Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-07 / 95. szám

1925. április 5 BÁCSMEGYE! NAPLÓ 7. oldal. A kiállítás méreteinek megnöve­kedésére való tekintettel a suboticai Gyárosok és Kereskedők Egyesüle­tének meg kellett változtatnia azt az eredeti tervét, hogy a kiállítást Palloson tartsák meg. itt ugyanis nincsenek megfelelő épületek az előreláthatóan nagyméretű kiállítás elhelyezésére, ezért az előkészítő­­bizottság úgy határozott, hogy a ki­­állítást Subotica város területén fog­ják megtartani. Erre a célra a leg­megfelelőbbnek a suboticai 3-ik lo­vasezred kaszárnyaépületei látsza­nak. ezért a Lloyd akciót indított, hogy a kaszárnya egyes épületeit és a lovardát a kiállítás idejére meg­kaphassa. Ilyen módon ugyanis nem lesz szükség kiállítási pavilion ok építésére és így a kiállítás költségei ntínimálisak volnának. A tervet a suboticai helyőrség parancsnoksága, valamint a lovasezred parancsnok­sága és megértéssel fogadta, annál is inkább, mert .a kért kaszárnya épületek átengedése nem ütközik ; katonaság érdekeibe. Természetes azonban, hogy e tekintetben a vég leges döntés a hadügyminisztériu­mot illeti, amiért is a Lloyd vezető­sége elhatározta, hogy a kérelmet küldöttség utján terjeszti a hadügy miniszter elé. A küldöttség Győr g.vevics Dragoszláv főispán vezető sével kedden megy Beográdba és a hadügyminisztérium kedvező dön­tése után azonnal meg fogják kez­deni a kiállítás előkészületeit. Gizi, te csalsz! Egy budapesti nagykereskedő különös följelentése menyasszonya ellen Budapestről jelentik: Révész Adolf petroleumnagykereskedő néhány hónap­pal ezelőtt megismerkedett Sándor Gizi­vel, a Blaha Lujzö-szinház tagjával. Az ismert habitüé, akit Adi néven becéz­nek operett-színházi körökben, hamaro­san lángragyu't a szép színésznő iránt, akár egy vagon petróleum. A művésznő eleinte viszonozta érzelmeit, majd elhi­­degüít a nagykereskedőtől, de ezzel csak kőolajat öntött a tűzre. Adi végűi is -eljegyezte a színésznőt. Néhány napja aztán Révész menyasszonya ellen csalás miatt bűnvádi feljelentést tett, amely így hangzik: — Sándor Gizi színművésznő a leg­határozottabban kijelentette, hogy a feleségem lesz. Megbeszéltük, hogy ott­honunkat hogyan és miképen rendezzük be. Meg is vettem a Semmelweis-ucca 9. számú ház ötödik emeletén jövendő­beli lakásunkat, fényesen berendeztem, sok pénzt költöttem el, majdnem egy milliárdot, mindezt abban a tudatban, hogy a művésznő a feleségem lesz. Mi­kor inár a lakás megvolt, mint a menykőcsapás, váratlan esemény történt velem. A menyasszonyom egész közöm­bös kis ürügy miatt összeszólalkozott velem s kijelentette kereken, hogy ő ugyan sohasem lesz a feleségem. A följelentésben Révész Adolf még azt irja, hogy a művésznő nyilvánvalóan azért inszcenálta ezt az összeveszést, hogy véglegesen szakítson vele és éppen ezért — csalás címén tesz eliene följe­lentést. A följelentés azzal indbkolja a csalás elkövetését, hogy a művésznő fondorlatosán tévedésbe ejtette öt, ami­kor megígérte, hogy a felesége lesz. A Semmelweis-uccai lakást ugyanis Sán­dor Gizi nevén bérelték s jelenleg is ő lakik benne. Ugyanebben a följelentés­ben bűnügyi zárlat elrendelését is kérte a szerelmes Révész Adolf. Az ügyészségen a beadott följelentés ügyében nem hoztak döntést és a kért bűnügyi zárlatot sem rendelték el, úgy hogy a lakásban zavartalanul Sándor Gizi művésznő lakik, ellenben az ügy iratait a nyomozás megejtése végett átküldték a rendőrségre, ahol természe­tesen legelsősorban Sándor Gizit fogják kihallgatni, hogy a 'példa nélküli följe­lentéssel végezzenek. A panaszos azt mondja, hogy a följelentést nem bosz­szuból tette s nem az elköltött vagyont akarja visszakapni, hanem még mindig feleségül akarja venni a szép művész­nőt, Viszont Sándor Gizi nem ijed meg a saját árnyékától, ha azt történetesen Révész Adolfnak is hívják . .. H ÍREK Anyai szív A fiatalasszony verej tékes homlokkal feküdt az összedult ágyon, a kék sze­me esdőn tekintsetatt hol a bába nyu­godt, mosolygó, zsíros képébe, ho-1 az ira aggódó arcát kereste. Hajnal óta szenvedett s inár-már úgy érezte, hogy belehal a gyötrő kínokba, a görcsös, tépő szenvedésbe, nem bírja már ki­merült teste tovább. Aludni, aludni sze­retett volna már, ha az örök álmot Is, csak valahogyan mentse meg az isten ettől a nehéz órától s annak végtelen­ségétől. Ujjai görcsösen kulcsolódtak az ura ujjai közé, néha-néha feldobta az ágyba eikinzott testét s ilyenkor arca eltorzult, homlokán kigyöngyözött a ve­rejték s állati nyögés, jajgatás, artiku- Idlatlan szűkülés tört ki összeszoritott fogai közül. A hatalmas bába, tudomá­nyának fölényével s egészséges idegei­nek minden jóságos nyugalmával gü­gyögött fölötte, mint a kisgyereknek, tréfákat mondott, becézhette s csillapít­­gáttá, a férfi törölhette lucskos- homlo­kát és simogatta a kedves arc eltorzult vonásait. De a fiatalasszony anyja, a vén pa­­raszlasszoay, aki aekidőlt az ajtófélfá­nak, még jobban jajgatott a szülőnél is. Nagy mellei előrelógtak a piszkos réfcll alatt, mezitlába hatalmas ujjai ki­meredtek szakadt s még piszkosabb szoknyája alól, inas fekete kezét ösz­­ezefonta duzzadt hasán s szeme az ég felé forgott. Valahányszor a szenvedő ajkát sóhaj, nyögés, jajkiáltás hagyta el s újra és újra kezdődött a görcsös kinroharn, a vénasszony a jajgatás egész skáláját üvöltötte el. — Jaj neköm.... Jaj neköm & jó edösatyánr, jaj.... Csak bá kibírja sze­gén---- Csak belé ne pusztulna sze­gen— —- Ne ordítozzon, — kiáltott rá dühö­sen a férj s remegett haragjában, sze­rette volna megragadni s össze-vissza pofozni ezt a kövér, utazna és ostora tehenet. — Nem látja, hogy mennyire szenved? Vigasztalni kell, nem sopán­kodni! — Jaj neköm, vigasztaihatitok azt má szegént, nem. éri meg az estét— Be­lepusztul, bá ne úgy lenne— Jaj, jaj, nem nizhetöin__ meghal, meghal.... A fiatalasszony kétségbeesetten nézte az urát ha: már elpusztul, legalább an­nak a pillantásával menjen örökre, akit szeretett s akihez ebben a rettentő szenvedésben annyira ragaszkodott, az­tán meg a bábára pillantott, kétségbe­esett vergődő kék gyermekszeme se­gítséget kért s nem hitt a csititó sza­vakban. Elvesztette minden erejét, a mellyel eddig ellenállt a megpróbálta­tásnak s a bőditó álmosság, nyugalom­vágy csak még jobban elhatalmasodott megkínzott testén. — Má hogy halnál meg. dehogy, de­hogy, milyenek ezek az anyák, főkép­pen a régiek, ugy-e! Olyan szén hely­re kisbabánk lesz, olyan Huncut, hogy na! Semmi baj. Kövéren, szélesen, ragyogón nevetett. De a vánasszony rengeteg sóhajtásai sötét felhőket kavartak megint n kék szemok egére. A halál árnyékait. — Jaj én jó édösatyám, csak még 'egalább félórát éljön, az is jó lesz__ Tudom én, m! az, gyerököt h'ozni a ve­­lágra, tudom, amikor to' van az enr­­bör, mint ü is. akkor má ne sokra visz­­sze— Jaj, jaj — A férj elvörösödött s szeme szikrá­zott a dühtől — Maga állat! Elhallgat-e maga sá-! tán? j — Te vágj’ a sátán! — rikoitozta a vénasszony sértődötten s meglátszott egész remegő lányén, hogy meg tudná fojtani a gyűlölt vöt — Magad vagy a sátán, ha így beszélsz egy anyával!... — Kitelő innen! — kiáltott rá nass; már föl ugorva a férfi. -- Hordja innen az irháját, vén marha! Menjen óbégat­­ni az istáiióba, ha akar! Kirúgom innen. S megragadta a vén asszony vállát, aki tabunak, szentségnek érezte magát s kissé gyorsan kitoloncolta a szobából. Bezárta az ajtót. S ment vissza a fele­ségéhez, már mosolygott is s megcsó­kolta verej tékes arcát Mikor szerencsésen megszületett a kisgyermek, kiment a szobából s a tor­nácon ott találta a vonasszonyt, amint maga elé meredve b;bot tisztított. Ar­ca merev volt és sötét s dúlt A meg­sértett királyi méltóság honolt raita. A férfi nevetett. Rágyújtott egy cigarettá­ra s boldog örömében megbocsátott minden ellenségének még az anyósának is. Csöndesen biztatta: — Na, most már bemehet. Nézze meg. Olyan kislány, mint a pinty! Barna; —- Nem mék, -~ mondta, tompa düh­­vei az asszony s iöl se nézett, — NlZt zétök magatok. Ha kidobtál, csak nizd má te magad. Aki egy anyát kidob, an­nak éli nem nizöm a gyereké;. — Ugyan, ugyan, hát mért óbégatoít odabent? — Ha r.eköd egy anyai szív aggódá­sa csak óbégatás, — reszkette ki ma­gából a fullánkos szókat, — csak menj ennen kifelé a házamba!. Mer én se egy7' kalány levest, se egy’ falat húst nem főzök a feleségűdnek. Kimentük ennen. A férfi csak bámult f De az anyósa szedte a babot s becammogott a kony­hába. S nem nézte meg se a beteg lá­nyát, se a kis unokáját. Egy kanál le­vest se főzött a betegnek. Hurcolta ha­lálos sebét a sértett anyai szivnek. Kodolányi János # — Amerika beogradi követe lá­togatást tett a külügyminiszté­riumban, Beogradból jelentik r Mirlcovics Javán kiilügyminisz­­terhblyettes hétfőn délelőtt fogadta Dodge beogradi amerikai követ látogatásét, aki a látogatás alkal­mává! a belpolitikai helyzetről informálódott. A beszélgetés so rán szóba került az amerikai do!­­lárkölcsön ügye is. A köicsön­­tárgyalások egyébként kedvezően haladnak és rövidesen befejeződ­nek. — Szünetelnek a firenzei jugo­­szláv-olasz tárgyalások. Beograd­­bói jelentik; A firenzeijugoszláv­­olasz tárgyalások, Quarlierinek, az olasz delegáció vezetőjének betegsége miatt tiz napig szüne­telni fognak. Dr. Ribarzs Ottokár, a jugoszláv delegáció vezetője u szünet faltaiméra Beogradba uta­zik, hogy a még hátralévő há­rom konvencióra nézve instruk­ciókat kérjen a kormánytól. A többi konvenció teljesen elké­szült és azokat már parafáitok is. — Ausztria és Németország kö­zött megszűnik az útlevél-kény­szer. Berlinből jelentik ; StréSeniann külügyminiszter annak az óhajnak adott kifejezést, hogy Ausztria és Ní metország között az utlevéjkényszer: még a húsvéti ünnepek .előtt meg kell szüntetni. Az erre vonatkozó tár­gyalások igen biztatóan alakulnak, mégis kétséges, slkerül-e az utolsó akadályokat még a húsvéti ünnepek előtt elhárítani. Azonban számítani lehet arra, hogy közvetlen husvét után megszűnik az útlevél-kényszer. — Négor törzs FS«Sk5k üdvösük a walesi herceget Déiafríkában, Londonból jelentik: A walesi herceg Déíafrikába érkezett. Partralépésekor Bathurstban a négerek lelkesen üd­vözölték. A néger törzsfŐnőkök üd­­vöziőíratat adtak át neki, amely így végződik : „Bár nem tadunk angolul sem irni, sem olvasni, azért mégis jó angolok vagyunk“. — Befejezték Törökország és lrak között a határmegállapitást. Bernből jelentik: Az a bizottság, amelyet a Nemzetek Szövetségének tanácsa Tö­rökország és Irak határának megállapí­tására küldött ki, befejezte munkáját és visszatért Európába. A bizottság, amely­nek tagjai Teleki Pál gróf volt magyar miniszterelnök, Wirsen svéd miniszter és Paulis belga ezredes, o hónap fo­lyamán elkészíti jelentését. —- A volt német trónörökös me­moárjai. Berlinből jelentik: Egy stutt­garti könyvkiadócég kiadja Frigyes Vil­mos volt német trónörökös könyvét, amely azzaí a kérdéssé! foglalkozik, kinek bűne a háború ? A volt trónörö­kös ezt a kérdést ama vádak alapján tárgyalja, amelyeket 1870-től a háború kitöréséig emeltek Németország eilen. — A zagrebi diáktüntetés. Beo­gradbó! jelentik: A zagrebi antiszemita dáktüntelések hire Beogradban na­gyon kellemetlenül érintette úgy a poli­tikai, mint a társadalmi köröket. Beo­­rád hangulatára jellemző a Novosti hétfő' esti s:áradban a /iiákzavargástík­­kal kapcsolatosan megjelent cikk, amely többek között a következőket tartal­mazza : „Beogradban csodálkozással fo­gadják az antiszemita tüntetések híreit, itt nem értik meg a zagrebi intoleran­ciát, amely tüntetések formájában nyil­vánult meg. A palesztinai zsidóságot, egyeteme megnyitása alkalmával az egész világ üdvözölte és a zsidó egye­tem felállítását úgy tekintik mint egy vívmányt, amellyel több évszázadokon át tartó igazságtalanságot tesznek jóvá egy néppel szemben“. — Budapesten nyolc öngyilkosság történt vasárnap délután. Budapestről jelentikrA verőfényes szép tavaszi va­sárnap megint az öngyilkosok napja volt. Nyolc öngyilkosság történt és rnir.d a nyolc a délutáni órákban. A Város­ligetben Csizl Mária 30 é-es szakácsnő és Pdszfca Mária 25 éves szobaleány arzénnel mérgezték meg magukat. Szá­lai Sándorné a Váci-ut 60. szám alatt ismeretlen mérget ivott. Juhász Márta 17 éves mindenes a Szerecsen-uceában a gázcsapot nyitotta magára. Obsczéner Margit 16 éves tanulóleány az össze­­kötő vasúti hídról a Dunába ugrott, Ja­­szek János 20 éves vasmunkás pedig szerelmi bánatában a Margithidról ug­rott a Dunába — mindkettőt kimentet­ték. Láng Jenör.é Mtiránvi-ucca 53, szám alatti lakásán aszpirinnal. Kozma Károlyné Bérkocsis-uccn 12. szám alatti lakásán kininnel mérgezte meg magát. — Kinevezés. Sen tárói jelentik: Drágin Alexandar senla! főgimnáziuml helyettes tanárt a közoktatásügy! mi­niszter a seíitat főgimnázium rendes tanárává nevezte ki. — Képkiálliíús. Vasárnap délc-lőtt nyí­lott meg a Kaszinó dísztermében a Vaj­dasági Képzőművészek Egyesületének kiállítása, amelyen az itteni festőművé­szeken, Geréb Klárán, Ofáh Sándoron, Fischer Marcellen, Balázs G. Árpádon kívül több külföldi neves mester is sze­repel, mint Kodier Róbert. Verlies Ru­dolf, Ivdnyí-Griinwald Béla. Katona Nándor, Csencs János, Révész Imre, Komáromi-Kacz Endre. Pentelcl-Molnár János, Mihálovits Miklós, Szüle Péter stb. A kiállítást már a megnyitó napon igen sokan látogatták, ebből következ­tetve nagy sikerre számit a rendezőség. A kiállítás anyagának részletes Ismer­tetésére még visszatérünk, itt csak meg­említjük, hogy a tárlat 12-lkáig naponta délelőtt 10—ló 1-ig és délután Ví3— '48-ig tekinthető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom