Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-10 / 98. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ T925. április 10. R függetlenek szalonja Páris, április lió Köztudomású, -hogy mikor Mund, Mo­­uet, Pistára s a többiek, az impresszio­nizmus atyamesterei nem találtak meg­ér lésre a Salem jury-je előtt, dacosan hátat fordítva címek a társaságnak, megalapították a Salon des Indépen­­dams-i, a függetlenek szalonját. Barak­kokban állítatták ki müveiket, melyek mag érden telt világhírre juttatták meste­reiket a sok-sok küzdelem irtán. Az ér­vényesülés utódaiknak sem sokkal köny­­nyebb. Igaz, hogy íajsuiy szempontjá­ból van némi különbség a két generá­ció közt---­A mostani kiállítás a porté Maillot­­nál levő Palais de Bois-bau van, miután a Grand Palais-t nem bocsátották ren­delkezésükre. Elmek, azt hiszem, csak erül!iet>"-v mert a világítás kifogásta­­•1, a befogadóképesség igen nagy s keli-e egy eb kelléli egy kiállításhoz? Igaz, hogy szokatlan kissé a sárga \ho rnekos »padló«, de miután az egész ki­állításnak más a jellege s törekvése, mint más bemutatónak, azt hiszem, ez összhang helyiség és kiállított tárgyak között megvan. A kiállítás óriási anyagának átiaga gyenge. Hajszolja az eredetiséget min­den művészi alap nélkül. Hogy az ele­ién kezdjük, rögtöu a bejárattól jobbra, jókora vásznon fogad igen gyenge izomzaítal egy vörössapkás ur, akit »Lenin a békét kovácsolja* címmel ru­háztak fel. A piktor, hogy érzéseit nyo­matékosabban kifejezze, még két vörös cédulát is festett a kép jobb s bal olda­lára »a tőke a háború, a munkai a béke« felírással Midőn ezt a »müveit« eléggé megcsodáltam, megakadt a szemem a terem közepén elhelyezett fekete ko­losszusom Címe: »Az apa*, s jobban szemügyre véve, tagadhatatlan, vannak benhe jó kvalitások. Faszobor — papír­ra! felruházva. Qroteszkül megmifl tázott s festett fafej, erősen hátravetve ül a Jó! modellált kartonruhában levő tes­ten, határozottan sok kifejező erőt s dekorativ érzéket árulva el. Általában a kiállítás anyaga hü képet mutat az itteni gazdasági viszonyok fe­lől Is, Anyag alatt értem a vászon, rá­ma s festék helyet használt mindazt a holmit, mit a »függetlenek« javarésze használ. S jóltesz!, mert több invenció kerül felszínre, mint talán egy szépen felruházott, de kevésbé érdekes kiállítá­son. Itt például ráma helyett majd min­denütt a művészek által befestett, pre­parált léceket látunk, mely, mondhatom sokszor sokkal jobban hat. mint az Üt­ött felbukkanó szép oválkeretes giccs. A kubisták, expresszionisták kis gyö­nyörűségére a publikumnak, mely még most is szívesen köszörüli rajtuk a nyel­vét. • Különösen sok követője van Picassó­­nak, kinek alakjait, szineit. kezelésmód­ját szívesen veszik kölcsön, nem mindig nagy sikerrel. Követői közt talán a ju­goszláv S. Ferat a legtehetségesebb. Rengeteg a mü, igen sok az értéktelen holmi, de azért itt-ott látunk erős, talen­­tumos munkákat is. így Kvapil »Fürdőző nök«-jét, mely felépítésében, rajzában s színeiben egyaránt megkapó. Kői aktok pihennek, íürdenek különféle elhelyezés­ben, szélesen, levegősen kezelve. Másik szintén erős munka P. Maliavisse »Ka­cagó asszonyok« s az »Orosz éneke­sek«. Robusztus erővel frissen odavá­gott vásznak, melyek meggyőznek alko­tójuk izmos, tellvér tehetségéről. Signac neve nem ismeretlen előttünk, úgyszin­tén Maurice UtrWóé sem. A szobrok kö­zött feltűnő sok a fából készült. Műve­lőik között talán első helyen Stigordch áll, ki művész! készséggel oldotta meg feladatát, ügyesen használva fel a fa erezetének dekorativ erejét. Még bútorokat is látunk a kiállításon. Elég normálisak, a székekre, divánokra íe is lehet ülni. Azonban — nehogy a pihenő túlságosan megnyugodjon — a falakról Ijesztő ábrázatok merednek re-6» oldal. __ ánk, melyek csak közelebbről megtekint­ve árulják el, hogy kagylóból, csigából készültek. Egy öreg boszorkány haja — mint később felfedeztem — villanydrót­tal pótoltatott, Kissé íecsillapuiva elbúcsúzunk még Alice Rasetti »Fratellini« babáitól s az­után kifordulunk a kiállításból, neki­vágunk a Bois még hűvös időben is el­bájoló útjainak, élvezzük a legnagyobb Alkotó mestermüvét, a virágdíszben álló gyümölcsfákat, rügyező bokrokat, a ta­vasz bóditó, édes közeledését. (s, a.) Május negyedikén ül össze a kisantanlkonfereneia Bukarestben Herriot kívánságára napirendre tűzik a dunai vámuniót Bukarestből jelentik : Hosszú huza­vona és többszörös elhalasztás után végre ki'üzték a kisantant konferenciájá­nak időpontját. December óta nem tud összeülni a kisantant-konferencia és fő­leg a jugoszláv belpolitikai helyzetet szokták fe’hozni, mint amely az elha­lasztást indokolta. Valójában az orosz kérdés ellentétei miatt halasztották el a legutóbb március 23-ra kitűzött konfe­renciát. A kisantant államai közül eddig egv sem ismerte el de iure a szovjet­­kormányt, bár Csehszlovákia de facto régóta felvette vele az ö'szeköttetésf. Románia részérő' 3 bes-zarábiai kér­dés egyetlen akadályé a normá'is vi­szonyok helyreállításának. Dúca külügy­miniszter egy olasz lapnak a napokban interjút adott, melyben kijelenti, hoey a román közvéleményt iehango'ta Olasz­ország irányában az a körülmény, hogy O aszország nem ratifikálta a besszará­­biai egyezményt. Ugyancsak késik a Japán részérő! jövő ratifikálás is. Min‘­­hogy pedig Japán és Oroszország a inu't hónapban nyilvánosságra hozták politikai szerződésüket, nenr lehet szá­mítani Japán részéről sem a ratifiká­lásra. Ennélfogva a román kormánynak kétszeres érdeke, hogy a kisantant álla mai szolidárisán álljanak mellette Orosz­országgal szemben a besszarábiai kér­désben is. Az eddigi kisantant konferenciákon nem sikerült egyöntetű álláspontra jutni az orosz kérdésben. Minthogy a meg­egyezés nem jóit létre, azt a formulát alkalmazták, hogy az orosz kérdésben szabad keze van mindegyik kisantan’ államnak. Ennek ellenére sem vette fel egyetlen kisantant ország sem a diplo­máciai viszonyt az oroszokkal, mert nem akarta, hogy ezt a lépését szövetségesei barátságtalannak tekintsék. A kisantant konferenciájának prog­­rammja a régi marad: a német ióv-í­­tételi összegek felosztásából maradt vitás ügyek, a magyar költ ség vetés el­­'enőrzése, a bolgár kormány kérése, ho-'-y a békeszerződéssel ellentétben, állandó hadsereggé szervezhesse át zsoldos-hadseregét és végül a dunai vámunió kérdése. Az utóbbi kérdést a Herriot-kormány tette aktuátissá, amelynek különösen szivén fekszik a dunai konfederáció. A Herriot-kormány kérésére Benes cseh­szlovák külügyminiszter kidolgozta egy szerződés tervezetét, amely azonban korántsem jelentene konfederációt, sőt gazdasági uniót sem. Sem Magyarorszá got, sem Németországot nem hajlandó felvenni a szerződés keretei közé. A vámszövetség ngy jönne létre, hogy az egyes államok azonos tartahnu kereskedelmi és várnszerződéseket kötné­nek egymással és igy de facto állana be a vámunió, anélkül, hogy ennek bármiféle jogi, politikai vagy nemzet­közi csoportosulás lenne a formáia. Bukaresti körök szerint Romár,ia is haj­landó ebbe a megoldásba belemenni. Lendvai-Lehner a bíróság elolt A fajvédő-vezér szerint a Bethlen-kormány erkölcsi bulla Kecskemétről jelentik: A kecskeméti törvényszék csütörtökön kezdte meg Lendvai-Lehner István fajvédő képviselő rágalmazási és becsületsértési pőrének tárgyalását. Lendvai 1924 augusztus 20-án Cegléden egy népgyülésen beszé­det mondott, amelyben többek közt ki­jelentette, hogy' a kormánynak szüksége volt a vasutassztrájkra, hogy abba az ébredőket belekeverje, majd a következő kijelentést tette: »A Bethlen-kormány nemcsak panamista, hanem erkölcsileg már a bitófán lóg.* Végül azzal vádolta meg a kormány tagjait és azok hozzá­tartozóit, hogy ingyenrészvénveket fo­gadtak el. A beszédnek e részleteit az ügyészség inkriminálta és rágalmazás, valamint becsületsértés vádját emelte Lendvai-Lehner ellen. A csütörtöki tárgyaláson Ágh Miklós tanácselnök elnökölt, a vádat dr. Bor­dóén Árpád ügyész képviselte, a védel­met pedi^i dr. Ulaist Ferenc látta el. A tárgyalásra ’ kivqnultak a kecskeméti ébredők liéjjas Iván, Prónav Pál és Papp Győző, a kecskeméti ÉME elnöké­nek vezetésével. Lendvai-Lehner István a vádirat is­mertetése után az elnök kérdésére kö­vetkezőképpen kezdte vallomását: — Nem érzem magam bűnösnek. .El­lensége vagyok és maradok Bethlennek, amíg el nem távozik a kormány éléről. Állom a szavamat, azt, amit Cegléden mondtam, ma is fentartom és bizonyí­tani kívánom. Beszédemet azonban ki­forgatták és az inkriminált szőve« nem fedi teljesen azt, amit mondottam. Én nem a Bethlen-kormányt neveztem pa­namistának. hanem azt mondottam, hogy megtűri a panamistákat. Azt nem lehet rossz néven venni, hogy azt mond­tam, hogy a Bethlen-kormány erkölcsi hulla. Az elnök: Emlékszik arra, hogy azt mondta volna, hogy a Bethlen-kormány erkölcsileg már a bitóján lóg? Lendvai: Emberfeletti memóriára len­ne szükség, hogy minden szóra ponto­san emlékezzem. Ingyen részvényekről se volt szó, Iiülem kedvezményes rész­vényekről beszéltem, bár ez csak enyhe stilárls különbség, mert végeredmény­ben ezek a kedvezményes részvények ajándéknak tekinthetők. Az elnök: Mit kivan bizonyítani? Lendvai: Bizonyítani kívánom, hogy a kormánynak a vasutassztrájk rende­zésében része volt és az egész sztrájkra azért volt szükség, hogy bennünket diszkreditáijanak. Bizonyítani kívánom azt is, hogy a kedvezményes részvé­nyekből a kormány több tagja és azok­nak hozzátartozói, igy Bethlen minisz­terelnök felesége is kapott. Ezután áttértek a tanú-kihallgatások­ra. Az első tanú Pcrpp Vilmos dr. ceg­lédi rendőrfogalmazó, aki az elnök kér­désére kijelenti, hogy most már nem. emlékszik vissza pontosan a gyűlésen elhangzott kijelentésekre, de annakide­jén hivatalos jelentést készített az el­hangzott beszédekről. Az elnök: Ez a Jelentés itt fekszik az iratok között. Utain védő: Kérem a felolvasását. Az elnök felolvassa a jelentést, amely szerint Lendvai-Lehner a kormányt vá­dolta meg a vasutassztrájk rendezésé­vel és a minisztereket panamistáknak nevezte. Ulaln: Ennek a jelentésnek se füle, se farka. Papp dr. tanú: Olyan lárma volt, ké­rem, a gyűlésen, hogy azt se tudtam mit irok. Utain: Ha Lendvai panamistáknak ne­vezte volna a kormány tagjait, ön nem oszlatta, volna fel a gyűlést? Papp: Nem * 1 k azaz *« tí: Vicán: Ne kerteljen 1 Az elnök.: Figyelmeztetem a védő urat, hogy illedelmes hangon beszéljen a tanúval. Papp: Szükségtelennek találtam a gyűlés feloszlatását, mert az volt a be­nyomásom, hogy az egy begy ült közön­ség úgysem érti, mit beszél az igentisz­telt képviselő ur. Lendvai-Lehner: Mi az? Papp: Meg aztán magam sem tulaj­donítottam semmi fontosságot Leadva í képviselő ur szavainak, amelyek telje­sen hatástalanul hangzottak eL Budavári László volt képviselő, tanú azt vallja, hogy Lendvai-Lehner ugyan erős szavakkal bírálta a Bethlen-kor­mány működését, azonban nem lépte át beszédében, egyszer sem la jogos kriti­ka határát. Szarka Béla vegyészmérnök jelenték­telen tanúvallomása után liláin Ferenc védő a bizonyítás kiegészítését kéri és azt kívánja, hogy idézzék be tanúként Zsitvay Tibor, Kiss Menyhért és Zsir­­kay János képviselőket, Rakovszky Iván, Bethlen István gróf és Vess Jó­zsef minisztereket. Annak igazolására, hogy a Bethlen-kormány tagjai résivé-, nyék elfogadásával panamákat követtek el, tanúként kiliallgatnl kéri Nagy Emil dr. akkori igazságügyminisztert és Friedrich István nemzetgyűlési képvise­lőt. Az ügyész: A bizonyítási eljárás ki­egészítésére vonatkozó kérelem elutasí­tását indítványozom. Józan ésszel el sem lehet hinni, hogy a kormány tagjai olyan cselekményeket kövessenek d, a melyek büntetőtörvénykönyvbe ütköz­zenek. Lendvai-Lehner és liláin gúnyosan nevetnek, mire az elnök rendreutasit'a őket. A. bíróság ezután kihirdeti, liogy a bi­zonyítási eljárás kiegészítését nem ren­deli el és az ítélet kihirdetését péntek délelőttre halasztja. CIRKUSZ 9 u © Rákóczitól Amáliáig Nyílt levél a budapesti főkapitányból Tisztelt főkapitány ur! Miután megállapítást nyert hogy a szeren­csétlen véget ért Leirer Amáliát múlt év december 22-ikém Rakov­szky (Pödör) Gyula és Okolicsdnyi László gyilkolták meg. — az utóbbi a legitimista Ostenburg-különitmény tagja — indíttatva érzem magam arra. hogy felhívjam a rendőrség b. figyelmét e gyilkosság előzményei-Í1 re. amelyek több. mint kétszáz év elöttre húzódnak vissza. 1707-ben történt ugyanis, hogy It. i Rákóczi Ferenc országgyűlést hivott [egybe Onódon. amelyen a legitimis­ta ellenzék képviseletében Rakov­szky Menyhért és Okolicsdnyi Kris­tóf turóemegyei követek jelentek meg. Rakovszky és Okoiicsányi a jogfolytonosság nevében éles hangon tiltakoztak a Habsburgok detronizá­­lása és Rákóczinak vezérlő fejede­lemmé való megválasztása ellen, mire a rendek, felháborodásukban, »Eb ura fakó« kiáltással — amiről még ma sem tudom, mit jelent — felkoncolták őket. Holttestüket a konctani intézetbe szállították, a kis Turócmegvét pedig úgy felosztották a szomszédes megyék között, mint Rakovszky Gyula és Okoiicsányi László a szép Amália ékszereit - Egészen nyilvánvaló, tisztelt fő­kapitány ur. ezek után. hoev politi­kai gyilkosság történt a Teréz-körut 6. szám alatti szereim! fészekben. A késő unokák Rakovszkv Menyhért és Okoiicsányi Kristóf miatt akiket a kurucok meggyilkoltak, vérbosszút álltak Leirer Amálián. Kiváló tisztelettel dió

Next

/
Oldalképek
Tartalom