Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-17 / 132. szám

1925. május 17. BACSMEGYE! NAPLÓ 15. oldal. gennek tűnik fel, az első napokban. Az ismeretlenség a nagy metropolis­ban a féktelenségnek teljes szabadságot Fekete mise A meztelenség kultusza Revü-verseny Parisban Paris, május elején A féktelen szabadság és szabad fék­telenség otthona a párisi éjszaka, amelynek kultuszát a könnyű művé­szetek villanyfényben ragyogó palotái napról-napra, estéről-estére, uj ötletek­kel, trükkökkel és milliós áldozatokkal igyekeznek fentartani és növelni. A mulatókban, varietékben megszűnt a ré­gi kabarészerü, felvonásokra osztott mű­sor, a látványosság jött divatba és re­vükben kapcsolják össze a táncot, ko­médiát és akrobata-mulatságokat, ame­lyeknek a főmotivumia azonban min­denütt a meztelenség, a női test kultu­sza. Ebben . versenyeznek egymással a párisi varieték, elsősorban a Moulin- Rouge, Casino de Paris és l'olies Ber­nére, amelyek egymást és önmagukat múlják felül a harminc-negyven képből álló revük kiállításában. A rendezés mindent elkövet, hogy a meztelenség kultuszának látszatát fény­hatásokkal, dekorációkkal elleplezze és sikerül is a jó ízlés határain és a mű­vésziesség keretein belül maradni, — természetesen párisi értelemben, mert a lepleztetlenségnek ez a mértéke másutt rendőri, erkölcsrendészeti szempontból teljesen lehetetlen volna. A Mouiin-Rcu­­ge egyébként annyira megy a merész­ségben, hogy még vallási - vonatkozású képeket is pertraktál a meztelenség glorifikálására. Szent Antal megkísérlé­se a cinre az egyik jelenetnek, amely­ben megfelelő dekoráció mellett, tánc- és zenekisérettel viszik kisértésbe a sivatagban vándorló szentet a hiányo­san leplezett, helyesebben tökéletesen leplezetlen nők. A templomi szertartás profanizálásá­­nak tűnnék fel másutt a Moülin-Rouge revüjének »Messe nőire« — Fekete mise — cimü képe, amelyben a Sátán­nak áldoznak az orgiák papnői. Fckete­­. kámzsás papnő dicsőíti kis oltár előtt ájtatós. zsoltárral a Sátánt, amikor a háttér aranyozott kapuja szétnyílik és a szárnyatlan angyalok serege válik láthatóvá á, Rossz oltára előtt. Dominó­­szerű fekete csuklyában vonulnak fel a papnők az oltár előtt, imájuk végezté­vel szétbontják köpenyüket, amelynek belső aranydiszitése alól -merészen bon­takoznak ki a női formák. A miliőnek megfelelően vonulnak fel a Rossz virá­gai, akik a baehánsnőkkel együtt körül­táncolják a Sátán 'oltárát. A zsolozsma után a Rossz harcba keveredik a Szép­ség papnőjével, leteperi és a mélységbe dobja, a bukás után pedig fináléképen keresztrefeszitve, krisztusi pózban emel­kedik fel a mélységből a legyőzött Nő. Ezt a jelenetet más országban elő­adni lehetetlen volna, — a párisi kö­zönség azonban tapsol és a Moulin- Rouge revüjének hetek óta a legnagyobb sikere van Párásban. A Casino de Paris hiába vonultatja fel a legjobb művészi gárdát, Mistingirettel, a legnépszerűbb -viselő, orvos és detektív, de ha a bűn­tény megkívánja, akkor egymásután lép­nek munkába a rendőri segéderők. Nyomozás a helyszínen A vizsgálatot vezető rendőrtisztvise­­lönek feladata a legtöbb esetben nagyon nehéz. A lehetőség szerint meg kell álla­pítani, miként történt a bűntény és a talált adatokból következtetni a tettes­re. Gyilkosságnál a holttest helyzetéből, a rajta látható sebekből, a rendőrorvos meg tudja mondani, miként és mivel hajtotta végre tettét a gyilkos. Arra a kérdésre, hogy a bűncselekmény elköve­tője miként hatolt be a lakásba, az aj­tók és ablakok feltétlenül megfelelnek. Nagyon fontos, hegy milyen nyomokat hagyott maga után és nem felej tett-e ott valamit a tettes. A helyszín megfe­lel arra a kérdésre is, mit csinált a gyilkos a lakásban az áldozat megölésén kívül.- Kiderül, hegy rablógyilkosság, párisi művésznővel az élén. hiába mu­tat a Folies Bergére még több meztelen­séget, a rubinvörös fényárban úszó for­gó szélmalom-kerék felé tódul esténként a legnagyobb közönség. A párisiak nem látják a.z erkölcs sé­relmét a szerelemnek abban a nyílt vá­sárában sem, amely a mulatok foyerjá­­ban, a jazz-band zenéje mellett folyik. Az előadás félórás szünete alatt ál­táncosnők serege lepi el a varietéi; nagy csarnokait és merészen karolnak a legelső férfibe, •akivel találkoznak. Nyíltan árusítják a szerelmet, — amint­hogy nyíltan csattí-V-ak a csókok Paris utcáin és kávéházaiban is. A nagy em­bererdőben ezt különben nem is lehet csodálni, hiszen az ismeretlenség bátor­ságot ad erre mindenkinek. Nappal is csókolóznak, egymást átkarolva a párok a kávéliázakban és az utcán, ami már maink szerint visszaélésnek mondanák, A szabad féktelenség kultuszának szol­gálatában a könnyű művészetek fényes biztosit és a párisiak élnek is ezzel aj házai fényes üzletet is csinálnak... szabadsággal, — bár ezt a mi fogai-1 —kas. Hogy nyomoznak a nagyvárosok rendőrségei? A bűncselekmény felfedezésétől a tettes elfogásáig »A rendőrség nagy apparátussal, a lehető legszélesebb körű nyomozást in­dította a tettes kézrekeritése érdekében.« Ilyen vagy hasonló mondatok sűrűn je­lentek meg az utóbbi hónapokban a saj­tó hasábjain. A véres bűncselekmények­ről irt riportok csak úgy hemzsegtek a rendőri szakkifejezésektől, amelyek el­merültek a rémesebbnél rémesebb ada­tok tengerében. Az olvasó vagy frázis­nak tekintette a nagy apparátusról és a széles körről történt megemlékezéseket, vagy pedig rá sem* hederitve a rendőri működést megjelölő kifejezésekre, el­­siklott mellettük. Nem érdektelen tehát bemutatni a dolgozó rendőrséget és azt az apparátust, amelynek segítségével próbálják kinyomozni a szenzációs bűn­­cselekmények elkövetőit. A rendőri ap­parátus Sbban a pillanatban kezdi meg munkáját, amikor megszólal a főkapi­tányságon a telefcncsengő és egy rend­őr, vagy bárki más jelenti: — Bűncselekmény történt. Megmozdul a rendőri gépezet A rendőrségnek állandó pennanenciá­­ja van s a főkapitányságon délután 2 órától másnap reggelig a sürgős ügye­ket, az úgynevezett , központi ügyelet intézi, amelynek vezetője egy maga­sabb 1 állású rendőrtisztviselő és mellette három fogalmazási tisztviselő, dijnokok és egy rendőrorvos látják cl a szolgá­latot. A központi ügyeletén kivül detek­­tiviigyelet is van, tehát állandóan szá­mos nyomozó várja azt a pillanatot, amikor munkába állhat. Ha éjszaka je­lentik a főkapitányságnak, hogy a fővá­ros területén nagyarányú bűncselekmény •történt, akkor az ügyeletvezető rendőr­­tisztviselő nyomban bizottságot, a rend­őri riportokban sűrűn' előforduló úgyne­vezett rendőri bizottságot küld, vagy vezet a helyszínre. A bizottság tagjai két rendőrtisztviselő, esetleg több is„ a rendőrorvos és detektívek. Ha gyilkos­ságot jelentenek be, akkor az ügyelet telefonon értesíti a vizsgálóbírót, esetleg a soros ügyészt is. Természetesen né­hány perc múlva tudomást szerez a bűntényről a bűnügyi osztály vezetője is, aki a legtöbb esetben a felfedezés után néhány perccel szintén megjelenik a bűntény színhelyén. Az első percek­ben tehát az ügyeletről kiküldött tiszt­viselők és detektívek dolgoznak, de ha a szükség úgy kivánja, akkor még az éjszaka folyamán értesítik a történtek­ről a szakcsoport tisztviselőit és detek­­tivjeit is. A rendőri apparátus azonban az első pillanatban csupán néhány tiszt­annyira megszokott, hogy csak az ide- vagy másfajta gyilkosság, történt-e. Pon­tos, szabatos vizsgálat során meg lehet állapítani, nem hagyott-e a tettes kéz­­.vagy, lábnyomot. Nem felejtett-e ott va­lami tárgyat, mert haj akár ujjnyomra, akár valami eldobott vagy véletlenül otthagyott tárgyra bukkannak, következ­tetni lehet a bűncselekmény végrehaj tójára. Az ottfelejtett tárgyak fontos, bűnjelek,, ezeket lefoglalják, ha ujjle nyomatot pillantanak meg, a tisztviselő már kiadja a parancsot: — Ap ujjlenyomatoktól daktiloszkópiai felvételt készítsenek. Amíg a nyomozást vezető rendőrtiszt­­viselő a bűncselekmény színhelyét ku-. tatja át néhány nyomozó társaságában; azalatt a detektívek a ház és a környék lakóit kérdezgetik ki. Bizonyos, hogy az áldozat ismerősei, hozzátartozói nagyon fontos adatokkal tudják elősegíteni a nyomozást. Elmondják az áldozat élet­módját, kiket ismert,, kik tudhatták szo­kásait. Ezek az adatok nagyon fontosak lehetnek s a detektívek nyomban közük is a rendőrtisztviselőivei a kikérdezé­sek eredményét. A vizsgálatvezető ek­kor már sok mindennel, amit a detektí­vek nem tudnak, tisztában van, tehát már arra is következtethet, kinek volt érdekében a bűntény elkövetése. A helyszínen még sok mindent meg lehet tudni. A szomszédok és más ismerősök tudhatják, hogy az áldozathoz bejárato­sak közül kinek milyen fegyvere volt, vagy szémélyleirást adhatnák a való­színű tettesről, akit láttak, elmenekülni. A rendőrtisztviselő az adatokból száz és száz parancsot adhat a detoktiveknek. — Tudja meg — szól a rendőrtiszt­­viselő az egyik detcklivhez hogy a házba bejáratos személyek közül kinek volt revolvere és milyen volt a fegyver? Hajsza a gyilkos uán A bűntény színhelyének átvizsgálása, a lakók és ismerősök kikérdezése leg­alább azzal az eredménnyel jár, hogy •kiderül, mit raboltak el, miként történ­hetett a bűntény és kik ismerték az ál­dozatot. A daktilcszkópus már felvételt készített az ujjlenyomatokról s amíg a detektívek egyes személyek után kutat­nak, a rendőrség daktiloszkópiai osztá­lyán is megpróbálják annak megállapí­tását, ki a lettes. Az ujjlenyomatok ke­ljét összehasonlítják a főkapitányságon meglevő daktiloszkópiai felvételekkel. Ugyanis minden elfogott bűnöző ujjle­nyomatát őrzi a rendőrség, tehát ha büntetett előéletű a gyilkos és. sikerült a kezenyomát a színhelyen megtalálni, akkor már meg is van a tettes, illetve tudja a rendőrség, hogy kit kell elfogni. Az összehasonlítási munka azonban' na­pokig is eltarthat. Ezalatt a bűnügyi nyilvántartóban már végignézték, hogy az áldozat ismerősei, cselédei, alkal­mazottai liem voltak-e már büntetve, tehát nem olyan személyek-e, akikről fel lehetett tételezni, hegy ők követték el a gyilkosságot. A nyilvántartó hiva­talban kiderül, hogy ezek a személyek hol laknak,, tehát bel lehet megtalálni őket. És ekkor kezdődik meg a 'detek­tívek egész seregének munkája, ekkor Írják a lapok, hogy munkában a nagy apparátus, legszélesebb körben nyomoz a rendőrség.. Az egyik láncszem a má­sikhoz kapcsolódik és igy ha rossz is a nyom, esetleg napokig kell fokról­­.fékig haladni, inig kiderül a tévedés. A hangyaszorgalommal összegyűjtött je­lentéktelennek tetsző adatokat- közük a nyomozást vezető rendörtisztviselővel, aki esetleg meg tudja állapítani a már ismert többi adatok alapján, hqgy me-; lyik az az irány, amelyen el lehet jut­ni a tetteshez. Szorul z hurok . . , A kitartó munka a legtöbb esetben eredménnyel is jár s a rendőrség meg­állapítja, hogy ki a tettes. A gyilkost azonban meg is kell találni, el is kell fogni. Kérdés tehát, milyen apparátus dolgozik akkor, ha egy meghatározott személyt kell hajszolni. A rendőrség a Iehető legrövidebb időn belül megszerzi ö tettes fényképét és rögtön száz és száz másolatot csináltat róla. A fény­képeket szétküldik ßz összes pályaud­varok dctektivkirendeltségeihez és az 'őrszebájíhez, hogy minden rendőr és dcctektiv felismerhesse a gyilkost. Ha a nyomozás oly gyors tompéban haladt előre, hogy a tettes még nem hagyhat­ta el a,főváros területét, .akkor az ösz­­szes pályaudvarok detektivjei figyelik az utasokat és keresik azt a személyt, akinek; fényképe már a zsebükben van. Ha esetleg már elutazót: a tettes, de még nem lehet messze, még valahol a vonaton ül, akkor a főkapitányság tele-­­ionon, felhívja vagy táviratilag értesíti• az- állomások rendőrségét vagy csend­őrségeit és ilymóden próbálja kézreke­­ritoni a tettest. Lehetséges, hogy már elkésett a rendőrség. Ebben az esetben elrendelik a nyilvános körözését. Tele­fonon vagy táviratilag értesítik az ösz­­szes rendőrkapitányságokat a mene­külő: öl. Megküldik az illető szeméiyle­­irását és a fényképét is. A vidéki rend­­őrcentruniok a saját kerületükben is­mét továbbítják a parancsot, ilymódon kifejlődik az úgynevezett nyomozati háló. A legrövidebb időn belül az ösz­­szes rendőrhatóságok minden rendőre, detektivje és csendőre megkapja a ke­resett személy fényképét. Nem lehetet­len azonban, hegy a tettes külföldre menekült. Ha a nyomozás adatai arra engednek következtetni, hogy a gyil­kos külföldre szökött, akkor a nyomo­zati hálót még jobban kiterjesztik. Ha tudják, milyen irányban hagyhatta el az országot a tettes, akkor telefonon fel­hívják a szomszédos állam rendőrható­ságait és kérik az illető elfogását és őrizetbe,ntartását mindaddig, amíg diplo­máciai utón ki nem kérik. Ha igy sem sikerül, vagy nem várható a tettes ily­módon való elfogása, akkor még egy mód van a keresésére. Újabban nem­zetközi nyilvántartást vezetnek a kül­földre szökött nagyobb bűntettesekről. A keresett személyek fényképét, sze­­mélyleirását és ujjlenyomatát az úgy­nevezett Internationale Öffentliche Si­cherheit állandóan közli. Mindebből megállapíthatjuk: neliéz ke­nyér ma betörőnek lenni . . . Bercnyi János: Tűnődés Reggel nevetünk a tűznek: este sírunk a szétmállott árnyakkal; nappal hináros tó a mese; éjjel fehér szobor az emlék; télen imát forralunk a fáknak: nyáron elfelejtjük a csodálkozást. Most rózsaszínű máglya a vágy; holnap u bűn is csak halotti mécs, tavaly vérre lógtuk a galambot: az idén szelídítjük az ölyvet, A sebbel jajgatunk a másnapért: a csókkal üzenünk a simák a harcban olcsó harmat a vér: harc után holt magzat a győzelem. És istenhez hajtanak a mennydörgések, és elhúznak tőle a habos délutánok. A bölcsőnk nehéz fekete titok, és eltévedt hajó a koporsónk. (Szubotica. 1925) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom