Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-05 / 93. szám
1925. április 5. BACSMEGYEI NAPLÓ 17. oldal KÖNYVEK # ja 9 CÉZANNE és GAUGIN Két olcsó könyv jelent meg magyar fordításban a két nagy, nyugtalan keresőről, a két modern, francia festőről: Gauginről és Cézanne-ról. Egyik sem életrajz, egyik sem tanulmány, mindkettő röviden csak a nagy nevek fogalmát akarja adni, a festők é.etét, törtetését, csalódását, hitét és művészetét. Portrék ezek a könyvek, melyekben a lelki tulajdonságok épugy vászonra kerülnek, mint az arcszin vagy a ruha redőzete. > i A két könyv közül a Gauginről szóló a hiányosabb, melynek Robert Rey a szerzője. Ennek oka részben a témában rejlik. Gaugin élete ugyanis izgalmasan érdekes s ez a hányt-vetett könnyelmű és keserű élet leírása akaratlanul is háttérbe szorítja a művész titkos álmait és törekvéseit, a művész helyzetét és hatását a holnapra. Gaugin elszakitottan áll a modern festészettől Rey könyvében, életének pontos adatai szépen, színesen következnek egymásután, de művészi akarásai és felfedezései elvesznek, elsiklanak és jelentéktelenné válnak a tahui-i utazások és élmények leírásában. A cím' egyszerűen »Gaugin« és nem »Gaugin élete«, így tehát joggal várhatni, hogy ebben a könyvben Gaugin helyének megállapításáról a posztimpresszionista festészetben, valamint Gaugin művészi hitéről és céljáról is szó lesz. . A legújabb festészetnek két fő törek1 Vese van: az erő és az egyszerűség. Gauginban — akárcsak a német Munchban — főleg az utóbbi van meg, sőt ő a leegyszerűsítésnek egyik legbátrabb egyénisége s Gaugin a fáradt és összetett európai kultúrától való menekülésében jutott el egész a primitívségig, mely az ő exaltált lelkületűben inkább «xetikum lesz, mint egyszerűség. Enlek ismertetését és kifejtését, sajnos, lem találjuk meg Robert Rey könyvében, mely egyébként, mint életrajz, jgyes és kedves, ni nt olvasmány pedig állandóan eleven és érdekes. Tristan L. Klingsoi; könyve, mely Céíanne-ról Szól, sokkal kerekebb és töléletcsebb. Ennek cka — akárcsak az ilöbbi Gaugin-könftynél — a festő élete, Cézanne egyszerű,' eseménytelen, poltár i élete szinte követeli a befelé fordulást, hiszen a puszta életrajz szegény és száraz lenne. Elevenül ható részleteket kapunk ebben a könyvben Cézanle helyéről és jelentőségéről és azokról i nemes tulajdonságokról, melyek Cétannet a nagy koloristák mellé, Giorgione, Chardin, Veronese és Tintoretto társaságába helyezi. Az impresszion’znust meg akarja rögzíteni, a sok levegő- és napféhyvibrálást kemény kontúrok váltják fed. (J’ai voulu faire de .’impressionisme quelque chose de solide et de durable comme Tart des museés — ahogy egyik levelében írja.) Cézanne épit a képeire, zengő, telt színekkel fest és hatalmas erővel szerkeszt. Klingsor tcbbó-kevésbó magyarázza, érthetővé teszi ezeket a nagy törekvéseket, a magányos utón kinlódó, kíizködő Gézáimét, aki uj irányba terelte a modern festészetet. A tanulmány nem óhajt Mayer-Gräffe vagy Arnbroise Vol- Mindegyik könyv végén negyven reprodukció található. Ezeknek összeválogatása nem mondható szerencsésnek, sok fontos, jel emző kép másolata el* maradt, melyek sokbap hozzájárultak volna a művészek megértéséhez. Húsz helyesen kiválogatott kép tökéletesebben megérzékithette volna Gaugin vagy Cézanne művészetét, mint ez a negyven j szürke, lényegtelen reprodukció, melyek legfeljebb sejtéseket adnak, de nem ma- Iard tanulmányaival versenyezni, csak egyszerű, tiszta és vonzó képet nyújt a modem festészet legnagyobb keresőjéről. gyarázatot és szövegmegckolást., Ugy- I látszik, a kész klisék olcsó felhasználása vezette a kiadót és nem didaktikus meg művészi szempont. A fordítás sima és jó, Éber László munkája. Szentc leky Kornél. A szív húrjain, (Versek. Irta: Kováts Antal.) A temen ni magyarok lelkes és megértő áldozatkészsége segítette • világra Kováts Antal verseskötetét. Ez a nemes áldozatkészség tagadhatatlanul érdemes célt szolgált. Kováts Antal \ erst! nem jelentenek uj irányt az irodalomban, nem ostromolnak eget s nem tartanak igényt a halhatatlanságra. De őszintén szólaltatnak meg őszinte érzéseket s valóban a szív húrjai reszketnek bennük. Egy csöndes szemlélődő férfi kcntemplációinak megnyilatkozásai ezek a versek, akinek érdeklődését azonban a körülötte zajló világnak minden jelensége foglalkoztatja. A bölcselet mélységéig s a világnézlet széles perspektívájáig nem érnek el ezek a versek, de bennük tükröződik a falun élő magyar egész világa. Formailag a régi tradíciók útmutatásait követik a versek a mai irodalmi ízlés talán ósdinak ítéli a költői közlés ezt a módját, de az bizonyos, hogy tartalom és forma csak ezzel a formanyelvvel juthat egymással harmóniába. A könyv ára 50 dinár és megrendelhető a szerzőnél Temerinben. A könyvbizonyára Tememen kivül is érdeklődést fog kelteni s a Vajdaság egész magyarsága követni fogja a temerinieknek most már néni először megmutatkozott áldozatkészségét. A kötet egyik legsikerültebb versét út közöljük: A vár alatt Letűnt dicső idők örss tanaja, Komor sziklákon ül a vár felül. Naz.v csend, nagy némasás lebes felette, Mini viz felett. ha a haló elül. A’ul csillog a fe'nv a víztükörben. S mán folyik a mélv Duna vize. S mini vén an véka ül fent a műsorban l A vár s csak immel-ámmal név bele. Csak e'bnrone a rés letűnt időkön, í Mikor kedvéért látott száz halált S udvarlót. ostromát, ornclv keevérc Méltó lett volna, nem lelt. nem talált. Rác volt lenz. Az udvar1 ók cső ont fa Re? sírba tért rés sírba roskrdntt S ő ül mogorván lönt a szikl-p-rtnn, Pártában, mint esv vén megátkozott. Alatta, lent n vi> tűimére bukva ■R'pf oőrödként áll száz "én fa itt: M'nflra tűnődnének n fövendőn Mint horvha várnának rttés va’amil. KERESZTSOROS- REJ T VÉNY m 23 3j 24 tt ©8 I 112 4 ® 1 is 4 j 1 íj#» ! W* j .2 ■□Ibi * í*M 6 j j 20 1 M i 7 isr I í«f‘ 1 ■lüll H !.lij° m r r ! r hí i 8 # 9WM 1 ii _E1 mmr jár r«i í m m LEÜLI VASZI . NŐI ÉS FÉRFI 1 DIVATLAPOK I KÉZIMUNKA KÖNYVEK KÖNYVKERESKEDÉSBEN F SUBOTICA Vízszintes: 1. A legfejletlenebb gerinces 3. Minden esküvőn jelen van Leánvnév becézve 7. Az embert cselekedeteiben ez vezesse 9. Becéző férfinév 11. Francia szabadsághős 3. Személynévmis 5. Jugoszláviai város 7. Határozószó 19. Ige 1. Ez. alá hajtották a zsidókat Egvip. tómban 3. Határozószó 5.. Hires, német filmszínész 7. Sok pápának ez vök a neve 9. Hasznos növény 1. JVIáskéo teher 33. Ellentétes kötőszó Cigányra mondják 9. Folyó Tisztességes szép játékra tnondiák 3. Pesti színész 5. Ázsiai nép 17. Ásvánv 49. Bizonytalan 51. Ilyen légy is van Függőleges: 1. Névelő idegen nyelven 2. Régi magyar vármegye a Kárpátokban 4. Felkiáltás 6. Magvar vezér 7. Ige 8. Télen van lö. Költői müfai 12. Európai sziget 13. Jódlizni szokott 14. Leánynév 16. Sors 20. Mozvékonv . 22. Magvar «költő 24. Határozószó 25. Ügyész teszi 26. Kisázsiai tartomány 23. Orvosságnak használják 30. Nélkülözhetetlen ásvány 32. Színésznő keresztneve 34 Női név 36. Férfinév 38. Szül''W>r szín 39. Állató- 1-knak benne an KOknak benne 42. Nem szén 44. Világhírű énekesnő 45. Törökök gyakran használják e szót 46. Ebből áll' a világ Szerkesztői üzenetek II, S.. Mo|. A régi Görögország Elis tai tomanváiiak. Tűsnek Olimpia nevű városában tartották a régi görögös vevőnként, iunius ^c'géj vagy. julius elején az <limniászokat. Eleinte csak versenyeket tartottak és Kris'jatS előtt 776 óta a versenyek győzteseinek .nevéről nevezték el az o’impiászt. Krisztus előtt 706-ban y._. ték be a pentat- 1 nt (ötös viadal). ívnek részei: futár. távolugrás súlyzókkal, diszkeszdo bás. gerelyvetés ' és birkózás. - Később ’■ehazták az ökölvívást, maid a kocsiversenyt Az olimciászt Pterve djs Coubért francia sportember újította fel. Az első modern ojmoiász 1596-ban volt Athénben. Azóta négyévenként más-más városban tartiák meg csak 1316-ban maradt el a világháló'ru miatt. Bácska. A csehszlovák állam 1919. év január havában még nem veit nemzetközi! eg cljsmert állam. Az ekkor keletkezett tartozások és követelések kiegyenlítését . a csehszlovák és az SHS állam között kötendő szerződésben fogiák szabályozni. A koronában keletkezett tartozásnak szókéiban való kifizetése cg« előre nem igényelhető. Sell G, Kniiaia. A hadin;, erőség kulcsa nem i6%-nál kezdődik es nem 5%-ckka! ugrik, hanem 2V%-al kezdődik és 10%-onként emelkedik 75"5-ig. A jövedelmi és vagyonadónak. 1920. év óta LfOÍ.Í-iy haladó pótaJőia ' an. A táblázatét a költségvetési törvény 174. szakasza foglalja magában. A »Jogélet* 1924. évi iunius 1. száma közölte ezt. a táblázatot. Ugyanezeket až adókat 1924 óta 30%-os állami pótadó is terheli.amelvet nemcsak az egyenes-, hanem a oótadó után is számítanak. Herbert. Amnesztiát nem kap. Az elévülési idő igen hosszú. Ha más állam polgára lesz és a külföldi útlevéllel jön az országba, akkor is katonaszökevénynek minősitik n:ert amíg az SHS ki- i áivsáctói el bocsa i tűs t nem. kap. amit a katonai kötelezettség teljesítése nélkül nein adnak meg. nem tekintik külföldi állampolgárnak. R. M„ Hein í. A budapesti miriiakiállitásra mindenki kaphat igazolványt. 2. A szövetkezet adóiért a szövetkezeti Igazgatók magánvagyonára végrehajtást vezetni nem lehet. A felszámolók és felügyelő bizottsági tagok azonban az 1909. évi Vili. törvénycikk 10. szakasza szerint felelősek azért, ha a szövetkezetvagyonát az adé'k kifizetése előtt felosztották. P. G,. Fekstics. A grairanofónt Berliner találta fel. Főrészei: egv rugós óraszerkezet. amelv a lemezt körforgásba hozza a csillámlemezzel ellátott hangdoboz. amelynek tüie körbe fut a lemez rovátkáin, hogy a csillámlemezt rezgésbe hozza és végül a tölcsér a hang erősítésére. Lényegében ugyanilyen a felvevőkészülék is. Y^lvberi a hangot viaszlaoon rögzítik ír« uocv arról azután rne-ov anyagból másolatot készítsenek. Töké’etesitett Lmiáia a* Paihörendszc'ü eramroofón. amelynél a hegyes tüt göjrböivü kis zafirkő helyettesíti. nmj által a harm recsegése kiküszöbölődik. A grammefón régi alakja az. Edison által 1877-ben feltalált fonográf. ffü olvasó. Kétségkívül kellemetlen egv asszonynak, ha a pletyka szálára veszi. Önnek azonban, miután a férje tud a híresztelésekről és meg van győződve azok alaptalanságáról semmi tennivalói a nincs, hanem férjére keli bíznia, hogy a rágalmazókat felelősségre vonla. D. G,. Kula, Szenteleicv Kernéi »Úgy fái az élet« című könvve értékes és ma*, gmsnivóiu tartalmához méltó díszes' és izlő'cs külsővel e hó végén jelenik meg. A kitűnő Írónak ezt a legújabb könyvét a »Minerva« adja k:. P. Gv. Valószínűleg nagyon szép az. •’mit a képzelete ön elé raizol. de amit ön ebből a nizból rövid sorokba fogjál, az máglvahalált érdemel. T. P. Az arcjátékkal foglalkozik Gabánvi Árpád Arcisme című könyve, amelvet bármely könyvkereskedés .utján ■ egrendelhet. Pacsér 1906. Ha igazolja, hogy apja ••merik.'M állampolgár akk£i akadálytalanul kiutazhat. Érdeklődő Novisad, A »Színházi Élet« iugoszláviai szerkesztője Tamás István. A lap terjesztését legutóbb a Literaria. könyv- és uiságíc iesztővállalat vette át.
