Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-18 / 133. szám
4 OLDAL t* ARA n DINAR wStarina nlaćena! XXVI. évfolyam Sabotica, HÉTFŐ '1925 májas Ric? jelenik minden resge!, ünnep urán és hétfőn dalban . . . . ,. .... .. , J. . . " _ _ . Uunzetesi ar cegyeusvra laS dniar Telefen szám: Kiadóhivatal 8—58. .'. Szerkesztősé» 5—10 133- szám Kiatíólúvataíi Sufcoíica, Aleksandrova ui.l.(LeibUch-palota) Szerkesztőséi : Aleksandrova el. 4. (Rossia-Fonciérc-paloU) Életbelépett; m uj lakástörvény Ä jövő év novemberéig- marad a korlátozóit: felmondási jog Lakbérmegállapítás, rekvirálás — A vállalatok kötelező lakásépítése — Adó bizony! at nélkül nem take: lakáí-pert indítani A parlament — mint már jelentettük — május 15-iki ülésén elfogadta az uj lakástörvényt, amelyet a király már szentesitett. Az uj lakástörvény főbb intézkedései a következők: 1. szakasz. A lakások feletti szabad rendelkezés jogának e törvényben foglalt korlátozásai 1926 november 1-ig érvényesek. 2. szakasz. A korlátozások alól kivétetnek: Az iizléfhelyiségek. Állami és önkormányzati épületek, amennyiben hivatal vagy tisztviselőlakás céljára szolgálnak. Vallási intézmények épületei, amelyeket az elismert felekezetek szertartás vagy alkalmazottaik lakás céljára használnak. Művészettörténeti emlékműépületek, ha még lakatlanok. A köz-liasznu intézmények saját céljaikra szükséges épületei. Alapítványi épületek, amennyiben nem lakják a 12. szakaszban felsorolt személyek. Rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák egyedüli vagyonát képező épületek. Új épületek és uj emeletek. Egy Ukás a kisember egyedüli vagyonát képező olyan házban amelyben a tulajdonos lakásán kívül legfeljebb két lakás van. 3. szakasz. Uj épületeknek tekintendők a régi Szerbia és Montenegró területén mindazok, amelyek az 1919 április 17-ikí- törvény életbelépte előtt még nem épültek fel, vagy háborús rongálás folytán lakhatatlanok voltak. Beográdban ez á rendelkezés azokra az épületekre érvényes, amelyek megfelelnek az építési törvény előírásainak. Nem tekintik újaknak azokat az épületeket, amelyeknek építéséhez, vagy javításához Beográd újjáépítési bizottsága kölcsönt nyújtott. A királyság egyéb részeiben uj épületeknek tekintik: mindazokat az épületeket, uj emeleteket és épületrészeket, amelyeknek építése 1918 november 1 óta kezdődött, vagy kezdődik, továbbá a régi épületek alaposan renovált lakóhelyiségeit, amelyeket azelőtt nem lehetett lakás céljára használni. 4. szakasz. Tilos a lakásokat üzlethelyiséggé átalakítani, kivéve, ha a háztulajdonos a lakásbiróság engedélyével saját házában, saját lakásának egy részét alakítja át üzlethelyiséggé. Az engedély nélküli átalakítást ötezertől ötvenezer dinárig terjedő pénzbírsággal büntetik és küllőn büntetés terhe mellett elrendelik a lakás visszaépítését. 5—6—7. szakasza Senkinek sem lehet egyidejűleg két lakása ugyanabban a községben. Nem lehet régi épületben a 12. szakasz kedvezményeivel bérlő az, akinek ugyanabban a községben háza van. Lakáscsere az érdekelt háztulajdonosok beleegyezésével szabad. 5 8. szakasz. Tilos egész lakás, valamint lakásrészek albérlete. Csak egy szoba adható ki, a háztulajdonos beleegyezésével. Vitás esetekben az albérlet után a háztulajdonosnak járó százalékot a lakásbiróság állapítja meg (20—30%). 9. szakasz. A régi épületekben nem lehet lelmondani a 12. szakaszban felsorolt bérlőknek. 10. szakasz. A háztulajdonos csak a kővetkező esetekben mondhat lel: Ha a lakásra magának, vagy családos gyermekeinek szüksége van. Ma a régi épületet uj építés céljából le kell bontani. (A régi házhoz uj emeletek építése azonban csak kivételes szükség esetén von maga után ideiglenes kitelepítést.) 11a a tulajdonosnak családi okokból ki kell bővítenie lakását. A felmondási idő egy hónap, de a kilakoltatást nem hajtják végre hat hónapig, ha a bérlő nem kap más lakást. Ha a bérlő két hónapig nem fizet házbért, ha szándékosan rongálja a lakást, ha erkölcstelen, vagy botrányos életet folytat a lakásban, továbbá, ha testi vagy •becsületsértést kövét el a háztulajdonos ellen. Ezekben az esetekben a felmondási idő tizenöt nap. 11. szakasz. A liázbérí szabad megegyezéssel állapítják meg. Kivételek megengedhetik a 12. szakasz eseteiben, amikor alapbérül az 1914 júliusában fizetett bért veszik. A háboruelőtti koronabér,eket az alapbérnél ugyanolyan összegű dinárnak ''■zárni tjük. 12. szakasz. Ha a bérlő a házbér tekintetében nem egyezik meg a tulajdonossal és ha legfeljebb tiégv. szobás lakásról van szó, az alapbérének hatszorosa, ha pedig a lakás öbb mint négy szoba, az alapbérnek kilencszerese lesz a házbér, akkor. ha a bérlő: (Piami tisztviselő és alkalmazott, katonatiszt, nyugdíjas, szellemi munkás. mint: író, művész- (festő, költő, színész, v is (ír ró stb.). lelkész, hadirokkant. hadiözvegy, hadidrva. nem önálló iparos, valamint olyan iparos és kiskereskedő, aki legfeljebb egy inassal dolgozik; magántisztviselő, sqgéd. alkalmazott, akinek havifizetése nem haladja meg a háromezer dinárt. fizikai munkás, az alapítványi és játékonv intézmények tisztviselőbe. szolndia. önkormányzati hatóságok tisztviselője, alkalmazottja, szolgája. Akinek a fentiek közül fizetésén és illetményein kívül más állandó jövedelme is van, amely több mint 40.000 dinár évemként, az az alapbér hatszorosa helyett kilencszeresét fizeti. Évi 60.000 dinárt meghaladó más jövedelemnél az alapbér hatszorosa hcllyett tizenkétszeresét kell fizetni. Ahol az alapbér kilencszeres volna, ott a fenti két kivételes esetben az alapbér tizenötszörös összegét fizetik. Vitás esetekben a lakásr bíróság dönt. 13—14—15. szakasz. A házbérek megállapításánál és a törvény egyéb alkalmazásában a fél jövedelme és vagyona az összes vele közösségben élő személyek minden jövedelmével és vagyonával együtt értendő. Ha a házibér magasabb, mint amit a törvény megenged, akkor csak a háztulajdonos belegyezésével szállítható le. Kivételképen, ha a lakás használhatatlan és a tulajdonos nem javíttatja, a lakbér a hasznavehetetlenség arányában csökkenthető. 16—19. szakasz. Minden megüresedő lakást pénzbüntetés terhe mellett be kell jelenteni a lakásbirósagnál. Ha a tulajdonos a kiutalás megakadályozására a lakást tönkreteszi, pénzbírsággal sújtják és kötelezik a renoválásra. Lakáskiutalásért ’ folyamodhatnak a 12. szakaszban’ felsorolt személyek. 20—21. szakasz. A megüresedett lakások felett a lakásbiróság rendelkezik és azokat kiutalja: elsősorban a 12. szakaszban említettek közűi azoknak, akik a háztulajdonos igényelése folytán költöznek ki lakásukból. azután a lakásiiélküii aktiv állami és- községi tisztviselőknek, továbbá a 12. szakaszban foglalt más lakásnélküli, egészségtelen lakásban és uj épületekben lakó sse-Radios Pavle ujalhib tárgyalása Pasiccsal Néhány napon belül eldől a megegyezés kérdése szőlő törvényt hoz-Beogradból jelentik : Pastes miniszterelnök vasárnap délelőtt megjelent hivataléban és fogadta a kormány több tagjának látogatását, akikkel a készülő törvényjavaslatokat beszélte meg. A pariamenti bizottságon kivü! egyedül a földmüveshitelekrő! szóló kormányjavaslatot tárgyaló bizottság dolgozott. A bizottság ülésén megjelent Sziojadinovic pénzügyminiszter i , oki a javaslat pénzügyi rendelkezéseit ismertette a bizottság tagjaival. Pa diet Pavle szintén résztvettaz ülésen, amelyen a javaslat 28-ik paragrafuséig jutottak el. A parlament munkaprogramja A kormányhoz közel álló Vreme a kormány terveiről és a paría ment programjáról a következőket írja : Julius végén lejárnak a tizenkettedek és addigra meg kell szavazni az uj tizenkeftedeket. Mihelyt ezeket megszavazták, be fogják zárni a parlamenti ülésszaot és a képviselők nyári szünetre mennek, amely október 20-jg fog tartani. Még a nyári szünet előtt a parlament meg fogja szavazni a legfontosabb törvényeket. Mindenekelőtt a földmives-hiíe! törvényt, az ügyészségekről és a bíróságok mélyeknek. A kiutalt lakásba tíz nap alatt be kell költözni, ha a bíróság e határidőt meg nem hosszabbítja. 22. szakasz. Nem utalhatók ki: a muzulmán lakások, fürdő- és gyógyhelyeken beteglakások és hotelszobák. Ipari, kereskedelmi, közlekedési vállalatok, közhasznú szövetkezetek, gazdaságok épületeiben alkalmazottaik használatára szánt lakások, végül a házmesterlakások. 23. szakasz. .4 pénzintézetek, biztosítóintézetek, ipari és hasonló vállalatok alkalmazottaik számára kötelesek lakásokat építeni, a lakásbiróság által megszabott határidőig,, de legkésőbb égy éven belül. Ennek elrendelésénél figyelembe veszik a vállalatok gazdasági helyzetét és esetleg megengedik, hogy több vállalat közösen építsen. 24—26. szakasz. A pénzbüntetéseket a kislakásépitési alap javára fordítják. A törvényben előirt jogokkal nem élhetnek sem a háztulajdonosok, sem a lakók, ha nem fizették ki multévi állami adójukat. A lakástörvény második része; a 27—85. szakaszokban, a lakásbiróságok megszervezéséről intézkedik és a lakásbirósági eljárásokat szabályozza. Lesznek elsőfokú lakásbiróságök és lakásügyi felchbviteli bíróságok, amelyek a törvény első részében érintett vitás esetek felől döntenek. szervezetérul z,ák meg és döntenek a Radicspárti képviselők mandátumainak sorsáról. Á Rad'cs-párt nem haj• fandó együttműködni Prihicsevicsékkel Politikai körökben hire jár, hogy a Radics-párt hajtandó megegyezni Prihicsevicsékkel is. Erre a hírre nézve dr. Nikics, a Radics-párt egyik vezető tagja a következőket mondotta a Politika munkatársának : — A leghatározottabban megcáfolhatom azokat a hiteket, mintha mi beleegyeznénk a Pribicsevicsékkel való együttműködésbe. Arról szó sem lehel. Nem személyes gyűlöletből utasítjuk ezt viszs?:aí Elnökünk már többször bebizonyította, hogy tulteszi magát a személyes enimócitásOn, amikor a kitűzött célok ezt szükségessé teszik. Ilyen szellemben nevelt Radics István bennünket is. — A Pribicsevics-pártban van néhány ember, akivel nem dolgozhatunk együtt, mert a velük való együttműködés a szerb-horvát kérdés rendezését lehetetlenné tenné. Adtaiéban a Pribicsevicsékkel való koalícióban nem tudnánk keresztülvinni azt a politikát, amelyet elnökünk számunkra kijelölt. Ha a radikálisoknak főm
