Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-10 / 98. szám
BACSMEGYEI NAPLÓ T925. április 10. R függetlenek szalonja Páris, április lió Köztudomású, -hogy mikor Mund, Mouet, Pistára s a többiek, az impresszionizmus atyamesterei nem találtak megér lésre a Salem jury-je előtt, dacosan hátat fordítva címek a társaságnak, megalapították a Salon des Indépendams-i, a függetlenek szalonját. Barakkokban állítatták ki müveiket, melyek mag érden telt világhírre juttatták mestereiket a sok-sok küzdelem irtán. Az érvényesülés utódaiknak sem sokkal könynyebb. Igaz, hogy íajsuiy szempontjából van némi különbség a két generáció közt---A mostani kiállítás a porté Maillotnál levő Palais de Bois-bau van, miután a Grand Palais-t nem bocsátották rendelkezésükre. Elmek, azt hiszem, csak erül!iet>"-v mert a világítás kifogásta•1, a befogadóképesség igen nagy s keli-e egy eb kelléli egy kiállításhoz? Igaz, hogy szokatlan kissé a sárga \ho rnekos »padló«, de miután az egész kiállításnak más a jellege s törekvése, mint más bemutatónak, azt hiszem, ez összhang helyiség és kiállított tárgyak között megvan. A kiállítás óriási anyagának átiaga gyenge. Hajszolja az eredetiséget minden művészi alap nélkül. Hogy az eleién kezdjük, rögtöu a bejárattól jobbra, jókora vásznon fogad igen gyenge izomzaítal egy vörössapkás ur, akit »Lenin a békét kovácsolja* címmel ruháztak fel. A piktor, hogy érzéseit nyomatékosabban kifejezze, még két vörös cédulát is festett a kép jobb s bal oldalára »a tőke a háború, a munkai a béke« felírással Midőn ezt a »müveit« eléggé megcsodáltam, megakadt a szemem a terem közepén elhelyezett fekete kolosszusom Címe: »Az apa*, s jobban szemügyre véve, tagadhatatlan, vannak benhe jó kvalitások. Faszobor — papírra! felruházva. Qroteszkül megmifl tázott s festett fafej, erősen hátravetve ül a Jó! modellált kartonruhában levő testen, határozottan sok kifejező erőt s dekorativ érzéket árulva el. Általában a kiállítás anyaga hü képet mutat az itteni gazdasági viszonyok felől Is, Anyag alatt értem a vászon, ráma s festék helyet használt mindazt a holmit, mit a »függetlenek« javarésze használ. S jóltesz!, mert több invenció kerül felszínre, mint talán egy szépen felruházott, de kevésbé érdekes kiállításon. Itt például ráma helyett majd mindenütt a művészek által befestett, preparált léceket látunk, mely, mondhatom sokszor sokkal jobban hat. mint az Ütött felbukkanó szép oválkeretes giccs. A kubisták, expresszionisták kis gyönyörűségére a publikumnak, mely még most is szívesen köszörüli rajtuk a nyelvét. • Különösen sok követője van Picassónak, kinek alakjait, szineit. kezelésmódját szívesen veszik kölcsön, nem mindig nagy sikerrel. Követői közt talán a jugoszláv S. Ferat a legtehetségesebb. Rengeteg a mü, igen sok az értéktelen holmi, de azért itt-ott látunk erős, talentumos munkákat is. így Kvapil »Fürdőző nök«-jét, mely felépítésében, rajzában s színeiben egyaránt megkapó. Kői aktok pihennek, íürdenek különféle elhelyezésben, szélesen, levegősen kezelve. Másik szintén erős munka P. Maliavisse »Kacagó asszonyok« s az »Orosz énekesek«. Robusztus erővel frissen odavágott vásznak, melyek meggyőznek alkotójuk izmos, tellvér tehetségéről. Signac neve nem ismeretlen előttünk, úgyszintén Maurice UtrWóé sem. A szobrok között feltűnő sok a fából készült. Művelőik között talán első helyen Stigordch áll, ki művész! készséggel oldotta meg feladatát, ügyesen használva fel a fa erezetének dekorativ erejét. Még bútorokat is látunk a kiállításon. Elég normálisak, a székekre, divánokra íe is lehet ülni. Azonban — nehogy a pihenő túlságosan megnyugodjon — a falakról Ijesztő ábrázatok merednek re-6» oldal. __ ánk, melyek csak közelebbről megtekintve árulják el, hogy kagylóból, csigából készültek. Egy öreg boszorkány haja — mint később felfedeztem — villanydróttal pótoltatott, Kissé íecsillapuiva elbúcsúzunk még Alice Rasetti »Fratellini« babáitól s azután kifordulunk a kiállításból, nekivágunk a Bois még hűvös időben is elbájoló útjainak, élvezzük a legnagyobb Alkotó mestermüvét, a virágdíszben álló gyümölcsfákat, rügyező bokrokat, a tavasz bóditó, édes közeledését. (s, a.) Május negyedikén ül össze a kisantanlkonfereneia Bukarestben Herriot kívánságára napirendre tűzik a dunai vámuniót Bukarestből jelentik : Hosszú huzavona és többszörös elhalasztás után végre ki'üzték a kisantant konferenciájának időpontját. December óta nem tud összeülni a kisantant-konferencia és főleg a jugoszláv belpolitikai helyzetet szokták fe’hozni, mint amely az elhalasztást indokolta. Valójában az orosz kérdés ellentétei miatt halasztották el a legutóbb március 23-ra kitűzött konferenciát. A kisantant államai közül eddig egv sem ismerte el de iure a szovjetkormányt, bár Csehszlovákia de facto régóta felvette vele az ö'szeköttetésf. Románia részérő' 3 bes-zarábiai kérdés egyetlen akadályé a normá'is viszonyok helyreállításának. Dúca külügyminiszter egy olasz lapnak a napokban interjút adott, melyben kijelenti, hoey a román közvéleményt iehango'ta Olaszország irányában az a körülmény, hogy O aszország nem ratifikálta a besszarábiai egyezményt. Ugyancsak késik a Japán részérő! jövő ratifikálás is. Min‘hogy pedig Japán és Oroszország a inu't hónapban nyilvánosságra hozták politikai szerződésüket, nenr lehet számítani Japán részéről sem a ratifikálásra. Ennélfogva a román kormánynak kétszeres érdeke, hogy a kisantant álla mai szolidárisán álljanak mellette Oroszországgal szemben a besszarábiai kérdésben is. Az eddigi kisantant konferenciákon nem sikerült egyöntetű álláspontra jutni az orosz kérdésben. Minthogy a megegyezés nem jóit létre, azt a formulát alkalmazták, hogy az orosz kérdésben szabad keze van mindegyik kisantan’ államnak. Ennek ellenére sem vette fel egyetlen kisantant ország sem a diplomáciai viszonyt az oroszokkal, mert nem akarta, hogy ezt a lépését szövetségesei barátságtalannak tekintsék. A kisantant konferenciájának programmja a régi marad: a német ióv-ítételi összegek felosztásából maradt vitás ügyek, a magyar költ ség vetés el'enőrzése, a bolgár kormány kérése, ho-'-y a békeszerződéssel ellentétben, állandó hadsereggé szervezhesse át zsoldos-hadseregét és végül a dunai vámunió kérdése. Az utóbbi kérdést a Herriot-kormány tette aktuátissá, amelynek különösen szivén fekszik a dunai konfederáció. A Herriot-kormány kérésére Benes csehszlovák külügyminiszter kidolgozta egy szerződés tervezetét, amely azonban korántsem jelentene konfederációt, sőt gazdasági uniót sem. Sem Magyarorszá got, sem Németországot nem hajlandó felvenni a szerződés keretei közé. A vámszövetség ngy jönne létre, hogy az egyes államok azonos tartahnu kereskedelmi és várnszerződéseket kötnének egymással és igy de facto állana be a vámunió, anélkül, hogy ennek bármiféle jogi, politikai vagy nemzetközi csoportosulás lenne a formáia. Bukaresti körök szerint Romár,ia is hajlandó ebbe a megoldásba belemenni. Lendvai-Lehner a bíróság elolt A fajvédő-vezér szerint a Bethlen-kormány erkölcsi bulla Kecskemétről jelentik: A kecskeméti törvényszék csütörtökön kezdte meg Lendvai-Lehner István fajvédő képviselő rágalmazási és becsületsértési pőrének tárgyalását. Lendvai 1924 augusztus 20-án Cegléden egy népgyülésen beszédet mondott, amelyben többek közt kijelentette, hogy' a kormánynak szüksége volt a vasutassztrájkra, hogy abba az ébredőket belekeverje, majd a következő kijelentést tette: »A Bethlen-kormány nemcsak panamista, hanem erkölcsileg már a bitófán lóg.* Végül azzal vádolta meg a kormány tagjait és azok hozzátartozóit, hogy ingyenrészvénveket fogadtak el. A beszédnek e részleteit az ügyészség inkriminálta és rágalmazás, valamint becsületsértés vádját emelte Lendvai-Lehner ellen. A csütörtöki tárgyaláson Ágh Miklós tanácselnök elnökölt, a vádat dr. Bordóén Árpád ügyész képviselte, a védelmet pedi^i dr. Ulaist Ferenc látta el. A tárgyalásra ’ kivqnultak a kecskeméti ébredők liéjjas Iván, Prónav Pál és Papp Győző, a kecskeméti ÉME elnökének vezetésével. Lendvai-Lehner István a vádirat ismertetése után az elnök kérdésére következőképpen kezdte vallomását: — Nem érzem magam bűnösnek. .Ellensége vagyok és maradok Bethlennek, amíg el nem távozik a kormány éléről. Állom a szavamat, azt, amit Cegléden mondtam, ma is fentartom és bizonyítani kívánom. Beszédemet azonban kiforgatták és az inkriminált szőve« nem fedi teljesen azt, amit mondottam. Én nem a Bethlen-kormányt neveztem panamistának. hanem azt mondottam, hogy megtűri a panamistákat. Azt nem lehet rossz néven venni, hogy azt mondtam, hogy a Bethlen-kormány erkölcsi hulla. Az elnök: Emlékszik arra, hogy azt mondta volna, hogy a Bethlen-kormány erkölcsileg már a bitóján lóg? Lendvai: Emberfeletti memóriára lenne szükség, hogy minden szóra pontosan emlékezzem. Ingyen részvényekről se volt szó, Iiülem kedvezményes részvényekről beszéltem, bár ez csak enyhe stilárls különbség, mert végeredményben ezek a kedvezményes részvények ajándéknak tekinthetők. Az elnök: Mit kivan bizonyítani? Lendvai: Bizonyítani kívánom, hogy a kormánynak a vasutassztrájk rendezésében része volt és az egész sztrájkra azért volt szükség, hogy bennünket diszkreditáijanak. Bizonyítani kívánom azt is, hogy a kedvezményes részvényekből a kormány több tagja és azoknak hozzátartozói, igy Bethlen miniszterelnök felesége is kapott. Ezután áttértek a tanú-kihallgatásokra. Az első tanú Pcrpp Vilmos dr. ceglédi rendőrfogalmazó, aki az elnök kérdésére kijelenti, hogy most már nem. emlékszik vissza pontosan a gyűlésen elhangzott kijelentésekre, de annakidején hivatalos jelentést készített az elhangzott beszédekről. Az elnök: Ez a Jelentés itt fekszik az iratok között. Utain védő: Kérem a felolvasását. Az elnök felolvassa a jelentést, amely szerint Lendvai-Lehner a kormányt vádolta meg a vasutassztrájk rendezésével és a minisztereket panamistáknak nevezte. Ulaln: Ennek a jelentésnek se füle, se farka. Papp dr. tanú: Olyan lárma volt, kérem, a gyűlésen, hogy azt se tudtam mit irok. Utain: Ha Lendvai panamistáknak nevezte volna a kormány tagjait, ön nem oszlatta, volna fel a gyűlést? Papp: Nem * 1 k azaz *« tí: Vicán: Ne kerteljen 1 Az elnök.: Figyelmeztetem a védő urat, hogy illedelmes hangon beszéljen a tanúval. Papp: Szükségtelennek találtam a gyűlés feloszlatását, mert az volt a benyomásom, hogy az egy begy ült közönség úgysem érti, mit beszél az igentisztelt képviselő ur. Lendvai-Lehner: Mi az? Papp: Meg aztán magam sem tulajdonítottam semmi fontosságot Leadva í képviselő ur szavainak, amelyek teljesen hatástalanul hangzottak eL Budavári László volt képviselő, tanú azt vallja, hogy Lendvai-Lehner ugyan erős szavakkal bírálta a Bethlen-kormány működését, azonban nem lépte át beszédében, egyszer sem la jogos kritika határát. Szarka Béla vegyészmérnök jelentéktelen tanúvallomása után liláin Ferenc védő a bizonyítás kiegészítését kéri és azt kívánja, hogy idézzék be tanúként Zsitvay Tibor, Kiss Menyhért és Zsirkay János képviselőket, Rakovszky Iván, Bethlen István gróf és Vess József minisztereket. Annak igazolására, hogy a Bethlen-kormány tagjai résivé-, nyék elfogadásával panamákat követtek el, tanúként kiliallgatnl kéri Nagy Emil dr. akkori igazságügyminisztert és Friedrich István nemzetgyűlési képviselőt. Az ügyész: A bizonyítási eljárás kiegészítésére vonatkozó kérelem elutasítását indítványozom. Józan ésszel el sem lehet hinni, hogy a kormány tagjai olyan cselekményeket kövessenek d, a melyek büntetőtörvénykönyvbe ütközzenek. Lendvai-Lehner és liláin gúnyosan nevetnek, mire az elnök rendreutasit'a őket. A. bíróság ezután kihirdeti, liogy a bizonyítási eljárás kiegészítését nem rendeli el és az ítélet kihirdetését péntek délelőttre halasztja. CIRKUSZ 9 u © Rákóczitól Amáliáig Nyílt levél a budapesti főkapitányból Tisztelt főkapitány ur! Miután megállapítást nyert hogy a szerencsétlen véget ért Leirer Amáliát múlt év december 22-ikém Rakovszky (Pödör) Gyula és Okolicsdnyi László gyilkolták meg. — az utóbbi a legitimista Ostenburg-különitmény tagja — indíttatva érzem magam arra. hogy felhívjam a rendőrség b. figyelmét e gyilkosság előzményei-Í1 re. amelyek több. mint kétszáz év elöttre húzódnak vissza. 1707-ben történt ugyanis, hogy It. i Rákóczi Ferenc országgyűlést hivott [egybe Onódon. amelyen a legitimista ellenzék képviseletében Rakovszky Menyhért és Okolicsdnyi Kristóf turóemegyei követek jelentek meg. Rakovszky és Okoiicsányi a jogfolytonosság nevében éles hangon tiltakoztak a Habsburgok detronizálása és Rákóczinak vezérlő fejedelemmé való megválasztása ellen, mire a rendek, felháborodásukban, »Eb ura fakó« kiáltással — amiről még ma sem tudom, mit jelent — felkoncolták őket. Holttestüket a konctani intézetbe szállították, a kis Turócmegvét pedig úgy felosztották a szomszédes megyék között, mint Rakovszky Gyula és Okoiicsányi László a szép Amália ékszereit - Egészen nyilvánvaló, tisztelt főkapitány ur. ezek után. hoev politikai gyilkosság történt a Teréz-körut 6. szám alatti szereim! fészekben. A késő unokák Rakovszkv Menyhért és Okoiicsányi Kristóf miatt akiket a kurucok meggyilkoltak, vérbosszút álltak Leirer Amálián. Kiváló tisztelettel dió