Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-05 / 93. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 5. UNTA ee® Negyedik érzékszervünk . — Fölépültél már a spanyolból? — Föl. — Szomorúnak látszol. — Van rá okom. Képzeld, elvesztet­tem a szaglásom. Már két hete semmi szagot sem érzek. Min nevetsz, kérlek? — Ezen. Hát aztán, örülj rajta. — Elmés vagy. Megnyugtatlak, min­denki ilyen elmés. Azzal biztatgatnak, hogy ma, az erkölcsi rothadás, a rossz szagok korában valóságos szerencse ez. Akárcsak a vaknak mondanád: ujjongj, hogy nem olvashatod X. verseit. Akár­csak a süketnek mondanád: tapsolj, hogy nem hallottad Y. operettjeit. Nem gondolod, hogy ezért a vigasztalásért a vak is, süket is teljes joggal pofon vág­hatna? — Föltétlenül. De ez más. — Miért? Ne sértegesd negyedik ér­zékszervünket. Van olyan fontos, mint a többi. Végre egy egész érzékemet vesz­tettem el, ennélfogva egy ötödnyivel kevesebbet tudok a világról. Azóta va­lami tompa, lefokozott, megfogyatko­zott életet élek. Ingerek cikáznak át raj­tám, de a renyhe idegrostok nem veszik föl, nem továbbítják a központba. Az agyvelöm nem szagolja többé a vi­lágot. — Szaglószervünk általában sorvad, a városi ember orra satnyul. Régi írások­ban olyan illatokról olvasunk, melye­ket mi el se tudunk képzelni. Csak a vademberek szimatja jó még. Különben mit csinálsz? — Szagolok. — Ha szabad kérdeznem, mit Sza­golsz? — Mindent. De semminek sincs sza­ga. Ez a rettenetes, a kísérteties.’Mintha a föld meghomályosulna. elhalkulna, las­san alámerülne, a semmibe. Nézd, itt hordok a zesbemben három üveget: az egyikben éter, melynek párája leggyor­sabban illan, a másikban pézsma, mely tömör kigőzölgésével valaha émelyített, emebben pedig tormaszesz, mely agyad velejéig szúr. Nekem mindegyik csak annyit mond, mint neked a viz. még any­­nyit sem, mert te a viz szagát is érzed. Elfelejtettem említeni, hogy zsebemben; több petróleumos rongyot is tartogatok.) Nevetséges? Akkor nevetséges a sze-; gény vak is, ki a déli napba meresztgeti' világtalan szemét, hogy legalább a for­róság, vérének vörös derengése tá­masszon benne némi csalóka fényérze­tet. így járkálok én ebben a büdös vá­rosban, aszfaltolvasztó kazánok 'előtt, sajtkereskedések áporodott légkörében, cefre-föző gyáruk ecetes posadékában azon reménykedve, hogy maid csak fel­ocsúdnak kord5 idegeim. De hiába költö­­getem őket. Vaknak mágnéziumfény, süketnek ágyuszó. — És miért akarsz mindenáron sza- ’ gokat érezni? — Azért, mert nem érzek. Ha vala­melyik szervünk nem működik, folyton azt próbálgatjuk. Egyszer megsebesítet­tem bal kezem kisujját. Éjjel-nappal csak a fájó izt mozgattam. — Például örülnél,, ha most hirtelen orrodba csapna ennek a csatornának a bűze? —- Hogyne. A vak nem örülne, ha megpillantaná legnagyobb ellenségét? •Aztán nincs is bűz és illat. Csak inger Van. világérzés. Minden, amit a semmire ráadásul kapunk, érték. Egyelőre gyász­­fátyolt kötök orromra, mint egy omla­dozó házra, melynek berozsdásodott ka­puját mindörökre lezárták. — Szóval ilyesmivel töltőd napjaidat. " — Képzelődöm szagokról, melyeket ti nem ösmerhettek. Távolból szépek csak igazán. Az ibolya langyos, lilás párfüme, mely a föld erjedéséről beszél... a mo­csarak eső előtti, haloványzöld leheile­­te... a vanélia aromája, mely bárso­nyos és haározottan barna... azán a szegfűszeg piros, éles zamata. mely ifjú­ságomat hozza eszembe... Mennyi gaz­dagság. Évek emlékeit idézik vissza mind, hiszen az életet nemcsak látjuk és halljuk, hanem szagoljuk is. Mondhatom, barátom, .az a koplaló Ínyenc, ki püspö­ki ebédekről ábrándozik s gondolatban végigeszi az egész ételsort. nem szen­ved annyit, mint én, mikejr a díványon heverészve emlékezem. Jaj, ha hég egy­szer megérezhetném cigarettám kék IP latát. — Más vágyad nincs? — De igen. Kutya szeretnék lenni. Közönséges kutya. Kosztolányi Dezső A rotor-repülőgép Szárnynélküli aeroplánokkal kísérleteznek Németországban Berlinből jelentik: A göttingai repülő­technikai laboratórium rendkívül érde­kes kísérleteket folytat a repülőgép szárnyainak kiküszöbölésére, illetőleg rotor-hengerekkel való helyettesítésére. Anton Flettner mérnök, aki a rotor­­hajókat feltalálta, abból az elméleti megfontolásból indult ki, hogy a mai sárkány-tipusu repülőgépek szárnyai nem egyebek vizszintesen elhelyezett vitor­láknál. Ilyenformán, ahogy a halók füg­gőlegesen elhelyezett vitorláit függőle­ges rotorokkal — körbenforgó henge­rekkel — fénves eredménnyel voltak helyettesíthetők, úgy a repülőgépszár­­m/nkat vízszintes rotor-hengerekkel he­lyettesíti a feltaláló. Flettner szerint vízszintes helyzetben körbenforgó henger emelő ereje tiz­­tizenkétszer nagyobb a legjobb repülő­gép-szárnyánál is, ami annyit je’rnt, hogy egy ugyanolyan eres motorra! fel­szerelt repülögép-hengerszárnynyal tíz­szer, tizenkétszer akkora súlyt b:r szál­­litani, mint közönséges szárnnyal. Ennek következtében nagy terheket is lag gyenge motorral és kevés költség­gel leszünk képesek légi utón továbbí­tani. Elmarad a nehézkes, komplikált, nagykiterjedésü s emiatt sok helyet el­­fog'aló szárnyszerkezet s helyét rövid, könnyű, acél- vagy aluminiumhengerek foglalják el. Ezáltal csökken a repülő­gép súlya, repülési képességei fokozód­na!:, üzembiztonsága növekszik; a föl­dön is könnyebben mozoghat és kis he­lyen is elfér. A hengerszárnyu „rotor“­­repülőgépnek nem kell sokáig futnia, mig felszáll s lassan, lebegve, szinte egv helyben ereszkedhetik le ; kormányzása sok tekintetben könnyebb, mint a mai repülőgépeké, egyensúlyát jobban meg­tartja s a levegő erős háborgásai sem hatnak rá oly mértékben, mint a közön­séges repülőgépre. Hogy’ mindezeket az előnyöket milyen mértékben sikerül a repülőgépeknél megvalósítani s a rotorszárnv gyakorlati alkalmazása körül fe’merülő — s ma még elég jelentékeny — nehézségeket elimináíni, az Flettner további kisérle- Iteitő! függ. arany- * 1 Az uj bolgár forradalom előszele A Cankov-kormány szerint a kommunisták és foldmivesek április 15-ére forradalmat terveztek — Titkos erők harca a bolgár politikában Szófiából jelentik: Az ellenforradalmi Bulgária politikai viszonyai a lehető legzavarosabb képet nyújtják. A király, a kormány, a parlament és a nép: egy­mással homlokegyenest ellenkező érde­kek kifejezőivé lettek és a különböző titkos szervezetek földalatti harcainak kereszttüzében az ország lassankint el­érkezik az újabb erupciók rémségeibe. A legfrissebb szófiai lapok ismét szen­zációs leleplezéseket közölnek a kom­munisták és a fölmivespárt illegális ak­ciójáról. Azt állítják, hogy a kormány kezében hiteles dokumentumok vannak a kommunisták és agrárok forradalmi terveiről. A forradalom kitöréséi április 15-ikére tervezték, amikor az első tá­madás Bulgária északnyugati részéit, Yiddin-nél történt, volna, ugyanekkor pedig Ötszáz bolgár emigráns Jugoszlá­viából Szófiába indult volna, hogy me­rényletekkel és a középületek felgyuh fásával növelje a forradalmi zavart. »Szlobodna Rees« fimii kormánylap megjegyzi: »Kétségtelen,, hogy e terv előkészítői idegen katonaság intervenció­jára is számítottak.« Amennyire fantasztikusnak látszik el­ső pillantásra ez a híradás épannyira bizonyos, hogy ha nem is előre megjó­solható dátumra és ha nem is egészen 'a kormány leleplezéseinek megfelelően, de Bulgáriában készül valami. Bizonyos, hogy a Cankov-kormány érzi annak a fordulatnak előszelét, amelynek a ter­ror uralma következtében elöhb-titóhb valóban be kell állnia és valószínű, 1 hogy az állítólagos leleplezés csak be­harangozása a. kormány által előkész’i­­jtc'tt még súlyosabb erőszakos intézke­dések sorozatának. j Nem rózsás a Cankov-lcormány hely­­sete abban a Bulgáriában, amelynek Sföldmives lakossága óriási többségben jvisszakivánta a meggyilkolt Szíambo­­lijszki politikáját, amely bent a békés '• termelő munkát és parasztdemokráciát, kifelé pedig az imperialista kalandok ke­rülését jelentette. A legutóbbi választá­sokon, amikor a földmivespártnak sok­helyütt megtiltották az urnaállitást, a földmives-szavazók a kormánypárti ur­nákba dobták céduláikat, amelyeken a jelöltek nevei helyett ilyen feliratok vol­tak.: »Le az erőszakos kormánnyal! Él­jen a földmivesszövetség!« Ezekből a választásokból kerültek ki azok a pártok, amelyek ma a kormány­támogató »egységes-pártot«, a Demo­­kraticseszki Zgovor-t (a demokrata szö­vetséget) alkotják. Cankov kormánya a parlamentben erre a szövetségre tá­maszkodik, amely a legkülönbözőbb irá­nyok képviselőinek konglomerátuma és negyvenhárom tagot számlál. A két fő­irány, amely egymással szembenin: a macedón szervezet és a katonai liga irányzata. E parlamenten kívüli szerve­zetek mozgatják a Demokraticseszki Zgovor frakcióinak működését ^ parla­mentben. Cankov a macedón szervezet­re támaszkodik, a Katonai Liga legfőbb képviselője pedig Boris király. A frak­cióharc meglehetősen izgalmassá teszi a kormány működését, az állandó intri­kák, kulisszamögötti machinációk lég­köre fejlődött ki,- A kormányblokkhoz tartozik még a demokratapárt, a nacio­nalistapárt, _a radikáiispárt és a nemzeti liberálispárt s így összesen százhúszon kilenc a kormányblokk képviselőinek száma. A demokratapártból azonban huszonöt képviselő, Malinov vezetésével, a radi­­kálispártbél pedig húsz képviselő Kosz­­turkov vezetésével a baloldali blokkhoz csatlakozott, amely a harminc szociá­­listával együtt igy hetvenöt tagot szám­lál és mérsékelt ellenzéki politikát foly­tat. A szélső ellenzéket a földmivespárt és a kommunisták alkotják, harminc­­ryolc képviselővel. itt is eltolódások történtek a választások óta: a földmi­­vespártból néhányan a baloldali blokk-’ hn$, mások a kommunistákhoz csatla­koztak. A parlamenti erőviszonyok tehát Íalaposan eltolódtak a választások ered­ményéhez képest és a választás kftrül-Íményeit is tekintetbevéve megállapít­ható, hogy a mai bolgár parlament nem a nép igazi hangulatának tükre. De nem is a parlamenti számarányok döntik el Bulgária politikáját. A belpo­litikában és külpolitikában mindig azok a szempontok érvényesülnek, amelyek a titkos szervezetek pillanatnyilag felül­kerekedő valamelyikének megfelel­nek. Bulgáriában valami készül — erre vall az a most nyilvánosságra került doku­mentum is, amelyről még nem tudni, hogy az ellenzék propagandaeszköze-e csupán, vagy valóban a hadügyminisz­térium titkos parancsa, amely szörnyű intézkedéseket tartalmaz: — A katonai hatóságok és a kor­mánypártok politikai szervezetei együtt dolgozzanak a parasztszövetség és a kommunisták felforgató törekvéseinek elnyomására. Minden veszedelmes el­lenzéki vezért meg kell ügyelni, hogy adott esetben lelőjék, tekintet nélkül ar­ra, hogy bűnös mozgalmakban részt vett-e vagy sem. Épugy le kell lőni za­vargások esetén az összes politikai bű­nösöket, családjaikat ki kell irtani, há­zaikat pedig fel kell gyújtani. Minden katonai parancsnoknak joga van statá­riumot proklamálni és minden politikai foglyot huszonnégy órán belül bíróság elé kell állítani. Kolcsöo és leszerelés Amerika csak akkor ad kölcsönt Franciaországnak, ha re'szi vesz a leszerelési konferencián Newyorkból jelentik: Washingtonban rendkívüli megütközést keltett, hogy Franciaország nem akar részivenni a nemzetközi leszerelési konferenciában. A kormány ugyan a legnagyobb . tartóz­kodással nyilatkozik a francia elutasí­tásról, azt azonban senki sem tagadja, hogy Franciaország iránt még az eddi­ginél is nagyobb a ridegség. Coolidge elnök tanácskozásairól, amelyet Kellog külügyi államtitkárral és Hooverrel folylátott, azt írták a lapok, hogy a sz vétségének háborús tartozásainak ren­dezéséről volt szó és ezt a kormány részéről nem vették tagadásba. Nyilvánoss-gra került, hogy Hoover még ebben a hónapban ülésre akarja összehívni a tartozások fundálására ala­kított bizottságot, hogy tervet dolgoz­zon ki, ame’y arra irányuljon, hogy Franciaországot fizetésre bírják. A beavatottak azonban azt mondják, hogy Amerika egyelőre diplomáciai utón fog igyekezni Franciaországot fel­fogásának megváltozla ására birni, ha pedig nem sikerülne, akkor újabb hitel­zárlatot rendel el a francia kölcsönök ellen, mint már tette egy alkalommal s akkor is hatásosnak bizonyult. ......... -mreaiiiM — Jön a vámtarifa! Rendeleti utón életibelépíeti a . Sioriaány Beogradból jelentik: A legutóbbi költségvetési tizenkettedjavaslatban a kormány felhatalmazást kért a parla­menttől az uj vámtarifa rendeleti utón való életbeléptetésére. Miután a parla­ment a javaslatot megszavazta, a kor­mány már ezekben a napokban é/etbe­­épteii az uj általános vámtarifát. A most érvényben lévő tarifától az uj to­rifa — a kormányhoz közelálló körök­ből származó információ szerint — fő­leg az ipari termékek erősebb véde'mi­vel különböeik. A magas behozatali vá­mok csak a külföldi államokkal va'ó kereskedelmi szerződések megkötéséig maradnak érvényben. Az uj vámokat e'őrelátva, a legutóbbi hetekben nagyban megnövekedett az import és ez az emelkedés annál inkább szembeszökő, mert előzőleg a behozato! csökkenőben volt. A kormány reméli, ho-y a most éleibelépő magas tarifa a külföldi országokat arra fogja ösztö­kélni, hogy siessenek kereskedelmi szer­ződéseket kötni Jugoszláviával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom