Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-05 / 93. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 5, obznana alkalmazása, a magyar párt vezetősége egy részének letartóztatása, a Hírlap elkobzása, a nép gyűlések betiltása és a választási ágitációnak megfélemlítésül szánt gúzsbakötése, különösen a Baranyában, az önálló lista már meghaladott álláspont és alkalmatlan eszköz volt azon kitűzött cél elérése és biztosítása szempontjából, hogy a magyar választók számarányának csak némileg is megfelelő képviseletet juttassunk be a Skupstinába. A taktikán tehát habozás nélkül változtatni kellett volna, nem pedig a bizonyos ieltevésekszabta önálló listához való merev ragaszkodással a választás eredményét könnyelműen kockára tenni. Vagy jobbra a radikális-párt, vagy pedig balra a blokk felé kellett volna csatlakozást és támogatást keresni, amire meg volt minden lehetőség s amivel legalább -1—5 mandátumot lehetett volna megmenteni, fiz a frontváltozás a kényszerhelyzetben találta volna magyarázatát és indokolását, a Programm minden sérelme és a magvar párt következetességének, elvhüségének és megbízhatóságának mindet' megcsorbnlása nélkül. A sombori cirkusz A legcifrább azonban kétségtelenül ar, ami a zombori választókerületben történt. Itt egyes urak nem tudtak jobb módot és megfelelőbb eszközt kiiundálni a választási esélyek fokozása érdekében, mint fitytyet hányva a politikai józanságnak 'és a szórós egymásrautaltság parancsszavának, cirkuszi mutatványnak beillő praktikákkal megbontani a magyar választók egységét. Ka-y tegorizálrii méltóztaitak mentiünket.' kimondván a szentenciát, hogy a rési 48-as függetlenségi, Károlyista, októbrista, nemzeti tanácsbeli . stb. magyar nem egyenértékű a volt 67-sei, mondjuk ki: megbízhatóság szempontjából. Sőt amikor ez az önkényes ledegradálás nem bizonyult eléggé hatékony érvnek, bizonyos személyes érintkezésre és baráti kötelékre utalással az. emigránsokkal való politikai összeköttetés vádját kezdték hangoztatni. Harmad}él éven át folyt ez az aknamunka, inig aztán a jelöléskor végre kimerészkedett a napvilágra. Gräber László, aki Várady Imrével s még néhányadmasrával ialán egyedül végzett érdemleges és konstruktiv munkát a magyar párt vezetői közül, néni volt eléggé gerinces nekik, tehát »ellenőrt« (sic!) szemeltek lei melléje, aki a képviselőházban majd a körmére koppint, ha véletlenül önálló véleményt merne nyilvánítani. Kár. hogy a parlamenti cenzúrának ezt a meglepően eredeti találmányát nem szabadalmaztatták. A célzat különben világos volt: félretohii az útból Grábert és társait s szabaddá tenni a pályát inások részére. Mert mint Warwick lord mondja Bemard Shaw »Johanna«-jában: animálunk azt szokás árulónak nevezni, aki nem hajlandó 'érdekeinknek szolgálatára lenni«. Gráber László és társai, köztük e sorok írója te. másodrendű magyarok a 67-es szittyák mögött! Persze. persze, hogy is lehetnének jó magyarok azok, akik törhetetlen energiával egész életükön át a ’ uralmáért a nép jogaiért, a közszabadságokért a nemzetiségek egyenjogúságáért, a gyengék és elnyomottak érdekeiért harcoltak? Nem hittem, hotrv a múlt kteértefel visszajárnak. De ha már itt tartunk. llát kérdem hol voltak ezek az urak, amikor a magyar nép joghoz, kultúrához és kenyérhez juttatásáról 1 volt szó, s amikor az ország beibékéje és igazi konszolidációja érdekében a gyengék gyámolitásáért, a munkástöme£ek szociális bajainak orvoslásáért a több mint 9 millió nincstelen földhöz, és tisztességes megélhetést biztosító keresethez juttatásáért, a nemzeti törvény becsületes végrehajtásáért és idegen ajkú testvéreink maradék nélküli egyenjogúsításáért folyt a küzdelem? Bizony, kár volt a múltat megbolygatni! Az ilyen konkolyhintés minden egyébre jó lehet, csak éppen arra nem. hogy a vajdasági magyarság sulvos helyzetén lendítsen és azt közelebb hozza alkotmányos jogai elismertetéséhez. lök és munkások, az agrárreform; folytán munka és megélhetés nélkül maradt béresek, zsellérek és földmunkások. az agrürrefonn céljaira lefoglalt és a meghagyott földek, a szekvesztrált ingatlanok és vagyonok, továbbá a bezárt és működő kisdedóvók és iskolák, a betiltott és még létező társadalmi egyesületek stb. hiteles kataszterét. létesítse mentül előbb az egész vajdasági magyarságra kiterjedő jogvédő irodát és munkaközvetítő hivatalt, alakítsa meg községenként a hiánvzó közművelődési egyesületeket, indítsa meg mindenhol a gazdasági szervezkedést. s mindenekelőtt szervezze meg a kellő javadalmazása Dárttitkdri állást. melynek rátermett és megfelelő képzettségű viselője fosia aztán kőtelességszerüen mindezeket az élet-] turális és gazdasági szervezés titánt munkája. A szocialista-pártot is titkárjai tették naggyá.' hatalmassá és akcióképessé. Mindehhez persze pénz. nagyon sok pénz keil, mint ahogy a választási hadjárathoz is ideiében kellett volna megáfeerezni a sikernek ezt a nélkülözhetetlen eszközét. De ha a Hírlap finanszírozásához több százezer dinárt tudtak előteremteni, akk"*- bármily áron módiát kell ejteni annak is. hogy ehhez a felsőbbrendii célhoz is mindenkor rendelkezésre álljanak a szükséges összegek. Elvégre is a vajdasági magyarság létéről és fenmaradásár61 van szó. A szűkmarkúságot a faiszeretetnek és a lebirhatatlau életösztönnek kell legyűrnie. Hitvány ember, aki ezt meg nem érti és félre áll mikor ál-Megbántották a német pártot is De még ezt a fondorlatos kategorizálással elkövetett baklövést is túllicitálták a német párt kikezdéséveL mikor megkísérelték outsider német jelölteknek a magyar párt listáján való szerepeltetését. A jelöltekül kiszemelt egyének azonban nem álltak kötélnek, s ezzel az ezt-sz komolytalan próbálkozás dugába dóit, A nagyobb baj az volt, hogy ennek a kisebbségi szolidaritás és a józan kisebbségi politika legelemibb követelményeibe ütköző akciónak hátrányos következménye a szubotícai kerület külön némeipárti listájában jelentkezett, a magyar nárt amúgy is erősen megcsappant választási kilátásainak végzetes kárára. Tehát ez a másik kirándulás a kisebbségi politika tilos? berkeibe is visszafelé sült el. A hatósági erőszakoskodás bomlasztó hatásáról és a magvar választók feltűnően gyenge ellenállóképességéről nem ke!! külön megemlékeznem. Az oknyomozásnak ezt a részét kellő alapossággal már elvégezték azok. akik a felelősséget magukról elhárítani iparkodván, minden baj okát és a bukás magyarázatát kizárólag e két tényezőben Izcresték. Nagyjából körülbelül ezek volnának a főbb hibák és mulasztások, melyek a párt szervezése, a választások előkészítése és irányítása kérdésében kimondottan a vezetőség rovására írandók. A sorozat nem teljés, de azt hiszem, mutatványnak. Ízelítőnek éppen elegendő. Legjobb védelem a támadás Itt nem használ az egyesektől megkísérelt régi fogás: »Die beste Parade ist der Hieb.« vagyis védekezés heiyett huszárosán nekiiramodni az ellenvéleményt vagy jogos bírálatot megkockáztatóknak. Itt bizony töredelmesen ki kell mondani a pater peccavi vezeklő szavát! Nem szabad többé felülni a magas lóra és az eddigi recept szerint fölényeskedni mindazokkal szemben, akiknek véletlenül más a nézetük, hanem a tévedéseket belátva, a mu’xisztdsokat pótolva, a hibákon okulva, tisztáit felfogással, törhetetlen akarattal és lankadatlan munkákédvvcl menten hozzá kelt fogni az igazi pártszervezet felépítéséhez, a kisebbségi sorsukra és az ebből eredő kötelességekre tnég rá nem eszmélt tömegek neveléséhez és fegyelmezéséhez. — nemkülönben a választások tanulságaiból önként adódó uj politikai elhelye, zödés előkészítéséhez. Mik az első teendők? Ha a kereteiben feltétlenül kibővitendő és alapjában reorganizálandó Elnöki Tanács továbbra is meg akarja tartani vezető szerepét és a politikumon kívül is igazán hasznos és maradandó értékű munkát akar végezni. akkor állítsa össze mielőbb a magyar hadiözvegyek, rokkantak, nyugdíjasok, a végkielégítés vagy nyugdíj nélkül menesztett tisztvisebevágóan fontos feladatokat elvégezni. Mert "e áltassuk magunkat: az Elnöki Tanács — bármilven összetételű legyen is — soha sem lesz kénes ezt az egész embert kívánó óriási munkái teljesíteni. Szerte a Beeskerekről jelentik: Torontál- Temes-megye közigazgatás? bizottsága — mint legutóbbi számában jelentette a Búcsmegyei Napló — csütörtökön megtartott ülésén a vármegyei fegyelmi bizottság jelentésével foglalkozott. A jelentést dr. Zsifkovics Pál vármegyei főjegyi,i terjesztette elő. A főjegyző referádája után három órás vita keletkezett. A vita folyamán nemcsak a bizottság laikus tagjai, hanem a felelős állásban levő főtisztviselök is olyan értelemben szólaltak fel, hogy a tisztviselői állások letöltésének jelenlegi rendszerét mielőbb meg kell változtatni, mert ez a rendszer a községeknek és az egész dijam igazgatásának mérhetetlen ka rókát okoz. Végül*is a bizottság olyan határozatokat hozott, melyekből nyilvánvaló, hogy Torontálmegve még a mai' kinevezési és cserélgetési rendszer mellett is mindent elkövet, hogy a községi, járási és megyei adminisztrációt megtisztítsa a korrupt és kvalifikáció nélküli tisztviselőktől, akikkel szemben a vármegye a jövőben szinte siatá’iđlis rövidséggel készül eljárni. Fegyházviselt nótárius A fegyelmi bizottság évi jelentésének beterjesztése után dr. Jaksics Zsarkó volt képviselő (független demokrata bizottsági tag) hoszszu beszédben tárta föl a községi igazgatás hibáit. A felszólaló élesen kikelt a kinevezési rendszer ellen, a mely csak egy szempontot ismer: a pártérdeket, Ha valakit egy pártkorifeus protegál, azt Beogradban kinevezik, aztán egy másik Protektor kérésére kidobják és mást neveznek ki helyébe. Konkrét eseteket sorol fel: Egy bánáti faluban egy év alatt tizennégyszer volt iegyzőváltozás: egyik községbe érj* péket, egy másik községbe vedre egy lakatost neveztek ki jelzőnek, sok faluban pedig még most is fegyházviselt égvén a nótárius. Akinevezések körüli zür-zavartmi sem jellemzi jobban, miníhogv nemrégiben felmentettek egy községi iesrvzőt, helyét uj emberrel töltötték be, de még ugyanazon a napon elcsapták az uj jegyzőt és visszadozni kell az egymásrautaltság és a közös sors diktálta • kötelességek oltárán. Ha ebben is csalódás érné a magyarságot. akkor rajtunk is beteljesednék Ugrón Gábor mondása: gyenge néppel és romlott inteütsenhelyezték a régit Dr. Jaksics Zsarkó felszólalását a bizottság tagjai — radikálisok és ellenzékiek egyaránt — élénk helyesléssel kísérték. Ankics Bózsó (radikális) az alispán! jelentés kapcsán néhány hivatalvizsgálatról szóló jegyzőkönyv felolvasását kérte. A jegyzőkönyvek felolvasása és azoknak beható megvitatása után a bizottság Filípovics Nikola gyálai. Tatarovics heuíe4d>. Man.iulov szerhernvai és Koszics németernyai jegyzőket felfüggesztette állásukból és utasította az alispánt, hogy a felfüggesztett jegyzők ellen a fegyelmi eljárást haladéktalanul indítsa meg. Serb István modosi főszolgabíró ellen pedig indítson fegyelmit megelőző vizsgálatot. A szakértő — segédmunkások A vita során felszólalt Rajics Szvetiszláv alispán is. Az alispán kijelentette, hogy a községi igazgatásban valóban nagy anomáliákkal kell megküzdeni, de mégis megállapíthatja; hogy az adminisztráció egyre javul. Ennek oka az, hogy a kvalifikálatlan*, gyenge jegyzők mellé segédmunkaeröket alkalmaznak. Ezeknek vau szaktudásuk, el is végzik dolgukat, de fizetésük nagy terhet ró a községekre. Ezután dr. Milykovics János közjegyző (radikális) javaslatára a közigazgatási bizottság három tagú albizottságot választott azzal a feladattal, liggy vizsgálják felül a vármegye területén működő valamenynyi jegyző kvalifikációját és munkálkodását és erről a közigazgatási bizottságnak tegyen jelentést. A bizottság tagjai lettek: Beslics Nikola főmérnök (radikális), dr. Ankics Bozsó ügyvéd (radikális) és dr. Jaksics Zsarkó ügyvéd. Az ülés végén Ankics Bozsó elismerését fejezte ki a vármegye vezetőségének és az ügyosztályok referenseinek. akik bár a minisztérium a vármegye megkérdezése nélkül sok alkalmatlan egyént nevez ki jegyzőnek, a községek gyakori üenőrzésével és egyéb rendelkezésükre álló eszközökkel igyekeznek a községi adminisztrációt javítani. világon az ilyen oárttitkárok vállán nvugszik a politikai, társadalmi, kufciával nem lenet eredményes poütv kát folytatni. Statárium a bánáti jegyzők ellen Toroatáliaegye közigazgatási bizottságának kritikája a tisztviselő-kinevezési rendszerről — Felülvizsgálják valamennyi jegyző kvalifikáciőjál: Fegyelmi vizsgálat a módos! főszolgabíró ellen
