Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-01 / 89. szám

6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 1 száz területéről. .Akárhányszor megtörtént hozy mezszézyenitő módon kitoloncolták az artistákat, akiknek csak az volt a bünük. hozv magyarok. Másik sérelem, hogy Jugoszlávia artistáknak nem ad budapesti kon­zulátusa révén útlevelet és vízumot. Budapesten szerződésben levő artis­táknak. ha Jugoszláviába akarnak tovább utazni. Bécsbe keli menniök útlevelüket láttamoztatni. Magyar artisták pedig vagy egyáltalán nem. vagy csak a legritkább esetben kap­ják .meg Budapesten a beutazási en­gedélyt izeket a panaszokat a konferen­cia tudomásul vette és elhatározta, hogy a népszövetség utián kér or­voslást a panaszokra. Ettől a Lépés­től eltekintve, kötelezni fogták a ro­mániai és jugoszláv artistaszerveze­teket. hogy a budapesti világkon­gresszuson megjelenjenek és reíe­­ráltanak. mit sikerült magvar kar­társaik érdekében kormányaiknál elintézni. Azt is elhatározták, hogv «mennyiben nem igyekeznek köz­benjárni a sérelmek megszüntetése ügyében, úgy kizárják őket a nem­zetközi artistapáholyból és lehetet­lenné teszik számukra az országaik határán tub való fellépést­igény 63,500.000, a román igény pe­dig 40,000.000 dollár. Csehszlovákia kölcsönkérelme igy oszlik meg: kormánykölcsön 50 mil­lió, Prága 7,500.000, Pozsony 3 mil­lió. Morvaország Hidro-elektro­­mossági müvek 3,000.000. Az osztrák kölcsönkérelem tételei ezek: Vasutak 20,000.000. Alpine Montangesellschaft 5,000.000, Baden 1.000. 000. Bécs- 10,000.000, Linz, Salzburg, Innsbruck, Klagenfurt 10.000. 000. Tiroli hidroelektromos müyek 3,000.000, Felső - Ausztria 5.000. 000. A román kölcsönkérelem tételei: Kormány 25,000.000. Ipari Jelzálog­­bank 5,000.000, Bukarest város 10.000. 000.dollár. A vajdasági agrárszövetkezetek közgyűlése Noviszadon Kiegészítették az igazgatóságot Novisadró! jelentik.: A vajdasági és szeréniségi agrárszövetkezetek központi szövetsége a novisadi városháza nagy­termében kedd déle'őtt tartotta meg Kodelka egyik lábát kifogták a Dunából Előkerülnek a feldarabolt hulla részei Budapestről jelentik: Kedden reggel Csepelnél egy halász a Duna partján két emberi láb-darabot talált; egy bal­­combot és egy bal lábfejet. A comb a lábszárnál van levágva a térdkalácsig, a lábfej pedig a bokánál van lehasitva és ezen egy fekete rövid harisnya is van. A rendőrség feltevése szerint a hullarészek három hónap óta lehetnek a vízben és már teljesen osz­lásnak indultak. Kétségtelennek tartják, hogy a lábdarabok a Ledet er Gusztáv által meggyilkolt e's feldarabolt Kodelka János hentesmester testrészei, amiket an­nak idején Lederer a gubacsi hídról do­bott a vízbe. Ezt egyébként Kenyeres professzor vizsgálata fogja megállapitani, aki an­nak idején Kodelka először megtalált testrészeit megvizsgálta. Ötmillió dollár kölcsönt keres Jugoszlávia Amerikában Magyarország huszonhét, Ausztria ötvennégy, Románia negyven, Csehszlovákia hatvanhárom millió dollár hitelt igényel Newyorkbó! jelentik: Az észak­amerikai vezető pénzintézetek táb­lázatot készítettek azokról a kölcsö­­iiQkrői, amelyeknek felvételéről öt világrész folytat Newyorkban tár­gyalásokat. Ezeknek a kölcsönök­nek teljes összege eddig egymilliérd dollár és ha hozzávesszük azokat a kölcsönöket, amiket már különböző kormányoknak és városoknak meg­szavaztak, de szintén csak ebben az évben folyósítanak, akkor már most egy milliárd és hétszáz millió dol­lárra tehető az az összeg, amelyet a külföld az év folyamán Ameriká­tól kapni főig. A kölcsönkereső országok közül Jugoszlávia a legszerényebb: mind­össze öt millió dollár hitelt kér az amerikai pénzintézetektől. Magyar­­ország már tekintélyesebb összeg­gel szerepel. Az államvasutak 15.000. 000 dollárt, városok 7,500.000 'dollárt a Magyar Jelzálog Bank 5.000. 000 dollárt készül felvenni Amerikában. A teljes összeg tehát 27.500.000 dollár vagyis 137 és fél­millió aranykorona. Az osztrák igény 54,000,000, a csehszlovák évi rendes közgyűlését, amelyen kilenc­venöt agrárszövetség képviseletében százötven delegátus jelent meg. A közgyűlést dr. Malctin Marko nyi­totta meg, aki rövid beszédben üdvö­zölte a megjelenteket és az agrár­minisztérium kiküldöttjét, Kralj Zvoni­­mir osztályfőnököt. Glavina Marin igaz­gató ezután benyújtotta az igazgatóság jelentését, amelyet a közgyűlés hosszú vita után elfogadott és az igazgatóság­nak a felmentvényt megadta. Milovano­­vies Milán dr. a felügyelőbizottság je­lentését terjesztette elő, amelyet szintén elfogadtak, A közgyűlés végül kiegé­szítette az igazgatóságot, uj tagnak vá­lasztván Tatics Boricot (Senta), Zatics Jovant (Begecs), Lalusev Dusánt (Csu­rog), Letics Lukát (Novisad), Szut­­ducski íliját (Novisad) és Vukovics Mi­lánt (Vajszka). A felűgyelőbizottságba beválasztották Kovacsevics Lázárt (No­visad) és Szulis Kosztát (Kovil). A bolgár hadügyminiszter a repülőgépes kémkedési afférral A beogvadi bolgár követ újból interveniált • két aviatikus izabadoabocaátása érdekében Beogradból jelentik: Vakafelszki beo­­gradi bolgár követ, kormánya megbízá­sából felkereste Markovics Jován kül­ügyminiszterhelyettest, akit újból meg­kért, hogy a Délszerbiában nemrég el­fogott két bolgár aviatikust bocsássák szabadon. A követ azt a választ kapta, hogy a hadügyminisztérium a két aviati­kust kémnek, az aeroplánt pedig hadi­­zsákm ’nynak tekinti. Vikov bolgár hadügyminiszter nyilat­kozott a „Politika“ szófiai tudósítója előtt a kémkedési afférról. Kijelentette, hogy Csenankov és Georgiev, a két fiatal bolgár tiszt, a repülőiskola növen­dékei, próbarepülést végeztek és elté­vedtek. Amikor elfogyott a benzinjük, ’eereszkedtek a főidre és nagy megdöb­benéssel konstatálták, hogy jugoszláv területen vannak. Az aeroplán a bolgár miniszter szerint kereskedelmi tipusu gép, amelynek használatát nem tiltja meg a békeszerződés. Elismeri, hogy fényképezőgép és radiófelvevőkészü'ék volt a gépen, de ez sem tiltott dolog. — Nem látom be annak szükséges­ségét — mosdotta Vikov, — hogy eb­ből a jelentéktelen incidensből ilyen súlyos kérdést csináljanak. Ha valami hasonló baleset bolgár területen történt volna, a mi hatóságaink internálás he­lyett hazasegitettéíc volna az aviaiiku­­sokat és még benzinnel is ellátták volna őkel. Amikor meghallottam, hogy a mi aviatikusainkat internálták és kémkedés cimén pörbefogják és az újságokból ar­ról értesültem, hogy az aeroplánt is megsemmisítették, kételkedni kezdtem abban, hogy Jugoszlávia és Bulgária közt a viszonyok hamarosan meg fog­nak javulni. Végűi annak a reményének adott kife­jezést a bolgár hadügyminiszter, hogy a jugoszláv kormány előbb-utóbb elfogadja a bolgárok álláspontját és semmi sem fogja zavarni a barátságos viszonyt a két állam között. A Tisza-gyilkosságtől a gyermekrablásíg A magyar kormány Csernyák kiadatását kéri Bécsből jelentik: A magvar ható­ságok többizben kérték az osztrák kormánytól Csernyák Imre volt szá­zadosnak. az októberi katonatanács elnökének kiadatását, azon a elmen, hogy Csernyáknak része volt gróf Tisza István meggyilkolásában. Az osztrák kormány a kiadatási kérel­met minden esetben elutasította az­zal. hogy Csernyák bűnössége a Ti­­sza-gyilkosságban a kiadatási kére­lemhez csatolt okmányokból nem derül ki és politikai bűnösöket a né­met-osztrák köztársaság nem ad k Csernyák százados közben nő?” vette Laehne Hugó volt. államtitkár elvált feleségét. Heinrich Aíicet — Heinrich Ferenc volt kereskedelmi miniszter leányát — akinek első há­zasságából született kislányát meg­szöktette Laehne lakásáról. A rend­őrség közbelépésére a kislányt visz­­szaadta apjának, majd útból meg­szöktette- Ez többször megismétlő­dött. Csernyákné végű! is Newyork­­ba utazott és megállapodott urával, hogy ismét megszökteti a kislányt és utána hozza Amerikába. Cser­nyák meg is szöktette mostoha- Ianyát Bécsből és Hamburgba vitte. Laehne magándetektívekkel kinyo­moztatta tartózkodási helyüket és feljelentésére a hamburgi rendőrség letartóztatta Csernyákot. aki sem­miféle fenyegetésre sem volt hallan­dó elárulni a kislány tartózkodási helyét. A rendőrség csali seiti. hogy Csernyák — mikor látta, hogy Laehne emberei a nyomában van­nak — a kislányt Prágába küldte. ahonnan egy ismerőse mégis ki Hite Newyorkba. A hamburgi rendőrség áíküldötte Csernyákot Bécsbe. ahol gvermek­­rablás miatt bűnvádi eljárást indítot­tak ellene és a Landesgerichten ül vizsgálati fogságban. Amikor a ma­gvar kormány legutóbb tudomást szerzett arról, hogy Csernyák le van tartóztatva, azt a kérelmet in­tézte az osztrák kormányhoz, adják ki Csernyákot a magyar hatóságok­nak. mint Tisza István egyik gyilko­sát. Valószínű, hogy az osztrák kor­mány ezúttal sem fogja teliesiteni a kiadatási kérelmet. FrohreicI? Ernő épelméjű Az orvosszak értőit beterjesztették jelentésüket Sopronból jelentik : Frohreich Ernő, Egyedi Artur gyilkosa elmebeli álla­potának megvizsgálását az orvosszak­értők, dr. Schaffer Oszkár, dr. Szil­­vássy Kálmán és Hudovernig Ká­roly budapesti egyetem! tanárok be­fejezték és elkészültek szakvélemé­nyükkel, amelyet már be is nyújtot­tak a soproni vizsgálóbíróhoz. A vizs­gálóbíró a szakvéleményt már tovább is adta az ügyészségnek, amely azt áttanulmányozta és nyomban hozzá­fogott a Frohreich Ernő elleni vád­irat megszerkesztéséhez. Az orvos szakértői vélemény azt mondja, hogy Frohreich Ernő sem most, sem p. - dig <eite elkövetésekor nem volt be­számíthatatlan állapotban. Tény ugyan, hegy Frohrsich kissé degene­rált és korlátolt, már születésénél fogva, de beszámithetóság tekinteté­ben a szakvélemény oda konkludál, hogy Frohreich felelősségre vonható étiéért. Ennek alapján az ügyészség összeállította a vádiratot, amelyet kedden megküldték dr. Sándor László védőnek, továbbá az orvosszakértők­nek és Frohreich soproni védőjének. Dr. Kun László ügyész, a Frohreich­­ügy referense, a vádiratban Frohreich Ernőt a büntető törvénykönyv 278. § ába ütköző előre megfontolt szán­dékból elkövetett gyilkossággal vá­dolja. A fötárgyalás májusban lesz. Csendélet a gránicon Csehszlovák kém és mugger erdőőr Nyíregyházáról jelentik : Március 28-án este a tarpai erdőuec Csehszlovákia felé eső részén gyanús kilsejii ember lopó- 70tt át a határon és igyekezett az or- * szág belsejébe. Utkörben találkozott egy Gulácsi nevű erdöcnel, aki igazolásra szólította fel, A felsülitásra a gyanús ismeretlen futásnak ffedt, mire Gulácsi lekapta fegyverét és megállásra akarta birni. Ekkor szembefrdult vele a me­nekülő, megragadta julácsi kezében a fegyvert és dulakodr. kezdett vele. A puska szija elszakadt és a fegyver az ismeretlen férfi keiben maradt, aki Gu’ácsira célzott, de r fegyver csütörtö­köt mondott. Ekkor í fegyvert eldobta és ismét futni kezdet. Most Gulácsi kapta fél a fegyvert, öltött és a me­nekülő után lőtt. A o!yó talált és a ismeretlen menekülő érésén bukott el az avaron, Gulácsi jelentésére a csendőrök a nyíregyházai Erzsébekórházba szállítot­ták a sebesültet, aho megállapították, hogy Karl Dol/e-nak iivjálc. Egyáltalá­ban nem akar tudni agyarul, azonban olyan értelmes figyeleméi ha lgatja a magyar beszédet, ami5! arra lehet kö­vei kéz tét ni. hogy tud íagyarul. Súlyos sebét bekötözték, fí amban letépte a kötést és általában kühösen viselkedik. Egyébként a királyi készség hatóság elleni erőszak elkövetével vádolja a megsebesült embert, ( megindult az eljárás az irányban is.ogy vájjon nem kémkedés céljából sző tt-e át. Agyonlőtte magát a Narodna Odbrta főtitkára jnrisics Pavle nyngmazott ezre­des ongyilksága Beogradból jelentik íedden délelőtt kilenc órakor a Duna-ß egy elhagya­tott részén, a villanyteleinögött agyon­lőtte magát Jurisics Pa nyugalmazott ezredes, a Narodna Crana főtitkára. Az öngyilkosság hire iási feltűnést keltett politikai körökb mert Jurisics Pavle a közéletben na szerepet Ját­szott. Jurisics Pavle a lkán-háboruban számos hőstettet vitt Tbc és úgy Is­merték, mint a szerb dsereg egyik legvitézebb katonáját., világháború után kilépett a hadseröl és a haza­fias mozgalmak élére ott. különösen tevékeny részt vett az juna irányítá­sában. A Preporod c'mspnak tulajdo­nosa és főszerkesztője t. Érdekes, hogy Juris Pavle német származású, apja, akit t>b Sturmnak hivtak, 1876-ban lépett szerb hadse­regbe, aho! a világhábc alatt hadse­regparancsnok volt, dnég a háború befejezése előtt meghalt Jurisics Pavie öngpssága előtt ótákhosszat sétált ideg« a Dunapar­­ton, egyik szivart a m; után szívta el. Kilenc órakor szívértté magát és azonnal meghalt. Tetté okát még nem állapították meg. Irének levelet hagyott hátra, amelyneartaltna még nem került nyilvánosa. Állítólag tuskomorságában dobts magától az életet

Next

/
Oldalképek
Tartalom