Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)

1925-05-16 / 131. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. május 16. Egy karrier története Aratiszemitizmustól a bélyeghami­sításig Budapestről jelentik: A törvényszék pénteken tárgyalta Szalmás Piroska zongoraművésznőnek a Ma Este cimü színházi lap ellen indított poréi, amely érdekes fényt vet a grafológiával iizöti divatos szélhámosság üzleti oldalára. Amikor a múlt év elején a grafológia divatossá vált Budapesten, a Ma Este elhatározta, hogy grafológiával szóra­­koztatja olvasóit. A grafológust csakha­mar tnég is találta Szalmás Piroska zongoraművésznő személyében, aki el­határozta, hogy álnevet vesz fel és ez­zel a szükséges feltételeknek máris ele­get tett. Monsieur Julien Sorol név alatt kezdte meg működését és a színházi lap egy amerikai filnutjságből kivágta egy ismeretlen filmszínész arcképét és ezt mutatta he olvasóközönségének, mint Julién Soréi képmását. Julién Soréi hét­ről-hétre a legszáuz.ációsabb cikkeket iita. Néha - az újság szerint — cluta­­zott rövid időre Budapestről, de az ni számban már ökölnyi betűkkel hirdet­ték. hogy Julién Soréi Párisból repülő­gépen újból visszaérkezett. A színházi lap női olvasóközönsége maid megbo­londult a csinos fiatalemberért. Miután a fénykép azt bizonyította, hogy Julién Sörei a világ legszebb férfin, a lap szer­kesztőségénéi telefonon és személyesen tömérdek hölgy kereste a grafológust, azonkívül pedig a levelek egész tömege érkezett címére. Nemcsak leveleket küldtek a nők. hanem virágcsokrokat is. Azoknak azonban, akik személyesen ke­resték Mr. Julién Soréit, azt felelték, hogy a grafológus senkinek sem áll sze­mélyeseit rendelkezésére. Monsieur Szalmás Piroska és a lap kiadója között közben anyagi természe­ni nézeteltérés támadt, mire Julien So­réi kisasszony egyszerűen beszüntette működését. Csodálkozva látta azonban, hogy bár ö beszüntette a jóslást, a lap­ban tovább is megjelennek a grafológiai értekezések Julien Soréi neve alatt. Füzért Szalmás Piroska zongoraművész­nő polgári pert indított a színházi lap ellen, azt állítva, hogy zongoraművész női és grafológusi jóhirnevének árt ez az eljárás, amely egyébként beleütközik a tisztességtelen versenyről szóló tör­vénybe is, mert az ő álnevét jogtalanul bitorolják. Kérte, hogy a bíróság tiltsa e! a lapot attól, hogy az ö nevét jogtala­nul használja és marasztalja el az új­ságot húszmillió korona kártérítésben. A bíróság ezután meghozta ítéletét, a melyben eltiltotta a lapot, hogy Julién Sörei neve alatt továbbra is cikkeket je­lentessen meg. megállapítva, hogy ez a/, eljárás beleütközik a tisztességtelen üz­leti versenybe. A kártérítés összegének meghatározásában később fog a bíróság dönteni. A római zarándokút naptára A püspöki adminisztratura elkészítette a zarándokút részletes programját A suboticai bácskai apostoli adminisz­tratura zarándoklatot rendező bizottsága most készült el a romjai szentévi zarán­­dokbucsu programjával, tűszerűit az el­ső bácskai vonat május huszonnegyedi­kén indul. Gyülekezés Suboticáu. indu­lás 17.30 órakor. Novisadra érkezik 2i órakor. Indjjjára 22 órakor, Vinkovcéra 1.20 órakor, innen indul 1.37 órakor. Hét­főn. május 25-ikén Zagrebbe érkezik 8.25 órakor, indul 12.55 órakor. A velikibecskereki bizottságnál jelent­kezett zarándokok Becskcrekröl indulnak május 23-án 12,10 órakor, Suboticáu és Vinkovcén keresztül, akikhez csatlakoz­nak a beográdi zarándokok, kik I3eo­­grádból 16.40 órakor vagy 20.05 órakor indulnak. A bácskai görögkatolikusok Bogojcvóu csatlakoznak 22.09 órakor. MÁJUS 24. VASÁRNAP Sunjában 6.40 órakor csatlakoznak a banjalukai bizott­ságnak zarándokai, Zagrebbe érkeznek 8.25 órakor, itt kilenc órakor szentmise ;i Jézustársasági Atyák templomában. (Pahnacsiteva 33.) Indulás Z aj r ebből fő­pályaudvarról 12.55 órakor. MÁJUS 25. HÉTFŐ. Érkezés Velen­cébe 5.20 órakor. Indulás Velencéből 31.30 órakor. Érkezés Páduába 12-25 óra­kor. Indulás Páduából 17 órakor.... t A1ÁJUS 26. KEDD. Érkezés Romába <8.35 órakor. Autókon elszállásolás. Pi­henő. Tizenkét órakor ebéd. Tizenöt óra­kor gyülekezés a szent Péter-téren, ahonnan együttesen a Bazilikába men­nek. a jubileumi búcsú látogatására és a Bazilika megtekintésére. A szent Péter­­témplpmban gyónni lehet. A gyónószé­keken a gyóntatási nyelv feltüntetésé­vel. Húsz órakor vacsora, azután nyu­galom. A görögkatolikusok számára kü­lön istentisztelet lesz a ruthén kollé­gium templomában. MÁJUS 27. SZERDA. 5.30 órakor vontatás a szent Jeromos-templomban. 6.30 órakor Szent misét mond P. Ródics Rafael,beográdi érsek, bánáti apostoli adminisztrátor. iMise alatt áldozás. Nyolc­kor reggeli. 8.30 órakor indulás a Szent Pál bazilikába külön villamoson. Cél: jubileumi látogatás és a templom illegte kintésc 11.30 óráig. 12.30 órakor ebéd. azután pihenés. J5 órakor indulás Mária Maggiore és szent János bazilikába, vil­lamoson. Mindkét templomban jubileumi bucsulátcgatás és megtekintés. (Útköz­ben Skala Santa megtekintése.) Mindez 18.30 óráig, azután visszatérés' villamo­son. 20 órakor vacsora, azután nyugalom. MÁJUS 28. CSÜTÖRTÖK. Hét óra­kor reggeli. 7.30 indulás S. Scbustionba a templom és katakomba megtekintésé­re. Szent Kallixt katakombái (Szent Tar­­zicius.). Szent Cecília. Pápai sir. Eulia­­risztikus jelképek. Via Appia. Autóbu­szon a fórum Trajanumról. 12.30 órakor ebéd. azután pihenés. 15 órakor a niisz­­sziói kiállítás megtekintése. 20 órakor vacsora, azután nyugalom. MÁJUS 29. PÉNTF-K. Hét órakor reg­geli. 8 órakor mise Szent Péter bazili­kában. Aztán a Vatikánba mennek, ahol 9—12 óráig ennek, megtekintése. 12.30 órakor ebéd és azután pihenés 15 órakor séta Rómában: Piazza del Popclo, Monte Picció. Trimita def Monti, Vilié Borghes­­sc. Parlament, Pantheon. Gregorianum. Szt. Ignác templom, bibliai institutum. Germanicum. 20 órakor vacsora, nyuga­lom. MÁJUS 30. SZOMBAT. Hét órakor reggeli, aztán közös mise 7.45 órakor. tartja Bauer Antal zagrebi érsek szent Kelemen bazilikájában. (A felső és alsó bazilika, nemkülönben Szent Cirill és Method kápolnájának megtekintése.) 8.30—11 óráig előkészület a szent Atya audienciájára. Alkalom a megáldandó tárgyak megvételére és indulás audien­ciára. Ezután ebéd és pihenés. 15 órákor Szent Lorenzo íuoribe miora megtekin­tése, IX. Pius síremléke, Campo Verano. Megtekintés és visszatérés 15.30 óráig. 20 órakor vacsora utána nyugalom. MÁJUS 31. PÜNKÖSDVASÁRNAP. .Hét órakor reggeli azután Szent Péter bazilikában pápai mise, utána ebéd és pihenés. 15 órakor Kosciusko szent Szaniszló temploma. Ouirinál Piaa­­za Venezia. Victor Emánucl nemzeti em­léke, Azaloeli. Capitolium (mucztim, tarpci szikla ) fórum. Colosseum, Con­stantin és Titusz diadalíve 19 óráig. 20 órakor vacsora. JUNIUS 1. PÜNKÖSDHÉTFŐ. 7 óra­kor reggeli. 7.30 órakor villamoson me­net szent Ágnes templomába. Via No­­mentuna, szent mise, .katakombák meg­­te-kintésc, visszaindulás 11.30—12.30 óráig. Azután ebéd és pihenő. Délután tetszésszerinti séta a Janikulu&on. 20 órakor vacsora és készület a visszauta­zásra. 23 órakor indulás autón a pálya­udvarra. JUNIUS 2. KEDD. 0.20 órakor indulás Rómából. 5.30 érkezés Assisibe. 11.15 órakor indulás Assisiből. 16.15 órakor ér­kezés Ftorencbe. 22.25 indulás florenc­bői. JUNIUS 3. SZERDA. Érkezés Trieszt­be 12.30 órakor. Indulás Triesztből 13.30 órakor. Érkezés Fiúméba 16.25. Vámolás és azután vonaton Susákig. Kirándulás Terzattóba, Indulás Sasukról 23.30 óra-i kör. JUNIUS 4. CSÜTÖRTÖK. Zagrebbe érkezés 6.30 ómkor. Indulás Becskerek felé 9.10 órakor. Vinkovcin és Subcticán keresztül. A banjalukai zarándokok Sün­­iában elválnak. ahol rájuk vár a Bánja­inkéból 16.33 órakor érkező vonat. * A suboticai apostoli adminisztratura kalauzt ad ki horvát és magyar nyelven, amelyet még az elindulás előtt megsze­rezhet mindén érdeklődő. Emberek között Irta: Miklós Jenő I. Mikor kint az erdőben a pálosok régi zárdáját, lebontották, a sötét házikápolnában fából faragott, elfe­­ketült szobrot találtak. Lehozták a városba és a polgármester kamrájá­ba fektették. Akkor történt, hogy a fiatal pol­gármesterné felgyógyult nagy beteg­ségéből és a városban asszonyok, lányok közt hire járt. hogy a szobor gyógyította meg. A szobrot lesikál­ták és a kertbe, virágok közé állí­tották. Térdén lekopott már a pa­lást, félkarja is letörött, de szuette talapzatáról öreg. aranyozott betűk csillantak elő: ENGEM A SZERE­TET KÜLD KÖZÉTEK. Eleinte néhány öregasszony, az­tán beteg, vagy szerencsétlen fiatal­asszony járt térdelni a szobor elé. Összeültek a város vénei, hogy a szobrot talán templomba kellene ál­lítani. De nagy vitatkozások során a más-más bitnek összevesztek a sze­retet hajléka fölött és a püspök sem akarta a kopott, szentet a maga fénylő szentjei közé sorozni. Még csak arról lehetett szó, hogy valamelyik utcában, táján egy ház­szögletbe befalazzák. De a gazdagok, az iparosok, 'bol­tosok; kocsmái; és koldusok utcája egyaránt követelte a szobrot, mely végül is egyikük közé sem került, •hanem a nagypiacon altitól iák fel. ahová az összes utcák betorkoltak. Ott állott a templom is. A szentet feléje fordították. De a rákövetkező éjjel a szobor oldalt fordult és ezen mindenki el­csodálkozott. Csak egy szegény bo­lond, aki a város konyháján élde­gélt és cifra kalapot viselt, kezdte énekelni, hogy a szobor palástja alatt ... a bal oldalán . . . valami fagörcs lüktet néha ... A szobor üres szemével a gazdagok utcája felé nézett, de másnap éjjel elfor­dult megint és az iparosokkal állott szembe. Így forgott éjröl-éjre a bol­tosok. kocsmák és koldusok között, mig végül egészen eltűnt a város­ból. Hová lett, senki sem tudta. II. Ám nemsokára egy öreg anyóka jelentkezett a városi tanács előtt és elmondta, hogy szép. fiatal leánya, szeme szebben, kéklett az ibolyánál, a folyóba ölte magát. Belekergctte az emberek szívtelensége. A fekete hullámok elkapták testét, hiába ke­reste sirját. De a kertek alatt a zaj­­gó vizen apró ibolyavirágok bugybo­rékoltak fel. És ő azt gondolta, hogy minden ilyen felsodort virággal megkönnyebbül a halott leány bo­lyongó lelke. De egyre kevesebb vi­rágot hányt fel a viz . . . Ö tehát a parton, bokrok és vad füvek között, ibolyát kezdett keresni, hogy a víz­be dobja leánya után. Szegény ha­lottja után. De parton és mezőkön kevés ibolyát talált. Bogáncs szúrta, tövis tépte, vén szeme is kiapadt a .'■írástól. Akkor idegen jött véle szembe. Éppen lehajolt egy ibolya­szálért, az idegen rnegszólitotta; — Mit keresgélsz? — Ibolyát szedek. — Kinek szivére? — A lányom sírjára. — Mennyi a virágod? Mondja az öregasszony és kitárta kötőjét: —Alig hogy néhány szál . . . Mondja az idegen: — Hintsd el a vízbe! És az öreg asszony beleszórta. A sebessodru fekete viz hullámait pedig parttól a partig apró, felbuk­kanó, égszínkék, ragyogó ibolya­virág lepte be. Kinyílt az ibolya a Halott lány sírján. A tanács összenézett. Ki, utána, az erdőbe! Meg is találták. Erdei füvek kö­zött hevert, ég felé fordult. Felkap­ták és a városba cepelték. De hogy megfut cl ne csavarog­jon. palástja alatt egyik saras lábát a talapzathoz vasalták. Ahol aranyo­zott betűvel még mindig ott fénylett: ENGEM A SZERETET KÜLD KÖ­ZÉTEK. III. A szobor üres szemmel nézett rá­juk. Baloldalán kihasadt a faköpenye és ahol Isten az emberi szív számá­ra helyet teremtett, öklömnyi nagy­sága. skarlátpiros darab kandikált ki a köpeny hasadékán. Sokan úgy látták, hogy mozdul . . . piheg . . . vergődik. Él. Él és lüktet! Sokan úgy látták, hogy nem lát­nak semmit. A polgármester nézte. Mintha a fadarab rubint tüzébeu izzott volna és reá meredne. Né­hány tanácsos is látta. Hivták a püspököt. A püspök elfordult. Összeültek, tanácskoztak. És éjjel kihasították a piros dara­bot és a szivet az emberek közül kivittek az erdőbe, a pálosok régi zárdája romjaihoz. Titokban elásták az elhagyott oltár helyén. Aztán hazatértek. De a szív üzent. Itt-ott már hal­lották a dobogását. Lopva kimentek megint. Hallga­tóztak. Nagy követ hengeritettek rá. Hazaballagtak. De a szív üzent. Az emberek nyugtalanul aludtak. Sokszor ébre­deztek. A polgármester elmondott min­dent a feleségének. Asszonyok, lányok mentek titok­ban az erdőbe, hogy visszahozzák a szivet. Hiszen ott nem érttik dobog. Hallották, hogy ver a kemény szikla aiatt. Sir. zakatol . . . Kiásták és hozták titokban a vá­rosba. Simogatták, csókolták, ma­gukhoz ölelték. A szív egyre Csendesebben lükte­tett. Magukhoz kapták, melengették. A szíV dermedni kezdett Futottak vele a városba. De mire odáig értek, a szív dermedt az asszonyok ölelő, karjai között. Fagörcs lett megint. Néma, vas. érzéketlen. Ez legendája a szívnek, mely szer. emberek közé tévedt. meg­puha szu­egy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom