Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-08 / 96. szám
1925. április 8. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Kisebbségi Élet 6> ú. O A csúcsai cggezméng, amelyet az erdélyi magyar párt és Avarescu pártja kötött, élérik vita tárgya román politikai körökben. Vajda-Vojvoda Sándor volt miniszterelnök ezzel kapcsolatban a következő érdekes nyilatkozatot tette a kisebbségi kérdésről: — Hogy az államban a produktiv munka zavartalanul folyhasson és hogy az állam jó hírnevét megőrizhesse, nyugalomra és belső rendre van szüksége. Ez pedig csak úgy teremthető meg, ha az állam összes polgárai részt vesznek a közügyekben és politikai, gazdasági és kulturális helyzetük kialakulására maguk is befolyást nyernek. A kisebbségeket nem irthatjuk ki, de ha meg is tehetnék és megtennék, ez az ország szétdarabolását és a közjó lerombolását jelentené. Nőm marad tehát más hátra mint hogy találjuk meg azokat az eszközöket, melyeikkel az állam részére a kisebbségek legnagyobb fokú' teljesítményeit biztosíthatjuk és hogy egy oly állampoüjtlkát — és ne pártpolitikát — folytassunk, amely a kisebbségeket, az állam elégedetlen fiait, elégedett és hűséges polgárokká tegye. — Ha a csúcsai egyezmény biztosit is a magyar pártnak néhány erdélyi mandátumot, a nemzeti párt hasonló biztosítékot nem ajánlhatna sem Ugrón, sem Majláth, sem Bcrnády, sem Nagy Károly, sem Roth, sem Csetri kedvéért. Ki nem tartaná a nemzeti párt részéről bohózatnak, hogy amikor a szabad választásoknak, mint az alkotmányos áliamélet alapjának, elsőrendű fontosságát hirdeti, akkor akár fiyiltan, akár a kastélyok árnyékában bárkinek is mandátumokat Ígérjen. A képviselőket a polgároknak szabadon kell megválasztaniok szavazatukkal. Ha a magyarok a magúit kebeléből fogják képviselőikéi megválasztani, ez annál jobb rájuk nézve. Az ő dolguk, hogy milyen képviselőt választanak; konzervativet-e, vagy progresszivet. A választások kizárólag a nép szavazatától függnek. Vagy a magyar párt vezetői nőm kifogásolnák-e, hogy akármelyik kormány a választások Szabadságának megsemmisítésével egyes titkos szerződésekben előr.e kijelölt urak részére mandátumokat biztosítson? Különös értelmezése volna ez a kisebbség alkotmányos életének. . * Hivatalos lapot alapit az erdélyi magyar párt. A felhívás, amelyet részvényjegyzés végett az- országrész különböző helyeire szétküldöttek, eredményesnek látszik, mert a felhívást aláirók nevében Kovács Kálmán unitárius püspöki titkár c hó 9wikére alakuló ülésre hivta össze az érdekeltekért. Hir szerint ezen a napon fognak dönteni a lap megindulásának napjáról. A Keleti Újság ehhez az akcióhoz a következő kommentárt fűzi; — Egy ilyen hivatalos jellegű lap, ha őszinteséggel csinálják, bizonyára számot tarthat az érdeklődésre. A román hivatalosság a magyar sajtó minden egves megnyilatkozásait állandóan úgy igyekszik felfogni, mint a magyar páf.t vezetőségének hivatalos állásfoglalását, viszont valóban akadtak is magyar lapok, amelyek szivesen vettek fel és próbáltak kamatoztatni ilyen hivatalos színezetet. A magyar párt vezetői — amint most kiderült — azt tapasztalták, shogy csak vendégként látja őket szivesen a tőlük független sajtó s ezért olyan orgánumot akarnak alapítani, amely a hivatalos kisebbségi fórumok véleményeit kritika és femtartás nélkül képviseli. Ha ilyen hlvatalosjellegü lap fogja hitelesen képviselni a vezetőség állásfoglalását, akkor a független sajtó még hatályosabban fogja tudni betölteni a maga ösztönző, tájnogató, kezdeményező és bíráló hivatását. Mert egyfelől a hivatalos álláspont a maga orgánumában világosan és félreérthetetlenül kifejezhető kel, a kritika nyilvánosságával szemben, ugyanaz lesz a vezetőség fegyvere is, a maga sajtójának a nyilvánossága. * A szlovenszkói magyarság politikai egységesítésének kérdése dominált most a csehszlovákiai magyar 'lapokban. Korláth Endrének az a tervei hogy a magyarság ne külön nemzetiségi pártban, hanem a szlovenszkói őslakosság pártja keretében tömörüljön, általános visszautasításra talál. Még a kormánytámogató Reggel is, amely a republikánus magyarság programját hirdeti, határozottan állást foglal a magyar nemzetiségi egység és önállóság gondolata melitt és többek között ezeket írja: — Szent-Ivány a magyar egység jelzavát irta zászlajára. Még maga az gység sincsen megteremtve és máris lybá tűnik az egész akció, azokban a összhangokban, amelyeket az ellenzéki magyar pártok alvezére! szólaltattak mintha itt nem is a magyarság egységesítéséről volna szó, hanem a cseh, szlovák, ruszin, román, kommunista és Isten tudja még milyen összetételű ellenzéki front szorosabbra kapcsolásáról. — Mi nem kritizáltunk eddig. Feltettük Szent-Iványról, sőt nyiltan ntegvalljuk, ma is feltesszük, hogy tényleg a szlovenszkói magyar kisebbség érdekei vezették arra a döntő lépésre, amelyet megtett. A republikánus szlovenszkói magyarság világnézeti álláspontja foly- j tán kívül marad azon a soropón, amelyet Szant-ívány párttömörülése köré vont, de sohasem fogja magát arra ragadtatni, hogy bármily becsületes törekvést, amely a magyarság politikai egységére irányul, még ha világnézeti és meggyőződésben különbségek is választják el attól, elgáncsoljon. De abban a pillanatban, amikor a magyarság vezérei idegen célokért egy tapodtat is feladnak saját nemzetük jogaiból, lehetetlen lesz tétlenül nézni az egységesítés örve alá húzódó nemzetietlen, de reakciós tömörülést. A baloldali kartell saitóia is elismeri. hogy — amint az Ere Nouvelle magát kifejezi — áll a csata és olyan veszedelmes a válság, amilset régen élt át a köztársaság. De Mamié s zán a Iád terve A minisztertanács hétfői ülécét! De Mónzie pénzügyminiszter kifejtette szanálási tervezetét. A kormányhoz közelálló Paris Soir jelentése szerint a pénzügyminiszter előterjesztéséi vita követte, amely igen mozgalmas lefolyású volt. A szanálási tervezet intézkedéseiről az a hir járja, hogy a tőkét 10% vagyonváltsággal sújtja, a lerótt összegekért az állam 4%-ot fizet, a bankjegykibocsátások határát ■ 41 millidrdröl 45 miiliúrdra tolnák ki, sőt ezt’ a határt voitakép már ki is tolták néhány nappal ezelőtt. A pénzügyi tervezet dolgában teljes megegyezés jött létre a kabinéi tagjai között. Hivatalos kommünikét a minisztertanácsról nem adtak ki. Kedden Dmmergtie köztársasági elnök elnökletével ismét minisztertanács volt. amelyen Harriot miniszterelnök tájékoztatta a kormány tagiait ama tárgyalásokról, amelyek a biztonsági szerződésről szóló javaslat tárgyában .Németországnak adandó válaszról a szövetséges húr faltnak közt folynak. Ezután folytatták De Monzte pénzügyminiszter szanálási tervezetének tárgyalását, amelyet a minisztertanács elfogadott. A határozat után a pénzügyminiszter a javaslatot i még a kamara délutáni ülésén beterjesztette és kérte, hozv a sürgősségre való tekintettél azt azonnal utalják a v'-nziigyi bizottság elé. A kamara De i'Aonzie kívánságára agy ám(ötr: hogy már szerdán megkezdi a javaslat tárgyalását. Chamberlain feltűnő beszéde a „tegnapi ellenségekről0 Bizalmat kíván a garanciák fejében Londonból jelentik: Nagy horderejű politikai beszédei mondott tegnap Birminghambati Chamberlain külügyminiszter. A beszéd azért fontos, mert ez volt az első eset, hogy hivatalban lévő brit külügyminiszter a békeszerződés revízióidnak lehetőségére mutatott rá. Chamberlain a következőket mondta: — Hat évvel ezelőtt íródtak alá a békeszerződések és az ember nem fordulhat meg európai államférfiak között anélkül, hogy ne hallaná, hogy ámbár már hat éve alá van írva a béke. még most sem állott elő tökéletesen a béke légköre. Az a félelem lebeg Európa fölött, hogy ha nem is ma vagy holnao. de talán holnapután vagy olyan időben, amelyet például én már nem fogok megélni. de mindenesetben belátható időben újabb háború fog kitörni, ha nem sikerül a mostani gondolkozást megváltoztatni és ha nem vagyunk képesek az aggodalmakat eloszlatni, a bizalom, a biztonság érzetét megteremteni. Miután Chamberlain kifejtette, hogy a békeszerződések megoldatlanul hagytak bizonyos kérdéseket, amelyekre nézve egyetlen nép sein hajlandó magát választott bíróság döntésének alávetni, igy folytatta: — Nincs módunkban biztonságot adni .szövetség formájában., amelyet tegnapról való barátainkkal kellene megkötnünk a tegnapi ellenségekkel •zömben. Azon fáradozunk, hogy felhasználva Anglia befolyásai a tegnapi ellenségeket belevonjuk egy kölcsönös paktumba, amelyben mi úgy akarunk résztvcnnl. bogy garanciáink felében bizalmat kívánunk, ha már a békeszerződést módosítani kell. Ennek az évek során el kell következnie, mert a szerződés aláírói maguk is azon a véleményen vannak, hogy módosítások kívánatosak. ■»nil ■WHIM A fee ga választások eredménye The »mis a szocialisták sikere miatt beadia lemondását; Herriot fel akarja oszlattatni a francia kamarát A baloldali párfok meg1 akarják szüntetni a szenátust A kamara sürgősen tárgyalja De Monzie szanálási tervezetét Párisból jelentik: Herriot beszé-1 dének dz a részlete, amelv « kama-'' ra feloszlatására tesz célzást, politikai körökben élénk kommentálásban részesül. Utalnak arra, hogy a szociáldemokraták hangulata olyan, hogy szívesen látnák a kamara feloszlatását. Az uj választásokba a baloldali blokk ezzel a jelszóval menne bele: A szenátus megszüntetése és a parlamenti rendszer egységesítése. Élénken foglalkoztatja a politikai köröket Millerand volt köztársasági elnöknek a szainai dédártemeníben a szenátusi' választáson aratott fölényes győzelme is. Milleránd-t, az újonnan megválasztott szenátort föladta a köztársasági e'^-^sülés. a melyhez mint tag tartozni fog. Cheron szenátor, elnpk üdvözölte Milleraudt és szenátorrá való választását az igazságosság és jóvátétel tényének nevezte. A köztársasági egyesülés célul tűzte ki, hogy a köztársasági tradíciókat fenntartja, minden rendszeres ellenzéki politikát távoltartson és a nemzeti egyetértést biztosítja. MUlerand szenátor megköszönte az elnök szavait és a többek közt tesz. másfelől pedig a rni fegyverünk- ''kijelentette a következőket: beadia lemondását Brüsszelből írják: A belga választások végleges eredményét szerda előtt aligha lehet megtudni, talán csak csütörtökön. De az eddig ismertté vált eredményeken már nem sokai változtatnak az ez utáni adatok. Az már eddig is «bizonyos, hogy a szocialisták nagy győzelmei arattak, továbbá, hogy a jobboldal eddigi birtokállományát megtartja, talán valamivel még szaporítja is, a baloldal ellenben nagy kudarcod szenvedett. A néppárt valamivel gyarapodni fog, a kommunisták vállalkozása ellenben teljesen sikertelen maradt. A szociáldemokraták várathat nagy győzelmüket — úgy mondják — arra vezethetik vissza, hogy ellenzéki mivoltuknál fogva igen kedvező helyzetben voltak. A liberálisok kudarca abból magyarázható, hogy ennél a pártnál teljesen hiányzott a párt eszméit képviselő fiatalabb generáció. A választások eddig ismeretes eredményei a következők: A szocialisták nyertek 12 mandátumot, méz pedig Löwent. Mechelent. Brügget. Ostendet. Alost-t. Charleroit. Tain-t. Tournat-t, Vernieri, fíuyt, Arlont és Namurt. Ellenben elvesztettek egy, mandátumot. A katolikusok nyertek négy mandátumot, veszítettek egyet, a liberálisok veszítettek tizenhármat, a frontpárt nyert kettőt, veszített egyet, hogy a kommunisták kapnak-e mandátumot, az még nemi bizonyos. A szocialisták váratlan előretörése következtében Themis miniszterelnök már benyújtotta lemondását* — Ne sokat gondoljunk a múltra, hanem irányítsuk tekintetünket a jövőre. Franciaország teljes figyelmével a szenátus felé fordul. Arról van most szó, hogy a nemzeti egységet ismét helyreállítsuk s ezért jöttem önök közé. hogy ebben a lehetőség szerint segítsek, Amikor Millerand belépett a szenátus üléstermébe, a köztársaság! egyesülés tagjai és a jobboldali szenátorok tüntetést rendeztek mellette, amire a baloldali szenátorok ellentüntetéssel válaszoltak. Ilyeneket kiáltottak Millerand felé: — Renegát! Le a spaai emberrel! De Selves szenátusi elnöknek nehezen sikerült a rendet helyreállítani a. Herriot felveti a bizalmi kérdést Politikai körökben uev utdiák. hogy Herriot miniszterelnök a kamara keddi ülésén fel fogfa vetni a bizalmi kérdést. Ettől a szavazástól függ. hogy tarthatia-e magát a kabinet. vagy átengedi helvét a baloldali kartell egy más kombinációjának Painlevé vezetésével és esetleg Loucheur. sőt talán Caillaax bekapcsolódásával.