Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-04 / 92. szám
!925. április 4, BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oMa!. Kisebbségi Élet S3* Csehszlovákia uj berlini követe, dr. Krofta, egy német hírlapírónak érdekes nyilatkozatot tett a csehszlovák kisebbségek helyzetéről. — A németeknek — mondotta — rendkívül nagy szerepük vau a kulturális munkában és ha kiengeszteiődnek az uj helyzettel, mindent megkapnak, ami az állam biztonságával és egységével öszszeegyezictheíő. Berlinből tekintve a dolgokat egy reális politikus sem* fogja elvitatni, hogy a német kisebbségek mindenütt, tehát Csehszlovákiában is, előnyt jelentenek Németországnak. A természetes összeköttetést tartják fenn Németország s a szomszéd államok között, amely jó irányba terelve, mindkét félnek csak hasznos gyümölcsökét hozhat. Elsősorban gazdasági .kapcsolatokra gonodolok, de kulturális és szellemi befolyásokra és vonatkozásokra is. A kisebbségeknek az a pozitív missziója van, hogy a nemzetek közti közeledést szolgálják és ezzel az ellentéteket áthidalják. A kisebbségeiknek ezeket a pozitiv lehetőségeit nem szokták kellően hangsúlyozni. A népek megértésének s az általános békének utján nagy haladás lesz, ha kisebbségek felismerik elhivatottságukat arra, hogy ne ék, hanem összekötő hid legyenek. # A bukaresti Lopta legutóbbi számában Miile Constantin, az ismertnevü román publicista vezércikket irt a kisebbségi kérdésről. Az Amerikai Egyesült- Államokban — írja *— újra a romániai kisebbségek ügye van napirenden. Nem áll rendelkezésünkre a jelentés, hogy az abban foglaltak valódiságáról meggyőződést szerezhessünk. De hacsak századrésze igaz azoknak a panaszoknak, amelyeket az amerikai lapok felsorolnak, az tisztán a háború utáni román kormányok bűne, amelyek hat esztendő leforgása alatt nem voltak képesek megtalálni annak a módját, hogy a románság és a kisebbségek között az ellentéteket kiküszöböljék. Ha a kormány azt hiszi, hogy a békeszerződések a valóságban nem hajthatók végre, mondja meg nyíltan és világosan. De a kormány azt állítja, hogy a békeszerződéseket lelkiismeretesen végrehajtja. Tehát egyszerűen és kereken hazudik, amikor a külföld felé azt mondja, hogy Romániában minden a legnagyobb rendben van és hogy a kisebbségek számára ez az ország tejjei-inézzel iolyó Kánaán. Épei; a külföld felé nem szabad hazudni, mert a külföld igen könnyen ellenőrizheti a helyzetet. S ha ilyesmi a külföld előtt ismeretessé lesz, annál érthetőbb, ha a valótlan és túlzott panaszoknak is hitelt ad. A kormány nagy hibát követ el, amikor Igazságtalan és jogtalan rendszabályokat léptet életbe a kisebbségekkel szemben. Ez megbocsáthatatlan hiba, hiszen a békeszerződésekben, amelyeket szabad akaratából, kényszer nélkül Irtuk alá, kijelentettük, hogy a kisebbségek egyenrangú polgárai az államnak. Ez az eljárás csak arra jó, hogy a román állam kebelén belül élő kisebbségeket ellenségekké tegyük, ahelyett, hogy barátainkká tennők őket, akik aztán állandóan a külföld felé tekintenek. * Magyar egység cimen vezércikkben foglalkozik a »Kassai Napló« azzal a íerVvél, hogy a csehszlovákiai magyarságot egységes táborba kell tömöríteni. »A magyarság egységes politikájának eszméje — irja — már régóta benne él a magyar szivekben. Az államfordulat sorsdöntő napjaiban éreztük mindnyájan, hogy bűnt követnénk el nemzetünkkel és önmagunkkal szemben, ha a nagy katasztrófa után is egymással civakodva. egymással megliasonolva. különkülön utakon indulnánk neki a szomorú jövőnek. Már akkor tisztában voltunk; azzal, hogy az uj helyzetben csak ak-í kor vethetjük meg szilárdan a lábunkat,' ha összefogunk és ha a magyarellenes, törekvésekkel szembeállítjuk a ml egy-j séges akaratunkat és egységes célkitűzésűnket... Szent-Ivány József tornaijai beszédjével kibontotta az egységes magyar párt zászlaját. Akciójának sikere nagyrészben attól függ, hogy azokban az elemekben, akiket a keresztényszocialista párt hivatalos vezetősége ki akart szorítani a pártból, valamint azokban, akik a magyarság egyetemes érdekeit mindig előbbre helyezték, mint a kicsinyes pártérdekeket, megvan-e a kellő készség arra, hogy az adott helyzet logikus következményeit levonják. Ha nem akarják,- hogy megismétlődjék az a játék,1 amelyet a keresztényszociaiista párt jelenlegi vezetősége évek óta üz, ha csakugyan a magyarság egyetemes érdekeit tartják szem előtt úgy haíadéktalauul a mellé a zászló mellé fognak állanl, amelyet Szent-Iváu. Tornaiján kibontott«. Husvéi előtt megtörténik a kormányrekoostrukcio Elégedetlenek a vajdasági radikális képviselők A minisztertanács ülése este kilenc óráig tartott, amelyen első sorban az általános politikai hely zétről, a kormány munkaprograméról és a parlament elé terjesztendő uj törvényjavas!etokról tárgyaltak. Pasics miniszterelnök megsürgette több törvényjavaslatnak, igy főleg a rokkant-törvénynek és a íöldmives-hitelekről szóló törvénynek elkészítését, amelyeket a miniszterelnök a sajtótörvénnyel és egyéb, már kész javaslatokkal akar a parlament elé terjeszteni. A sürgetést azzal magyarázzák, hogy a miniszterelnök hosszabb üdülésre szeretne menni és szabadsága előtt mindezeket a legfontosabb javaslatokat tető alá szeretné hozni. A kormány tanácskozásán szóba került a kabinet rekonstrukciójának kérdése is. Mint a kormány egyik tagje a minisztertanács után munkatársunknak kijelentette, a rekonstrukció még a húsvéti ünnepek előtt meg fog történni. Azt a hirt, hogy a miniszterelnök mér benyújtotta a kormány lemondását, megcáfolták. A lemondás még nem történhetett meg, főleg azért, mert az uj kabinet összetételére nézve még nincs meg a megegyezés a kormánypártokon belül sem. Előbb a pártkérdést kel! megoldani és csak azután kerülhet sor a szekérdésekre, amit Pasics, mélyi des Pantheon és a Sorbomne-t körülvevő nccák nyüzsgő hangyabolyhoz hasonlítottak. Háromezer diák tüntetett. A hangulat mindinkább feszült !eti A királypártiak a kalapjukra tűzték az Action Prancaise-t. amire a republikánusok hasonlóan feleltek. A kalapjukra csavariák a TOeuvre. a Ouotidien és a Paris $oir számaik Maid botok emelkedtek a levegőbe.. Erre előjöttek a rendőrök. Fülsiketítő lárma tört tel Pendőrkordora állta el a Faculté de Droit olace díj Pantheon-ra szóló főkapuját- Maid sípok harsantak fel és a diákok rettentő üvöltésbe kezdtek. Hirtelen rohanni kezdett egy diák és a magasba tartotta a rendőrbottól felvérzeii ujját. Ez a véres uii gyújtott. Botokkal és ököllel mentek névmásnak a diákot.. A verekedések egyik legsúlyosabb áldozata fear» Carco, a Soir munkatársa lett. A. royalisták nekimentek. bőtökkel agyba-íőbe verték, asv. hogy nyakai és az arcát teljesen elborította a vér. Bántalmazó! közül többet azonnal letartóztattak és bekísérték őket az ötödik kerületi kapitányságra. Háromnegyed négykor Móráin rendőrprefektus bement a Faculté de Droit épületébe és kijelentette, hogy Georges Seelies előadását nem fogja megtartani Erre aztán a diákok megnyugodtak. A jobboldaliak előbuitak az Ampliithéatre-barrikádjai mögül és csöndben elhagyták a Sorbonne épületét. Az uccákon külön csoportokba verődtek és énekelve, kiabálva vonultak el. Véres diáktüntetés a Sorbonne-on Nem engedték megtartani Scelles professzor első előadását A rendőrség szétverte a royalista diákok csoportját egyetemi katedrával. A Fakulté de Droit (Jogi fakultás) épületét már délután egy órakor megszállta a diákság, pedig Georges Scellesnek csak három órakor kellett volna katedrára lépnie. Különösen az Amphitheatre körül emeltek valóságos barikádokat, nehogy a katedra megközelíthető legyen. Majd a jobboldaliakból alakult őrségek megszállták az összes kapukat., Közben rendőrség szállta meg a Quartier Latin főbb pontjait. Válságos rendőr-tenger árasztotta el a Sorbonne körüli uccákat és fő~ t'énf u Boulevard St. Michelt, a rue Soufflot-ot és a rue St. Jaquest. Az egyszerű, kékruhás gyalogosrendőröknél — mint rendesen — nem volt fegyver. Minden védelmi, illetve támadó eszközük az a bot volt, emeli vei máskor a forgalmat szokták irányítani. A baloldali, republikánus diákság tömege közben folytonosan növekedett. Ekkor már látszott, hogv a harc komoív lesz. Hangos kiáltozásokkal ellentüntetésbe mentek át De gyarapodott az Action Fran-ais*» tábora is. Hevülfen és vadul kiáltoznak: — Köpjék le fíerrfoi-oif Háromnegyed báromkor * place Párisból jelentik: A Herriotkormány katedrához juttatta az erősen baloldali érzelmű és a radikális politikában aktivan résztvevő Georges Scelles professzort. Scelles a katedráját a legszabályosabban nyerte el és így semmi más nem maradt volna már hátra, minthogy a jogi fakultásom megkezdje előadói működését. A hires irancia professzor már többször meg is kísérelte a bemutatkozó előadásának megtartását, ez azonban a diákság ellenállásán mindig meghiúsult. A diákok agresszív magatartásáért legnagyobbrészt Leon Daudetet, az Action Francaise szerkesztőjét terheli a felelősség. Az ő és Charles Maurras izgató vezércikkei, melyek ott parázslanak nap-nap után az Action Francaise első három-négy hasábján* annyira hatottak, hogy a diákság egy része nemsak teoretikusan, de aktiven is harcot kezdett a kormány ellen. Az Action Francaise által vezetett diákok arra az álláspontra helyezkedtek,- hogy Georges Scelles tanári kinevezése a kormány önkényes és jogtalan tette volt. Szerintük a Herriot-kormány Scellest a Cartel des Gauches politikusát politikai1 érdemedért jutalmazta rne? szokásához hiven, valószinüisp most is pártjának megkérdezése nélkül fog elintézni. E tekintetben különben máris többféle kombináció merült fel. Ismét kü'ön kívánságokkal léptek fel a tárcák betöltése tekintetében a radikális párt egyes csoportjai, különösen a boszniai és vajdasági radikálisok, akik megnövekedett számarányuknak megfelelően az eddiginél több tárcát követelnek a maguk számáré. Nagy elégedetlenség topnszlaihaló a vajdasági radikálisok kűriben, akik attól tartanak, hogy ismét csak egy tárcát kapnak és azt sem vajdasági születésű, hanem a Vajdaságban megválasztott szerbiai származású Leovac fogja elnyerni, akinek kir szerint a miniszterelnök az agrárreform tárcát szántén A pénteki mozgalmas nap után egyébként most ismét csendesebb politikai élet várható a parlament újból való megnyitásáig. Az ellenzéki pártok vezetőinek nagy része el is lusgyta Beogradot. Spaho, Behmen és Hrasznica, akik s mu zulmán párt képviseletében rna‘ rodtak Beográdban, pénteken este elutaztak Sarajevóba. Korosec már reggel Ljubljanába utazott, Rades Pavíe és dr. Polics ugyancsak este Zagrebba utaztak, udy, hogy u horvát pártklub vezetői közül már csak dr. Trumbics Ante maradt Beográdban. Az angol munkáspárt msg vart elégedve a lordok házával Vita az angol felsőhíz reformjáról Londonból jelentik: A lordok háza folytatta a vitát a felsőház reformjáról. amelyet a múlt hété:! Sutherland herceg kezdett meg. Lord Birkenhead utalt azokra a kiieieníésekre. amelyeket ebben a társrvban a liberális és munkáspárti vezérek az előző felsőházi vitákon tettek. Asífuith. Oxford grófja, a liberálisok vezére kijelentette, hogy ragaszkodik azokhoz az elvekhez, melyeket a felsőház reformja tárgyában a tizenöt év előtti történelmi ellentétek idején vallott, nevezetesen. hogy a második kamara elválaszthatatlan része a variament demokratikus intézményének, de újjászervezésre van szüksége. Lord Haldane, a felsőház munkáspárti vezére, beszédében azt hangoztatta. hogy véleménye szerint legokosabb volna ezt a kérdést levenni a napirendről, mert a munkáspárt meg van elégedve a lordok házának mai összetételével és nem tesz javaslatot annak reformjára, hacsak a ielenlegi kormány nem módosítja a felsőház működését. Lord Birkenhead rámutatott arra, hogy teljesen lehetetlen a felsőházat úgy hagyni, ahogy az ma van és ha a munkáspárt csakugyan megértené saját érdekelt, akkor felelősséget vállalna a felsőház szükséges reformjáért. A szónok utalt azokra a nehézségekre, amelyekkel a munkáspárt találkozott akkor, amikor a lordok házában képviselőket keresett a saját politikájának védelmére, A munkáspártnak, számolnia kell azzal. hogy ha évek múltán esetleg ismét kormányra kerül, olxan felsőházzal álljon szemben, amelyben a munkáspárt is képviselve van. Ellenkező esetben a lordok háza örökre eltünhetik a föld színéről. Imperativ ok a reformra az. hogy a felsőházban nem kevesebb, mint 700 lord van. de ezek közül igazi munkát alig 2—300 végez, ö maga a felsőház tagjainak számát 300-ra szállta, ná le.
