Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-29 / 115. szám
1925. épriiis 29. 8ACSMEGYEI NAPLÓ Környel meghalt A magyar operaház gyásza Budapestről jelentik: Környei Béla. az operaház világhírű tenoristája kedden rövid szenvedés után megha t. Környei három nappal ezelőtt betegedéit meg. Csütörtökön még fellépett az Aidá-ban és nagy sikert aratolt. Pénteken nem énekelt; hanem a Fészek- Klubban töltötte estéjét, amelynek igazgatója volt. A klubban este rosszul lett, hazament, másnap már harminckilenc fokos láz gyötörte. Orvosainak megállapitása szerint orbáncot kapott. Hétfőn komolyra fordult állapota és az ezzel kapcsolatos magas láz következtében kedden délután eihunyi. Környei Béla 1875-ben született. Sokáig vidéken szihészkedett, maid Budapestre került a Király Színházhoz, ahol operettekben lépett föl Szamoss7 Elzával együtt, akit később feleségül vett. 1907-ben a budapesti operaház tagja lelt, 1915-ben a bécsi operához szerződőit, amelynek kötelékében hat esztendeig énekelt. 1921-ben Amerikában vendégszerepelt, ahonnan egy év múlva tért vissza Budapestre. Hangja élete végéig megőrizte kivé teles "szépségét, amely tenoristákná szokatlan színészi képességgel párosult Az Aida-n kívül a Bajazzók-ban, az Othello-bar. és különösen Erkel Ferenc Bánk-bán-jában voltak sikerei. Környei háromszor nősült. Első házasságából született Paula leánya, aki most a Nemzeti Színház tagja. vec Tané bűnügyi rendőrkapitány maga is megállapította, hogy magánjogi vita áll csak fönn a felek között és ezért Pavonicsot kedden szabadlábra helyezte, az ügy aktáit azonban áttette a szuboticai ügyészséghez. Az ügy azonban ezzel nem nyer befejezést, mert Pavonics Valentin dr. Ludaics Milos sentai ügyvéd utján följelentést tett a sentai rendőrség ellen’ amiért őt perrendellenesen negyvennyolc órán túl is fogvatártották, anélkül, hogy kihallgatták volna, bár csak magánjogi igényeket támasztottak eüene. Pavonics ezenkívül' — mihelyt ügye bírói elintézést nyer — büntető feljelentési tesz feleéntöi ellen a becsfiletsértő hamis vád miatt. Qtveo éves háború 25,000 hold földért Konferenciái* rendezik a dunai oblözelek használati jogát Szabádtábrahelyczték a letartóztatott zagrebi fakereskedot Pavonics Valentin zagrebi fakereskedő letartóztatása érdekes bonyodalmakra vezetett. Mint a Bácsmegaei Napló már jelentette, a tekintélyes és gazdag kereskedőt — aki az utóbbi időben Szuboticán lakik — a sentai rendőrség pénteken délután letartóztatta épen akkor, amikor el akart utazni Sentáró:. A letartóztatott kereskedőt azonban a rendőrségen se szombaton, se vasárnap nem halgatták ki. Az idős embert az izgalmak annyira megviselték, hogy a rendőrfogdában megbetegedett, úgy hogy a gsntai kórházba kellett szállítani. A megbetegedett kereskedő kihallgatását csak hétfőn kezdték meg és akkor derült csak ki, hogy mivel vádolják. Az az egyik vád ellene, hogy még 1923-ban mintegy kétszáz vagon fát adott el egy szuboticai fakereskedőnek és négyven vagont a sentai ipartestületnek. Az ipartestületnek azonban csak huszonhat vagon fát szállított le, szuboticai szállítási kötelezettségének pedig egyáltalán nem tett eleget. A másik feljelentést Kaupert Boldizsár! a sentai Eugén- és Royal-szállodák bérlője tette meg Pavonics ellen csalás és okiratharnisitás elmén. A feljelentés szerint Pavonics 1923-ban 750.000 dinárt adott kölcsön Kaupertnak és Csóvicsnak, amikor azok 1923-ban a szuboticai Városi-kávéházat megvették. Erről az összegről Pavonics fedezeti váltókat kapott. Amikor Kaupert és Csóvics a Városi-kávéházat eladták, Pavonics a kölcsönadott összeg biztosítás-ra a kávéház uj tulajdonosaitól is teljes összegű fedezeti váltókat vett. Ennek ellenére Pavonics érvényesítette Kaupert Boldizsár váltóját s 1924 december 31-én — számítva az Eugénkávéház nagy szilveszteri forgalmára — megjelent Kaupertnél és megfenyegette, hogy bezáratja a kávéházat, ha nem fizeti ki nclfii azonnal tartozásának legalább egy részét. Pavonics kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy nem károsított meg senkit, ellenkezőleg még a feljelentői tartoznak neki jelentős összeggel és feljelentés csupán bosszú müve. Egyébként is az ügy kizárólag magánjogi természetű. Becskerekről jelentik: A belügyminisztérium rendeletére április hó 30-ikán a Délbánáti Opova községben konferencia lesz a harmadik, negyedik és ötödik dunai öblözetben levő rétek és legelők birtoklása ügyében. A dunai öblözetek tulajdonjoga a telekkönyvi bejegyzések szerint a kincstárt illeti, a haszonélvezetén azonban évtizedes háborúság folyik az árterület mentén fekvő bánáti és a Duna másik partján elterülő szeretni falvak között. A vitás terület ugyanaz, amelyen a múlt század hatvanas éveiben Königsdorr. Albreehtsdorf és Gizellaheim nevű falvakat telepítették és a még mindig dúló birtokháboru Kezdete arra az Időre nyúlik vissza, a mikor d német telepesek megunva az áldatlan harcot a Dunával, végleg elhagyták az obiözeteket. Ettől kezdve a környező községek lakossága — Barátid; Opova. Szevkerin. Barcsa. Crepaía. Batainica és Zcnnm a Duna balpartján, a szert-nii Gidairól pedig Sztarapazova és Sztaribanovei -— azon az alapon, hogy ők a határőrvidéki kiváltságok örökösei. hittokba vették ezeket a kincstári földeket, amelyeknek kiteriedé se meghaladja a huszonötezer katasztrális holdat. A községek a jogszokás alapján hamarosan magukénak tekintették a föld egy-egy részét és ettől kezdve örökös volt a birtokháboritási összeütközés. A községi rendőrök ha módját ejtették, behajtották a szomszéd falunak a közös réten legelő marháit, örökös volt a panasz, pörlekedés. végre is ötven évi háborúskodás után 1920-ban a belügyminisztérium és a íöldmiVelési minisztérium együttesen úgynevezett réti bizottságot szerveztek azzal az utasítással. hogy a bizottság; teremtsen rendet a dunai öblözetekben. Ez a bizottság azután úgy döntött, hogy 20—30 évi birtoklás alapján az árterület legnagyobb részének használati jogát a bánáti Baránd községnek ítélte, a szerémieket pedig teljesen kizárta az öblözetekből. A szerémiek fölebbeztek de elégedetlenkedtek a többi bánáti közi ségek is. úgy. hogy rövidesen uiabb rendezés vált szükségessé, mire Torontálmegye és Szerémtneeve képviselői tanácskoztak 1923-ban — eredménytelenül. Ezen a tanácskozáson érdemlegesen csak abban tudtak megegyezni. ' hogy az érdekelt községeket felhívták a status quo íentartására. mérsékletre és kölcsönös jóindulatra oktatták őket. de nem végeztek semmit. Ezért vált szükségessé az ügy uiabbi rendezése és a belügyminisztérium utasította az érdekeit Vármegyéket és községeket. hogy közös megállapodással jelöljenek meg ideiglenes demarkációs vonalat, amíg a birtoklás ügyét az államtanács végleg el nem dönti. Az opovaf értekezleten az érdekelt községeken kivül részt vesznek Alekszijevics Mita beogradi kerületi főispán. Rajics Szvetiszláv torontáimegyeil alispán, dr. Vászics András vármegyei főügyész. Nikolics Dusán tiszteletbeli főjegyző. Lázics főmérnök, a kovacsica! és pancsevói föszolgabirák. Szerémmegye részéről pedig a iőspán. alispán és több delegátus. Torontálmegye közigazgatási1 bizottságának ülését, atnelv április 30-ra volt kitűzve, az értekezlet miatt május 8-ra halasztották el. találni. Mindenekelőtt a szerbiai és boszniai házi szövőipar termékeit mutatják be. de éppúgy ki van állítva a trbovliei szén és a vajdasági búza és liszt is. Nagy hiba azonban, hogy az olaszok a legtávolabb eső szögletben dugták el a jugoszláv paj Villonokat, de még nagyobb, hogy az farra illetékesek nem nagyon igyekeztek felkelteni az érdeklődést a jugoszláv csarnok iránt. Az SHS. királyság milánói konzulja —- akinek nevét nem sikerült megtudnom —valószínűleg maga sem nagyon érdeklődik a kiállítás jugoszláv vonatkozásai iránt, aminek kétségtelen jele. hogy az ideérkezett jugoszláviai kereskedők és gyárosok útbaigazításának kötelezettsége alól is szemmellííhatóan kivonta magát Vásári zsivaj az uccukon és a teljesen egyforma vörös autótaxiik — amelyeknek még a tülkölését lg uniformizálták eszeveszetten száguldanak és szállítják az idegeneket a kiállításra és a város látványosságaihoz. Még sincs fennakadás, az uccákon a megnövekedett forgalom mellett is a legnagyobb rend és a tisztaság. Ez különben most érthető is. mert váriiák a királyt, aki ünnepélyesen be fogja zárni a kiállítást. Emiatt mindenütt uaav számban cirkálnak a félrecsapottkalaou kakastollas csendőrök, a komikus öltözetű, Napoleon--kalapos, frakkos carablnierik. A házakat már lobogózzak, villany-guirlandük keresztül húznak az uccákon. nagy teherautók pedig fekcteínges. feketesaokás fasisztákat .szállítanak ismeretlen belvre. ismeretlen rendeltetéssel. Farkas frigy«* Lemondott jsoTiszacíi radikális-párt százas bizottságának Ssarmfidvésze Képek a milánói vásárról — A Bács megyei Napló kiküldött tudósítójától ~~ Vásár Milanóban: ez valahogy ugyanazt jelenti, mint otthon: vásári zavart, csak olasz értelemben, zsarolással párosítva. A nemzetközi kiállítás alkalmával tulajdonképpen nem a kiállítók, hanem a szállodák, büffék. éttermek csinálnak ió vásárt. Szoba nincs — ez az első válasz, amit az idegen kap. de akii megérti az olaszok Urai kedélyét, azelőtt a legkényelmesebb lakosztályok tárulnak ki, A hatósági árakra fütyülnek, ezen a téren; még Mussolini seni tudott rendet csinálni1. A Pincérek pedig dupláznak a fordításnál és. bár előzékenyen és szívesen -válaszolnak franciául, németül, angolul, mindig négynek mondják azt, ami olaszul kettőt jelent. A Scala-szinház sem marad el a drágításban, mert a kiállítás tiszteletére felemelt helyárakkal játszik. Földszinti ülőhely — amelvet csak estélyi ruhában szabad elfoglalni — 100—160 lira, a harmadik kakasülö hátsó sorainak ára 40 és 50 líra. ami azonban nem jelenti azt. hogv ennyiért lehet is jegyet kapui. Az előadás napján már csak a tábla függ kinn. hogy minden iegy elkelt — négyezer jegy. ennyi nézőt tud ugvanis befogadni a Scala. Aki azonban nem sajnálja az utánjárást és a pénzt, annak akad jegy nyolcvan líráért az A kihaUgltís dk «Imával £«fá-ötvenlirá$ helyre -á? -kétszázötvenért- dennentö a százötven lírásra. Az idegen pedig rendszeriint nem sajnálja, hiszen ki tudja, mikor jut újra Milanóba? Erre számit és ebből él itt mindenki, különösen, vásár ideién. p Jő aratásuk van a milánóiaknak, hiszen naponta százhúszezer ember fordul meg a; mintavásáron, csaknem mind idegen. A bensziilötteket nem érdekli a kiállítás, amelyen tulajdonképpen nincs is semmi különös látnivaló. Talán kereskedőt szempontból érdekes, de mint látványosság egyáltalán nem. Egyedül az automobilkiállítás Impozáns. A Fiaí-gvár minden kocsi-tipust kiállított. Az olasz iparnak az adtó-gyártás a büszkesége. az ipar egyéb ágait a nagy német gyárak dominálták. Franciaország is gyáriparával képviselteti magát. Az,angol pavilion közelében van az oroszok vöröslobosrós csarnoka. egész szerény kis házikó, a melyben gabonát, bőrt. szenet és petróleumot mutat be a szovjet. A hivatalos Németország Zeppelin- és Rotor-motort állít ki. A középeurópai államok közűi csak Jugoszlávia és Csehszlovákia van képviselve, az utóbbi bányászatának és üvegiparának csinál propagandát. a jugoszláv oavillonban ezzel szemben az egész ország minpj'od’tlriy.maíf ■* Ismeretesek a noviszadi polgármesteri állás körüli 'bonyodalmak. Ismeretes az is, hogy Pcoovics Dáliát. aki kizárólag elvbarátai felszólitására vállalkozott hogy elfogadja a belügyminiszter által neki felajánlott polgármesteri állást, n belügyminisztériumnak több mint kétheti huzavonája elkedvetlenítette és közölte a belügyminiszterrel, hogy a polgármesteri állást még kineveztstése esetére se vállalja. Popovics Dáka lemondott a radikális-párt elnöki' tisztéről is. Párthívei a vezérüket ért mellőzésben s párt és maguk sérelmét látják és hogy ennek a külsőségekben is kifejezést adjanak, vasárnap és hétfőn aláírási ivet köröztettek, amelyben bejelentik a párt elnökének, hogy a százas bizottsági tagságukról lemondanak. s ez a lemondás eevu-ttal a kiszélesített városi tanácsba történt ielöUetésüktől való visszalépést is jelenti, Ezideig huszonöt százas bizottsági tag irta alá a lemondást bejelentő ivet és az aláírók szerint ez a szám harminc-harmincötre fog emelkedni, úgy. hogy a bizottsági tagok több mint egy harmada Ponovics Dáka iránti szolidaritásból kilép a kiszélesített városi tanácsból és lemond a százas bizottsági tagságáról. ■ Ezideig a lemondást bejelentő ivet á következők Írták alá: dr. Borota Branimir tőzsdei jogügyi titkár. Graics Mita. Katyanszki Milán (közben hirtelen meghalt). Gvursycvacsky Lázár. Jovanovics Vakin Milán. Timarov Yásza. dr. Jovanovics Gyura. dr. llics Radoszláv. Ponovics Alimpija plébános. Pervúcz Jóca. Kolarics Száva. Lázics Sztankó. Grajics Iliin. Ribarov Paia. Jakovlievics Fája. Kerac Száva. Minit vön Gyóka. Katyanszki Radovan. Gavrilovics (Bujara) Gyóka. Szamnda Láza. Kerac Gavra. Szimics Koszta. Tyulum Jován. Bales Laka és Zamtzromeg lehet * vies Aleksza tanár I Vádlottból vádló
