Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-23 / 109. szám
4. oiaal BACSMEGYE1 NAPLÓ 1925. április 23. CIRKUSZ • II Az előzékenység netovábbja A lord hátradőlt a kényelmes bőrfotelben és igy szólt barátaihoz, akik feszült figyelemmel lesték szavait: Nem tudom, észrevettétek-e már, hogy' manapság minden tehetségtelen elbeszélő azzal kezdi történetét, hogy a lord hátradőlt a kényelmes bőrfotelben és igy szólt barátaihoz, akik feszült figyelemmel lesték szavait? — Hogyne, — válaszolta a száz.husz centiméter magas nagyherceg — de úgy vélem, ehhez teljes joguk van. — Majd te nem adsz nekik igazat, — csóválta fejét a lord — hiszen rólad már a Morning Post is megírta kiküldött liaparandai tudósítója jelentése alapján, hogy olyan puha szived van, hogy még egy masz.iilctctt novellistának sem tudnál véteni. • tsuzmik, a billiárd-világbajnok, bólintott. — Valóban, — mondotta — véleményem szerint a nagyherceg a világ legelő'zékenyebb embere. — Apropóncm előzékenység, — vágott közbe a klub diszelnüke, a száműzött gorgouzolai csodarabbi — tudok egy nagyszerű történetet az előzékenység netovábbjáról. —■ Én is, — jelentkezett a bilüárdmatador. — Én is, — mondta a lord. — Sőt, ha megengeditek, én is, — szólt a nagyherceg szerényen. A lord erre leoldotta nadrágsziját és megkötötte vele a fogadást arra, hogy melyikük fog az emberi társadalomban, sajnos, mindinkább kiveszőiéiben levő előzékenységnek legföletnelöbb és legtticglepőbb példájáról beszámolni. — Éngcm illet a szó, — jelentette ki azután előzékenyen. Dohányosok, ha éjjel találkoznak — A lord elbeszélése — Harminc évvel ezelőtt, — fogott bele történetébe — amikor még kezdő lord voltam, egy bűbájos nyári éjszakán a londoni Hydc-parkban sétálgattam. Éjiéi tájban rágyújtottam egy cigarettára . . . illetőleg csak rágyújtottam volna ha lett volna gyufám. A cigaretta szotnoruan és határozott undorral lógott szájam szögletében és én elindultam keresni valakit, akitől tüzet kérjek. Sehol egy teremtett lélek. Átvágtam a Concordia-téren, befordultam a Bowie-streetre, azután jobbra menteni és végül dühbe jöttem. Rettenetesen hiányzott a dohányzás ... és sehol senki. Elkeseredve fordultam vissza, aniikor csaknem beléiníitközött egy tömzsi, esernyős emberke,, aki ugyancsak szedte lábait, hegy utolérje az utolsó villamost, a tizenkótórást, mely a tér másik oldalán lévő végállomásról indult. Rohant a kis gnóm és közben vidáman szortyogott szájában kurta fapipája. Éz az én emberem, gondoltam egészen felvillanyozva és minden habozás nélkül az igazi dohányos természetes önzésével, már meg is állítottam: »Kérek egy kis tüzet!« ... Remélem, kapott röptében egy pofont? —• kérdezte Csuzmik. — Nem, — mosolygott a lord — ez épp a szép a dologban. Az illető bánatos pillantást vetett a kocsira, amely az orra előtt robogott eJ, azután kiverte a hamut pipájából és odanyujtotta nekem, hogy gyújtsak rá. A nagylelkű szerelmes — A billiárd-világbajnok elbeszélése — Valóban szép történet volt, — vette át a szót a billiárd-világbajnok — de lén talán még különb példáját tudom az előzékenységnek. Húsz évvel ezelőtt taerelmes voltam egy feltűnően bűbájos missbe, akit kevéssel azelőtt jegyzett el egy őrnagy'. A miss ennek ellenére viszontszeretto vőlegényét, ami engem természetesen kimondhatatlanul boldogtalanná tett. Éjszakákon keresztül nem aludtam, agyon akartam lőni magam, sőt a legegyszerűbb keresztduplákat is elhibáztam bánatomban. Láttam, hogy ez tovább igy nem mehet. Hosszas töp: rengés után elhatároztam, beszélek a vőlegénnyel, rábírom arra, hogy lépjen vissza: és engedje át nekem a miss kezét. — No és átengedte? — kérdezte csodálkozva és hitetlenül a nagyherceg. — Uraim. — mondotta emelt hangon az elbeszélő — ez az őrnagy volt a világ legelőzékenyebb, lCgnagylelkübb, legáldozatrakészobb embere. Nem encdte út . . . Öngyilkosság előtt — A nagyherceg elbeszélése — — Ez mind igen csinos, — mondta a agyherceg .... do a következő történőét hallgassátok meg. Tíz évvel ezelőtt egyszerű, de Ízléses inkognitómban tazgattam a legsötétebb Spanyolországban. Egyizben rnásodmagammal ültem egy elsőosztályu fülkében, amikor utitársam váratlanul revolvert vett elő és a fegyver csövét homlokához illesztette. Ijedten ugrottáin fel helyemről, mire ő zavart inosoliy'al igy szólt: »Bocsánat, erre nem is gondoltam, uraságod esetleg nem szereti a füstöt.« Letette a fegyvert, kinyitotta a kupé ablakát és szó nélkül főbelőtte magát. Utolsó mozdulatával kihajította a füstölgő revolvert az ablakon. Befejezetlen történet — Az elnök elbeszélése — — Elbeszélése könnyet csalt széniembe, — jegyezte meg a száműzött, aki uem tudott négy szót úgy elmondani, hogy- a »csalt« ne lett volna közöttük — de az előzékenység netovábbja mégis- csak az volt, amikor... Különben gyerünk szépen sorjába, töviről-hegyire, szegről-végre. Hát az úgy esett, hogy amikor cl akartam utazni Nicaraguáira; és a gorgonzolai városházán mindössze hat hónapig tartó szaladgálás után kiállították az útlevelemet . . . A lord felállt a kényelmes bőrfotelból. — ősz ember, maga megint hazudik, — szólt rá a számüzöttre hidegen. — Nem tud erről leszokni, — tette hozzá a billiárd-bajnok undorral. — Velünk akarja ezt elhitetni? — mondta a nagyherceg kedvesen, — de azért megnyerte a versenyt. Hat hónap alatt egy útlevél, ez igazán az előzé-i kenység netovábbja. Azután szótöbbséggel kigolyózták az elnököt dió Nagyarányú mozgalom indul a szuboticai jogi fakultás áthelyezése ellen A fakultás tanári karának határozata — Nyilvános értekezlet és tiltakozó közgyűlés — A vajdasági gimnáziumok igazgatói is részt vesznek a szuboticai tiltakozó gyűlésen A szuboticai jogi fakultás Szarajevóba való áthelyezésének terve komollyá vált. Az áthelyezés valódi oka, — a mint azt jólértesült helyről megtudtuk, — az, hogy a kormány kárpótolni akarja Szarajevót azért, mert Szarajevó megszűnt kormányzósági székhely lenni. A főiskola áthelyezése ügyében átirat érkezett a szuboticai jogi fakultáshoz Gavrilovics Bogdán, a beogradi egyetem prorektorától, aki titkára az egyetemi törvény kidolgozásával megbízott bizottságnak. Az átiratban (Javrilovies Prorektor arra kéri Atyimovics Miodrág dr. dékánt, hogy közölje a szuboticai jogi fakultás tanári karának álláspontját a fakultás áthelyezésének kérdésében, mert a tanári Kar véleményét a törvényjavaslat indokolásához akarják csatolni és a közoktatásügyi miniszter elé akarják terjeszteni. A prorcktor átiratának megérkezése után a jogi fakultás tanári kara konfe renciát tartott, amelyen megállapodtak az átiratra adandó válasz szövegében. Értesülésünk szerint- a tanári kar válaszában kijelenti, hogy a fakultás áthelyezésének kórdésébeh nem kíván nyilatkozatot tenni, mert a tanári kar nem tartja opportunusnak ebben a kérdésben a nyilatkozattételt. Ha a tanári kar az áthelyezés mellett nyilatkoznék és a főiskola tovább is Szuboticán maradna, akkor Szubotlca város neheztelését hívná ki. ha viszont Szuboíica mellett foglalna állást és a főiskolát mégis Szarajevóba helyeznék, akkor Szarajevó város érzékenységét sértenék meg. Ezután közli a tanári kar válaszá ban, hogy a főiskola áthelyezése esetében a fakultás három rendes tanára, Atyimovics Miodrag, Markovics Cseda és Ivies Ale'xa dr. rendelkezési állományba való helyezésüket kérnék. A város tiltakozása A Bácsmegyei Napló megírta, hogy Gyorgyevics Dragoszláv főispán április 24-re, péntek délelőtt 11 órára rendkívüli közgyűlést hivott össze tiltakozni a ] fakultás áthelyezésének terve ellen. A közgyűlést megelőzően, pénteken dél előtt 10 órára értekezletet hivott össze főispán, hogy ezzel alkalmat nyújtson város társadalma minden rétegének, hogy állást foglaljon Szubotlca egyetlen főiskolájának áthelyezése ellem Mint értesülünk, erre az értekezletre Szuboticára érkezik a Srpska Matlca elnöke Vrhovac Radivoj és titkára, Maletin Markó dr. Szuboticára jönnek továbbá a vajdasági gimnáziumok1 igazgatói. A nyilváníts értekezlet — amelyet a közgyűlési teremben fognak megtartani, — 11 órakor átalakul a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlésévé. A közgyűlés elé határozati javaslatot inak terjeszteni, amelyben fel fogják sorakoztatni azokat az érveket, amelyek a főiskolának Szubotica városban való meghagyása mellett szólnak. A főiskolát 1920. évijén nyitották mög és azóta 260 hallgató végezte el az iskolát. A szuboticai fakultásnak országszcite kitűnő hire van és az innen kikerülő jogászok képzettségét íelülhelyezik a beogradi jogi fakultást végzett hallgatókénál. Nincs rá példa, hogy egy várostól minden különösebb ok nélkül elvettek volna egy ott kifogástalanul működő főiskolát. A Vajdaságnak, — amely az egész ország adóterhének a felét viseli, — egyetlen főiskolája van és ezt is él akarják vinni, holott a Vajdaság pénzén tartják el a ljubljanai, zagrebi és beogradi egyetemet. Ljubljanában öt fakultásos egyetem van és Szuboticáról ezt az egy fakultást is el akarják vinni, holott Szubotica sokkal nagyobb város, mint Ljubljana. A szuboticai jogi fakultásnak jelenleg 239 hallgatója van, a skopljei fakultásnak pedig 69. A szuboticai radikálispárt küldöttsége, — amely a párt nevében fog tiltakozni a fakultás áthelyezése ellen, — elhalasztotta utazását csütörtökre, mert azok a miniszterek, akiket fel akar keresni, csak csütörtökön lesznek Beogradban, > Szaky Mátyás meghalt Szerdán délután Sufcoticán meghalt Szalag Mátyás, Suboiica város évtizedeken át volt főkapitánya. Szalay Mátyás egyénisége hozzánőtt és hozzátartozott a régi Szabadkához. Mint fiatal ügyvédjelölt a múlt század nyolcvanas éveiben került Szabadkára s lépett a város szolgálatába. Csakhamar városi tanácsos lett, majd Kállay Albert főispán kinevezte a megüresedett főkapitányi állásra s 1917 végéig töltötte be ezt a díszes és felelősségteljes pozíciót, amikor nyugdíjazását kérle. Ha majd egyszer megírják Subotica kulturhistóriáját, akkor lehet igazában megérteni a kort, amelyben a közrend fenntartása Szalay Mátyásra hárult. Suboticát a „bor, bicska és bot városá“nak nevezték a műit század 80-as és S0-es éveiben s a suboticaiak büszkék voltak erre az elnevezésre, igyekeztek megfelelni a névnek. Hetedhét országra szóló duhajkodások, politikai verekedések és társadalmi harcok színhelye volt a város, amelyben Szalay Mátyásnak 40—50 rendőrrel -kellett a rendet fenntartani. Az ö igyekezetének és ambíciójának oroszlánrésze volt abban, hogy sikerült a közrendet megvédelmczni. Tisztakczii tisztviselő volt, aki azon gyekezett, hogy a rendőrségtől is távoltartsa a korrupciót, s igyekezett a rendőri szolgálat nivóját nagyvárosiassá emelni. Nem adatott még számára a gondtalan, derűs öregkor. Nyugdíjba menetele óta kínzó betegség gyötörte s az utóbbi években súlyos anyagi gondokkal kellett küzdenie. Néhány dinárnyi nyugdija alig volt elég arra, hogy a 'egszükségesebb é’etszükségfeteit fedezze. A betegséget, szegénységet férfias büszkeséggel tűrte. Husvét hétfőjén az uccán rosszul lett s összeesett. Hazaszállították Árpád-uccai lakására, de rokonainak gondos ápolása, barátainak szeretete nem volt képes a 66 esztendős férfi életét meghosszabbítani, a betegágyat nem hagyta már el, szerdán délután kiszenvedett. Halála mély részvétet keltett az egész városban, mert főkapitányi működésében sok barátot szerzett, különösen a szegényebb néposztályban, amelynek bajos dolgaiban tanácsadó, vigasztaló barátja volt. Temetése iránt itt élő rokonsága intézkedik. Borzalmas családirtás Tőrrel és tűzzel kiirtotta családját, elhamvasztotta birtokát egy német földbirtokos Hamburgból jelentik: Limburg tartományban a birkenhofi birtokon méreteiben isv rettentő tragédia történt. A birtok bérlője, Max Neumann, aki Berlinből került oda, elküldte az egész személyzetét a birtokról, azután kiment a legelőre és itt öt értékes lovat leszúrt. Azután bement az istállóba- és először húsz nagyértékü paripát, továbbá öt hizott sertést és több más állatot revolverrel agyonlőtt. Ezután bement a lakásba, egyenesen a hálószobába, agyonlőtte feleségét és 70 esztendős anyósát, majd, fogott ‘ egy hatalmas üveg benzolt, leöntötte vele az épületet és felgyújtotta. önmagát is agyonlőtte ezután, úgy, hogy az égő épületből csak holttestét tehetett kihozni. A két női holttest az épület magas földszintjének beomlásakor a romok közé esett. Az épület teljesen izolálva van, úgyhogy a tűz ezért tovább nem terjedhetett. J Azt hiszik,.hogy Neumannt pénzügyi összeomlása bírta kétségbeesett tettére. Arról is beszélnek, hogy a birtok tulajdonosának nagy kárt akart okozni és ezért vitte végbe szörnyű tettét.