Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-05 / 93. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 5, obznana alkalmazása, a magyar párt vezetősége egy részének letartózta­tása, a Hírlap elkobzása, a nép gyű­lések betiltása és a választási ági­­tációnak megfélemlítésül szánt gúzs­bakötése, különösen a Baranyában, az önálló lista már meghaladott álláspont és alkalmatlan eszköz volt azon kitűzött cél elérése és biztosí­tása szempontjából, hogy a magyar választók számarányának csak né­mileg is megfelelő képviseletet jut­tassunk be a Skupstinába. A takti­kán tehát habozás nélkül változtatni kellett volna, nem pedig a bizonyos ieltevésekszabta önálló listához való merev ragaszkodással a választás eredményét könnyelműen kockára tenni. Vagy jobbra a radikális-párt, vagy pedig balra a blokk felé kellett volna csatlakozást és támogatást keresni, amire meg volt minden le­hetőség s amivel legalább -1—5 mandátumot lehe­tett volna megmenteni, fiz a frontváltozás a kényszerhely­zetben találta volna magyarázatát és indokolását, a Programm minden sérelme és a magvar párt követke­zetességének, elvhüségének és meg­bízhatóságának mindet' megcsorbn­­lása nélkül. A sombori cirkusz A legcifrább azonban kétségtele­nül ar, ami a zombori választókerü­letben történt. Itt egyes urak nem tudtak jobb módot és megfelelőbb eszközt kiiundálni a választási esé­lyek fokozása érdekében, mint fity­­tyet hányva a politikai józanságnak 'és a szórós egymásrautaltság pa­rancsszavának, cirkuszi mutatvány­nak beillő praktikákkal megbontani a magyar választók egységét. Ka-y tegorizálrii méltóztaitak mentiünket.' kimondván a szentenciát, hogy a rési 48-as függetlenségi, Károlyista, októbrista, nemzeti tanácsbeli . stb. magyar nem egyenértékű a volt 67-sei, mondjuk ki: megbízhatóság szempontjából. Sőt amikor ez az önkényes ledegradálás nem bizo­nyult eléggé hatékony érvnek, bi­zonyos személyes érintkezésre és baráti kötelékre utalással az. emig­ránsokkal való politikai összekötte­tés vádját kezdték hangoztatni. Harmad}él éven át folyt ez az ak­namunka, inig aztán a jelöléskor végre kimerészkedett a napvilágra. Gräber László, aki Várady Imré­vel s még néhányadmasrával ialán egyedül végzett érdemleges és kon­struktiv munkát a magyar párt veze­tői közül, néni volt eléggé gerinces nekik, tehát »ellenőrt« (sic!) sze­meltek lei melléje, aki a képviselő­­házban majd a körmére koppint, ha véletlenül önálló véleményt merne nyilvánítani. Kár. hogy a parlamenti cenzúrának ezt a meglepően eredeti találmányát nem szabadalmaztatták. A célzat különben világos volt: félretohii az útból Grábert és tár­sait s szabaddá tenni a pályát iná­sok részére. Mert mint Warwick lord mondja Bemard Shaw »Johan­­na«-jában: animálunk azt szokás árulónak nevezni, aki nem hajlandó 'érdekeinknek szolgálatára lenni«. Gráber László és társai, köztük e sorok írója te. másodrendű magya­rok a 67-es szittyák mögött! Per­sze. persze, hogy is lehetnének jó magyarok azok, akik törhetetlen energiával egész életükön át a ’ uralmáért a nép jogaiért, a köz­­szabadságokért a nemzetiségek egyenjogúságáért, a gyengék és el­nyomottak érdekeiért harcoltak? Nem hittem, hotrv a múlt kteérte­­fel visszajárnak. De ha már itt tar­tunk. llát kérdem hol voltak ezek az urak, amikor a magyar nép joghoz, kultúrá­hoz és kenyérhez juttatásáról 1 volt szó, s amikor az ország beibékéje és igazi konszolidá­ciója érdekében a gyengék gyámolitásáért, a munkástöme­­£ek szociális bajainak orvoslá­sáért a több mint 9 millió nincs­telen földhöz, és tisztességes megélhetést biztosító keresethez juttatásáért, a nemzeti törvény becsületes végrehajtásáért és idegen ajkú testvéreink mara­dék nélküli egyenjogúsításáért folyt a küzdelem? Bizony, kár volt a múltat meg­bolygatni! Az ilyen konkolyhintés minden egyébre jó lehet, csak éppen arra nem. hogy a vajdasági magyar­ság sulvos helyzetén lendítsen és azt közelebb hozza alkotmányos jogai elismertetéséhez. lök és munkások, az agrárreform; folytán munka és megélhetés nélkül maradt béresek, zsellérek és föld­munkások. az agrürrefonn céljaira lefoglalt és a meghagyott földek, a szekvesztrált ingatlanok és vagyo­nok, továbbá a bezárt és működő kisdedóvók és iskolák, a betiltott és még létező társadalmi egyesületek stb. hiteles kataszterét. létesítse mentül előbb az egész vajdasági ma­gyarságra kiterjedő jogvédő irodát és munkaközvetítő hivatalt, alakítsa meg községenként a hiánvzó közmű­velődési egyesületeket, indítsa meg mindenhol a gazdasági szervezke­dést. s mindenekelőtt szervezze meg a kellő javadalmazása Dárttitkdri ál­lást. melynek rátermett és megfelelő képzettségű viselője fosia aztán kő­­telességszerüen mindezeket az élet-] turális és gazdasági szervezés titánt munkája. A szocialista-pártot is tit­kárjai tették naggyá.' hatalmassá és akcióképessé. Mindehhez persze pénz. nagyon sok pénz keil, mint ahogy a válasz­tási hadjárathoz is ideiében kellett volna megáfeerezni a sikernek ezt a nélkülözhetetlen eszközét. De ha a Hírlap finanszírozásához több száz­ezer dinárt tudtak előteremteni, ak­­k"*- bármily áron módiát kell ejteni annak is. hogy ehhez a felsőbbrendii célhoz is mindenkor rendelkezésre álljanak a szükséges összegek. El­végre is a vajdasági magyarság lé­téről és fenmaradásár61 van szó. A szűkmarkúságot a faiszeretetnek és a lebirhatatlau életösztönnek kell le­gyűrnie. Hitvány ember, aki ezt meg nem érti és félre áll mikor ál-Megbántották a német pártot is De még ezt a fondorlatos katego­rizálással elkövetett baklövést is túl­licitálták a német párt kikezdéséveL mikor megkísérelték outsider német jelölteknek a magyar párt listáján való szerepeltetését. A jelöltekül ki­szemelt egyének azonban nem áll­tak kötélnek, s ezzel az ezt-sz ko­molytalan próbálkozás dugába dóit, A nagyobb baj az volt, hogy ennek a kisebbségi szolidaritás és a józan kisebbségi politika legelemibb köve­telményeibe ütköző akciónak hátrá­nyos következménye a szubotícai kerület külön némeipárti listájában jelentkezett, a magyar nárt amúgy is erősen megcsappant választási ki­látásainak végzetes kárára. Tehát ez a másik kirándulás a kisebbségi politika tilos? berkeibe is visszafelé sült el. A hatósági erőszakoskodás bom­lasztó hatásáról és a magvar válasz­tók feltűnően gyenge ellenállóképes­ségéről nem ke!! külön megemlékez­nem. Az oknyomozásnak ezt a részét kellő alapossággal már elvégezték azok. akik a felelősséget magukról elhárítani iparkodván, minden baj okát és a bukás magyarázatát kizá­rólag e két tényezőben Izcresték. Nagyjából körülbelül ezek volná­nak a főbb hibák és mulasztások, melyek a párt szervezése, a válasz­tások előkészítése és irányítása kér­désében kimondottan a vezetőség rovására írandók. A sorozat nem teljés, de azt hiszem, mutatványnak. Ízelítőnek éppen elegendő. Legjobb védelem a támadás Itt nem használ az egyesektől megkísérelt régi fogás: »Die beste Parade ist der Hieb.« vagyis véde­kezés heiyett huszárosán nekiira­modni az ellenvéleményt vagy jogos bírálatot megkockáztatóknak. Itt bizony töredelmesen ki kell mondani a pater peccavi vezeklő szavát! Nem szabad többé felülni a magas lóra és az eddigi recept szerint fölényesked­ni mindazokkal szemben, akiknek véletlenül más a nézetük, hanem a tévedéseket belátva, a mu’xisztdso­­kat pótolva, a hibákon okulva, tisz­táit felfogással, törhetetlen akarattal és lankadatlan munkákédvvcl menten hozzá kelt fogni az igazi pártszerve­zet felépítéséhez, a kisebbségi sor­sukra és az ebből eredő kötelessé­gekre tnég rá nem eszmélt tömegek neveléséhez és fegyelmezéséhez. — nemkülönben a választások tanulságaiból ön­ként adódó uj politikai elhelye­, zödés előkészítéséhez. Mik az első teendők? Ha a kereteiben feltétlenül kibővi­­tendő és alapjában reorganizálandó Elnöki Tanács továbbra is meg akar­ja tartani vezető szerepét és a poli­tikumon kívül is igazán hasznos és maradandó értékű munkát akar vé­gezni. akkor állítsa össze mielőbb a magyar hadiözvegyek, rokkantak, nyugdíjasok, a végkielégítés vagy nyugdíj nélkül menesztett tisztvise­bevágóan fontos feladatokat elvé­gezni. Mert "e áltassuk magunkat: az Elnöki Tanács — bármilven össze­tételű legyen is — soha sem lesz kénes ezt az egész embert kívánó óriási munkái teljesíteni. Szerte a Beeskerekről jelentik: Torontál- Temes-megye közigazgatás? bizott­sága — mint legutóbbi számában jelentette a Búcsmegyei Napló — csütörtökön megtartott ülésén a vármegyei fegyelmi bizottság jelen­tésével foglalkozott. A jelentést dr. Zsifkovics Pál vármegyei főjegyi,i terjesztette elő. A főjegyző referá­­dája után három órás vita keletke­zett. A vita folyamán nemcsak a bi­zottság laikus tagjai, hanem a fele­lős állásban levő főtisztviselök is olyan értelemben szólaltak fel, hogy a tisztviselői állások letöltésé­nek jelenlegi rendszerét mielőbb meg kell változtatni, mert ez a rend­szer a községeknek és az egész di­jam igazgatásának mérhetetlen ka rókát okoz. Végül*is a bizottság olyan határozatokat hozott, melyek­ből nyilvánvaló, hogy Torontálme­­gve még a mai' kinevezési és cse­­rélgetési rendszer mellett is min­dent elkövet, hogy a községi, járási és megyei adminisztrációt megtisz­títsa a korrupt és kvalifikáció nél­küli tisztviselőktől, akikkel szemben a vármegye a jövőben szinte siatá­­’iđlis rövidséggel készül eljárni. Fegyházviselt nótárius A fegyelmi bizottság évi jelenté­sének beterjesztése után dr. Jak­­sics Zsarkó volt képviselő (függet­len demokrata bizottsági tag) hosz­­szu beszédben tárta föl a községi igazgatás hibáit. A felszólaló élesen kikelt a kinevezési rendszer ellen, a mely csak egy szempontot ismer: a pártérdeket, Ha valakit egy párt­­korifeus protegál, azt Beogradban kinevezik, aztán egy másik Protek­tor kérésére kidobják és mást ne­veznek ki helyébe. Konkrét esete­ket sorol fel: Egy bánáti faluban egy év alatt tizennégyszer volt iegyzőváltozás: egyik községbe érj* péket, egy másik községbe ve­dre egy lakatost neveztek ki jel­zőnek, sok faluban pedig még most is fegyházviselt égvén a nótárius. Akinevezések körüli zür-zavartmi sem jellemzi jobban, miníhogv nem­régiben felmentettek egy községi iesrvzőt, helyét uj emberrel töltöt­ték be, de még ugyanazon a napon elcsapták az uj jegyzőt és vissza­dozni kell az egymásrautaltság és a közös sors diktálta • kötelességek ol­tárán. Ha ebben is csalódás érné a ma­gyarságot. akkor rajtunk is betelje­sednék Ugrón Gábor mondása: gyenge néppel és romlott inteütsen­helyezték a régit Dr. Jaksics Zsarkó felszólalását a bizottság tagjai — radikálisok és ellenzékiek egyaránt — élénk he­lyesléssel kísérték. Ankics Bózsó (radikális) az alis­pán! jelentés kapcsán néhány hiva­­talvizsgálatról szóló jegyzőkönyv felolvasását kérte. A jegyzőkönyvek felolvasása és azoknak beható meg­vitatása után a bizottság Filípovics Nikola gyálai. Tatarovics heuíe4d>. Man.iulov szerhernvai és Koszics németernyai jegyzőket felfüggesz­tette állásukból és utasította az al­ispánt, hogy a felfüggesztett jegy­zők ellen a fegyelmi eljárást hala­déktalanul indítsa meg. Serb István modosi főszolgabíró ellen pedig in­dítson fegyelmit megelőző vizsgá­latot. A szakértő — segédmunkások A vita során felszólalt Rajics Szvetiszláv alispán is. Az alispán kijelentette, hogy a községi igazga­tásban valóban nagy anomáliákkal kell megküzdeni, de mégis megálla­píthatja; hogy az adminisztráció egyre javul. Ennek oka az, hogy a kvalifikálatlan*, gyenge jegyzők mel­lé segédmunkaeröket alkalmaznak. Ezeknek vau szaktudásuk, el is vég­zik dolgukat, de fizetésük nagy ter­het ró a községekre. Ezután dr. Milykovics János köz­jegyző (radikális) javaslatára a közigazgatási bizottság három tagú albizottságot választott azzal a fel­adattal, liggy vizsgálják felül a vár­megye területén működő valameny­­nyi jegyző kvalifikációját és mun­kálkodását és erről a közigazgatási bizottságnak tegyen jelentést. A bi­zottság tagjai lettek: Beslics Nikola főmérnök (radikális), dr. Ankics Bo­­zsó ügyvéd (radikális) és dr. Jak­sics Zsarkó ügyvéd. Az ülés végén Ankics Bozsó elis­merését fejezte ki a vármegye ve­zetőségének és az ügyosztályok re­ferenseinek. akik bár a minisztéri­um a vármegye megkérdezése nél­kül sok alkalmatlan egyént nevez ki jegyzőnek, a községek gyakori üenőrzésével és egyéb rendelkezé­sükre álló eszközökkel igyekeznek a községi adminisztrációt javítani. világon az ilyen oárttitkárok vállán nvugszik a politikai, társadalmi, kuf­ciával nem lenet eredményes poütv kát folytatni. Statárium a bánáti jegyzők ellen Toroatáliaegye közigazgatási bizottságának kritikája a tisztviselő-kinevezési rendszerről — Felülvizsgálják valamennyi jegyző kvalifikáciőjál: Fegyelmi vizsgálat a módos! főszolgabíró ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom