Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-13 / 128. szám
Í925 május 13. BACSMEGYE! NAPLÖ SÍ oldal. Kisebbségi Elet • a « Az erdélyi felekezeti iskolák ellen egy újabb harci eszközt alkalmazott Anghelescu közoktatásügyi miniszter. A Székelyföldön sok olyan iskola ■van, amelynek tulajdonjoga az erdélyi katolikus egyházé, telekkönyvi’eg azonban, azoknak a községeknek a nevére vannak bejegyezve, amelyek az iskola felett a kegyúri jogot gyakorolják. Anghelescu tavaly Csikmegyében már ankétot tartott a. vitás tulajdonjog ügyében, amelyen 'az iskolákat fentartó egyházak álláspontját közölték is a miniszterrel, aki azonban ennek ellenére tovább folytatta a harcot a felekezeti iskolák ellen, még pedig egyszerre két fronton: egyrészt rendeletekkel próbálta megbénítani a1 iskolák működését, másrészt a Csíkszeredái törvényszéken Negrea államügyész utján keresetet nyújtott be a politikai községek kegyurasága alatt levő felekezeti iskolák tulajdonjogáért. Az érdekes port május lS-án tárgyalja le a Csíkszeredái törvényszék, amely előtt a közoktatásügyi kormányzatot Negrea államügyész, az egyházközségeket pedig Kovács Károly dr., a magyar párt Csíkszeredái tagozatának főtitkára fogja képviselni. # Az erdélyi egyházak akciót indítanak Anghelescu legújabb iskolajavaslata ellen, amely a felekezeti iskolákat alapjaiban támadja meg. A napokban, összeülő egyházi konferencia végleg kidolgozza az akicó programját, amely mindazokat a törvényes eszközöket felöleli, amelyek a magyarság rendelkezésére állnak abban, hogy Anghelescu támadásait visszaverje és az egyházi iskolák autonómiáját megvédelmezze. Az akcióról az egyik erdélyi egyház vezetőembere a következőket mondotta: — A május 14-én összeülő egyházgyűlés a legélesebb állást foglal a magánoktatásról szóló törvényjavaslattal szemben, mert ez a törvényjavaslat teljesen megsemmisíti az egyházi iskolák autonómiáját. A javaslatból kiütközik az a leplezett szándék is, hogy a magyar iskolákat minél könnyebben halálra lehessen ítélni. A felekezetek ki fogják fejteni tiltakozásukat Anghelescu régi jogokat semmibe vevő javaslatával szemben és azt eljuttatják az uralkodó elé. * Dobra kerül Székelyudvaxhely város főterén épült milleniumi emlékoszlop, amelyet 1919. év első hónapjaiban felelőtlen elemek megcsonkítottak. A város tanácsa a napokban hozott határozatával, felsőbb rendeletre hivatkozva, az emlékoszlopnak nyilvános árverésen leendő eladását rendelte el, okul hozván fel, hogy Székelyudvarhely nem rendelkezik az emlékoszlop lebontásához és annak nemzeti múzeumba való elszállításához szükséges pénzzel. «• A prágai Tribuna, a csehszlovák sajtó vezetőorgánuma, érdekes cikkben sorolja fel mindazokat a panaszokat, amelyek a kormány politikája ellen az elmúlt hat esztendő alatt elhangzottak. »Lehetünk-e boldogok — írja a lap — a mostani körülmények között. A feleletet nagyon könnyű magjormulázni: aligha. Az indokolás is egyszerű. A csehszlovák politika irányítói eltértek azoktól a principiinnaktó!, amelyeket az államépités első pillanataiban lefektettek, eltértek azoktól az elvektől, melyeknek teljesítésére a külföldi hatalmak előtt garanciát vállaltak, őszintén megmondjuk az igazságot: a cseh 4S a szlovák nemzet nem önmaga erejéből szabadult fel, hanem az önállóságot ajándékozták neki. A martiriumra való hivatkozás sok rokonszenvet szerzett az elnyomottak• nak, a győztesek tehát jótékonyak és bőkezűek lettek vciök szemben, megajándékozták a legnagyobb kinccsel: az önállósággal és szabadsággal. De nem azért adták ezt a drága kincset, hogy visszaéljenek vele s a foglyokból és elnyomottakból porkolábok legyenek. Ma az országok belső politikája nemzetközi ellenőrzés alatt ál! és nagyon naivak zok a struccpoiitikusok, akik azt hiszik, elegendő demokratikus szólamokkal teleszórni a megfizetett sajtó utján a ■világot és azután odahaza a szabad kéz politikája érvényesülhet. Hét esztendő alatt nagyon sok panasz került a külföldre szlovákok, ruszinok, németek é. és magyarok részéről, panaszok, melyeknek a jogosságáról a külföld meggyőződött. Hét év alatt nagyon sok ujonii szimpátia ment veszendőbe. Oldalakat tudnánk felsorolni európai nevű tudósok, szociológusok, politikusok könyveiből, tanulmányaiból, amelyek arról beszélnek, hogy a csehiszlovák politikai élet vezetői nem teljesítették a többi nemzettel szemben szerződésben vállalt kötelezettségüket és az igazságtevésnek az alkotmánytörvényben lefektetett elvét». Á nagykövetek konferenciája a jövő héten dönt Kök kiürítéséről Parisból jelentik: A párisi lapok értesülése szerint a nagykövetek konferenciája a jövő péntekre halasztotta ülését. Ennek a halasztásnak az az oka. rogy Bámul külügyminiszter annak az angol memorandumnak kapcsán, amelyet lord Qrc\ve nagykövet legutóbb átnyujtott, szükségét látja, hogy több szempontot figyelembe ajánlom az angol kormánynak. A Petii Párisién szerint az angol és a francia kormány között elvileg tisztázva van az a kérdés, hogy a kölni zónát csak akkor lehet kiüríteni. ha Németország teljesen végrehajtotta a békeszerződés lefegyverzési feltételeit. Peutsdhlaüd, Deutschland über Alles hangjai mellett tette le Hindenburg az esküt Elaöki kiáltványa békét hirdet Berlinből jelenük : A német birodalom fényes ünnepséggé avatta Hindenburg elnök keddi eskütételét. Az eskütétel külsőségei olyanok voltak, mintha a régi Németország elevenedett volna meg. Katonai diszszázad, pompás felvonulás. a birodalmi gyűlés palotájában és az uccán lelkes ünneplés. Hindenburg elnök délcegen állt az ünneplő tömeg között, kora nem látszott meg rajta. A német nép őszintén lelkesedett, Hindenburg ellenfeleit is teljesen kielégítette az elnök kiáltványa s igy Berlinben mindenki fentartás nélkül lelkesedett és ünnepelt. Röviddel 12 öra után jelent meg Hindenburg a birodalmi gyűlés ünnepélyesen feldiszitett termében, hogy az alkotmány által előirt esküt letegye. Az aktus programszerűen folyt le, minden zavaró incidens nélkül-A teremben teljes számban ott voltak a kormány tagjai, Hindenburgnak a terembe lépését megvárták a kommunista képviselők is, akik, mikor az elnök megjelent, a szovjetet éltetlek s azután zárt sorokban kivonultak. A karzatok telve voltak s a diplomáciai testület Pacelli pápai nuncius, a diplomáciai kar doyenjének vezetésével teljes számban megjelent. Loewe birodalmi gyűlési elnök felhívta az elnököt, hogy tegye le az esküt. Hind nburg érces hangon mondotta a birodalmi gyűlés elnöke után az eskü szavait. Az eskütétel megtörténte után Loewe a német népképviselet nevében üdvözölte az elnököt s annak a reményének adott kifejezést, hogy sikerülni fog Németországnak az. uj elnök érájában a legutóbbi évekoen megkezdett gazdasági újjáépítést folytatni és a külpolitikában a békillékenység szelleméi uralomra juttatni, hogy a háború és a háború utáni idők borzalmas hatásai megszüntettesseaek s hogy a németség mint békés és egyenjogú tag illeszkedjen be az európai népek családjába. Hindenburg hangoztaíta, hogy az esküt a köztársasági alkotmány szerint tette le. A birodalmi gyűlés és az elnök mondotta — a német népbői merítették s együttesen alkotják a népfenség megtestesülését. Ez Németország jelenlegi alkotmányos életének alapja, ebben áll az alkotmány lényege. Az alkotmány megtartására férfiúi szavával kötelezi magát. Feladatának te kinti, hogy a német nép egybegyűjtését és egyesítését teljes erejéve szolgálja. Az eskütétel és a beszéd elhangzása után az uj elnök Luther kancellár társaságában a gyűlésterem erkélyére lépett. Az uccán óriási néptömeg gyűlt egybe, a mely viharos éljenzéssel üdvözölte az elnököt. Az éljenzés frenetikus hatásúvá vált, amikor Luther kancellár lépett az erkélyre s azt kiáltotta : — Éljen az elnök! Az erkéllyel szemben a véderő egy diszszázada állt fel és tisztelgett. Az elnök lement az uccára és ellépett a diszszázad arcvonala elölt, a gárdazenekar a Deutschland, Deutschland über Alles-t játszotta, a tömeg lelkesen énekelte a dalt, Hindenburg pedig autóba ült s a Wilhelm-Stras sén lévő elnöki palotába ment, ahol megkezdődtek a kihaliga- Hindenburg kiáltványa Hindenburg elnöki kiáltványa együttműködésre hívja fel a német népet, az egyetértéstől függ az ország és az állam közgazda sági helyzetének megerősödése. A német néptől Németország áldozatokat vár s áldozatokat kelt hozni a német birodalmon kívül álló németeknek is, amelynek a vérségi kapcsolatnál fogva arra kell törekednie, hogy megszerezzék a többi népek megbécsiilését és meg■ szabadítsák a német nevet attól a folttót, amely még terheli. A nagyhatalmak nem üdvozlik Hindenburgot hivatalbalépése alkalmával Londonból jelentik: A t.agyha tairaak nem fogják Hindenburgot hívEíaíbalépése alkalmából üdvözölni. Párisi diplomáciai kérőkből eredő értesülések tudni vélik, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország abban egyezett meg, hogy elegendő udvariassági ténynek tartja, ha az angol, frands és olasz berlini nagykövet tisztelgő látogatást tesz Hindenburg elnöknél-Általános amnesztia Hindenburg hivatalba lépése alkalmából általános amnesztiát bocsát ki. A birodalmi kancellár még szerdán megalapítja e poétikai pártok vezetőivel, hogy kik részesüljenek kegyelemben. Otven sebesültje volt Hindenburg berlijii bevonulásának Berlinben mintegy 50 ember sebesült meg abban a nagy to!ongásban, amely Hindenburg elnök bevonulásakor az uccákon támadt. Hindenburg beszéde Eberlről Az eskü után villásreggeli volt a birodalmi elnöki palotában, a melynek során Simons birodalmi elnökhelyettes üdvözölte Hindenburgol. Hindenburg válaszában méltatta elődjének, Ebertnek a rend helyreállítása és a nyugalom megszilárdítása körül kifejtett érdemeit. Ebert törekvése arra irányult, hogy a német népet hűségesen szolgálja és ő is minden tudásával erre fog törekedni. A német nép — mondotta Hindenburg — a legsúlyosabb megpróbáltatások idején saját kezébe vette sorsál, vajha hebizonyithatná.a nép, hogy megállja helyét akkor, amikor önmaga felelős sorsáért. Az uj elnök délután fogadta a birodalmi kormány tagjait, amely alkalommal Luther kancellár bemutatta a minisztereket Hindenburgnak és a kormány nevében szerencsét kívánt neki. A II. leteraaciouálé a genfi jegyzőkönyv meiletl »Az államok külön szövetsége háborús veszélyt idéz fel* Párásból jelentik: A szocialista m unkásinte maci ónál ć végrehajtóbizottsága záróülésén elfogadott határozat megállapítja, hogy miután a jegyzőkönyvek ratifikálása és a leszerelési konferencia nem jött létre, az államok kénytelenek lesznek külön szövetséget kötni, ami végeredményben a versengő szövetségesek rendszerére vezet és háborús veszélyt idéz fel. A bizottság elhatározta, hogyr erélyes propagandát indít meg a jegyzőkönyv ratifikálása érdekében. A titkárság felhatalmazást kapott arra, hogy konferenciát hívjon össze, amely tisztázza' az in témádon álé álláspontját a biztonsági kérdéssel szemben. A nyolcórás munkanap érdekében’ ugyancsak határozatot fogadtaik el, amelyben a tranda, angol és német osztályokat felszólítják, hogy a washingtoni egyezmény ratifikálását hajtsák keresztül. A továbbiak során elhatározták, hogy az internadonáléhoz csatlakozó pártokat fdszólitják, fejezzék kf felfogásukat a szotíálistáknak a kapitalista kormányokban való részvételéről. Végül elhatározták, hogy háromtagú bizottságot küldenek ki, melynek feladata az lesz, hogy a szocialista szakértőket a nemzeti kisebbségek kérdésében meghallgassa.
