Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-28 / 114. szám
12 OLDAL m ÄRA l'l, dinár Faétartes p|$^ss-s! XXVI. évfolyam Subofica, KEDD 1925 április 28. ÍMB—BXBWBÜ 114* smm KUgjsLgíuk minden reggel, ünnep alán é* hétfős délben Telefon szára; Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Hőiket esi ár negyedévre 135 dinár KíadéMvaiáh Sebotica,Aleksan&ovg oL!, * Lcifciisb-jjiiáta's Szerkerrtoiég; Aleksanárcrs nL 4. (Rossia-FoacRre^lots) A jelszavak győzelme Aligha tuíozzok a német választás eredményének jelentőségét azáltal, ha azt mondjuk: a marne-i támadás összeomlása óta nem érte Németországot olyan csapás, mint most H’ndenbmg legújabb győzelmével. Csodálatos jelenség, hogy a legyőzött népek cselekvéseit még ugyanaz az idegállapot kormányozza, melyet a legléktelenebb, a tényéktől s az igazság őszinteségétől minden vonatkozásban elszakadt háborús jelszavak mérgeztek meg. A német nép többsége ime azt a férfiút ülteti az államfői székbe, akinek személye, neve, programja Németország háborús politikájának inkarnációja. A német nép még mindig nem látja be, hogy háborúját azok vesztették el, akik fölidézték s hasztalan volt a hősiességnek, szenvedésnek, kitartásnak és éh doratkészségnek ÍCK 3 tor >h ajt. Németország csak addig hihette magót a háború győztesének, ‘‘á mig a háború kitörését el tudta, vagy el akarta hárítani. Németország összeomlásáért, területi veszteségeiért, hegemóniájának bukáséért s mindazért a fölmérhetet* len szenvedésért, amin a történelem eseményei átkorbacsolták a német népet, a háború politikusai a felelősek. S a német nép mégis a háborús politika megtestesítőjét választja még — Vilmos császár utódának. ügy látszik, a jelszavak részegsége tovább tart, mint amennyi idő alatt az értelem feleszmél. A német nép újra szembeszáll a világ közvéleményével épen úgy, mint ahogy a kilencszáztizennegyedik év júliusának végén szállt szembe s nem törődve a fenyegető következményekkel, nem számolva a lassan zsendülő nemzetközi kapcsolatok megszakításának gazdasági hátrányaival, újra megrontőihoz, tönkretevőihez, bukásának fölidézőihez fordul. Ki kételkedhetek abban a német határokon kívül és belül, hogy Németország mai állapotában csak az a politika segíthet, mely a megtorlás hadjáratának befejezését követeli s Európa kataklizmás gazdasági problémáit függetleníteni akarja a katonai győzelem és katonai vereség kizárólagos szempontjaitól. Németország csak eftől a politikától várhat könnyítéseket, csak ettől várhat elnézést és nyugalmat. A német népet a rásulyosodo gazdasági rendszabályok Prokrusztesz-ágyából csak az a politika segítheti fel, mely szakit a háború politikájával, mely békét hirdet éa békét teremt győzőnek és legyőződnek egyaránt. S a német nép többsége mégis ahhoz a politikához szegődik, mely s Ruhr*vidék megszállásának fentsrtésát, újabb katonai garanciákat, a békeszerződések érintetlenségét, a jóvátételt követelések kiméletnéiküH behajtásét követeli. Mi kergeti a nemet népet az öngyilkosság politikájába ? Arra van mentség, hogy a háború megindításakor a német nép nem láthatta a háború befejezését. A diplomácia* s a különböző érdekek összefutó szálain rángatott sajtó évtizedes munkája majdnem kizárólag az volt, hogy a dicsőség drapériáját, a legyőzhetetlenség balhitének diadalkapuit állítsa a valóság és a jelszavai: közé. Da ma már több idő telt el a háború befejezése óta, mint ameny nyi a háború megindításától a háború befejezéséig tartott s a német nép a munkás Ebert helyébe most választotta meg Hinder, bury marsait. Ebert vezette ki a német népet abból az örvényből, amelybe « lii,ndenbur<r politika taszította be, — Ebert vezette ni e német népet a jobb* ös baloldali puccskísérletek fenyegetésein, a német márka papirtengeréri keresztül a gazdasági újjáéledés útjára, a császárság romjai közül a demokrácia köztársaságába s ennyi siker, eredmény, ennyi megvalósult reménykedés és tetté vált várakozás után a német nép a béke teremtő politikája helyett a romboló politika megtestesítőjét jelöli ki államfőjének. A német népet még mindig n háború démonja tartja megszállva, A német nép még mindig jobban íjizik a tőle elvett fegyverekben, mint a neki visszaadott motorokban. A háborút be lehetett fejezni, a háborús dinasztiákat lehetett detronizélni, de a háború jelszavai tovább élnek ,s hatalmuk megtöréséra nem rendelkeznek elég erővel az ertelem, a ticziárlátás - a fények logikája. Ősszel alakítanak koalíciós kormányt a radikálisok a Radics-párttal A kormány rendeletileg meghosszabbítja a régi lakáslörvény érvényességét Beogradbói jelentik •' A Rsdicspárt főbizottságénak vasárnapi határozata rendkívül élénken foglalkoztatja a politikai közvéleményt. Általában úgy találják, hogy bár a főbizottság a határozatban igyekezett megvédeni Radies István presztízsét, mégis teljesítenék Rallies Papiénak a parlamentben tett Ígéretét, hogy a párt főbizottsága, mint a legfelsőbb pártfórum hivatalosan meg fogja szakítani az összeköttetési a moszkvai parasztiniernaiconáléval. Így Radicsék megtették ezzel azt a lépést, amit a radikálisok vártak tőlük és most mér a Radics-pért várja a megegyezés érdekében a radikálisoktól a további lépéseket. Általában politikai körökben úgy látják a helyzetet, hogy őszig larlhatnak el az előkészületek a szerb-horvái megegyezés kérészi átvitelére és a mai kormány-koalíciót ősszel felválthatja már a radikális— Radics-párti koalíció, amely aztán hosszú ideig tarthatja kezében a hátaimét, A parlament keddi megnyitására való tekintette! hétfőn mór nagyszámban érkeztek meg .a képviselők Beogradba és rendkívül nagy élénkség volt már a patiementben. Az ellenzék valatnenynyi vezetője, így Korosec, Spahó, Radios Pavle is megérkezett Beogradba, azonban az ellenzéki vezérek külön tanácskozást hétfőn nem tartottak, főleg azért, mert Dqvkíqvícs Ljuhai családi gyász érte, meghalt ugyanis egyetlen leánya és Davidovics távollétében az ellenzéki pártok vezetői semmiféle tanácskozást nem akartak kezdeni. Bel- és külpolitikai vita a radikális-klub ülésén A radikális-klub hétfőn délután ülést tartott, amelyen ugyan már nagyobb számban jelentek meg a képviselők, mint vasárnap, azonban még mindig igen sokan hiányoztak. Az ülést Protics Andrlja, a k'ub ideiglenes elnöke nyitotta meg, majd Pastes miniszterelnök emelkedett szólásra és szövdtette, hogy sok képviselő távolmaradt az ülésről. Kijelentette a miniszterelnök, hogy most a legintenzívebb munkára van szükség és ezért — mondotta — az, aki nem akar dolgozni, jobban tenné, ka már most lemondana mandátumáról és másnak erind át helyéi. Hangsúlyozta, hogy mivel nincs jelen a klub minden tagja, nem hoznak semmiféle határozatot, azonban felszólította a képviselőket, nyilatkozzanak a kormány programjáról és a parlament elé terjesztett javaslatokról. Elénk vita fejlődött, amelyben sok képviselő vett részt, fovanovics Ljuba felszólalásában kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter rendes költségvetés helyett iizenketiedekkel dolgozik, amit - nem tart helyesnek. Stojadinovics pénzügyminiszter nyomban válaszolt Jovanovicsnak. Kijelentette, hogy magé -sem helyesli, fogy rendes Költségvetés helyett tizenkeltedekkal der goznak, az idő rövidsége folytán azonban kénytelen volt ehhez a módhoz folyamodni, hogy az 01» szag elkerülje a>: ex-lexet. .... Kojics Dragutin felszólalásában azt követelte, hogy o jágkárosultak segélyezéséről szőlő törvényt a kormány sürgősen készítse eí és szavaztassa meg a parlamentiéi. Miiefics Krszta földművelésügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a kormányt e tekintetben nem terheli mulasztás, mert még 1923-ban beterjesztette a követeit törvényjavaslatot, a parlamentben azonban nem került eddig nap'rendre. Orgia Dusán dr. élesen megtámadta Prizmán agrárieformminisztert főleg azért, hogy a magyarországi optáltak még most sem kaptak föltíet-A.' ■ /"vegén SU.*:> miniszter ■ elnök újból felszólalt és rámutatott arra, hogy tekintettél a súlyos külpolitikai helyzetre, szükség van megértésre és '-Összetartásra. -Megemlítette Hindenburg megválasztáséit is, mint olyan eseményt, a melynek még súlyos külpolitikai következményei lehetnek és bejelentette, hogy Gyurisics szociálpolitikai miniszter súlyosan megbetegedett és helyettesítéséről -a mai minisztertanácson fognak gondoskodni. ■■ Az iiiés este hal órakor éri véget Prlbicsevics Szveiozér a királynál A kormány rekonstrukciója még mindig nem következett Its. Posies miniszterelnök nem jelent meg kihallgatáson az udvarban; a kormány tagjai közül csupán Pribicsevics Szvetozár volt a tided:-.' cián a királynál. Az esti órákban fankovics Dragutin felkereste Pastes miniszterelnököt, tárgyalásairól azonban semmi hír nem szivárgót ki. A rekonstrukció kérdésével kapcsolatban újabb kombinációk nem merültek fel. Általában meglehetős nagy a bizonytalanság ebben a kérdésben, még a radikálisoknál is, mert Püsics miniszterelnök szokásához híven teljesen magának tartja fenn a döntést. Me grendsza bálgez zák a bolgár emigránsokat A bolgár emigránsok elleni rendszabályok az emigránsok körében valóságos pánikot idéztek elő. Különösen nagy izgalmát keitett a kormánynak az a szándéka. hogy az emigráns-tábort Nisböl áthelyezi. Az emigránsok egyik frakciójának vezetői, Atanaszov és Sztojanov volt miniszterek lekeresték a külügyminiszter helyettesét, »kit kértek,; hasson ode. hogy a kormány a] állton, szándékától.
