Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-19 / 105. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ T925 április 15, Ötezer jugoszláv zarándok indul pünkösdkor Rómába A zarándokút programja ^agrebhó! jelentik: Az idei s-Szeiit Év sorozatos ünnepségeinek fénypontja pünkösdkor lesz, amikor hozzávetőleges számítás szerint közel egy miftió zarántio(c, a világ minden tájáról lesz az Örök városban«. A jugoszláviai katholiküsok körében már néhány hónap előtt akció indult meg a tömegzarándoklatoh való részvétel érdekében s a dr. Bolbvies zagrebi kanonok vezetése alatt álló agitáció* bizottság munkájának erednie uye, hogy eddig több mint 5000 zarándok jelentkezett az ország minden vi Kéről a zarándokuton való részvételre. Az eddigi megállapodások szerint hat zarándokvonat iittlui Jugoszláviából Kómába.. Az első és másodiknak Zagreb, harmadiknak Becskerek. a többinek pedig Szuboíica lesz a kiinduló pontja. Áz első vonat május 22-én indul el Zagrebból és május 31-én tér vissza ugyanoda, az utolsó pedig május 26-án indul és június 2-án tér vissza, úgy, hogy minden zarándok hét napot tölt Olaszországban. .V Rómába való utazáskor minden zarándokcsoport Velencében 9—1* óráig és Padovában 3-4 óráig időzik, visszatéréskor pedig 4—5 órát Assisiben, Firenzében pedig 7—8 óráig, úgy. hegy minden résztvevőnek alkalma lesz ezeknek az olasz városoknak nevezetességeit is megtekinteni. Magában Rómában hét napig ' tartózkodik minden zarándok. Az ut szervezői gondoskodnak mindenki elszállásolásáról és ellátásáról. Minden 30—40 zarándokból álló csoport külön l:a!anzt kap, aki a zarándokok anyanyelvűn hívni ismeri • az olasz nyelvet is és otthonos az örök városban. Rómában a zarándokok kétszer meglátogatják a pápa által adományozott általános bttesu elnyeréséért a Szent Péter és Szent Pál bazilikákat, valamint a lateráni Szent János és a . Santa Maria Maggiore templomokat. Május 30-án közös audiencián veszne! részt XI. Pilis pápánál az összes jugo szláviai zarándokok s ekkor dr. Bauer Antal zagrebi érsek az egész jugoszláviai főpapság élén át fogja adni a pápá-' nak a jugoszláviai kathollkusok jubiláns ajándékát, egy művészi kidolgozású misckclyhet. Pünkösd első napján a zarándokok résztvesznek a Szent Péter bazilikában tartandó pápai misén, a többi időt pedig a klasszikus és keresztény régiségek, valamint Rón\a egyéb nevezetességeinek tanulmányozására szentelhetik. ‘Az egész ut költségei (vasúti jegy, Zagt ebtől Rómáig és vissza, valamint ellátás és lakás Rómában második osztályú utasok részére 2000 dinár, harmadik osztályúak részére 1500 dinár. A szuboíicai betör li banda nyomában Egy szuboticai detektív nyomába jutott a betórőb (indának Előkerült a Réti-féle betörésből származó holmi egy része A Réti /.. e's Társa suboticai cég üzletében történt betörés ügyében pénteken érdekes fordulat történt. A'délután folyamán a detektivtestület egyik tagja nyomába jutott a betörőknek, az esti órákban pedig a: ellopott áruk egy része meg is került. Nyomában a betörőknek Pénteken délelőtt, amikor a rendőrség tudomáséra jutott a betörés, mozgósították az egész detektivtestületet és a nyomozás a legszélesebb mederben indult meg. A detektivtestület egyik tagjának. Major Sándornak áldomására juiott, nogy az István-ucca egyik házában sűrűn fordulnak meg gyanús alakok, akik közül többen rendszeresen csempészéssel foglalkoznak és kiiiönösn egy asszonv jár át gyakran csempészárukkal Magyarországba. Közelebbi adatok hiányában azonban nem sikerült ! ráakadnia az 'hlván-uccai házra. ! A detektívek felkutatták az egész i várost, hogy valami nyomra akadjanak, > azonban az esti órákig semmi eredményt sem i.ozoit a nyomozás. Főleg egy parasztruliába öltözött asszony előkerité-é-;- irányul a rendőrség munkája. Deutsch Sándor suboticai kereskedő ugyanis jelentkezett a rendőrségen, ahol közölte, bog)’ csütörtökön este kilenc órakor a városi bérpalota kapujában egy parasztruhás asszonyt látott, aki a kaput kulccsal kinyitotta és bement a házba. Ennek a körülménynek azért tulajdonit nagy fontosságot a rendőrség, inert a bérpalota lakói közül a házmestert kivéve senkinek sincs kapukulcsa, a házmester pedig semmit sem tud a parasztruhás asszonyról. A rendőrségnek az a feltevése, hogy az asszony tagja a betörőbandának és ezt a feltevést megerősíti az a körülmény is, hogy már több betörésnél jelentkeztek tanuk, akik a betörés idején a színhely közelében hasonló öltözetű asszonyt láttak ólálkodni. A rendőrség azonban a nyomozás érdekére hivatkozva nem közli az asszony szemclylcirását a nyilvánossággal. A titokzatos zsák Azalatt, amig a detektívek a főkapitányság utasítására valóságos razziát rendeztek a betörők után, este nyolc óra tájban megjelent a rendőrségen Sztüszner Lajos, a Holfmann-butorgyár művezetője, aki bejelentette, hogy "az István-ucca 23. szám alatti házban, ahol ö lakik, egy szövettel és vászonnal tömött zsák hevet az istállóban. Néhány detektív erre nyomban kiment az istván-ucca 23. szám alatti házba, ahol a közölt helyen ráakadtak a zsákra, amely szövet- és vászonáruval volt megtöltve. Megállapították, hogy a talált holmi Rétiét üzletéből származik. A detektívek kihallgatták a ház lakóit, özvegy Pauchler Lászlómét és a nála albérletben lakó Bőnk Ödönt, a Weitzenfeld és Társa-cég alkalmazottját, valamint Sztüsznert is, afelől, hogy mikép kerülhetett a lopott áru az istállóba. Bőnk Ödön kijelentette, hogy neki nem is volt tudomása arról, hogy a zsák az istállóban hever, míg Sztüszner azt vallotta, hogy ő a háziasszonyjElőző élei Irta: Kóbor Tamás Hirtelen — a kislány nein is vett észre semmit, annyira gyorsan, a gondosatoknak ás kéneknek egész raja árasztotta el. Kálmán pajtásommal a nuszíán láttam magomat. En hét. ő nyolcéves volt. Az urfi. Es játszottunk és verekedtünk a parasztgyarekekkel és Bíbic?. Juliskát a zsellérsvcreket masához ölelte, uzsonnakor masa mellé ül^ette * — A menyasszonyom vagy és a feleségem leszel. Születésnapján állhatatosan ragaszkodott hozzá, hogy a Ferkó. meg a Jani. a Misu. taeg a Gábor és a többi mezítlábas a kastély nagytermében együtt üljenek a nagyokkal és előkelőkké!. S mivei az úri vendégek miatt megtagadták a kívánságát, odaült az istállók elé. ahova a parasztgyerekeknek terítettek: — \ barátaimat r.em hagyom el. A Ferku. meg a Jani satöbbi együtt öregedtek velem és Kálmánnal s ha ez kSovagol a földekre, alázatosan megmvcsdik a nagyságos Kálmán urat és Bibicz Juliska cl töpörödöttén mosogat a konyhában, ugv néz áhítattal a méltóságom asszonyra, mert a Kálmán felesége mélíóságos. És végigvonul előttem iskdatársaim,ak zajos, üde c9oportia s látom mellettük a görnyedt hátú. a pocakos, szürkebaiuszu és kopasz polgárok mosolyt alan és lomha sorát, amely az iskolapadokból kifejlődött. És ismerem egész tömegét az_ aszszemvoknak. akik iiiuság- és szépségvesztetten az unokákat ringatják, mintha sohasem lettek volna fiatalok. Emlékszem iiionti életfelfogásomra, mely az anyákat, nagyanyákat eredettől fogva anváknak és nagyanyáknak vallotta és sehogy sem tudta valószínűsíteni, liocv ezek is valamikor fiatal lánvok voltak, a fiatal lányokból is valamikor1 öreg asszonyok lesznek. S most kezemet fogja egy kislány s| vonszol engem a kicsi szobájába: — Bácsi, most komolyan fpgimk beszél ui. Ez a sudár termet, ez a csupa acé!rugaltn-asságu soványság, ez a gyors mozdulatu győzelmes öntudatossá«, ez a kék szem. amelyben álom és határozottság egyaránt csillog — eleimbe varázsdia az édesanyja kénét Nem ő fogja a kezemet és vonszol maga után gyerekes akaratossággal, hanem az édesanyja — abból .az időből. Vakmerőén nézett a szemembe s bomlott haját a vállára lóbálván. intett a főiével. —■ Azt hiszi, éii is gágogok? En emancipált lány vagyok. S jnem követett, hanem vitt engem a diák|>2obáinba. A követelő tartásával parancsolta, hogy öleljem ntagamhoz.. Uralkodóan provokált, hogy csókoljam meg. A székre kénvszeritett és az ölembe ült. Vadul félelemben dobogott a' szivem. Annyit álmodtam leánycsókról, leányölelésről s most riadtan menekülni szerettem volna a paradicsomból. A csókja nem tudta' megolvasztani gyávaságomat. Végűi is ellökött magától. — Pfuj. maga nem férfi! Milyen csendes lett azóta ez az emancipált leúnvl Csendes, alázatos árnvőkéletet él férje és öt gyermeke mellett. Kövér, hogy alig tud mozdulni. Az uccura sem igen kerül, mindig otthon szorgoskodik s inkább cselédje, mint úrnőié a s2ürke.. nolsárilag jómódú háznak. A hala megfeketedett, noha akkor olyan viiácos-szőke volt. mint most. a legkisebb leányáé, villogó kék szeme vizesen szürke, duzzadó piros száj a eltűnt. két mélv barázda a szája körül három felé osztia arcát, mié toldalékul az álla alatt hatalmas toka csatlakozik. Egészen olyan volt inár. mikor innét tlálkoztunk. mint régi jó barátom szinte kételkedtem benne, vájjon ez az egészen más asszonv tud-e valamit is arról, amit ifiu korában átélt. — Bácsi — szólt a kislány s virágos kis hintaszékébe kényszerítőit Hiába tiltakoztam, hogy szédülök a hintától, meg nem öreg uraknak való. —• Bácsi — szélt éls átfogta a nyakamat. ugv nézett tisztán és kereken a szemembe —. esküdjön meg. hogy a tiszta igazságot íogia nekem mondani — Esküszöm — szóltam bohóskodva. de éreztem, hogy ezzel a kislánnyal szemben az eskü kötelez. — Örülne neki. ha maga volna a papám? Nagyon értelmetlenül uézhettem rá. mert indulatosan megrázott. — Feleljen bácsi, mert nagyon komoly. amit kérdezek. Es feleljen ugy, ahogy felnőtt embernek keil felelni. En már tizennyoicéves vagyok és nem gyerek. — Mégis, mondaná meg előbb, kislány. hogyan jutott eszébe... — Igenis, megmondom. Mikor maga először jött hozzánk, ezelőtt három évvel február nyolcadikam este hét órakor . . . — Olyan pontosan tudja? — Igen. mert ez nagyon fontos napia volt életemnek. Akkor délután hallgattam a mama beszélgetését a nénivel. Azt mesélte, hogy maga milyen komoly, urifiu veit és mindig gondolt magára és magiak akkor szeratték egymást és ő azt hitte, hoev a maga felesége lesz. Aztán történt maguk között valami, ami örökre elválasztotta egymástól s a mama miée soká sirt maoa után és szerelmes . volt magába, amig napához férjhez nem ment — Gyermek — szóltam níegindultan —. szabad-e más embernek, még ha *’ém is mamája. a titkaiba belekukkantani? — Nem' — kiáltott s amint rázta fenvhaia uev röpködött arca köáé —. Nem tesilcetülhettem meg s lét. ar: feleségével, méeis rögtön megismer- nil. mint akkor az nnvi tcm. Nem emlegette a múltat s már betek róla. nem tói értesült a titokzatos leletről, mire nyomban megtette a jelentést. Az accán hevert a zsák Pauchlerné a zsák eredetéről rendkívül érdekes felvilágosítást adott. Elmondta, hogy pénteken reggel a piacról hazamenet, észrevette, hogy a házfa1 tövében, amelyet sarokra állított deszkapalánk véd, egy tömött zsák hever. Egy kisgyermek segítségével kiemelte a zsákot a palánk mögül és bevitte az istállóba. — Miért nem jelentette a rendőrségen ? — kérdezték a detektívek. — Gondoltam — válaszolta Pauchlerné; hogy ha majd valaki keresi, akkor odaadom neki A detektívek előtt gyanúsnak tűnt fel az asszony vallomása, annál is inkább, mert délben már tudomására jutott albérlőitől, hogy a Réti-cég üzletében betörés történt. A rendőrség most azt igyekszik kideríteni, hogy Pauchlerné kikkel áll összeköttetésben és hogy ncm-e ez az az lstván-uccai ház, ahoi a betörőbanda tagjai meg szoktak fordulni. A betörők tanyáján Az éjféli órákban azt az értesítést kapta a rendőrség, hogy dr. Pieszkovics Lukács képviselő Szegedi-ut mentén fekvő tanyáján két, többszörösen bünteteti betörő rejtőzködik. A tanyára nagy rendőri készültség vonult ki, amely körűi vette a tanyaépületeket és megkezdte a kutatást a rejtőzködő betörők után. Az egyik épületben, ahol a jelenleg is fegyházban tartózkodó Hunyadi István veszedelmes betörő felesége lakik, megtalálták Bálint József és Szabó József csavargókat, akik betörések miatt már sokszor voltak a fegyháa lakói. A rendőrség mindkettőjüket letartóztatta és beszállította a rendőrségre, ahol szombaton megkezdték a kihallgatásukat. Nincs kizárva, hogy Bálintéi: szintén tagjai a Szubóticán legutóbb felbukkant bűnszövetkezetnek. A rendőrség a nyo* Imozást nagy aparátussal folytatja tovább. Valószinü, hogy néhány nap «múlva a betörőbanda tagjai valameny- Invien a rendőrség kezére kerülnek, I elmenni sem tudtam, nem is akartam. Aztán a mamám az enyém s nem Urazsásíos. hogy maguk mindent tudjanak a fiatalokról s a fiatalok semmit se tudjanak magukról. Én ezt meghallottam és nem tehetek róla. S mikor maga eljött hozzánk, akkor iszonyúan megijedtem és a szivein nagyon fáit. Mi történt akkor, mondja meg mert ha akkor nem történik semmi, akkor maga az én édesapám. Zokogásba! fulladt a többi szava. S az ölemben vonaglik a karcsú lány ás én simogatom a haját és felcsókolam a szeme könnyeit.' Soványka karja a nyakamba fonódik s én huszonkétéves vagyok s egy fiatal lány ül az ölembe. Álom. álom. S álmomban nem áltatom magamat. Nem öreg ember apai érzelme reszket haját simogató uiiaim hegyén. — Hogy szeretnék-e az apád lcrjii? 6 igen, mivel egyebed nem lehetek már. De te ne óhajtsd, hogv én legyek az apád. mert akkor hozzám hasonló lennél és nem magadhoz. Tágra nvilt. csodálkozó szemmel néz rám; Egyszeribe íelszáradt minden könnye. — Szeret? — kérdi s várakozón kapcsolja kezét a nyakam mögé. S erre felébredek. A szemben álló tükörre esik a tekintetem. Nem látom magamat öregnek, de tudom, hogv az vagyok. Az édesanyádhoz illek. nem ő hozzá. — Hogvne. mondom könnyedén, hát lehet-e ilyen kedves szép gyermeket nem szeretni? S nem tudom, szeretnék-e az apia lenni, de szeretem úgy. mintha az volnék. Erre durcásan, durván f dl pattan s egyet lök rajtam. — Nem kell szól gyűlölködő megvetéssel. apámnak is csak olyan embertszeretnék, aki férfi tud lenni. A becsapott ajtón keresztül fuldokló ie!zokogás. S mielőtt utána mennék, ’"özem közé szorítom halántékomat: sohasem volton, sohasem leszek férfi?
