Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-01 / 89. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április t Kifogták a Dunából az eltűnt Stettner Vilma holttestét Budapestről jelentik: Hat hét óta ke­resik a főkapitánysás detektivjei dr. Stettner Lászlónak, a Hitelbank egyik igazgatójának eltűnt leányát, akinek holtteste már egy hete a bonctani inté­zetben feküdt, anélkül hogy a rendőrség tudott volna róla. Február 16-ikán jelentették be a fő­kapitányságon, hogy Stettner Vilma ért­hetetlen módon eltűnt Az édesapa el­mondotta, hogy a Logodi-ucca 9. szám alatti lakásáról együtt Indult el leányá­val, aki látogatást akart tenni másik leányánál, aki a közelben lakik. A la­kás előtt Stettner Vilma elvált édesap­jától, s a kapuban ezt mondotta neki: — Papa, én felmegyek, de ha sokáig maradok, csak menj haza, én majd utá­nad jövök. Stettner Vilma fel is ment nővéréhez, de csak pár percig maradt ott. Azt mondotta, hogy édesapja lent várja. Le­ment az uccára és ettől a pillanattól kezdve teljesen nyomayeszett. Nem le­hetett megállapítani többé, hogy hova tűnt, merre ment? Családja úgy tudta róla, hogy boldog menyasszony. Alig egy hónappal eltűnése előtt kérte meg kezét a Hitelbank belvárosi fiókjának dr. Havasi nevű igazgatóhelyettese. Éppen ezért kizártnak tartották, hogy öngyil­kosságot követett el és a nyomozás ele­jétől kezdve azon az alapon folyt, hogy bűntény, vagy szerencsétlenség történt. Végig kutatták a kórházakat, a mentők napióját, elmentek a hullaházba is, de sehol semmi nyomát nem találták Stett ner Vilmának. Amikor a kórházakban nem találták és a család semmiképpen sem tudott a nyomára akadni, detekti vekkel kezdték felkutatni Budapest va lamennyi szállodáját, de sehol nem akadtak nyomára Settner Vilmának. Kedden Marosi detektivfőfelügyeiő megállapította, hogy a bonctani intézet­ben több mint egy hete fekszik egy női holttest, amelyre ráillik Stettner Vilma személyleirása. A kérdéses holttestet a múlt hét elején a Dunából fogták ki. Stettner Vilma hozzátartozói a holttest agnoszkálásánál megállapították, hogy azonos az eltűnt Stettner Vilmával. Az is megállapítható volt, hogy a szeren­csétlen leány öngyilkosságot követett el. A kétségbeesett család, miután most már bizonyságot szerzett arról, hogy milyen szomorú sorsa lett eltűnt gyer­meküknek azt kérte, hogy boncolás mellőzésével a • lehető legrövidebb időn belül adják meg az engedélyt a teme­tésre, hogy azt a regényt, amelynek egyes fejezetei, úgy látszik örök titok­ként maradnak, teljesen befejezzék. A rendőrség azonban elrendelte Stettner Vilma holttestének felboocolását. Benes középeurópai blokk-terve vegyes hatást keltett a kisantant körökben Nem tartják komolynak Benes tervét — A Bácsmeyyei Napló párisi tudósítójától — TUDJA-E...? TUDJA-E, hogy Berlinben egy por kapcsán milyen kérdést tárgyaltak. Vajjou megsértheti-e a férj a levéltit­kot, ha feleségéihez intézett leveleket fölbontia felesége engedetnie nélkül s vájjon biróilag felelősségre vonható, megb ünteth e íő-e ? A bírói szó kimondotta, hogy a né­met törvények értelmében »a házastárs nincs jogosítva fölbontani a másik há­zastárs leveleit«, amennyiben az illető ezt nem engedi meg. Ellenben ha a házasfelek közti vi­szony barátságos és jó — ilyen eset is van! —, úgy hogy az egyik fél a má­sik fél »hallgatólagos jóváhagyására számíthat«, a levelek fölnyitása megen­gedhető. Ellenkező esetben a házasfél megsérti a levéltitkot s e! is ítélhető, mint bárki más. A jogi bölcselkedés itt még nem ér véget A házastárs elsikkaszthatja, megsemmisítheti a másik házastárshoz érkezett leveleket minden jogi következ­mény nélkül, mert a lopás vagy sikkasz­tás házasfelek között nem bűncselek­mény. Ugyancsak nem tilos az sem, hógv a fér] lemásoltatja a feleségének érkező szerelmes leveleket s csak egy példányt nyújt át neki. (Akii- áz erede­tit akár a másolatot.) Mindkettő semmiféle büntetést sem von maga után. *■ TUDJA-E, hogy melyik ország most a házasságszédelgők eldorádóla? Német­ország, a férj-éhes, férjszomjas Német­ország. hol minden léhütő, minden szél­hámos, ki eddig zsebmetszésből tenget­te életét, erre a regényes pályára lép. Rendszerük igen változatos, apró A genuai jegyzőkönyv eliöldeiései után Benes csehszlovák külitgymi- \ nászter tudvalevőleg Párisba utazott^ és az angol külügyi államtitkár utáni tárgyalásokat folytatott Merrioi* francia miniszterelnökkel. A tanács-' kozások után a lapok közölték, hogy két szövetségi rendszer kiépítéséről van szó: az egyik volna a nyugati hatalmak blokkja. Németország részvételével, amely garantálná a Rajna-határokat. a másik a közép - és keleteurópai, államok blokkja. Ausztria és Magyarország részvéte­lével. amely blokk súlya biztosítaná Lengyelország és Csehszlovákia nyugati határait, továbbá megakadá­lyozná Ausztriának Németországhoz való csatlakozását. Tudósi toruk be­avatott kész antantforrásból a kö­vetkező információkat kaDta Benes u.i tervéről: — A középeurÓDai szövetségi blokk terve még csak az agyakban él. Tény. hogy az érdekelt közép­eurÓDai kormányoknál sem bizalmas természetű tudakozódások nem tör­téntek. sem formális és hivatalos közlemények nem érkeztek azok­hoz. — A cseh és lengve! kormánykö­rök kezdeményezéssel — ha megtör­ténnék érthető volna, mert Né­metország javaslata e két állam ha­tárait hagyja szándékos bizonyta­lanságban. azonkívül Ausztria inga­teljes, tulajdon­osai afintaságokkal képen csak egy. Az állítólagos mérnök ur, vagy dok­tor ur, vagy báró ur — a cim a köz­­társasági Németországban is rendkívül hatásos — megösmerkedik egy fiatal leánnyal, vagy egy özveggyel, eljegyzi s az ifjú- pár késiül az esküvőre. Ezen vágy azon az ürügyön a férfi magához kaparintja leendő menyasszonya meg­­akaritott pénzét vagy ékszereit. Aztán kereket old. Jellegzetes eset történt utóbb egy fia­tal és szép leánnyal, ki egy belvárosi üzletben volt alkalmazva. Mcgösmerke­­dett egy »vegyészmérnökkel«, ki csa­ládjának is bemutatkozott s a.nnak rend­je és módja szerint megkérte kezét. Barátnői pukkadtak. Csakhogy a ve­gyészmérnök urnák sürgősen el kellett utaznia Hamburgba, történetesen nem volt pénze. Pénzt kért menyasszonyá­tól és aztán szüleitől s midőn látta, hogy a források kiapadtak, valóban el­utazott Hamburgba, örökre. A rendőrség az arcképében fölismerte a régóta körözött *szép Oszkárénak nevezett hires banditát. Pár nap múlva le is tartóztatták egy gazdag hamburgi kereskedő feleségének a társaságában, aki elhagyta érte az urát és követte őt. A Szép Oszkár csomagjaiban rengeteg szerelmes levelet találtak, melyekből ki­derült, hogy ez a csirkefogó három hó­nap alatt 2S-szor volt vőlegény ,s a leányoktól meg asszonyoktól, kiknek el­csavarta a fej ét, nem kevesebb ötven­ezer aranyniárkát csalt ki. A házasságszéde’gők veszedelme oly nagy, hogy a németek azzal a gondolat­tal foglalkoznak, hogy leányaikat kül­földre adják, a Balkánra és ott keres­nek férjet számukra, ahol a férfiak több­ségben vannak. . , » dozása a németországi1 és közép­­európai érdekszférák között és en­nek az államnak esetleges pénzűéi összeomlása — ami az angolszász pénzhatalmasságok elzárkózó ma­gatartása miatt nem kizárt lehetőség legközelebb Csehországra és Lengyelországra jelent veszedelmet — azonban a többi tervbevett álla­mok kormányainak más gondjaik is vannak, amivel nem akarják lekicsi­nyelni Be es terveinek nemzetközi jelentőségét, továbbá ezeknek a töb­bi érdekeit államoknak más* koncep­cióik lehetnek az európai béke bizto­sításáról. mint [Jenesnek, akiről diszkréten megnyilvánul az a véle­mény. hogy nagyon sok terve volt eddig is. A diplomáciában is nagy szerepet játszanak a személyes, hogy ne mondjuk, hiúsági szempon­tok. Nem döntőek ezek a szempon­tok. de dekoratív tekintetből jelentő­ségük van. Vannak a diplomáciában olyan szerepek, melyeknél fontos a deklamációs elem. a hűvös szerep­osztóknak megvannak erre a kipró­bált embereik. A gemmái jegyző­könyvet az egész világ nvilvátros­­sága bizalommal fogadta, de a be­avatottak szemében az üevnek meg volt az a szépséghibája, hogy elő­adója --- Benes volt. A csehszlovák külügyminiszter tervei eddig is szép dekorációban kerültek az emberiség elé és ugyanebben a szép dekoráció­flap. Lokal Anzeiger, ez a konzervatív egyenesen az állam beavatkozását sürgeti. Szerinte az állam a felelős ezért a garázdálkodásért, az államnak házas­­.ságközvetitő-irodákat kellene felállítania, hogy megkönnyítse az eladó leányoknak és tisztességes szándékú fiatalemberek­nek egymáshoz való közeledését s bi­zonyos tekintetben kezeskedjék az ajánlkozók erkölcsi, anyagi megbízható­ságáról. Westenberg Gusztáv, egy magányos ur, a kishirdetósekben bizakodik, azo­kat akarja a tisztességes házasságok szócsövévé tenni ós megtisztítani az ott burjánzó szélhámosságoktól. Erre a cél­ra kézikönyvet, adott ki, hogy a háza­sulandókat tanáccsal lássa el, óva intse a különböző fogásoktól, fölvilágosítsa őket, micsoda vermek és kelepcék lap­pangjanak a szép szavak alatt — A könyv írója — mint altit ja — több hónapig tanulmányozta a német újságok házassági kishirdetéseit, ’meg­állapította, hogy nagy egészükben hami­sak. Németországban ez a hirdetés vi­rágzik: egyetlen berlini újság A*asárnapi száma legalább kétszázötven házassági kishirdetést hoz, úgy hogy Németország­ban naponta tizezer házassági kishirde­­tés jelenik meg a különböző lapokban. Ez a házassági bölcs, Németország férj­­hezmenő leányainak boldogítója, azt vallja, hogy az újságok révén könnyen megtalálhatja ki-ki a boldogságát amennyiben a kishirdetéseket nagyobb gonddal kezelik, s a szédelgőket, csaló­kat, Iparlovagokat nem engedik szóhoz. * TUDJA-E, milyen érdekes irodalmi leletre bukkantak? Megtalálták Baude­laire- nek, a satanizmus költőjének, a FI ears des Mal szerzőjének egy val­lomását, melyet egy albumba irt A ban hantoltattak ef. Chamberlain külügyi államtitkár az alsóház előtti beszédében utalt ehre, amikor azt mondotta. Irogy a genuai jegyző­könyvet — ezt a legnagyobb kon­cepciójú. világviszonyokat rendező törvényt —■ hat hét alatt alkották meg. ennyi idő alatt az angol alsó­­ház* egy választójogi törvényjavas­latot sem képes megszavazni. Forrásunk legvégül kijelentette, hogy kénytelen volt közelebbről ki­térni Benes személyére, mert más­különben nem tudta volna oontosan honorálni a középeurópai blokk ter­vét. Körözik a vad-autókat Háromezer autótulajdonos ellen eljárás indult Magyarországon Budapestről jeiertik: A belügymi­nisztérium rendeletbe a hatóságok fel­hívást bocsátottak ti az automobil-tu­lajdonosokhoz, akiket felszólítottak ar­ra, hogy kivétel rélkti! valamennyien igazolják autójuk eideiét Ez a ható­sági felhívás azért feszült, mert annak­idején, a háború utdsó időszakában, a Maekensen-hadsereg visszavonulása so­rán a német badserg kincstári felsze­relési tárgyait, igy v. automobilokat is a német katonák átvonulásuk ideje alatt potom pénzért riadták. Ezeket az úgynevezett vad autkat a német kor­mány visszaköveteli Magyarországtól, A hatóságok résztől megindult iga­zolóeljárás során legállapiiást nyert, tiogy a Mackensen- alókból körülbelül háromezer darab va Magyarországon. Azok ellen, akik ily autót megvásárol­tak, orgazdaság cirin Indult büntető eljárás. A budapesi főkapitányságon körülbelül háromezee tehető az ily alapon orgazdaság ej én megindult el­járások száma. A laübb autótulajdo­nos azonban igazolta óhiszemüségét és hajlandónak mutatkok arra, hogy az autó vételára és való értéke közötti különbözeiét az állatuk megtérítse. A kincstár ezekkel valtínüleg egyezke­dési tárgyalásokba fojbocsátkozni. nagy francia poétát, kik sötét, tragikus versei egy egységes rkölcsi világról tanúskodnak, a földietek ina it félre­értik és hajlandók őt halál, szenvedés bohócának, minden tiberi nemesség, jóság megcsufolójánakikinlem. Hadd józanitsák ki cet ezek a ma­gasztos, emberi mélügből ielködzett szavak: — Amint az ember eefiaiad az élet­ben s magasabbról inka dolgokat, az, amit a világ .szépség! nevez, mind­inkább kevésbé fontossz a szemében, igy a gyönyör is és $ más balgaság is. A kiábrándult, inun világosan látó embereknek minden évik egyformán értékes s a tél sem a rosszabb, a tél sem a legkevésbé tünies. Ekkoriban a szépség már csak aüdogság ígére­te lesz! Azt hiszem, tStendhal mon­dotta. A szépség az acrő lesz, mely legtöbb jóságról, az ühöz való hű­ségről, a szerződés nányos megtar­tásáról, a közöttünk ve kapocs becsü­letes megóvásáról tanúd Ik. A rútság pedig a kegyetlenség i, a zsugori­ság, ostobaság, hazug; Legtöbb fia­talember nem ismeri e.et a dolgokat s csali tulajdon kárán ulja meg. Né­hányban ma Is tudják (közülük; de csak maguk számára tűk. Milyen mó­don győzzek meg igaz néhány fiatal szelcverdlt, hogy az e&! ihatatlan rc­­konszenv, melyet én areg nők iránt érzek, e szegény asszrok iránt, kik annyit szenvedtek szciiktől, férjeik­től, gyermekeiktől és időn hibájuk folytán is, teljesen nt mindenféle szerelmes vágyakozást! Ha gyönyö­rünkhöz nem társul Erény és az Emborszeretet gondolat minden gyö­nyörünk gyötrelcmmérikiismeretfur­­dalássá válik . . . K. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom