Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-17 / 132. szám

1925. május 17, BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal, Halálos autószerencsétlenség a gödöllői országúton E ,y próba'áratos autó felborult és maga alá temsitc utasait Budapestről jelentik: Halálos autó­szerencsétlenség történt a gödöllői or­szágúton. Ács Ferenc autógarázstulaj­­donos egyik autójával próbautat- tett, amelyre magával vitte Riczlik Andor műszerészt és két barátját, Mándy Ist­vánt és Ritzl Kálmánt. Az autót Mándy István vezette. A Keleti pályaudvar' mel­lett, a Cinkota és Gödöllő felé vezető országúton tették meg útjukat. Amint Gödöllő határába érkeztek, nagy por­felhő mögött egy par^ztszekér haladt előttük. Az országúton a parasztszekér olyan port vert fel, hogy a szekeret alig lehetett látni. Amikor az autó a szekér közelébe ért, Mándy István a szekeret ki akarta kerülni és az autót hirtelen jobbra fordította. A kocsi nekivágódott egy kőrakásnak, felborult és az utasait maga alá temette. A kocsiban ülők elvesztették eszméletü­ket és köztük Ritz! Kálmán súlyos sé­rüléseket szenvedett, amelyekbe később bele is halt. Ács, Máridy és Riczlik sé­rülései nem súlyosak.-’«•Bevallom,' ötletes megoldás, de nem hősi. Ha velem idegeskedne egy kalauz, én nem vennék elégtételt, nem félve attól sem, hogy polgári becsületemen valami csorba esik. Úgy vélem, becsületem tisztább ma­rad azáltal, hogy hallgatok és a dol­gozó testvért látom benne, kinek több oka van az idegeskedésre. Mert valahányszor a kec.-iia lépek, érzem, hogy én vagyok a „nagyér­demű közönség“, melynek egyetlen magasztos kötelessége az, hogy a menetdijat készen kell tartani.- ; E-z­­rendkivuli önérzetet ad nekem. Nem csak ha utazom, hanem egyébkor is. Ha nagyon elcsüggedek és mindent elvitatnak tőlem, eszembe jut, hogy mégis a „nagyérdemű utazó közön­ség“ vagyok s fölemelem a fejem. De a kalauz szegény, nem „nagy­érdemű utazóközönség“. Nem is lesz soha. 0 csak utazik, reggeltől-estig, jegy és reménység nélkül. Mindössze ezt akartam mondani. Kosztolányi Dezső. Katonai antant alakul igüa és Franciaország kozott liiriáenburg' megválasztásának első következménye UNTA EZ G 83 A kalauz sirt , f Én már sokféle kalauzt láttam. Láttam öszlövért és kövéret, barná és ízőkét, még őszét is, nadrágost és szoknyásat — fején kis kontíyal, melyet csak üggyel-bajjal tekart cl a sapka — bajszosat és borotváltat, hektikásat és egészségeset, sápadtat és pirospozsgásat, de síró kalauzt ed­dig még nem láttam. Most aztán láttam egyet. Hölgyeim és uraim, a kalauz sirt az autóbuszon. Szolgálati ideje alatt, nyakában a bőrtáskáva!. Bizony sirt. Nem tudom, a kalauznak szabad-e szolgálati ideje alatt sírnia, nem kö­vet-e el általa fegyelmi vétséget, en­nélfogva megkérdeztem tőle, miért sir. Esett az eső, a zsúfolt kocsik egy­másután rohantak el, a megállónál föl akart szállni egy úriember, ki már régóta várakozhatott, a kalauz a ren­deletre hivatkozva nem engedte fői, az úriember ellökte őt az ajtóból, ko­misz, paraszt disznónak nevezte, fe­nyegetőzött^ hogy ledobja'a kocsiból, a tetejében pedig átadja a rendőrnek. Párisból jelentik: A Chicago Tri-\ bane jelenti különösen jól informált forrástól, hogy a Íruncia és az an­gol vezérkar között megegyezés jött létre teljes katonai együttműkö­désre. Az uj egyezmény ismét ka­tonai antantot létesít Anglia és Franciaország között s a két állata között olyan kapcsolatot létesít, a mely teljesen hasonló a háború előtti állapothoz. Az összes katonai problémákat, egyik vagy másik ál­lam hadügyi érdekét és az idevo­natkozó összes kérdéseket a jövő­ben közösen fogják megtárgyalni. Az uj katonai egyezménynek kö­vetkezményei a közel jövőben már­is láthatók lesznek. Az angolországi nagy gyakorlatokon a francia had­­vezetöség küldöttsége is részt vesz, Petain marsall, a francia vezérkar főnökének vezetésével. A nagyköveti konferenciának ülé­sét péntek késő este lemondották. clha-Két-Politikai körökben • az ülések lasztása nagy feltűnést kelt. végtelennek tartják, hogy azon tár­gyalások sarán, amelyeket a lon­doni francia nagykövet Chamber­lainnel folytatott, mélyreható véle­mény különbség alakult ki a bizott­ság kérdésében. A párisi szombati estiiapok félhi­vatalos londoni jelentést közölnek, amely szerint sem francia-angol, sem szövetségközi, sem pedig a szövet sé geseknek Ném e forszáig gal vedé konferenciájáról mindeddig nem lehet szó, amíg a biztonsági paktumnak és a leszerelésnek kér­dése nincs eldöntve. A jelentés azt mondja, hogy a nagyköveti konfe­rencia ülésének elhalasztása abban leli magyarázatát, hogy előbb az angol és a francig jelentést akarják egybevetni. Azt hiszik, hogy az egybevetés nem fog nehézségekbe ütközni. így mesélte e! a kalauz az esetet, melyet én nem lábam. Itt nem is óhajtok bíráskodni, igaz­ságot keresni, amit meddő dolognak tartok. De én láttam a kalauzt, egé­szen fiatal fiú volt, még mindig gő­zölgőd a szégyentől, arca lángolt, keze reszketett, mikor átnyújtotta jegyemet. Szemén két könny csillogott. Jaj de furcsa volt ez a két könny. Ez a két kalauz-köny. Arra gondoltam, nem is lehet ez az ifjú olyan komisz, paraszt disznó, mint a fönti úriember jelezte. Külön­ben nem könnyezett volna. Az emberek idegesek, mert szegé­nyek. Lóinak-futnak, munkához, munka után, pörpatvarok, jelenetek emléké­vel, melyek tálán be sem fejeződtek, aztán mikor a boszuság még füstölög bennük, az első idegen, kivel talál­koznak, a kalauz. Mi sem természe­tesebb, hogy ő minden indulat leve­zető szelepe. Neki mondják el azokat a gondosan félrerakott gorombaságo­kat, melyeket másoknak nem akartak vagy nem merlek. Nagyszabású merénylet-tervei lepleztek le Beogradban Május 15-ére merénylet készült a király és a minisztereit ellen Fel akarták robbantani a beogradi középületeket — Razziák és házkutatások a fővárosban A rendőrség jelentése szerint hetven letartóztatás történt Beogradból jelentik: A beogradi rendőrség napok óta a leglázasabb izgalommal folytatja a nyomozást és a legerélyesebb közbiztonsági intézkedések sorozatát foganatosít­ja azokkal a merénylettervekkel kapcsolatban, amelyekről tudomást szerzett és amelyeknek megvalósí­tására — a rendőrség értesülése szerint — május tizenötödikén ke­rült volna a sor. ha idejekorán meg nem akadályozzák. A bolgár cmi­­gránsvezérek meggyilkolása céljá­ból Bcogradba érkezett macedón merénylők clfögatása — amelyről beszámoltunk —- a rendőrségnek olyan adatokat juttatott birtokába, amelyeknek fontosságára és súlyos voltára az illetékes tényezők minden titkolózása mellett következtetni le­het a széleskörű és szigorú elővi­gyázatossági intézkedésekből. A rendőrség teljes apparátusa négy nap óta éjjel-nappal talpon van. nagyarányú razziák, tömeges letartóztatások, házkutatások szakadatlanul követik egymást, olyan mértékben, aminőre az 1920. évi kommunista merénylet ideje óta nem volt példa. Mozgósítottak minden csendőr! és rendőri készültséget, nieg­­keítőzték a gyanús idegenek ellenőrzéséi és erős őrségekkel látták e! Beograd valamennyi középületét. Ezeknek a rendkívüli intézkedé­­eknek oka csakhamar kiderült és ma beavatott helyről megdöbbentő adatokat jelentenek arról, hogy m káoszült Beogradban. Tik nappal ez­előtt a rendőrfőnökség arról érte­sült. hogy Bulgáriából nagyszáma merénylő jött ál hamis útlevéllel és áré elkészített tervvel, amely sze rá;: Beogradban zavargásokat kel lett volna rendeznie. A rendzavara sok a bolgár emigráns miniszterek meggyilkolásával kezdődtek volna, amit sorozatos merényletek követ­tek volna az ország exponált veze (óftríiai ellen. A nyomozás megálla­pította. hegy hetventagu szervezeti merénylőbanda jutott be az ország területére, amelynek az volt a fel­adata, hogy május 15-én merényletet köves­sen el az uralkodó, a miniszter­­elnök, több miniszter és más vezetőpolitikus ellen. A Todorov. Atanaszov és Obox bolgár emigránsvezérek ellen terve­zett merénylet elfogott szereplőinek vallomásából állítólag á rendőrség jelentős adatokhoz jutott a r^rény­­loszervezet tagjaira és a tervbe ve ti akcióra vonatkozólag és ennek alap­ján jártak el a további intézkedések során. Azok között, akiket a rendőr­ség ily módon letartóztatott, néhány orosz és néhány magyar is van. a többiek valamennyien macedónok és bolgárok. Nagy szenzációt keltet' a beogradi Politika magyarázata a rendőrségi óvintézkedésekkel kapcsolatban. A Politika értesülése szerint a kor­mányt feltétlenül hitelt érdemlő, ko­móty külföldi helyről figyelmeztet­ték, hogy a moszkvai szovjetkor­mány bécsi expozituráia utián meg­szervezte a jugoszláviai terrorista akciót. Az akció tervében szerepelt: merénylet az államit), a kor­­mányeliiök és a miniszterek el­len, a királyi palota, a minisz­terelnökség, a külügyminiszté­rium felrobbantása, a parlament, a belügyminisztérium, a had­ügyminisztérium, a rendőrség az államnyomda és a nagy na­pilapok nyomdáinak levegőbe­­röpitése. Lazarevics Liubisa. a beogradi rendőrség főnöke szombaton délután c: órakor az újságíróknak nyilatko­zott a rendőrség által foganatosított intézkedésekről. Kijelentette, hogy a beegradi sajtó felfújta a dolgot és megkérte az újságírókat, hogy a merérylettcrv ügyét ne tárgyalják tovább is.oly módon, mint; eddig., Hangsúlyozta, hogy azok az intéz­kedések, amelyeket a beogradi rend­őrség foganatosított, tisztán preven- Uv intézkedések amelyeknek az, a célja, hegy ha igaz az az értesülés, amit a, rendőrség Becsből kapott, hegy a maeedonszervezetek május 15-ikén merényletre készülnek Beo­gradban. megakadályozza a terro­rista akciók előkészítéséi. A bel­grádi rendőrség az egész Városban razziát tartott, házkutatásokat, a melynek során hetven embert letar­tóztatott.. akik közül azonban hat­vankettői. miután kellőképp igazol­ták magukat, szabadlábra helyeztek. A letartóztatottak között van egy Hristov nevű bolgár, akivel szemben az a komoly gyanú, hogy terrorista. ---------——--------­A novibecseji legényháború Felmentetlek a gyilkossáifgfaí védőit legényeket Bccskcrekről jelentik: Hárem évvel ezelőtt, 1922 február 8-án, véres ütkö­zet volt Nóvibecsej község főutcáján a falubeli legények között. Aznap este bál volt az egyik kocsmában és a mulatsá­gra néztcltérés támadt a legények kö­zött, mindamellett tovább folyt a inula­­tozás, hajnali három ól áig, .atpikpr a le­gények egy része, köztük Hajdú Miklós és Boda Mátyás, hazafelé indult. Az ut­cán éppen azokkal a legényekkel ■ talál­koztak össze, akikkel a kocsmában ve­rekedtek és a harc hamarosan újból kez­dődött. F.lőször leverték az utcai lám­pást, azután egymásnak estek és addig tartott a verekedés, mig a két társaság­nak csaknem valamennyi tagja megsebe­sült. A verek ülésnek először nem tulajdo­nítottak nagy jelentőségei, de néhány nap múlva az egyik sebesült. Bleszkány Antal vérmérgezést kapott és meghalt. A nyomozás során az a gyanú merült fői, hogy Ha.idu Miklós és Boda Má­tyás ütötték az az elhunytat, ezért a bccskcrcki ügyészség vádat emelt el­lenük halált okozó súlyos testi sértés miatt. A főtárgyalást mindeddig nem le­hetett megtartani, mert a fővádlott, Haj­dú Miklós előrehaladott tüdövésze miatt nem utazhatott le Becskerekre, amiért i > most a becskereki törvényszék liüntc­­tőtanácsa kiszállt Novibecscjrc. hogy a főtárgyaláson a súlyosan beteg vádlott is megjelenhessen. Szombaton délelőtt tartotta meg a fő­tárgyalást a novibecsejj járásbíróság épületében a becskereki törvényszék bün­­t.főtanácsa dr. Bünics Ivó tanácselnök elnöklete alatt. A vádat Maksimovics Szvetiszláv ügyész képviselte, a vedel-, met dr. Mihajlovics Iván novibecscji ügyvéd látta el. A tárgyaláson bebizonyosodott, hogy a vádlott uhut az uccun várták a táma­dók és igy követték el u gyilkosságot. A bíróság mindkét vádlottat felmen­tette

Next

/
Oldalképek
Tartalom