Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-22 / 108. szám
4. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ 1925. április 22: Us intervencióért a mártír bolgár nép érdekében. A mostani kormány a helyzetet csak elméreesitheti. Máris arra használja ki a - legutóbbi napok tragikus eseményeit, hosrv ui vérengzést rendezzen és ni reoresszáliákat alkalmazzon, amelyeknek áldozatai ártatlan emberek és amelyek forradalomhoz vezetnek. Már hónacokkal ezelőtt nyilvánosságra került a bolgár hadügyminiszter bizalmas rendelete. amelyben a tiszteket a kormány valamennyi politikai ellenfelének meggyilkolására utasítja. ~~ Egyedül egy néokormány. a mely általános amnesztia után megtartandó teljesen szabad választásokból kerülne ki. volna képes a rend és a szabadság helyreállítására. Ha ez elmarad, a kétségbeesett bolgár népnek csak egy eszköz marad léte megvédésére: a fegyver. Könynyü megjósolni, hogy ebből olyan anarchia támadna, amélv nemcsak Bulgáriát, hanem az európai békét is veszélyeztetné. Végül a bolgár emigráció felhívja az európai politika intézőit, hogy energikus morális akciót indítsanak a bulgáriai véres reakció és egy ui balkáni konfliktus lehetőségének elhárítására. Ágyudörgés---Caribrodból jelentik: Az elmúlt éjszaka két órakor a bolgár határ felől erős ágyuttiz hallatszott. A harc színhelye valószínűleg Trnovo. Nem tudni, hogy kik állottak egymással szemben. Hir szerint bolgár katonaság vett ostrom alá egy kommunista falut. Rendkívüli városi közgyűlés tiltakozik a jogakadémia áthelyezése ellen Képviselői mandátum és tudomány Kettöskereszt és félhold A Reismann-gyilkosság egyik tettesének titokzatos eltűnése Budapestről jelentik: Kovács Ako: bonyhádi nagytrafikos budapesti ügyvédje bejelentette a főkapitányságon — mint a Bácsmegyei Napló megírta —, hogy ügyfele rejtélyes módon eltűnt, Kovács Ákos neve gyakran szerepelt az utóbbi esztendők bünkrónikájában. Egyike volt a hirhedt Kovács-fivéreknek, akik tevékeny részt vettek a kommün utáni idők atrocitásaiban és többek között ők gyilkolták meg Rcismarm zongoragyárost. Később amnesztiái kaptak és nagylrafikot Bonyhádon. A két Kovács annakidején 300 millió korona hitelt kapott az Országos Központi Hitelszövetkezet utján trafikjára. Kovács ezt a pénzt olyan jól jövedelmeztette, hogy rövidesen jelentékeny vagyont szerzett, két autója is volt. A Hitelszövetkezet most, hogy bejelentették Kovács eltűnését, a 300 milliós követelésre biztosítási végrehajtást vezetett, lefoglalta Kovács Ákos trafikját, árukészletét, készpénzállományát és autóit. Az eltűnt Kovács ügyvédje bejelentette a főkapitányságon, hogy ügyfele valószinüleg Törökországba utazott. Kedden azután az ügyvéd a következő levelét kapta Kovácstól: Tisztelt ügyvéd ar ! Bocsásson meg, hogy azzal terhelem, hogy megkérem, szíveskedjék közölni a feleségemmel, hogy nem tudtam tőle elbúcsúzni. Utazzon az asszony utánam Zágrábba, ahol egy kettöskereszt és félhold jellel ellátott férfi fogja őt várni. Ez a férfi cl fogja kalauzolni őt hozzám. Én egy török bejjel ismerkedtem meg, akivel együtt utazom Törökországba és Törökország száméra fogunk bonyhádi teheneket szállítani egy vállalatnak, amely Kemal pasa t vezetése melleit Konstantinápolyi fogja tejjel ellátni. Az ügyvéd a levél elolvasása után nyomban tisztában volt azzai, hogy Kovács Ákos nemzetközi szélhámos társaság kezébe került. A levelet eljuttatta a főkapitányságra és intézkedést kért arra nézve, hogy Kovácsot a nemzetközi szélhámos társaság karmai közül valahogyan kimentsék A Bácsmegyei Napló néhány hónappal ezelőtt megírta, hogy a közoktatásügyi minisztérium elhatározta, hogy a szuboticai jogakadémiát áthelyezi Szarajevóba s helyébe Szuboticán földművelési főiskolát létesítenek. A terv nemcsak az egyetem tanárai és hallgatói között okozott kellemetlen meglepetést, hanem érezhető ellenhatást váltott ki a társadalom különböző rétegeiben is. Egész a legutóbbi napokig Pribicsevics közoktatásügyi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy a jogi fakultás elkerüljön Szuboticáról. Minthogy Szuboticö városnak kulturális érdekei fűződnek ahhoz, hogy a jogakadémidt ne helyezzék el, Gyorgyevics főispán péntekre, e hó 2t-ikére rendkívüli közgyűlést hiv össze, hogy Szubotica város közönsége hangot adjon a jogakadémia áthelyezésével szemben való tiltakozásának, A közgyűlést megelőzően konferencia iesz, amelyen résztvesznek a vajdasági radikális képviselők s Szubotica társadalmi életének előkelőségei is, hogy a közgyűlés és a Üfonferencia teljes mér tékben demonstrálja azt, hogy Szubotica szláv társadalmának minden rétege ragaszkodik ahhoz, hogy a jogakadémia továbbra is itt maradjon. A jogakadémia áthelyezésének tervével kapcsolatban Bcogradbó! jó forrásból ezeket jelentik: Pribicsevics közoktatásügyi miniszter, aki eddig ragaszkodott ahhoz, hogy a jogakadémia Szarajevóba kerüljön, az utolsó huszonnégy órában engedett eddigi merev álláspontjából s hajlandó beleegyezni, hogy megmaradjon Szuböticán. A jogakádémia áthelyezése a közoktatásügyi minisztérium részéről büntetés lett volna. Ezzel akarták megbüntetni a szuboticai választókerületet, mert a kerület negyedik radikális képviselője, Markusev Milán vonakodik lemondani mandátumáról s átadni helyét a Pribicsevics-párti képviselőnek. A miniszter úgy látszik megnyugtató hireket kapott a topolai mandátum sorsáról, mert hajlandó megkegyelmezni a szuboticai jogi fakultásnak. Raguzai fotográfiák A TENGERREL itt találkoztam először személyesen a raguzai strandon. -Képeslapokon, festményeken már többször láttam, épp ezért nem hatott rám szenzációként a végtelen viz. Rögtön ráösmertem, mint ahogy a híres emberekre ráösmer az ember fénykép után. Persze életben sokkal jobban néz ki a tenger, kövérebb, szimpátikusabb. Egyetlen meglepetést csupán a fürdés okozott, amikor is hatalmas kortyot nyeltem a kék Adriából. A viz tényleg rettenetesen sós volt. Palics egy édes ehhez képest. A tengerre nem lehet jelzőket faragni. A tenger iélekzeteláliitó nagy viz, folyók temetője, halak menyországa, szegény halászok mindennapi kenyere. Az ember rettentő erős és rettentő Szabiid a partján. Olyan könnyű itt meghalni és olyan könnyű itt élni. Szerelemre és szomorúságra termett óceán,, egész nap fecseg, csókol ódzik a szigetekkel és csatangol a sziklák között, amelyek hétszer nagyobbak a mi emeleteinknél. Mikor még fiatalabb voltam, szentül hittem, Hogy a halak mozgatják a tengert, mint ahogy nálunk a ringlispilt a gyerekek. Azóta persze rájöttem, hogy a halaknak igen kevés - befolyásuk van a tengeri közigazgatásban, a halak elnyomott kisebbség a tengerben, akár a raguzaiak, akiket kiszorítanak a vízből az idegenek. A fürdőzők szine-java idegen, csehek, angolok, németek és elvétve min dir ét nembeli magyarok, akik még a tengert is clszedik a ben szül öt töktől. Mert a raguzai nejn ér rá naponta fürödni, £sak vasár- és ünnepnapokon. A viz átlátszó és tiszta, akár egy gondozott park. Az uszóember a partról nézve groteszk és csodálatos. Látni a mozdulatait, a tempókat, az evickélést, de nem látni a vizet és úgy tűnik fel. mintha légüres térben csinálná fantasztikus gyakorlatait. Úszás közbep a legszebb nő is gusztustalan, egészen inkorrekt mozdulatokat végez, kézzel-lábbal, ami a női bájnak a rovására, a nézőnek pedig az idegeire megy. Szép Időben a Halak kijönnek egész a partig. Cápának persze se híre, se hamva, ám minden Idegen cápával akar találkozni. De egy nyavalyás kecsesétől mindjárt halálra rémülnek az emberek. * A GALAMBOK TERE kicsinyített mása a velencei Szent Márk térnek Alig tettük be a piacra1 á lábunkat, máris njegroHantak a galambok. Ügy csaptak le ránk akár a sas vagy az ölyv. Ragttóa összes ellátatlan galambjai, vagy ötezer éhes jómadár, mind körülöttünk tolongott és követelődzve turbéköítak. Ez egyáltalán nem hasonlított szerelmes galamb bugására, ez egy agresszív, szemtelen turbékolás volt, ami magyarra f‘>ditva ennyit jelentett: »gyerünk azzal az elemózsiával te piszok idegen!« Mindig gusztustalannak találtam a velencei nászutasokat, akik odaállnak a fotografálóm-asina- elé galambokat etetni. de most, hogy az én váltamra repültek és csacsogtuk körbe a lábamnál, rémesen meghatódtam. Tízezer kérő, kiváncsi galambszem zavarba tudja hozni az embert. Olyan lehettem a galambnyáj kellős közepén, mint egy középkori prédikátor. Igen felemelő érzés volt. Míg kukoricát szórtam közéjük, cgv vénséges vén halász tört magyarsággal előadta, hogy hajdan kétmillió galambja volt Raguzának. Ha felszálltuk, elsötétítették az eget a város fölött. De mióta a szegényebb lakosság összefogdossa és megeszi őket; negyedére apadt a számuk. Miután így eíáztatta előttünk polgártársait, egy drámai fordulattal rendezetlen anyagi viszonyaira tért át és suttogva húsz dinárt kért kölcsön, mert koplal. Már pedig ő — saját bevallása szerint — inkább éhen fordulna fel, semhogy egyetlen galambnak is meggörbítené a hajaszálát. Amig meg nem kapta, a pénzt, le nem mentek a nyakunkról sem ő, sem a galambok. Egész biztosan össze voltak beszélve. ★ A SZÍNEK ES ILLATOK VAROSA Raguza, kő, egészség és illat, ciprusok, pálmák, fügefák és jószagu zöld végesvégig a tengerparton. Zöld, pfros és kék, ez Raguza természetes trikolórja. Zöldek a fák. az erdők, a kertek: pirosak a háztetők, a napfelkelte és az alkony; kék az ég és a tenger. Kiabálóan dekoratív. Ezt a levegőt nem lehet megfesteni és a tenger zúgását sem, amely éjjel-nappal orgonái. Más zene nincs is Raguzában, csak a tenger és a harangok. Az egek. Az első muzsikát tegnap délután hallottam. Egy idegenből ideszakadt kis diákot temettek és a katojiazenekar is kivonult a kis halott tiszteletére. Kinos, kegyetlen látvány volt, A forraszokon elegáns fürdőközönség tolongott. nap sütött, villamos, autó, élet mindenütt és őzen a nagy vidámságon lassan, szertartásosan vonult át a kísérteties menet, papokkal, koszorúkkal, gyászzenével és középen egy fehér koporsóval. Lent pedig zúgtak, jajgattak a harangok. Majd minden félórában megcsendülnek Raguza összes harangjai. A harangok nem a toronyban vannak, a bejárat fölött lógnak, csupaszon, meztelenül, mintha a templom kiakasztotta volna: a mellére a; szivét. Itt nincs komoly öregharatlg, csupa csöpp csengő csilingel üdén, akár egy sereg kis bárány csengetyüje. És hetven temploma van Raguzának. A főutcán minden ötödik ház templom. Szórakozóhelyei nincsenek a városnak, egyetlen nyilvános hely a Kávésházon kívül a templom, azzal a különbséggel, hogy a kávéházban sokkal -illedelmesebben viselkednek az emberek. A nők furcsán vallásosak. Kacérkodnak, sétálnak, aztán beszaladnak a legközelebbi templomba egy rövid miatyánkra. Öt perc múlva tovább állnak. Az idegenek teljesen profanizálták a templomokat, egyszerűen úgy tekintik, mint egy múzeumot, vagy kiállítást. A főtéren levő nagytemplomot velünk .egyidejűleg látogatta tneg egy német család. Míg a lármás szülők az oltár faragványait tapogatták, drága gyermekük a Szűz Mária szobor nyakában lovagolt és harsány »gyű! gyiu-vel noszogatta;. De a szobor nem volt hajlandó megindulni és a külyköt végül is a szekrestyés szedte le a Szűz hátáról. * A NŐK feltűnően szépek és feltűnően barátságosak. Az ember felül a villamosra a dalmát nővel és mire a végállomáshoz ér, kész, fülig szerelmes. Ez egy raguzai axióma Tökéletes, széptestű, széplábu, magas és karcsú nő mind, akinek a hegy és a tenger volt a toruatanárjuk. Az idegenek iránti szimpátia inkább hála, mint főzés, mert az egész város az idegenekből él. Ezzel szemben az idegenek fenékig élveznek minden élvezhetőt. Idegennek lenni Raguzában előlegezett bizalmat és fényes sikereket jelent a helyiérdekű nőle ; között. Az idegen itt ur, akit a benszfl!lőttnek mindenekfelett tisztelni kell; — Irnég a saját édesapjánál is jobban, — mint megélhetési forrást. Mert az egész dalmát tengerpart csődbe jut, ha ez a kitűnő forrás bedugulna. Aki tud horvátul és legalább négy középiskolát végzett, annak gyöngyéiete van Raguiéban. Az Ismerkedés könnyű és egyszerű. Ahogy a részvényüzleteket a börzén, a szerelmi ügyleteket a korzón bonyolítják le emberemlékezet óta. A delinek mondott fiatalember kinéz magának egy kislányt és megy utána. így mennek, mindégéinek három fordulón át. Ekkor a nö, pontosan derékszögben, oldalba üji az illetőt. Most nagyon kell figyelni. Ha jobb könyökkel történik a karambol, ez virágnyelven azt jelenti: »uram, ön zsáuerem«, mire a pasi őrült boldogan csatlakozik. Ha bal-könyökkel ütközik, az annyi, mint; »hagyjon.bébibe maga mamlasz«. Ez bizony kellemetlen, de azért nem kell búsulni, hanem uj harcikedvvel, iizöbo venni más vadat Ez a raguzai szerelmi ábécé. Persze, aki nem ösmeri az államnyelvet, annak csupa gyász és gyötrelem. Rettentő félreértések támadnak már az első ötpercben és az ügy a legjobb akarat melleit is holtpontra jut és bizonytalanul végződik. Még jó ha nem tetlegességgcl. Hogy viszonyra gondolhasson az ember, elsősorban fontos, hogy rendezettek legyenek az anyagi viszonyai. Mert a .naiv dalmát kislány az elegáns idegenben legalább is gyárost sejt tizenöt palotával. Ha kevésbbé elegáns, sőt kopott az idegen, akkor pedig inkognito főur, Az öles, strum benszülött dalmátokat mellőzik és égetik. Legfeljebb szezon végén jönnek ismét számításba. Amiből kitűnik, hogy a nők Raguzában se jobbak,‘mint Szuboticán. De szebbek, fis ezért meglehet nekik bocsátani. Ilyenkor április végén már nagyban folyik az idegen vad ászát. Ez valóbaji izgató és kellemes játék, amelyre, a szükséges alapbefektetéstől eltekintve, sohasem az idegen fizet rá, hanem az aranyos benszülött nő.1 Ha ugyan még van neki veszíteni valója. Tamás István
