Bácsmegyei Napló, 1925. május (26. évfolyam, 117-146. szám)
1925-05-13 / 128. szám
12 OLDAL m ARA 1'|, dinar FoStar ma plaéeaa! XXVI. évfolyam Subotica, SZERDA 1925 május 13. 128. szám ft'( <■ jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám; Kiadóhivatal 8—58= .. Szerkesztőség 5—10 Lléfizetéii űr cegnredévr* 135 dinár Kiadóhivatal; Subotica,Aleksandrova ukldLeibach-palotíl Szerkesztőség! Alek&androva ul. 4. (Ílossia-Foncj'ire'palata) Hindenfeurg és akisantant (+) A bukaresti konferencián, amelyen programszerűen kifeje zésre jutott a kisantantállamok külügyi kormányainak egyetértése, csak egy mellékmondatban esett szó a nemrégen még tragikus fontosságúnak feltüntetett bolsevista veszedelemről. A probléma jelentőségének lefokozása nem csak Bulgáriára való tekintettel mutatkozott célszerűnek, a mely a kommunista összeesküvés fényéből tőkét akarna kovácsolni katonasága létszámának 'fölemelésére, hanem inkább a biztonsági kérdésnek Hindenburg elnökké választása által megnövekedett súlyánál fogva. Néhány hónappal ezelőtt még orréi íoiytak bizalmas tanácskozások,. hogy meg kellene alakítani a balkáni antiboisevista egységfrontot n vörös rém eltiprására rs me Dúca román külügyminiszter kijelenti, hogy a bolsevik veszélyre való hivatkozó^ lepel is lehet, amely alatt a békeszerződésekben megszabott állapotok megdöntésére törekszenek. Változnak az idők es változnak velük' együtt a jelenségek megítélésének szempontjai. Ha a kommunista agitáció állását az európai konstellációtól és az egyes országok belpolitikai helyzetétől elszigetelten vizsgáijuk, különösnek tűnik fel, hogy a Moszkvából irányított mozgalmat épen akkor kicsinyük le, amikor a földalatti munka a szörnyű szófiai merényletben robbant ki és a franciaországi világforrsdaimárok tevékenysége is szembeszökően megelevenedett. Am a politika nem azért az egzigenciók tudománya, hogy a következetesség erényét gyakorolja és ne alkalmazkodjék rugalmasan az adott viszonyokhoz. Ezidőszerint a kisantant-államok közül egyiknek sem érdeke az antiboisevista állásfoglalás, sőt a gondjuk homlokegyenest ellenkező irányba terelődött, mert attól tartanak, hogy a legyőzött országokban épen az antibolsevista védekezés ci-mén uralomra jutott jobboldali elemek törnek a békeszerződések erőszakos megváltoztatására. A békekötések idején még imrninens volt a szovjetrendszer ragálya és a reakció, amely az antibolsevizmus címén mindenütt megszervezkedett és erőre kapott, az antant készséges támogatását élvezte a demokrácia megsemmisítéséért vivőit harcában. Hindenburg birodalmi elnöksége logikus következménye annak a magatartásnak, amelyet a szövetséges hatalmak hét éven át Németországgal szemben tanúsítottak. A német baloldal magára hagyatva, küzdött a békéért, a megértésért és a múltak teljes likvidálásáért, a jobboldal pedig eleinte az ellenséges hatalmak hailgatöiagos beleegyezésével, később a nehézipar és nagytőke egész fegyvertárával szállt síkra a „bo’sevizmusra vezető“ nemzetközi radikalizmus ellen. A német nép nemzetközi viszonylatban nem érzékelte kormányzata balratolódásénak előnyeit, nem szenvedett hátrányt jobboldali pártjainak előnyomulásából és így vált. lehetővé, hogy a nacionalisták bálványa került a birodalom élére. A kisantant külügyminisztereinek bukaresti tanácskozásán a biztonság kérdése volt a vezérszólam. A szovjetkormány külpolitikája már elpolgáriasodott és a III. Internacionálé által szított konspirációk rendőri és igazságszolgáltatási beiügyekké zsugorodnak. Ezzel szemben Híndenburgban, mint német államfőben kis és nagy szövetségesek a a békeszerződések revíziójára irányuló szándékok élő ihletforrását látják, amelynek rnegduzzasztásához az antiboisevista kurzus járult hozzá n legnagyobb mértékben. A német helyzet Csehszlovákiát érinti közvetlenül, inig az SHS. királyság és Románia érdeklődését a magyar kérdés köti le, amelynek mérlegelésénél szintén csak zavaró momentum az antibolsevizmus. A tannenbergi győző államfői működését is győzelemmel kezdi: egyszeriben legyőzte —• ez antibolsevizmust. Izgalmak és viharos jelenetek kozott tárgyalta a uemzetgyüfes az interpellációkat Ás állami jelzálogbank igazgatóságába nem választanak képviselőket — A Vajdaság nem kap képviseletet az igazgatóságban A parlament keddi ülését megelőzően délelőtt tiz órakor a radikális képviselői klub tartott ülést, amelyen meghallgatták a hétfőn este kiküldött bizottság jelentését az állami jelzálogbank igazgatóságába a parlament által megválasztandó öt tag ügyében. A bizottság azt a javaslatot terjesztette a klub elé, hogy ne válasszanak a jelzálogbank igazgatóságába képviselőket, hanem parlamenten kívüli egyéneket, sőt azt i ■■ javasolta, hogy mindazok a képviselők, akik ehhez hasonló igazgatósági tagsági tisztséget töltenek be valamely állami intézménynél, mondjanak arról le. A radikális klub rövid vita után elfogadta a bizottság javaslatát és tizenöt tagú jelölő bizottságot küldött ki, amelyben a vajdasági képviselőket Stankovics Svetiszláv képviselte. A jelölő bizottság hosszas tanácskozás után végül a következőket jelölte az állami jelzálogbank igazgatóságába : Jovanovics Mihajlo, a legfelsőbb sernmitőszék bírája, Ognyanovics Riszta skopljei tanár, Vllkanovics Sava, az államtanács boszniai tagja, Sardelles Rudolf, dalmáciai áüamtanácsos a radikálisok részéről és Kosztics Milan igazságügyminiszteri osztályfőnök a Pribicsevics-párt részéről. A jelölés nem történt egyhangúlag, mert Stankovics Szvetiszláv ellene szavazott, tekintve hogy nem tettek eleget kívánságának és a Vajdaság részéről senkit sem jelöltek az állami jeizáiogbank igazgatóságába. A jelölő-bizottság határozatát ezután a radikális klub elé terjesztették, amely azt elfogadta. A parlament ülésének megnyitására a jelölés elhúzódása miatt csak déli tizenkét órakor került sor. Szubotics Nikola a parlament első alelnöke elnökölt az ülésen és a formalitások elintézése után felolvastotta Zsebot klerikális képviselőnek a parlament elnökségéhez intézett kérdését arra vonatkozólag, hogy a radikális klub ajtaján miért nincs latin felírás ? Patacsek a parlament másik alelnöke válaszolt a kérdésre és visszautasította a Zsebot által emeit vádakat. Nem lehet összefüggést teremteni aközött, hogy a radikális klub bejáratán nincs latin felírás és azon esett között, hogy Zsebot egyik klubtársa Köröséé letépte a cirill felírást a klerikális klub ajtajáról. Egyébként is — mondotta — amikor Zsebot kérdése megérkezett, akkor a radikális klub ajtaján volt rnér latin felírás, aminthogy ma is van. Zsebot rendkívül éles hangon válaszolt Palacseknek, úgy, hogy Szubotics elnök többször rendreuta5Ította. Zsebot kijelentette, hogy egyedül Palacsek felelős a legutóbbi viszályokért. Hat éven keresztül senki se nyúlt a klerikális klub ajtaján levő táblához, amig azt Palacsek alelnök el nem távoiitíatla és egy teljesen helytelen és hibás felírást tartalmazó táblát nem tétetett az ajtóra. A répatermelők és cukorgyárak Ezután az elnök válaszol Vuics Dimitrije kérdésére, hogy miért nem tűzték még napirendre a répatermelők és cukorgyárak közt kitöri harcra vonatkozóan a miniszterelnökhöz intézett interpellációját. Az elnök kijelenti, hogy erre az interpellációra a kormánytól nyert értesülése szerint a kereskedelmi miniszter fog válaszolni. Vuics a válasszal nincs megelégedve. Rámutat arra, hegy rendkívül fontos gazdasági kérdésről von szó, mert a gyárak*, ban kilencven százalékig érdekelt külföldi tőke az állami cukorgyárakkal egyesülve erős harcot kezdett a répatermelők és a 'cukorfogyasztók ellen. A cukorkarteü az állami gyárakkal egyetértésben a cukor árát két dinárral felemelte, ugyanekkor pedig a répa beváltási árát métermázsánként harminc dinárra! leszállította, amivel gazdasági szempontból igen nagy károkat okoz. Kéri, hogy a parlament vegye komolyan fontolóra ezt az ügyet és ne tekintse azt politikai kérdésnek. Helyteleníti, hogy ez interpellációra -a kereskedelmi miniszter fogja a választ megadni, mert véleménye V.érihf tu' sz ügy Hhfcám» a ToTrK miveiésügyi miniszter hatáskörébe tartozik. Interpellációk Szubotics elnök ezután Zsanicsnak arra a kérdésére válaszol, hogy miért nem nyomatják ki kellő időre a nemzetgyűlés és törvényhozó bizottság üléseiről készült gyorsírói feljegyzéseket. Az elnök felolvassa a távollevő Trifkovics házelnök előre elkészített válaszát, amely szerint a késedelmet technikai nehézségek okozzák, mert a parlamentnek nincs nyomdája, azonban a nemzetgyűlés uj épületében ez az akadály meg fog szűnni. Zsánics kijelenti, hogy a válasszal nincs megelégedve. Rámutat arra, hogy minden parlamentben egyik napról a másikra kinyomatják az előző ülésről készült feljegyzéseket, mert ezekre a képviselőknek szükségük van és nem csak az irattár kötetei számára készülnek ezek a jegyzetek. Pecsics Dragutin demokrata kérdést intéz az elnökhöz, hogy a mai ülést miért csak tizenkét órakor kezdték, amikor az előző ülésen éppen az elnök indítványára tiz órára tűzték ki az ülés kezdetét. A kérdés után nagy zaj támad, az elnök állandóan csenget, mire Zanies a lármát tulharsogva kiáltja az elnök felé: — Elnök nr, hogy végzett Cirkvenicán a rulett-asztalnál ? Szubotics elnök kijelenti, hogy miután Pecsics nem intézett hozzá kérdést, hanem csak tiltakozást jelentett be, nincs mit válaszolnia- Erre ujbói óriási lárma támad az ellenzéki sorokban. Az elnök folyton csenget, Zenics pedig ismét gúnyosan kiáltja : — Nem volt a papája harangozó, elnök ur ? Pecsics Dragutin a lárma elükével újból konkrét formában adja I
