Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-03 / 91. szám
2. oldal. B ACS MEGYEI NAPLÓ 1925. április 3, ítészt be arról, hogy a kormány miért nem terjesztette —- salát Ígéreteinek és valamennyi alkotmányos ténvező altat annyiszor megismételt nyilatkozat ellenére - a rokkrnítörvényt és a földműves-hitelekről szóló törvényjavaslatot. Yécül elhatározta a bizoU-ág. Iioítv až ellenzék mega fog beterjeszteni törvényitvuslatot a korrupció Időréséről. Ha a kormány nyomban a parlament ■összeillése titán nem terjesztené elő munkaoroKraniját. uzv az ellenzék az első alkalommal vitát indít a parlamentben az ország külpolitikáid - ról. ltoícy ily módon kénvszerjtse a kormányt arra. hogy nyilatkozzék a inasra túlságosan határozatlan maga tartásáról. Raáics Pavle Lorkovics beszédéről Dr. Lorkoyics Ivánnak legutóbbi parlamenti beszédét szembeállítva Radios Pavle nagy beszédével, sokan úgy tüntetik föl. mint a Radicspárt és a Zajednica közti ellentét bizonviíékát. Radics Pavle erre vonatkozólag a kővetkezőképp nyilatkozik a Jutarni Listben: — Lorkovics beszédével annál is Inkább egyetértek, mert a beszéd Számára a főbb motívumokat ón adtam meg. A kormánynak a Radjcsnárti mandátumokról hozott határozata Után szükségesnek tartottam annak hangsúlyozását, hogy senki sem várt a kormánytól ilven választ az én beszédemre- Azért is szükség volt Lorkovics beszédére. _ hogy megcáfoljuk azokat a téves feltevéseket. amelyeket különböző oldalról az én beszédemhez fűztek. Klerikális támadás a Radics-párt ellen A klerikális-párt vezető lapja, a ljubljanai Slovene vezércikkében éles támadást intéz a Radics-párt ellett — A Radics-párt és Radics István — Írja a lap — Canossát járjak. Tekintettel azokra a pártokra, amelyek együtt küzdöttek a horvát parasztpárttal a nép szuverenitásáért és az autonómiáért, sokkal opportunusabb lett volna, ha a Radicspárt ezt a fontos lépést kevésbé önmegalázó módon tette volna meg. A nemzeti megegyezés blokkja már a múlt év eleje óta arra törekedett, hogy revideáltassa Radiccsal a maga programját és tegyen ilyen értelemben nyilatkozatot. Amikor a kormány Davidovics Ljuba kezében volt, Radics nem akarta ezt megtenni, pedig akkor nem kellett volna megalázó módau kapitulálnia. Radics akkor szidta a barátait, mert tudta, hogy azok nem fogják üldözni és politikai kalandjaival, elhamarkodott nyilatkozataival nyeregbe segítette a Pasics-Pribicsevicsrczsiniet. A’ Radics-párt képviselőinek mostani nyilatkozata jóval tulment azon, amit a nemzeti. megegyezési blokkja a maga nyilatkozatában megiormulázott. Radicsék annyira messze mentek, hogy rnajdneni elismerték a vidovdáni alkotmányt és csaknem a famózus »nemzeti egység« alapjára helyezkedtek, ami pedig kizárja az igaza és teljes autonómiát a chef gouvernement-ek értelmében. A Radics-párt egyik végletből a másikba esett. Pcsics és Pribicsevia tanácskozása Pastes miniszterelnök csütörtökön délelőtt hosszasan tanácskozott Pri- Licscvics Szvetozár közoktatásügyi miniszterrel. Á tanácskozást összefüggésbe hozzák a kormány küszöbönálló rekonstrukcióiával, amivel kapcsolatban uiból rendezni kell a radikális-párt és a független demokraták közt fennálló viszonyt ■ * processzus igen nehéz, de a Németországhoz való csatlakozás terveit nem tartom szükségeseknek. Nem tartom szükségeseknek a dunai konföderációra, vagy vámunióra vonatkozó terveket sem. Az uj középeurópai államok gazdasági nehézségeinek és problémáinak egyedül helyes megoldása a szoros gazdasági közeledés, a legutóbbi osztrákcseh kereskedelmi szerződés szellemében, amelynek elvei továbbfejlődhetnek az iiiető államok teljes gazdasági és politikai szuverenitása megóvása mellett. Bcnes végül belejcntette, hogy a kis< antant legközelebbi értekezletét május havában Bukarestben tartják meg és hogy ezen az értekezleten újból meg-Benes az utódállamok gazdasági közeledésének szükségességéről A cseh külügyminiszter expozéja a garancia egyezményről Prágából jelentik: Dr. Benes külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában részletes expozét mondott az európai biztonság megszilárdítása és a béke állandósítása érdekében megindult diplomáciai küzdelemről. Dr. Benes előbb részletes történelmi visszapillantást vetett c kérdés eddigi diplomáciai fejleményeire, majd a rajnai határok biztosítására és a döntőbírósági szerződésekre vonatkozó német emlékirattal foglalkozott A mi információnk szerint — mondotta Beues — a német memorandum lényege abban áil, hogy Németország nyugaton véglegesen és ünnepélyesen elismeri a status wot, valamint a versaillesi békeszerződés rendelkezéseit, a keleti határok tekintetében azonban ugyanarra az álláspontra helyezkedik, amelyet valamennyi francia kormány a l^smótyji háború előtt Elzási-Lotaringia tekintetében elfoglalt. — Amennyire a dolog bennünket érint — mondotta Benes — a biztonság kérdésének megoldását legjobbnak akkor tartjuk, ha az a genfi jegyzőkönyv utján történik, azonban elvileg nem utasítják el sem a német javaslatot, sem a döntőbírósági szerződés mérlegelését, mert mindkettő bizonyos mértékben haladást jelent az általános békemunkában. Mindazonáltal, mielőtt kötelező lépést tennénk, elsősorban ismerni óhajtjuk az ilyen paktum, valamint a javasolt döntőbírósági szerződések pontos szövegét. Lehetetlennek tartjuk, hogy a garancia-egyezmény megformulázásánál a békeszerződés akár a saint-germainl, akár a trianoni békeszerződés által biztosított jogaink bármi módon érintessenek vagy gyöngittessenek. A béke és a békeszerződések stabilizálásának uj írszakát jelentő garancia-egyezmény szükséges kiegészítésének tartjuk Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való belépését. Benes ezután.megjegyezte, hogy a békebíztositékok végleges rendezésének teltétele az is, hogy Oroszország is vegyen részt. Az osztrák problémával szemben elfoglalt álláspontot Benes változatlannak mondotta. Bizonyos, hogy a szanálási erősítik és hangsúlyozzák a kisantant eddigi politikáját. Benes igy fejezte be beszédét: Szilárd elhatározásunk, hogy nem mondunk le egyetlen jogunkról s elért biztosítékaink egyikéről sem. Mint eddig, úgy ezután is az általános béke erősítésén fogunk munkálkodni. Benes külügyminiszter expozéja után a szenátusban beható vita indult meg, amelynek végén az expozét elfogadták, A cseh pártok vezérszónoka Anglia el-: len fordult. Vrabec (szociáldemokrata),' beszéde során azt mondta, hogy Csehszlovákiának két vitális problémája van mostan. Az egyik, hogy Magyarország maradjon meg mai határai között, a másik pedig az, hogy Ausztria maradjon meg mai konstellációjában és ne csatlakozzék Németországhoz. Ezután Bencs külügyminiszter szólalt még egyszer fel és visszautasítja az Angolországot ért támadásokat Kijelenti, hogy minden államnak legszentebb joga saját érdekei-: nek a védelme. Zimak szociáldemokrata szenátor kérdésére Bcnes a magyar i első házról és a Habsburgok felsőházi tagságáról kijelentette. hogy ebben a tekintetben értesüléseket szerzett, az ügyet továbbra is követni fogja és mihelyt a kérdés olyan idiómban lesz, hogy jogi szempontból a törvényjavaslat tényleges szövege "vizsgálható és ha ez a szöveg a szövetségesekkel kötött szerződéseknek Is kötelezettségeknek ellentmond, akkor a megfeleld fórum előtt eljár abban az >:inyban, hogy ezt az ügyet kellőképpen oldják meg. Föellenőr Irta: Falu Tamás I. — Készülsz valahová? — kérdezte Tófalvyné az urát — Lemegyek egy kicsit sétálni, — hangzott a válasz. — Jól teszed. De mit veszel föl? — Épp azt válogatom. Bizony ez nehéz feladat is volt. Sok kopott ruha lógott a szekrénybe«. Mindegyiknek belegázolt már a* becsületébe az idő. Valamikor azonban jobb napokat láttak, jó szabó műhelyéből kerültek elő, s most hálálgatták szerényen az egykori gavallériát Tófalvy felöltözött. Végigjárta a lakást. Nem kellett elfáradnia. A négy szobából már csak kettő volt meg. A két nagyobbik szobát tavaly eladták. — Próbaséta, — mondta kesernyésen a feleségének, aki egy eladásra szánt kézimunkán dolgozott. — Egész nyugodtan lemehetsz igy — bátorította a feleség. — Majdnem elegáns vagy. Majdnem! Tófalvy lement a körútra, a napfényben sütkérezni. RáéTt. Nem volt hivatala, nem volt foglalkozása. Tekintélyes tőkéjét megette az idő. Úgy jöttek fel Pestre, hogy nyugalomba jönnek. Szépen, csendesen, boldogan élni. Dehát... Egyszerre a nevét hallotta.-- Jó napot, Miska bácsi! Megfordult. Egy unokaöccse állt előtte. Nini, csak néni a Péter? Hát te már visszajöttél Hollandiából? — Vissza bizony, bátyám. Csaknem egy éve. Nagy gyáram vaui ít. Mivel foglalkozik Miska .bátyám? — A múlttal. Együtt mentek karonfogva tovább. — Ejnye, Miska bácsi, — ütött homlokára Péter, mikor kezet fogtak, — volna egy eszméim Maga ráér, betölthetne nálam egy bizalmi állást Nem lesz sok dolga, az idejét sem köti le nagyon. Hivatalos óra délután háromtól-négyig. Föellenőr lenne nálam. Szigorúan bizalmi állás. Megbízom ugyan az embereimben, kiválóan képzett mérnök az igazgatóm, elsőrendű ember az ellenőröm, milliárdokat bíznék a pénztárnokomxa. De, tudja Miska bácsi, az ember mégis csak ember. Jó, ha valaki van az üzemnél, alti rokon is aki az eleven lelkiismeretet képviseli a vállalatnál. Én sokat utazom, többnyire külföldet járom. Miska bácsi szépen el fog járni naponta a hivatali szobájába, leül a kényelmes karosszékbe és ott lesz délutánonként háromtólnégyig. Embereket nem igen fog látni, nem fogja zaklatni senki. Jön, leül, elszív egy szivart és megy. A dologban az a fontos, hogy a hivatal megteremtődjék. A Minimax-készülék sem azért van a mennyezet alá erősítve, hogy tűz legyen, hanem, hogy biztonságot nyújtson. Miska bácsi is ilyen biztonsági készülék lesz a vállalatomnál. Ami pedig a honoráriumot illeti, azonnali nyugd’jképességge! annyit biztosítok, amennyi elég lesz a megélhetésre. Tetszik tudni, nagyon jövedelmező a vállaltom, s nekem mindent megér, ha nyugodtan utazhatom. . Tófalvy boldogan ment haza. Átölelte a feleségét, s lelkendezve mondta: — Találokztam Péterrel . . . Iüdod . . . Föellenőr . . . II. Tófalvy elfoglalta hivatalát. Szép világos szobát kapott az öccsétöl, aki várta az iroda előtt. Nagy amerikai Íróasztal előtt állt a karosszékc. Jobbról-balró! leboritott írógépek komolykodtak. A falon berámázott fényképek hirdették a gyár nagyságát. Az iratszekrényben duzzadtak az irományok. A párnás ajtó titokzatosan zárta a szobára a csendet — Ez lesz a hivatalos helyisége, bátyám. S ezt is átadóra. És egy kartonlapot nyújtott át, a belső zsebéből véve azt ki. Nagy betűkkel volt rányomtatva: Főellenőr. — De valamire kérnem kell, bátyám. Ezt a zsebében hofza és viszi mindig. Amikor megérkezik, kifüggeszti az ajtajára, s amikor el megy, leakasztja és a zsebébe teszi. Mondtam már, hogy hivatala szigorúan bizalmas jellegű. Tulajdonkénen azt sem akarom, hogy a többi hivatalnok tudomást szerezzen létezéséről. Bántaná a hiúságukat, sértené az önérzetüket, hisz tetszik ismerni az embereket ... IN. Tófalvyba visszatért az élet. Szép fizetést kapott. Eléldegélhettek belőle kettecskén nyugodalmasan. Uj ruhára is tellett már, uj cipőre is. Nem kellett mindig összhangot keresni a régi ruhadarabok között egy-cgy nevezetesebb kirándulás előtt. . Szép, nyugodt álmok következtek, jóízű ebédek, kellemes vacsorák. A hatvanéves öreg ur tíz évvel "fiatalabbnak érezte magát Sok dolga miatt sem kellett panaszkodnia. Sohasem nyitott rá egy lélek sem a hivatalos óra alatt. . — Nagyszerű ember ez a Péter, — mondta a feleségének. — Bámulatos rendben megy ott minden. Minden ember a helyén, minden szög a helyén. Csodálatos pontosság. Nem tudom, ez előtt is igy volt-e, de mióta én ott vagyok, egyetlen paraszt sem hallottam. Elfelejtettéit: a nagy veszteségeket, a. vagyoni romlást, a tönkremenést, a sok nekibusnlást És nem sajnálták a szép kis birtokot, melyet tőkévé tettek és a tökét, amelyet megcsufolt a szerencsétlenség. —• Látod, — mondta az öreg, — minden rosszban megvan a jó. Ha nem mentünk volna tönkre, nem lenne ez a szép bizalmi állásom, s unatkozhatnál«, mint egy nyugalmazott generális . . . IV. — Ezt a cédulát találtam az ajtómon tegnap, — mondotta az ellenőr Péternek. — Ejnye, ejnye, — nevetett Péter,— az öreg felejtette a zsebébe tenni. Tudja, kedves ellenőr \ ur,van egy szegény rokonom, aki valamikor jobb napokat látott. Alamizsnát nem adhatok neki, adtam tehát neki ezt a címet. Akkor jön, amikor az urak már nincsenek itt. § nincs más dolga, mint hogy elszívjon itt egy szivart a karosszékben. Becsaptam szegény öreget aki nagyon önérzetes s inkább éhen halna, semhogy' könyöradományt fogadna el bárkitől fs. Hanem, ha önt bántja a főellenőri cim, kinevezem őt holnap, mondjuk, felügyelőnek
