslat nyolcadik fejezete in­tézkedik. Az állam mindenütt köteles isko­lát állítani, ahol legalább harminc iskolaköteles gyermek van. Ahol kevesebb van, vagy más akadályok vannak, vándortanitók, ambuláns­iskolák vagy iskolaállomások végzik a népoktatást. Iskolaépületről, telekről, kútról, játszótérről, az iskola kertjéről a politikai község tartozik gondos­kodni. Ugyancsak köteles gondos­kodni árvák internálásáról, nappali otthonról, távollakó gyermekekről, az iskolába vezető utak karbantar­tásáról is. A község köteles a gyermekeket tanszerekkel és könyvekkel is ingye­nesen ellátni. Ezeknek az árát a vagyonos szülők kötelesek megtéri­teni. A vagyonosságot az adócen* zura szerint állapítsák meg. A negyedik fejezet az oktatásról magáról szól. Kötelező tárgyak: 1. vallás- és erkölcstan; 2. szerb­­horvát-szlovén nyelv; 3. nemzeti történelem, az általános történelem legfontosabb eseményeivel; 4. az ország földrajza, más országok rö­vid ismertetésével; 5. számtan, mértani alakokkal; 6. az ember is­mertetése, az egészség megóvásá­nak tanításával ; 7. a természet megismerése, a mezőgazdaság és erdészet alapismereteivel; 8. köz­jog ; 9. rajz- és szépírás; 10. gaz­dasági munkák, a helyi viszonyok­hoz képest; 11. ének és lehetőleg zene is ; 12. torna és játék ; 13. spe­ciális iskolák külön tárgyai. A részletes tantervet a Legfőbb Közoktatási Tanács meghallgatásá­val a közoktatási miniszter adja ki. A tanórák száma az I. és II. osz­tályban heti 22, a III. és IV. osztály­ban 24, a felső osztályokban 25-nél nem lehet nagyobb. A 35. §. a nemzetiségi iskoláról szól. Ennek szószerinti szövege: Az oktatás minden elemi is­kolában az állami nuelven fo­lyik. Azokon a vidékeken, ahol jelentős számban élnek más fajú és.nyelvű állampolgáraink, a hivatalos nyelven való okta­tás mellett ugyanabban az ál­lami iskolában, kérelmükre a közoktatási mi­niszter meg fogja engedni az anyanyelvükön történő elemi oktatást az első négy évben, kivéve a nemzeti tárgyak cso­portjának oktatását, amely az állam nyelvén fog folyni (ál­lami nyelv, földrajz és törté­nelem). A vallásoktatás a szülők kívánsá­gára, felekezetek szerint külön foly­tatható. Ezt a miniszter által kijelölt lelkész végzi, ha egyházi hatósága beleegyezik. Ahol lelkész nincs, más alkalmas személy lesz ezzel megbízva. Tankönyvekről a miniszter gon­doskodik. Csak a miniszter által jóváhagyott tankönyveket szabad használni. Az iskolaév szeptember 1-től junius 28-ig tart. Az oktatás naponként délelőtt és délután folyik. Az ötödik fejezet a tanulókról szól, a beiratás rendjéről, orvosi vizsgáról, az iskola látogatásáról intézkedik. A szülők felelősek a gyermekek iskolakerüléséért, bünte­tőjogilag is. A hatodik fejezet a tanitók képe­sítését, kötelességeit, jogait, fegyelmi büntetéseit, kinevezését, áthelyezé­sét és minősítését taglalja hat al­címben. A hetedik fejezet az iskola-orvo­sokról szól, a nyolcadik fejezet rész­letesen előírja az iskolai közigazga­tás módját, az egyes felettes ható­ságokat és az autonóm iskolai szer­veket. A kilencedik fejezet az iskolai tanácsadó-szervezetekről intézkedik és minden iskolában tanítói taná­csot, a közoktatásügyi minisztérium mellett pedig a tanügyi inspektorá­­tusok bevonásával elemi oktatási és népnevelési tanácsot szervez. A tizedik fejezet a szülőknek az iskolához való viszonyáról, a tizen­egyedik fejezet pedig a magánisko­lákról és azoknak növendékeiről szól, amit már ismertetett a Bács* megyei Napló. Az iskolákról szóló törvényjavas­lat a kérdés nagv hordereiére való

Next

/
Oldalképek
Tartalom