Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-19 / 105. szám

1925. április 19,

BACSMEGYE1 NAPLÓ

15. OíGÖi

Svédország

és az alkohol

Irta: Weidlnger Dezső

' A skandináv államok mindegyikében ineg van az alkoholtilalom valamilyen formában. A-svédek a ■ legliberálisabbak. Norvégiában 3923 őszig törvényes utón nem lehetett mást kapni, mint könnyű bort, pezsgőt és legfeljebb három és fél százalékos sört. A norvég ellenben mindent iszik, csak könnyű bort-Ms pezsgőt nem, a 3i'í percentes sort pedig keserű limonádénak nézi. Ennek ellenében szenvedélyesén szereti a nehéz aszú borokat, tie főleg a whiskeyt és a pálinka és likörfélét. Minden gyógyszertár nagy raktárt tartott ezekből az italokból és orvosi rendeletre az ember valódi skót v/hiskeyt tudott kapni. Az orvosoknak az első időben olyan hallatlan alkoholrecept forgalmuk támadt, hogy nem maradt idejük a gyógyításra, úgy, hogy rövidesen litografált recepteket kezdtek' kiadni, s egy ilyennek a megszerzése

A svédországi alkoholtilalom meglehetősen komplikált. Értelmi szerzője cgv dr. Ivan Bratt nevű stockholmi volt orvos, jelenleg Svédország alkoholdiktátora. Dr. Bratt nagyon ravasz rendszert dolgozott ki és fogadtatott el a parlamenttel. A gazdag embereket alig érinti a Bratt-féle törvény, a szegényeb- * beket ellenben úgyszólván józanságra kényszeríti.

Svédországban magánüzletekben nem lehet alkoholtartalmú . italt vásárolni. Mindén városnak megvan a maga aikeholcentrumja, mely szükségleteit, a stockholmi központból szerzi be. Ezeknél a raktáraknál nagyszerűbb italgyiijtemények alig vannak a világon. Az egész város ide zarándokol, s a polgár, havonta egyszer, itt szerzi be az egész hónapra való alkohol szükségletét. A szükség*

Az újonnan jelentkező, prezumptiv alkoholfogyasztó kérvényt ad be. melyben többek közt jövedelmét. is bevallja, s ennek alapján szavazzák meg a kvótáját. Kap egy könyvecskét s a raktárban joga van megvásárolni azt az aikoholntennyiséget, amit a kis könyv előír, bármilyen formában. Ez féjenkint és havonkint egy usque négy liter. Legtöbbnyire egy, a legnagyobb jövedelműeknek legfeljebb négy liter. A jövedelem be-Kétféle itallal tettek kivételt. Ezek a könnyű borok és a pezsgő, s a sör. Utóbbi, üzletékben is kapható, de a svéd sör ne»i komoly ital. Kétféle erősségben gyártjinc, egyik két, a másik három és fél százalékos. Import ‘nincs.

Bort és pezsgőt a. svéd nem iszik. Svéd bor egyáltalán nincs: importáltat az alkoholközponí bármekkora mennyiségben kiad a könyvecskére, de alig akad fogyasztó.

Nős emberek duplán számítanak, azonban ezek is legfeljebb négy literig.

Nyilvános helyiségben italt csak étellel kapcsolatban szervíroznak. A törvény úgy szól, hogy csak a helyiségben sütött vágj- főzött húsétel vagy hal mellé jár alkohol. Egy személy, egy alkalommal ugyanazon a helyiségben nem kap'több italt tizenöt deciliternél. A svéd vendég ezt a tizenöt decilitert parcellázza. Egy-egy üveg vérszegény sör ügyes interpolációjával végig alkohol-manőverezi a vacsorát s a végén valahogy eljut valami sápadt mámorhoz. Az étkezés rendesen egy pohár snapszszal kezdődik, Utána egy üveg sör. majd egy miniature üveg puncs. Erre ismét a szünetnek beillő üveg sör. majd a tizenötödik decilitert is fölemésztő pohár cognac, vagy vvhisskey. Ezután távozás következik, rendesen másik helyiségbe, amennyiben a vendégnek van pénze vagy kedve az uj helyiség területén főzött vagy sütött adag ’étel megrendeléséhez.

Bort és pezsgőt korlátlan mennyiségben ihat bárki. Ezt oly'.ritkán látni, mint müncheni sörcsarnokban limonádét fogyasztó vendéget. A svédek, úgy látszik idiosynchrasiával viseltetnek a szőlőlével szemben. A nemzeti italuk a puncs, s lehetőleg mindenki ezt issza.

Az idevaló, tehát a valódi svéd puncs sokban különbözik azoktól az italoktól,

melyekkel a világ különböző pontjain hasonló címek alatt találkoztam. Ez egy sárga színű, szirupos,-\ kissé nyúlós édes ital, valami rumos előaromával.. Első időben kis. mennyiségben ízlik, nagyobb mennyiségben földhöz vág, idővel már nem is olyan jó, később az ember a rumos Ízzel szemben valahogy immunissá válik és megint kezd izleni. Borivó em-A puncs rendkívül aktiv minden hivatalos svéd funkciónál, ahol inni adnak az embernek. Minden idegen: turista, vizittelő politikus, vendégszereplő művész, .sportsman megismerkedik vele. mint a nemzeti intézmények egyikével. Mindenki megkóstolja, mindenki szőkének tálalja, mint a svéd lányokat, mint Zorn pirosszalagos, egészséges nőit és mindenki legalább becsip tőle.

De nemscak akkor - szerepel, ha a nemzetet kell reprezentálnia. Ott van minden müveit család asztalán és minden egyéb asztalon, a nyilvánosság előtt, a családi körben, egyformán népszerű mindkét nem között, minden korban.

TERE<srar i

Kortes és politikus. Minden rendű és rangú politikus' figyelmébe ajánljuk az alábbi adomát, melyet Car tesz közzé.

O., a hírneves francia politikus azok közé tartozik, . kik a múltból még megőrizték a régi udvariasság, nyájasság hagyományát. Miniszter is volt. Utóbb Ierá.udult kerületébe, minthogy ép választás előtt állott. Különben feléje sein nézett.

A kerület nagy#le!kesedéssel. zászlókkal fogadta. Egyre-másra ünnepségeket rendeztek tiszteletére. O. urnák sokakkal kellett most megösmerkednie. kikre csak homályosan emlékezeti, névről, vagy arcról.

De egy este, mikor a megyeházán díszvacsorát adtak tiszteletére, megpillantott egy fiatal hölgyet, kinek az' ura egyik leglelkesebb korccsá volt az utóbbi választáson.-—Jaj de örülök, — mondotta — hogy viszonláíhatoni, nagyságos asszonyom. De mért nem jött el a kedves férje? Remélem, ma is olyan vidám fickó, olyan jó pipa, mint azelőtt.

— Ó kérem — válaszolt a fiatal hölgy zavartan — az én szegény uram már egy évvel ezelőtt meghalt.

A képviselő ajkába; harapott, érezte, hogy rettenetes szamárságot követett el. De ő nem jött zavarba. így szólt:

— Hallottam, hallottam. De — nem akartam elhinni . . .

*

Az amerikaiak négyszer annvit esznek, mini ann '’kelői V / Statisztika jelent meg az Egyesült-Államokban, mely arról értesít bennünket, hogy az amerikaiak 1924-ben 68 milliárd dollárt költöttek. Szédületes szám, ha nem is számítjuk át a mi pénzünkre.

Frederick, az amerikai politikai és társad'dini tudományos akadémiának tagja meg akarta tudni, vájjon mire adták ki ezt a nagy summát az amerikaiak.

Hosszas fáradozás után megállapította, hogy 15 milliard, dollárt az élelmiszerüzletek emésztettek él, 1.500 millió dollárt a cukrászdák, cykr-osboltok, üdítő-ital üzletek (n.eip a kocsmák, mert azok nem szerepeinek a satiszíikában), 1,700 millió dollárt különböző dohánynemiiekért fizettek. Ruházatra 8 milliárd dollárt költöttek, 3 és fel milliárd dollárt gépkocsikra, 1.300 milliót bútorokra és egy milliárd dollárt ékszerekre, ötvösmunkákra.

E szerint a kiadások felét ételekre fordították, e tenger pénz felét egyszerűen •megették az amerikaiak. Ami — amint a tudós mondja — meglepő', mert az 1924- es statisztikával szemben áil az 3909-es statisztika, mely azt tanúsítja, hogy ebben az évben az amerikaiak az élelmiszerekre mindössze 4 milliárd dollárt adtak ki. Szóval 15 év alatt az amerikaiak

Emellett teljes izoláltságban él, uralma teljesen lokális, nem tudott bekapcsolódni az internacionális forgalomba, mint más nemzeti Halok. Még a norvég sem issza, pedig ez sok. évig nagyon szoros vadházasságban élt a svéddel.

A svéd alkoholtilalom háborús dolog. A törvényjavaslat nem ment könnyen keresztül, de minden rázkódtatás nélkül. Azóta évek múltak el. mindenki megszokta, az femberek berendezkedtek arra, hogy az alkohol nem kiegészítő része életüknek, nem állandó élettársuk, hanem valami ritkábban látogató, rövid ideig maradó kedves vendég. Hogy ebből támadt-e valami szociális, művészeti, ipari, kereskedelmi, hajózási, vagy egyéb haszna Svédországnak, hogy hozzájárult-e ez ennek a nagyszerű észak! race-nai: további regenerálásához: nem tudom; de hogy öt hónap alatt itt összesen kevesebb részeg embert láttam az uccán, mint Németországban egy óra, a »száraz« Amerikában egy nap, vagy Parisban a'Rue Pigale-on három perc alatt, az bizonyos.

PERE

étvágya megnégyszereződött.

Az Isten sokáig éltesse őket.

*'

Répi, jó orosz erkölcsök. Oroszországban a háborúi megelőző évben egy iparvállalat szárnyvasutat akart építtetni, melynek engedélye cgv minisztertől függött.

Ezt a minisztert kellett megnyergelni, de tapintatosan, hogy érzékenységét ne sértsék és a megvesztegetés lehetőleg diplomáciai formák' között történjék.

Bizottság kereste föl a kegyelmes urat, hivatali helyiségében, E bizottság egy tagjának mulatságos ötlete támadt. Azon a derűit nyári napon:, mikor fölkeresték, egy hatalmas esőemvöt vett magához, azzal lépett he a miniszter úrhoz.

— Minek ez az esernyő? — kérdezte

a miniszter csodálkozva. Hiszen olyan gyönyörű idő van. Ma igazán nem fog esni. ■ ' ':

— Kegyelmes uram — mondta a bizottság tagja — fogadjunk 50.000 dollárba, hogy ma délelőtt még j:sni fog.

A miniszter természetesen belement a fogadásba,, a tárgyalás elhúzódott s mikor deleit ütött az óra, a bizottság ajánlotta magát, az a bizottsági tag pedig, ki a fogadást kötötte, mielőtt eltávozott volna, egy ablakmélyedésbe vonta a minisztert s átadott neki 50.000 dollárról szóló csekket, ezt mondván:

— Kegyelmes urán:, amint látni méltóztatik. nem esett az eső. Vesztettel!!.

Azaz nyert. Mert a szárnVvasutat a miniszter azonnal engedélyezte,

Zsiv'nnhrc ii’et Az athéni lapok egy uj sütetíi Robin tinódról írnak, egy zsivdnybandáról, mely most a huszadik század kellős közepén a Témpe völgyibem az Oiimpus hegy lankáin elfogott egy urat és hetekig fogva tartott.

Az az ur, akit lefüleltek az utonállók, nem volt ép gazdag, de pénztárcáját mindenesetre elvették tőle s megengedték neki, hogy érintkezésbe lépjen — titokban, felügyeletük. alatt — pár JsmeT rősével, s értesítse rokqnáit. hogy küldjenek neki pénzt a Váltságdíjára. Csakis igy helyezték kilátásba szabadulását.

A fogoly napokig, hetekig tűkön ült, Mit csináljon? Beszélgetni kezdett a zsiványokkal politikáról, művészetről, színházról. A bandavezért valósággal elragadta az ismeretlen kedvessége, ö is kitárta neki a lelkét. Ez a zsivány nagyon elégedettnek mutatkozott magával és társaival, kiket az emberiség jólíevőinek tartott: valóban segítették is a szegényeket s lányaikat’tisztes hozománynyál adták férjhez.

Miután pedig a váltságdíj nem érkezett meg, a görög betyár tanúságot tett zsiványbecsüíetéről,. .Pár hét múltán a fogolynak visszaadta nemcsak szabadságát, hanem pénztárcáját is. megkérve

őt, hogy }gyék egy pohár bort ez egészségükre. Elváláskor pedig lelkére Kötötte, hogy erről az esetről külön cikkekben értesítse a sajtót.

A zsiványok — úgy látszik ^- Görögországban is számítanak a sajtó támogatására.

%

An ff elő, az olasz napszámos-köiö.

F. Ferrero egy newyorki tevéiében valóban különös, modern költőről számol be, — Angoléról, egy abruzzoi parasztról, ki tizenöt évvé! ezelőtt Amerikába vándorolt, ott felcsapott’ költőnek. Közben pedig két keze munkájával ártotta el magát, mint napszámos, forgatta az ásót, kapát, csákányt és hihetetlen nélkülözések közepette képezte magát.

De ami rendkívüli és az egészet érdemessé teszi az említésre az. hogy az olasz kivándoló angol költő lett, angolul kezdett tanulni, hogy versekét Írjon, önéletrajzát is angolul irta meg. egy newyorki kiadó megrendelésére, miután eiső babérjait aratta. A Nation című amerikai lap tudniillik pályázatot hirdetett versre s a nyertes Angelo lett.

Ebben az önéletrajzban try szívós, öntudatos, kiváló embert ismerünk meg. Angelo apja kivándorol: Amerikába, fia a;: eiső években napszárnossággai, kubikos munkával kereste kenyerét. Jirezts^ hegy több mint a közönséges emberék, éhezve, szomjazva vergődött éveken át, festő, zenész, regényíró akart lenni. Végre a versnél állapodott meg. Hős! nélkülözések árán ocss-Jjui'orgatot: egy kis összegér, eldobta az ásót. kupát, csákányt, teljesen az irodalomnak .szentelte magát, rengeteget olvasott, tanult. Később, hogy elfogyott, a pénze, .isméi fölvette szerszámait, robotolt, a költészetiért.

Most megkapta jutalmát: rásötöít' a dicsőség első sugara. Az amerikai közönség vásárolja verses-könyvét, komoly kritikusok foglalkoznak- vele. Egy ünnepség keretében mutatták be rz ' amerikai olvasótábornak, méri , furcsaságok világában is eléggé fuípsr:. New- Yorkban kibéreltek egy Óriás! színházat, mely zsúfolásig megtelt; (a Páholyokban, záríszékeker.. milliárdos hölgyek ültek estélyi öltözékben s irodalmi hírességek, a rivalda villanyfényében egy sápadt ialián hajladozott s a tapslármától oly ideges lett, hogy szóhoz sem tudott jutni. Költeményeit, életrajzának részleteit egyik mecénása olvasta föl,

Az irodalmi folyóiratok az olasz angol költőnek szép jövöt jósolnak.

#

A két fém sas lefelesés r, Becsbe?, a városháza tornyát hatalmas zászlórúd ékesít:, melyen kétfejű sas van. Ezt még Sehr Sándor tette fel, a- fegyverkovács 1882-ben, s büszkesége 'volt a bécsieknek. . A hat méter husszu, vasból készüli zászlóméiul rézlemezekkel vonta be hegy minden vihart álljon..

Annak idején, mikor munkája elkészült, hat hónap után, Nchr maga száll! fel a városháza tornyára, maga erösitet te fő! s a torony tetejéről ősi szokás szerint a térre három poharas-dobott le: 'az elsőt a csiszár egészségére ürítette a másodikat Bécs városának egészségére. a harmadikat a nép egészségére.

Az a bécsi nép, mely a háború és a forradalom szörnyűségeiből ép lábba! kigázolt, most változtatást tesz ezen' a híres zászlórudon, mert a szocialista városurak nem szívesen nézik a kétfejű sert, még akkor is. ha az oly magasan van. mint ez s látni sem lehet,.A szocialisták ennélfogva a kétfejű sas egyik fejét le akarják vágatni, -mert"szerintük a kétfejű sas a Habsburgok jelképe.

A címertani társaság alelnöki, a híres és tekintélyes Páni doktor tiltakozik ellene, kimutatja, hogy a Habsburgoknak semmi köze a kétfejű sashoz: ezt. Bárkái ossz;’ Frigyes használta, szóval egy b'ohenstauf, hogy császári címerét megkülönböztesse a római király címerétől.

Több történész, művész szintén beleszól a vitába, hogy támogassa a tudós igazát, de. a Szocialisták nem elmernek irgalmat: a kétfejű sas eltűnik a bécsi városháza tornyáról is.

K. D.