Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-04 / 92. szám

12 OLDAL * ARA VI DINAR ToWbaäm BAGSMEGYEI NAPLÓ XXVI. évfolyam SuSotica, SZOMBAT, 1925 április 4* 92, szám J2ÉÍJ91E3B Megjelenik minden seggel, öncső ntáa és háti de dél bee telefon színss KiadábOTata! 3—58,Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár as gyzdévre ISfi dinár Siadéhivntkl: Soiotica,ÍUekzzsár ara al.S.(I.«Ižsae5s*'^aloža5 Sre:-k«sztősegj Aleksa»d»va aL 4, ^Koróz-Foueisrevsaletá!) Vannak uj kérdések Irtás Vegíi Lajos dr. dönteni. A többség akarata legyein a kisebbségre feltétlenül mértékadó. Ez az egység és egyúttal a siker titka. A nyájat együtt keü tagion:. A jó számadó gazda a juh ászlegé­nyeken kívül a csaholó pulikat. |s felhasználja. Erre persze nemcsak a kampós dorongot használja, fcs&tem megreszkiroz egy k!& szajónnaöőr­­rel bélelt • kenyéröájat is. A feketicsi levelező-nek annyiból mégis hálás vagyok, hogy egyálta­lán visszhangja költ a cikkemnek. Bár bátran hozzáfűzhetem a vers­iró szavait: »Anyám,- én nem ilyen 'lovat akartam«. j De talán nem is biztos, bogy F*­­kéíicsen kelt a hevenyészve fésült levél. Naponta olvassuk az újságok­­.bän, , hogy Fekéöcsrei Kinyi, jiriajt amiyv magyar asalád vette' a .kezébe a vánóorhoiot, .Nekem aják­­flotta 'a, 'levelező, hogy »elkcyérefi­­jem«';a'inagyár emberek közé? 6n visszaajárJom: keveredjék csak 6. mert közelebb éri a feketicsi vándor magyarokat Ezeken keresztül tolás játóbb és fogékonyabb lesz a lelke |és 'ő..is i'dícópz uj kérdéseket És ekkor -szent lesi a béke. Szerb-hoffát megegyezés Iciiszöbén Radics Pavle két óra hosszat tanácskozott Pasiccsal A horvát parasztibb elnöke interveniált a letartóztatott vezérek érdekében A Magyar Párt vezetősége teljes tudatában van annak, hogy — van ­nak uj kérdések. A választás utáni üléseinek ezek az uj kérdések ké­pezték a megbeszélés anyagát Ezért ütődtem meg azon a fonákságon, hűgy épp a »Hírlap«, melynek irá­nyítói egyúttal a Magyar Bárt veze­tésében is előkelő helyet foglalnak el, olyan készséggel adott helyet a feketicsi levél-nek. A feketicsi levél személyeskedése nem tbaj. A veszély abban van, amit a levél a kérdés lényegére vonatko­zóan tartalmaz. De ez is csak azért, mert a »Hírlap« sietett azt saját ál­láspontjaként beharangozni; úgy, hogy arra a téves felfogásra adhat alkalmat, mintha ez egyúttal a Ma­gyar Párt vezetőségének volna az álláspontja, Reméltem, hogy a Magyar Párt vezetőségének egyik vagy másik tagja alkalmat keres kijelenteni,, (hogy nem azonosítja magát a íeké­­ticül levél-lei. Nem mintha a feketicsi tevél-nek ilyen fontosságot íulájdo­­nitana, hanem mert ez a »Hírlap« bekonferált vezércikke volt. A Magyar Párt vezetősége nem védekező eíik azzal, hogy nem fontos a »Hírlap« politikai állásfoglalása. A sajtónak minden megnyilatkozása fontos, akármilyen csekély is publi­citása. Miről is van szó tulajdonképen? Én azt mondtam, hogy a választási kampány a maga egységes megnyi­latkozásában kell, hogy újabb meg­fontolásra késztesse a gyakorlati politikusokat. Revidídlni kell az ál­láspontokat nemcsak az egyik ol­dalról megnyilvánult kényszerűség nyomása alatt, hanem a párt széle­sebb rétegeinek netáni kívánsága miatt is. Álláspontot csak abban az iránybari foglaltam, hogy minden körülmények között megőrzendő, illetve megerősítendő a párt egy­sége. Ezzel szemközt feketicsi ifjú test­vérem dogmaként szögezi le, hogy a Magyar Párt helyes utón járt. Ezentúl is ezen kell járnia! A »pilla­natnyi« sikertelenség nem számit. Csak konokul üssük a fejünket to­vábbra is a Iáiba, ha a mienk elpusz­tul. annál keményebb lesz — az uno­kánk feje. Mert cinikus egoizmus­nak stigmatizálja, ha a mai nemze­dék nem akar elpusztulni a jövő nemzedék jővoltáért Szép az idealizmus — a művé­szetben, de nem a politikában. Én akkor végzek helyes munkát áz unokáira érdekében, ha a magam és fiam pozícióját erősítem. En dolgo­zom a máért, a fiam — a holnapért, az unokám — a holnapuiánért. A ma munkairánya mindenesetre más, mint a holnapé, és a hotnaputáné. Ebben domborodik ki még szem­­beszököbben az a tétel, hogy a poli­tikában elsősorban a ma gyakorlati lehetőségei az irányadók. Ha mi jól megalapozzuk a ma érdekpolitikáját, megkönnyíti ük, avagy lehetővé leszr­’szük utódainknak, hogy a saját ■ ér­dekpolitikájuknak más útjait jár­jhassák, f Ha tehát van a politikának dog­mája, ez csak az lehet, hogy köves­se az adott viszonyokhoz alkalma­zott lehetőség politikáját. Minden más: utópia. Klasszikus példáját látjuk ennek a politikai jogfelfogásaak a horvá­­tok mostani politikai harcában. Rá­tértek a ma politikájára, hogy eljut­hassanak politikai programjuk aaoa részéhez, amelynek megvalósítására csak holnapután kerülhet a sor. Hibásain hivatkozik a feketicsi le­velező a németjeink politikájára. A németpárt vezetősége hívén állott a választóközönsége .egységes kíván­ságának a szolgálatában. Ezt a. Ma­gyar Párt vezetőségére — sajnos — nem foghatjuk rá. Sajnos ez azért, mert a Magyar Párt vezetőségének nem yojt mpdiáhan Agáját válásé­­tóival eziránt érintkezésbe lépni, és vele szerves kontaktusba kerülni. A németpártnak erre módja volt Meg­szerezte ezt már az első választási kampány ügyes taktikájával. Ez jut­tatta őket parlamenti képviselethez. A Magyar Párt akkori vezetőinek egyik szárnya ugyanilyen taktiká­val kívánt operálni. De énp ezt hiú­sította meg az akkori «Hírlap« er­­indiszkrécióval, amely »Erkölcstelen paktum« ríinü vezér pikk alakjában talált ott napvilágot. Én nem látom olyan vitán felül állónak, mint a feketicsi levelező, a németpártnak a mai politikáját. Tá­vol áll tőlem, hogy e fölött éli itt kritikát gyakoroljak, csak azokat a tényeket fogom felsorakoztatni, amelyek azóta következtek: Zsom­bolya elkapcsoldsa, német iskolák mesrendszábályozása, a Kulturbund feloszlatása és a németnevü tisztvi­selőknek tömeges felmentése. Ezzel szemben rámutatok az erdélyi szá­szok vezetőire, akiknek úgy a ma­gyarországi, mint a mostani romá­niai politikáját nem érheti gáncs, csak dicséret és köszönet a saját népe részéről. A Magyar Pártnak is meg kell ta­lálni és meg fogja találni azt a ma­gasabb platformot, amelyen lábát megvetve, egységesre tudja hangol­hatni. a diszharmonikus lelkeket Magához kell rántania és szintén lábai vetni azon a szőnyegen, ame­lyen árulva másoknak sikerült na­­gyobbszámu kuglicákra szert tenni. Est modus in rebus-; de nem csűr döngölővei, amely alkalmas esz­köz lehet az eflenyéleményes kopo­nyák beszakajtására, de nem meg­felelő hangszer ap ellentétes véle­mények egybecsendiié«ére. És olyan hangszerrel, amely ikettétörött nem tehet harcosokat szólítani a küzde­lembe. Szívleljük meg. hogy vannak uj t’érdé^ek, még pedig életbevágó uj kérdések, arnelvek felett érett meg­fontolással kell tárgyalni és személyi •kérdések háttérbe szorításával kell Beugródból,jelentik: A politikai ! események az utóbb! napokban! sokkai gyorsabb . ütemben halad­nék a v-ágsp: ■ kjbohta’fozáa íété, semmint a§z a legbesvasettabb körökben is gondolták. Különösen a radikális pártnak Radicaékhos való közeledése halad mindjob­ban előre olyannyira, hogy — amire néhány nappal ezelőtt még senki sem gondok — Pasics mi­niszterelnök maga közvetlen érint­kezésbe lépett a horvát paraszt­­pártial és pénteken kétórás tanács­kozást folytatóit Radics Pavieval, a horvát képviselőt klub elnökével. Ennek a tárgyalásnak politikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak és messzemenő Kombinációkat fűznek hozzá. Pasics miniszterelnök délután fél ötkor kihallgatáson jelent meg a királynál. A kihallgatás több mint egy óra hosszat tartott A miniszterelnök audienciáját ösz­­szefüggésbe hozzák Radics Pav­­lenak csütörtöki kihallgatásává'. Politikai körökben arról is beszél­nek, hogy az audiencián Pasics benyújtotta a királynak a választási kormány lemondását. Mivel azon­ban a miniszterelnök az udvarbó egyenesen a minisztertanács ülé­sere ment és közben semminemű lynatkozatot n^m tett, ennek a hírnek a valódiságát a késő esti órákig nem lehetett ellenőrizni. A minisztertanács ülése közben felhétkor megjelent a minisztere­­nökségen Radics Pavle, mire Paste• azonnal elhagyta a minisztertaná­csot és fogadta a Radics-pártklub •inakét, akivel félkilencig tanácsko­zóit. Rádiós Pavle a miniszterei­­nökségvől való távozásakor kije­­eníette az újságírók előtt, hogy Pasiccsal folytatott tárgyalásának nem kell nagyobb jelentőséget tulaj donitani, miután csak a h rvát országi viszonyokró folytatott meg­beszélést nagy általánosságban a miniszterelnökkel és néhány sür­gős ügyben interveniált nála. En­nél többet nem vált hajlandó kö* acini a tanácskozásról. Politik«! körökben Radics Pavlé kijelentésével szemben an a ?n«* •gyará.:aict fűzik 'a minisvierelnök' és a horvát parasztkluö elnöké­nek tárgyalásihoz, hogy ez.alka­lommal konkrét formában szóba te­rült a Radics-párira iái erjesztett ob­­znana felfüggesztése és a párt letar­tóztatod vezetőinek szabadonbocsú♦ fása, mintán etikai okokból lehetet­lennek tartják, hogy enélkill komoly és eredményes tárgyalásokat foly­tathatna a Radics-párt a radikáli­sokhoz való közeledésről. Kihallgatások a királynál A király pénteken délben ki­hallgatáson fogadta Stojadinovics pénzügyminisztert, aki referált e a költségvetési' tizenketted-javasn lat elfogadáséról, az ország pénz­ügyi helyzetéről és a függőben­­levő kü'földi kölcsöntérgyalások* ról. Délben Trifkovics Mérkó, a parlament elnöke jelent meg audiencián. Politikai körökben Trifkovics kihallgatását összefügg gésbe hozzák a kormány küszö­bön álló lemondásával és a kabinet rekonstrukciójával, mivel ilyen ese­tekben az uralkodó elsősorban a parlament elnökét hallgatja meg. A sajtótörvény a törvény­hozó bizottság előtt A törvényhozó bizottságnak a sajtótörvény-tervezet letárgyalá­­sára kiküldött albizottsága pénte­ken délután ülést tartott, amelyen szétosztották a törvényjavaslat zövegét a bizottság tagjai kö­zött. Ezután vita indult meg ar­ról, hogy milyen sorrendben tár­gyalják le a javaslatot. As egyik indítvány úgy szólt, hogy előbb általánosságban tárgyalják le a törvényjavaslatot, a másik pedig, hogy azonnal kezdjék meg & részletes vitát. Vet ÜS is tekintet­tel arra, hogy a törvényegysége­­siiő miniszteri tárcát ideiglene* en betöltő Gyurisics Márkő szo­ciálpolitikai miniszter nem volt jelen az ülésen, a- ’bizottság fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom