Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-23 / 138. szám
1925. május 23. BACSMEGYEI NAPLÓ S. ŐTdaT: Kisebbségi Elet memóriája." — mert az osztályfőnök urnák rossz a A szlovenszkói magyarság sérelmei között a legsúlyosabb az állampolgársági kérdés. A prágai kormány, amely ezt a rendkívüli jelentős kérdést máig sem oldotta meg teljesen, azt az álláspontot foglalta el, hogy Szlovenszkóban csak azok lehetnek állampolgárok, akik ott 1919 előtt állampolgárságot szereztek. A magyar lakosok illetőségvizsgálata ez alapon már hat év óta folyik és még mindig nem fejeződött be. Az illetőség megszerzését rendkívül megnehezíti a prágai közigazgatási bíróságnak egy határozata, amely szerint nem elég négyévi helybenlakást és adózást igazolni, az illetőség meg-----------— ■■■■■■■ iiimrniTOMSffi^SS Az aradi cenzúra igen éberen őrködik és erősen béklyóban tartja a vidék sajtóját. Korlátlan hatalmát azonban nemcsak a kisebbségi újságoknál érezteti, hanem mindazokkal a román nyelvű politikai lapokkal is, amelyek nem képviselik a túlzó liberális érdekeket. A napokban a Lupta és az Adeverul számait koboztátta el, mivel az ellenzék bukaresti gyűlését, az ellenzék deklarációját részletesen ismertették. A cenzor a Brassói Lapok Aradra érkezett számait is összeszedette a bizományosoktól. A prefektus, amikor tudomására jutott ez az. önkénykedés, az elkobzott lapokból azonnal felkéretett egy-egy számot. Miután meggyőződött, hogy a Brassói Lapok, a Lupta és az Adeverul az állam érdekeire nézve pem veszélyesek és nem jelent meg egyikben sem olyan közlemény, hir, vagy tudósítás, amely az elkobzást jogossá tenné, a bevont példányok árusítását nyomban megengedte * Az egyetemi hallgatók világszövetsége most tartja kongresszusát Párisban. A kongresszuson napirendre került a kisebbségi kérdés is, amelynek vitája során Lange Róbert hosszú beszédben világította meg a kérdés nemzetközi jelentőségét. A nemzeti kisebbségek helyzete — mondotta — a mai idők legveszedelmesebb problémái közé tartozik, mert vele a háború és béke kérdése szorosan összefügg. Tagadhatatlan, hogy Közép- és Keíeteurópában állandóan napirenden van. ami természetes is mert a közép- és keleteurópai államok egész sorában vannak jelentékeny nemzeti kisebbségek. Ezzel szemben Franciaországnak nincsen kisebbségi problémája, mert ha vannak is területén elég nagy számban különböző idegennyelvü és nemzetbeli lakosok, ezek nem tüntetik fel a nemzeti kisebbséget, úgy mint például a kárpáti oroszok, a csehszlovák, vagy a székelyek a román állam területén. De Franciaországnak be kell látnia, hogy Középeurópában vannak nemzeti kisebbségek, amelyek szenvednek. A népszövetség feladata volna a kisebbségi védelem, de az 1923. évben előtte szerepelt román—magyar konfliktus mutatja, hogy a népszövetség egyes tagjai még nem jutottak el a kérdésben a te»‘is tárgyilagossághoz. * A román iskolapolitika által teremtett anarchiára jellemző eset történt nemrégiben a dési Andreiu Muresanu nevű líceumban. A múlt év szeptemberében három magyar diák magánvizsgát tett a hetedik osztályból a líceum tanári kara előtt. Mivel Anghelescu rendelete értelmében azoknak a tanulóknak, akik a következő évben ugyanazt az intézetet kívánják látogatni, bizonyítványt nem adnak ki, a magánvizsga eredményét, amely szerint egyiket közülök pótvizsgára utasították, a másik kettő pedig felsőbb osztályba léphet. A két jó eredménnyel vizsgázó tanuló ezekután annak rendje és módja szerint beiratkozott a nyolcadik osztályba és látogatta az előadásokat. A napokban történt, hogy az osztályfőnök beállított az osztályba, mindenki nagy meglepetésére odaszólt az egyik magsat diáknak, Marton Endrének: — Mit keres maga a nyolcadikban, hiszen magánvizsgán megbukott fizikából. A meglepett diák hiába védekezett, hogy éppen az osztályfőnök volt az, aki kitüntette: felsőbb osztályba léphet, a tanár nem emlékezett semmire. A szegény magyar tanulónak, aki kifizetett egy évi tandijat, bizonyítványt kapott a nyolcadik osztály első két harmadévéről, vissza kellett menni a hetedül osztályba, ahol újból vizsgát kell tennie. szerzéséhez szükséges, hogy az illető község a felvételhez hozzájáruljon. A határozat értelmében tehát illetőséget csak az ka,p# akit a község kötelékébe felvettek és miután ezt a külföldről honositottakon kívül senki sem bírta, a »magyar őslakosok közül majdnem két íszázezren veszítették el illetőségüket és állampolgárságukat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy akiknek állampolgárságát megsemmisítik, azt törlik a választói névjegyzékből, ha ügyvéd, orvos, eltiltják a praxistól, a tanárt és tanítót a tanítástól, iparos, kereskedő pedig uj üzletet egyáltalán nem vezethet, sőt a régi engedélyét is revízió alá veszik. A csehszlovákiai magyarság a Népszövetséghez fordult panasszal, amely a szeptemberi ülésén dönt ebben a kérdésben. V Pribicsevics iskolatörvénytervezete Nyolc éves lesz az oktatás — A nemzetiségi tanulókat az alsó osztályokban acyanyelvükön is taníthatják — ha a miniszter megengedi — Fakultativ vallásoktatás — Nemzetiségi vidékeken előkészítő tanfolyamokat terveznek Nemzetiségi iskolákról említés sincs a tervezetben Prib csevics Szvetozár közoktatásügyi miniszternek az elemi iskolákról szóló törvénytervezete most kerül a minisztertanács elé. A legutóbbi évek helytelen gyakorlatától eltérően ezt a javaslatot a miniszter nyilvánosságra hozta és igy legalább lényeges tartalmában mégis módja van a nyilvánosságnak előre állást foglalnia ezzel a rendkívüli fontosságú törvényjavaslattal szemben. A javaslat 12 fejezetre oszlik és 194 szakaszból áll. Az első szakasz általános rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint az elemi iskola az ifjuságot nemzeti szellemben, az állami egység szellemében és vallási türelmességre neveli, a művelődést terjeszti és megadja az általános alapot az erkölcsi és gyakorlati életre és a továbbmüvelödésre. Az elemi oktatás állami, ingyenes, általános és kötelező. Iskolák nyitásáról és tanerők fizetéséről az állam gondoskodik. Az oktatás teljesen ingyenes. A második szakasz az iskolák nemeiről és az oktatás idejéről szól. Az elemi iskolákhoz tartoznak a javaslat szerint a kisdedóvók és az előkészítő osztályok is, valamint az iskola fejlődését szolgáló szociális és gazdasági intézmények, továbbá az abnormális és fejletlen gyermekeket nevelő iskolák. Kisdedóvókat 4—6 éves gyermekek látogathatják, ennek látogatása nem kötelező. Nem normális és fej letlen .(vak, süket, néma, szellemileg fejletlen) gyermekek számára is az állam állít fel iskolákat kerületem ként vagy klimatikus gyógyhelyeken. Ezek internálussal kapcsolatosak és szintén ingyenesek. A közoktatásügyi miniszter falvakban állandó iskolákat és ideiglenes tanfolyamokat szervez falusi háziasszonyok számára. Felnőttek számára analfabéta tanfolyamokat ir elő a javaslat, amely 20 éven aluli analfabéták számára kötelező, de idősebbek is látogathatják. Ezeket az iskolaépületben vagy a kaszárnyákban tartják. E tanfolyamok szervezetét a miniszter rendelettel áüapitja meg. Az elemi iskola látogatása minden 6—14 éves fiú- és leánygyermekre kötelező. Az oktatás városokban és nagyobb községekben 8 évig tart. Ez nem vonatkozik azokra, akik pol gári, közép- vagy szakiskolákba íépnek. Ugyancsak 8 évig tart az oktatás olyan helységekben, ahol ezt az iskolai bizottság igy kívánja és meg vannak a szükséges helyiségek és felszerelések. Ahol nincsenek meg a feltételei a 8 éves oktatásnak, ott 6 évig tart az oktatás, ahol még ez sem lehetséges, ott az V. és VI. osztályokban a tanítás csak november 1-től március 31-ig tart. Ha valaki 4 osztály elvégzése után polgári, közép- vagy szakiskolába lép, de azt nem végzi el, vissza kell térnie az elemi iskolába. A tanítás az első 4 osztályban mindenütt egyöntetű, a felső osztályokban azonban a helyi viszonyokhoz kell alkalmazni. így falvakban a mezőgazdaság, városokban a kereskedelem és ipar szereietére kell nevelni a gyermekeket. A 19. §. szerint azokban az iskolákban, ahoi a helyi lakosság érintkezési nyelve (govorni jezik) nem azonos a hivatalos nyelvvel, az elemi iskola melett előkészítő osztályokat is lehet nyitni. A harmadik fejezet az iskolaközségek megalakításáról, iskolaépületek emeléséről és az iskolák fenntartásáról szól. Minden község, amelyben egy vagy több iskola van, valamint kisebb falvak vagy szállások együttesen iskolaközséget kötelesek alkotni, amelynek iskolai bizottsága van. Erről a javaslat nyolcadik fejezete intézkedik. Az állam mindenütt köteles iskolát állítani, ahol legalább harminc iskolaköteles gyermek van. Ahol kevesebb van, vagy más akadályok vannak, vándortanitók, ambulánsiskolák vagy iskolaállomások végzik a népoktatást. Iskolaépületről, telekről, kútról, játszótérről, az iskola kertjéről a politikai község tartozik gondoskodni. Ugyancsak köteles gondoskodni árvák internálásáról, nappali otthonról, távollakó gyermekekről, az iskolába vezető utak karbantartásáról is. A község köteles a gyermekeket tanszerekkel és könyvekkel is ingyenesen ellátni. Ezeknek az árát a vagyonos szülők kötelesek megtériteni. A vagyonosságot az adócen* zura szerint állapítsák meg. A negyedik fejezet az oktatásról magáról szól. Kötelező tárgyak: 1. vallás- és erkölcstan; 2. szerbhorvát-szlovén nyelv; 3. nemzeti történelem, az általános történelem legfontosabb eseményeivel; 4. az ország földrajza, más országok rövid ismertetésével; 5. számtan, mértani alakokkal; 6. az ember ismertetése, az egészség megóvásának tanításával ; 7. a természet megismerése, a mezőgazdaság és erdészet alapismereteivel; 8. közjog ; 9. rajz- és szépírás; 10. gazdasági munkák, a helyi viszonyokhoz képest; 11. ének és lehetőleg zene is ; 12. torna és játék ; 13. speciális iskolák külön tárgyai. A részletes tantervet a Legfőbb Közoktatási Tanács meghallgatásával a közoktatási miniszter adja ki. A tanórák száma az I. és II. osztályban heti 22, a III. és IV. osztályban 24, a felső osztályokban 25-nél nem lehet nagyobb. A 35. §. a nemzetiségi iskoláról szól. Ennek szószerinti szövege: Az oktatás minden elemi iskolában az állami nuelven folyik. Azokon a vidékeken, ahol jelentős számban élnek más fajú és.nyelvű állampolgáraink, a hivatalos nyelven való oktatás mellett ugyanabban az állami iskolában, kérelmükre a közoktatási miniszter meg fogja engedni az anyanyelvükön történő elemi oktatást az első négy évben, kivéve a nemzeti tárgyak csoportjának oktatását, amely az állam nyelvén fog folyni (állami nyelv, földrajz és történelem). A vallásoktatás a szülők kívánságára, felekezetek szerint külön folytatható. Ezt a miniszter által kijelölt lelkész végzi, ha egyházi hatósága beleegyezik. Ahol lelkész nincs, más alkalmas személy lesz ezzel megbízva. Tankönyvekről a miniszter gondoskodik. Csak a miniszter által jóváhagyott tankönyveket szabad használni. Az iskolaév szeptember 1-től junius 28-ig tart. Az oktatás naponként délelőtt és délután folyik. Az ötödik fejezet a tanulókról szól, a beiratás rendjéről, orvosi vizsgáról, az iskola látogatásáról intézkedik. A szülők felelősek a gyermekek iskolakerüléséért, büntetőjogilag is. A hatodik fejezet a tanitók képesítését, kötelességeit, jogait, fegyelmi büntetéseit, kinevezését, áthelyezését és minősítését taglalja hat alcímben. A hetedik fejezet az iskola-orvosokról szól, a nyolcadik fejezet részletesen előírja az iskolai közigazgatás módját, az egyes felettes hatóságokat és az autonóm iskolai szerveket. A kilencedik fejezet az iskolai tanácsadó-szervezetekről intézkedik és minden iskolában tanítói tanácsot, a közoktatásügyi minisztérium mellett pedig a tanügyi inspektorátusok bevonásával elemi oktatási és népnevelési tanácsot szervez. A tizedik fejezet a szülőknek az iskolához való viszonyáról, a tizenegyedik fejezet pedig a magániskolákról és azoknak növendékeiről szól, amit már ismertetett a Bács* megyei Napló. Az iskolákról szóló törvényjavaslat a kérdés nagv hordereiére való
