Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-26 / 112. szám

1925. április 26. BACSMEOYH NAPLÓ Milán és Natália szerelmi regénye A bécsi udvari és állami levéltár titkos anyagából V. A száműzött királyné árnyéka Yalfái61 sürgöny érkezett, aincly- Sen Natália királynő azt írja férjé­nek, hogy Szebasztopolba utazik, és «man' 'csütörtökön »visszatér«, p. a •sürgöny, amelyből azt olvassák ki, tsosrv Natália vissza akar jönni Szer­biába, újabb kormányválságnak lesz az okozója: Ctóíre No. 25, Belerád. 1«S7 itmlus * Sürgöny. A betek 6ia elhúzódó lanpaiigó ml­­tüsiaterválsás 3» kitöréshez vezetett. A Garasar.in-kormány ma reggel beadta lemondását & a király zstt elfogadta. A válságot a király és Garasarin között kitöri nagyon heves szóváltás idézte cíő, a királyné visszatérésének kérdésében. .4 király most Kriszticsért küldött ügy haüocn. hoz? abban az esetben, ha Krisz­­í!cs Nikola nem akarna, vagy nem tud­na kabinetet alakítani, akkor a király Sbszíicsc* fogja megbízni. Hengelmüücr. Műán király a királyné visszaté­­“feérsek puszin gondolatára is tel­jesen elveszti a fejét. Lemondásra gondol és azt tervezi, hogy régen s~ minisztéritmiot alakit Risztics elnök­lete alatt, azután visszavonul az ügyek intézésétől: Chiffre He 26, Baígrád. 18?7 június 8. Sürgő®'. A Krisanicscsel folyó táigyaiások eredménytelenül végződtek. máre a ki­rály magához hivatta. Protics táborno­kot aki azonban nem érzett elég erőt srra, hogy kabinetért alakítson. A király most már ma estére Riszticset hivatta magához, hogy megbízza őt egy ré­­gens-minisztérium alakításává). amint ezt a király gróf Brav előtt kifejtette. Milán király lemondásának eshetősége ma már nem puszta szóbeszéd, hanem egy bonyodalomnak előre vetett ko­moly árnyéka. Őfelsége annyira ra­gaszkodik a salát masa által felállított .alternatívához. —1 válik a királynéitól vagy lemondás — begy. .ma. amikor nem tudja saját erejéből a válást ki­kényszeríteni, .nem tud más megoldást találni. Én még nem alkottam masam­nak határozott véleményt, de Őfelsége eljárásának magyarázatára nem tudok más motívumot adni. mint hogy félti ‘az életét. Pénzügyi okok nem játszanak közre. Hengclmüllér. Jellegzetes és érdekes, hogy a niönarűhía belgrádi követe milyen föllépéssel igyekezik Milánt vissza­tartani ettől az elhatározástól: Chiffre No. 27. fielgrád. 1SS7 junius 9. Sürgöny. Milán király és Risztics találkozása még nem történt meg. Milán király ma reggel magához hivatott és kijelentette előttem, hogy Riszticset meg fogja kérni .) régens-jnitiisztériíim migalaki­­tására. Én kifejtettem Őfelsége előtt, hogy méltatlan ez a kijelentése és egész magatartása és hozzátettem, hogy vagy kitart királyi kötelességei., fuellett és to­vább dolgozik, amely esetben támoga­tásunkra számKhaí, vagy pedig elhatá­rozza a lemondást, akkor a számomra nem marad egyéb hátra, mint hogy számollak, a tényekkel és Becsbe je­lentést küldjék. A királyt nv ómban el­fogta a meghatottság és kijelentette, hogy mindenkitől elhagyatva áll és összeroppanni látja. évek. óta folytatott politikáját. Kért azonban, hogy Icmon­­dási szándékáról még ne .küldjék jelen­tést áídig. amíg Rteticscsel nem be­szélt. ■ Őfelsége iránt nagy részvétet éreztem, de nem tudóin elképzelni, hogy hogyan tudjunk rajta .segíteni ebben a helyzetben. amelyet önmaea idézett elő. Az ember nem tud vele zöldágra vergődni, minduntalan visszatér fájdal­mának h!ind)«fó»asr’jár3 — a kiráíyr,ér*. Men ream Wer. Erről a kihallgatásról Hengel­­műller nyomban Írásbeli jelentést is küld Becsbe. Ebben &£ írásbeli je­lentésben részletesebben is elmond­ja, hogyan beszélt Milán királlyal. A kírájy ma reggelre a palotába ren­delt, Én Őfelsége miatt fel voltain háborodva és amikor tudtomra adta. hogy régeas-mirjjsatérímnat ala­kíttat nem csináltam, érzelmeimből tit­kot. Megmondottam Őfelségének, hogy mi vezettük őt be az európai uralkodók családjába és ennélfogva jogunk van felszólalniani ha cseiekedetünket Ilyen méltatlan magatartással ■ hálálja meg. Példátlanul állna a történelemben, ha egy király elszaladna a felesége elől. Szavaim nagy hatással voltak a király­ra, aki eliágyult és panaszkodni kezdett és a lemondás eshetőségét semmiesetre sem tartotta beveszett ténynek. Az a mód. ahogy Öifeiséee engem meghall­ja tóit. megerősített abban » feltevésben, hogy: lemondásának gondolata ram* ko­moly. Ellenkező csótben természelesnsík találtam volna: ha szavaim után egy­szerűen elbocsált. Bn lógósnak tartot­tam. hogy kemény szavakat intézzek a királyhoz, egyben azonban nem tudtam elnyomni a. sajnálat éi-zését. őfelsége idegbeteg és mindinkább fokozódó bi­zalmatlansága már üldözési mániává kezd fajulni. Azt hiszi, hogy mindenki­től elhagyatva ál országában, egyetlen barát nélkül. Mindez természetesen túlzás, de én. aid a végnéáküli és egy és ugyanazon körben mozgó jeleneteknek már hetek óta szemtanúja vagyok, kép­telen voltam őt ennek-az ellenkezőjéről mezgyőzni. Fogadja Excellences? legmélyebb tisz­tek-tem kifejezéséi Menz«ln*üfler. A király lázasan keresi azt az Em­bert, alci megszabadítja a királyné­tól. Risztics mellett Kriszticscsel tárgyal. Ez a kombináció is elesik. És jellemző, hogy Hengélmüller, a minden hájjal megkent diplomata, miért nem tartja alkalmasnak Krisz­­ticset a miniszterelnökségre: Nekem 'Kriszti«» úrról az. a vélemé­nyein. hogy egy igen; becsületes hiva­talnok-ember aki azonban nem alkalmas arra. hogy a király terveit megvalósít­sa. Minden törvényes intézkedést meg­gondolás nélkül végrehajt, de politikai intrikákra annyira nem alkalmas mint a medve a I&yfogásia. És most jön egy váratlan es ké­mikus fordulat: kidariu, hogy azt a sürgönyt, amely a miniszterválságot okozta, rosszul olvasták, a király­nénak eszeágában sincsen az, hogy Szerbiába visszatérjen: 52. A—C. száin. Belgrad. 1SS7 junius 9. Excellencies Uram! A miniszterválség kitörésére egy tév­­h!r vezetett. Natália királyné tegnap­előtt sürzönyileg bejelentette a király­nak. hogy Szebasztopolba uíazik és csütörtökön visszatér. A király úgy ér­telmezte a táviratot itogv a királyné Béigráiiba akar visszatérni és emiatt valóságos dültroiiam fogja el. Nyomban üarasanin és Franaswncs után kül­dött és amint bei ép lek a. szobába, nyom­ban ráiuk támadt, árulással és kon­spirációval vádolta őket. .Az .ezt követő ideges szóváitá: bar. ssntesem vette ma­gának az.1 a fáradságot, hogy figyelme­sebben olvassa el a sürgönyt és a ki­hallgatás azzal végződött hogy mind a két miniszter 'beadta lemondását. A kö­vetkező nap reggelén tartott injniszter­­tanács csaüakoaott a .rnlniszterolnök le­mondásához. Közben tisztázódott a fél­­rcéi zés és kitűnt, hu*y a királyné- Sec­­barsztbpolból nem Bdgrádba. hanem \ alioba akar visszatérni' de a király és Garasaién ur közt kitört viszályt nem lehetett elsimítani. A kiráiy néhány hét óta mec van győződve arról, hogy Ga­­rz sarun nem haj lan dó támogatni a ki­rálynő ellen indított akciójában és tó­idé« .stío dőltem néhány nap előtt hrnrv Garasairtn h«fy*HpV» neki. hogy 6: efcbeti az. iráeybaJJ a kirááynfeak adott becsületszava köti. őfelsége a" ki­rályné már egy esztendővel ezelőtt tud­ni vélte, hogy a király a Szerbiából való távozás gondolatával foglalkozik. A ki­rályné ak&or mcLííinieinJclIáita Garasa­­f/int. aid ezt a tényt nem tagadta és egy érzelgős pillanatban becsületszavát adta. hogy nem vesz részt semmiféle akcióban, mely a királynő ellen irányul, A királynak ez az elbeszélése teljesen mosccvezik azokkal a megfigyelésekkel, amelyeket szereztem és vek mindent megmagyaráz < most ami előttem érthe­­tétlennek látszott Garasanin ur maga­tartásában. Fogadja Exceiicaeiád legmélyebb tisz­teleteit]' kifejezését Hengeiinüller. Garasaiúnf tehát a száműzött ki­rályné árnyéka buktatta meg . . . Természetes azor-íjan. hogy ez^k után teljesen elvesztette Miián ki­rály bizalmát. A szerb kormányvál­ság csak most fordult komolyra. Mindenáron meg kell találni Gara­­sanlti utódját. 15. vató jóviszonyt megsziiárcjitaítS, mohó igyekezette: látott az építke­zésekhez és az alkotásokhoz. Vas­utakat, közutakat, közintézményekéi épített, fejlesztette a hadseregei, a' közoktatásügyet. Erre természete­sen kölcsönök utján kellett péuzí szerezni. Köz-ben a szerencsétlen kimenetelű bolgár háború is sok pénzt emésztett föl, úgyhogy Szer­bia államadóssága néhány év alatt nyolcmillió frankról fölemelkedett 230 millió frankra, nem is szólva arról, hogy az adók, a királyi ha­szonélvezetek, a monopóliumok, szóval mindéi:, amit meg leheteti terhelni, el volt zálogosítva: Minden hitel kimerült. Az országban ez nagy elégedetlenséget keltett, amit csak erőszakos hatalmi nyomással lehetett • fékentariani. A radikális­­párt, amely tudvalevőleg a takaré­kosságot hirdette és szívesen le­mondott volna Szenbia niodörnizá­­lásáról, mindezt nagyon kihasználta agitációjában. A helyzet — a király} Pár viszálya nélkül is — így vég­uarasanmnak kétségtelenül nagy érdemei voltak abban, hogy Szerbia ....___ __..3 föllentíült. Miután a monarchiával fenyegetett telenül feszült volt és kirobbanással A gránicon ~ Részlet egg regényből — irta: Sz. Szigetiig Vilmos ázsaiéifeetőség okából részletesen Le keli mutatnom a három kapitányi, akik az idők folyamán odanőttek a kávéház ablakába. A határszéli kis városban egy egész gyalogezred feküdt. Feküdtek ugyan más katonaságok is otb teszem azt tüzérek és valami a honvédségből, đe ezek az utóbbiak voitaképen csak állomá­soztak, mert a hadi kifejezések szerint mindig a császári katonaság fekszik egy városban. A lakosok száma arányag cse­kély volt, a tízezerig sem tudott eljutni, és ha csak azért rendezték a népszám­lálásokat, hogy segítsenek ezen az álla­poton, a segítséggel ugyan nem jutottak messzire. Volt a helységnek llégy díszesebb és kilenc alacsonyabb rendű kávéháza, ki­zárólag azzal a helyes üzleti érdekkel teremtve, hogy ennyi katonának szóra­kozó hely kell, már pedig hol érezhetnek magukat jobban a tiszturak. mint a ká­­véházbati! Néha napi-parancsok is röp­ködtek széjjel, meghatározva, hogy ez, vagy ama helyiség nem méltó arra, hogy a császár kabátját viselő férfiú be­tegye a lábát, miért is szigorúan megha­­gyatik az elkerülése. Ettől fogva csak bakák keresték föl a blokád alá helyezett kávébázat és ők gyakoroltak benne hadi cselekedeteket, részint panganéttal, ré­szint zenészét! rövid és görbe karddal. A törzstisztek az Éjitekbe jártak. Leg­hátul volt — feküdt — az asztaluk, mel­lette az ezredes, az alezredesek és az őrnagyok. Igen szigorú népség, mindent a rideg kritika szemüvegén keresztül né­zett, a polgárságot figyelemre sein mél­tatta. A polgrmeslerrel csak a király nc­­veiiapján állt szóba ez előkelő társaság,, az ügyvédeket azonban nem méltatta fi­gyelemre. Minden ügyvéd zsidó volt a szemében, aminthogy általában úgy kép­zelték el a dolgot, hogy az ügyvédi pá­lya valamely felekezetid- azonos. \ Gló­busba járt még a három kapitány, akikről nem szabad megfeledkeznünk. Goretzky, Mutter és Schaumeier. Goretzky alacsony,, a sok midéi vise­léstől valamelyest ferde váilu. és az arc­­berendezése annyira iscertefutó, hogy7 homorú tükörbe -kellett volna néznie, ha azt: kívánja, hogy ábrázata mosolygó legyen. Az egyik szeme feljebb állt a másiknál, de ez — állítólag — nem volt mindig ilyen. Gyerekkorában párhuza­mos barátságban élt a két szem, elhide­­güíést csak a katonai pálya okozott köz­tük. Goretzky tudott ugyanis a legmere­vebb, s tellur,gban ielebb valói parancsot lesni s ha ilyenkor feszesen várta a szét, bíz abba belemered! az együí szeme. A pályán mégis iassax haladt előre, s már .mir a lezörrgehb kspftíwjmk kfeött em> legelték míg ifjú, bátor tisztek. t4'iresđe­­zők, és karcsúnk, elébe kér ültek E mle­gelte néha, milyen akadály a magyar származása, neki akart valamikor vágni a hadi iskolának isj de a szeme aggasztó módon gyakorolta a meredezést s azért mindent abba kellett hagyni. A sors épp olyan szigorúsággal Iáin­­gáttá Schatbáteiert, aki hosszú volt és vöröshaja. Szép vörös a bafúsaa is, né­hány sávnyi sötétebb színezéssel, amit a cigaretta ojcozctt. A figyelmes szemlélő könnyen rájöhetett, hogy ugyanezek a sziliek szerepelnek, mondhatni haragos árnyalatokkal, két ujján. ami1 ismét csak a cigarettával, hozható kapcsolatba. Az arca azonkívül szeplős ■ volt. de legyünk1 méltányosak és valljuk be, hogy a kezén egész iillérnagyságura terjeszkedtek ezek a foltok, amiken megakadt a nap­sugár, rnert — szegény — sóséin tudott ilyen sárga lenni. Scliauineicr kapitány, uron a bajusza fejezett ki mindent Azt is elmondta ez, amit az öreg tiszt a lelke mélyére zárt diszkrét titokként s amit az ember csupán magának vall be. Amint lehajolt a bajusz, igen messzire kíván­kozott, az arcon is ml. A szálai össze­­gubancolódtak, megtagadtak minden kol­legialitást és lengve jelentették, hogy. lassankint mindent meg lehet szokni Magányosságot, mellőzést épp ügy, mint a tiszti kantin lehetetlen fiiéit. ■ A legöregebb mégis Mutter volt kör­tük. ö viselte a legbővebb zubbonyokat, az ő sapkája volt a legszabályosabh, kellemetlenül és ormótlanul szabályos. A másik két bajtársa s«n könnvelmüskö­­dött a szóval, de Mutter néha órákon át nem nyitotta ki a száját. A kávéházban; ahova szinte önkényes számkivetette^, vonultak el. pápaszemet használt s az üveget feltolta a homlokára, mikor teljes figyelemmel akart lenni valamely beszéd iránti A három agglegény az. idők hossz - folyamán elmesélte már, iníér: maradt nőtlen. Többszörösen is elmesélték, volt idő, hogy kétszer is egy héfen. s a fe­gyelmezett agvra semmi sem lehet jc* lemzőbb, mint hogy egy szó. egy vessző változás nem történt az ismétléseknél. -A mese alapkarakterét a . fOJiiajifijta adta meg, egybefonódva a rifta nagy szere­temmel. Az igazság kedvéért mégis föl kell jegyezni, hogy a Schaumeier életé­­btn- szerepet játszó hölgy elein lén vidé­ki nemes lány volt, majd átalakult bo­­járcfivé, hogy hercegkisasszonvként fei jeződjék be. Az ilyen csekélység áron­ban nem változtathat a tényeken, mert' vafliak be őszintén, hogy olyan homá­lyosan tudunk belátni a* oláh- arisxtokri­­cfa ttU&tósél* * jűhttí e®hcrt ufcfettaV T

Next

/
Oldalképek
Tartalom