Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-17 / 103. szám
BAC5MEGYEI NAPLÓ 3. ©Wal Kisebbségi Élet «S3« A csíki szenátorválasztás lesz az erdélyi magyar párt legközelebbi erőpróbája. Dr. Gyárfás Elemér a magyar párt jelöltje, mig a román liberális párt Florea, volt csikmegyei prefektust küldi frontra a magyar párt ellen. A bukaresti »Lupta« a választási harcról a következőket írja: — Florea Juliu lemondott prefektusi állásáról, hogy az elhalt liberálispárti Szőcs Géza helyébe szenátorjelöltül léphessen fel. A választás' ideje busvét utánra van kitűzve s előreláthatólag heves lesz a küzdelem, mivel a volt prefektus a csíki székelyek előtt éppen nem rokonszenves. Csikmegye hatalmas., székely központ, amelyben Florea Juliu úgy is mint gyergyószentmiklósi polgármester s még inkább, mint csikmegyei prefektus sok olyan dolgot követett cl, ami az ottani székelység ellenszenvét váltotta ki. Ezért a csíki liberális szervezet azzal fenyegetőzik, hegy feloszlik, ha a kormány a Florea Juliu szenátorjelöltségéhez ragaszkodik. A napokban küldöttség jelenik meg a miniszterelnök j előtt és emlékiratot nyújt át neki, amelyben tüzetesen ismerteti a kormány szenátorjelöltjénok prefektusi minőségében elkövetett visszaéléseit. Erre a lépésre azért határozta el magát a csikmegyei liberális szervezet, mivel meg van győződve, hogy a magyar kisebbség Florea Juliu kifogás alá eső cselekedetei révén a választókerületben győzelemhez fog jutni s oly küzdelem fejlődik ki, amely kellemetlen helyzetbe juttatja a Csíkszeredái liberális szervezetet. * A szohtokdobokaí magyar párt e napokban ülést tartott gróf Bethlen Pál elnöklete alatt. A gyűlésen Desbordes Ernő földbirtokos, volt országgyűlési képviselő ismertette a bánffyhunyadí .határozatot és javaslatára a gyűlés kimondta, hogy a bánffyhunyadí határozatot nem teszi magáévá, a központi vezetöséget*további változatlan bizalmáról biztosítja és a rendkívüli közgyűlés ősz- 8 szehivását fölöslegesnek tartja. Az iske- j lakérdésben a gyűlés kimondta, hogy j a legnagyobb aggodalommal kíséri a I kormánynak a kisebbéi jogokat, azj egyházak önkormánzatát és ezenkívül a | szülők természetes jogait is sértő tanügyi politikáját, különösen az érettségi javaslatokban tervezett intézkedéseket és kérik a központ vezetőségét, fejezze ki a legerélyesebb tiltakozását a javaslat ellen és járjon cl az 1923-iki ^i marosvásárhelyi nagygyűlésen hozott határozatok szellemében. * A marosmenti famunkások kitartanak a nyolcórai munkaidő mellett, amiért különösen Gyergyószentmiklóson nagy terrort alkalmaztak velük szemben a helyi hatóságok, A munkások tömegesen menekültek a terror elöl. A csendőrség a mezőkön dolgoztató gazdáktól elszedi a lovakat és lóháton meg szekereken veszi üldözőbe a menekülő munkásokat. Az elfogott munkásokat és vezetőiket az őrsökre kisérik és véresre verik őket. A munkások Dédabisztrán, Ratosnyán, Székpatakán, Marosvásárhelyen és Szászrégenben ideiglenesen megkezdték a munkát, most azonban az összes üzemekben újból szünetel a munka. Szászrégenben a Müller-cég, amelynek a munkásaival kötött kollektivszerződése csak 1926 március 1-én jár le, a többi üzemek példáján felbuzdulva, hétfőn reggel összes munkásait kötelezni akarta, hogy tízórás munkanap mellett álljanak munkába. A munkások a törvényre és a szerződésre hivatkozva, nem voltak hajlandók munkába állani, mire a gyár kizárta íjket. Igv újabb ötszázzal szaporodott a kizárt munkások száma. Székpatakán a kilakoltatások alkalmával a csendőrök négy asszonyt szuronnyal megsebesítettek. A kiiakoltatottakat a csendőrség tehervagonokba gyömöszöli és egyik állomásról a má 1925. április 17, _______ síkra és vissza Járatja a vagonokat. Az állomások olyanok, mint a háborús menekülés napjaiban. * A csehszlovák közoktatásügyi miniszter átiratot intézett a köztársaság tizenegy főiskolájához Prágába. Brünpbe és Pozsonyba. A kérdés lényege az volt, hogy tekintettel a főiskolák különböző intézeteinek korlátolt befogadóképességű helyiségeire, nem lenn»-e szükséges a tanulókat bizonyos szempontok szerint megrostálni. E szem-1 pontoknál elsősorban tekintetbe kellett volna venni az illető hallgatóinak az egyetemi tanulmányokra való hivatott- í ságát, továbbá fizikai és ’pszichikai arra- - valóságát. A megkérdezett iskolák taná-' csai ez ügyben egybehangzóan azt az 1 álláspontot foglalták el, hogy' semmiféle javaslatuk erre nincs, mert nem talállak egyetlen főiskolától sem jogosnak azt, hogy bárkitől, aki tanulni akar. a tanulás és írvényesülés lehetőségét megvonják. A válaszadó főiskolai tanácsok között az első a brünni német technikai főiskola volt. Átiratában még hozzátette azt is, hogy a kormány legigazságosabban úgy oldhatná meg a kérdést, ha a szűknek bizonyult helyiségeket kibővitené vagy pedig uj: intézeteket építtetne. A többi főiskola hasonló értelmű nyilatkozatot küldött. A kormány félhivatalos utón a leghatározottabban hangsúlyozza, hogy az átirat korántsem céloz nemzetiségi numerusz klauzuszra, hanem tisztára technikai megoldások miatt forrnulázta igy a kérdést. A bukaresti konferencián határoznak a kisantant külpolitikájának uj irányairól Benes egységes állásfoglalást sürget Diplomáciai körökben nagy fon-! tossáeot tulajdonítanak a kisantant kü 1 ü gym ini szt e reinek bukaresti ta-[ nácskozásának. > A május 8-ikán kezdődő bukaresti tanácskozás előkészítője és legfőbb irányítója Benes cseh külüevminisz- jj tér. aki Genfben és Párisban állan-s dóan pacifista, de otthon és a kisan-j tant államainak külügyminiszterei között a legélesebben uszít fegyverkezésre és gyűlölködésre. Bécsi diplomáciai körök értesülése szerint Benesnek az a terve, hogv a bukaresti konferencián a kisantant határozza el. hogy Magyarországgal. Ausztriával és Németországnál szemben erőteljesebb politikát kezd. Benesnek sikerült meggyőzni Nincsicset és Dúcát, az S. HL S. és román külügyminisztert, hogy az elmúlt két évben Ausztria és Magyarország gazdaságilag annvira konszolidálódott. hogv már nem szorul olyan mértékben a Népszövetség támogatására. mint eddig s igv olyan akciót is kezdhet, amely veszélyezteti a kisantant érdekeit. Benes rámutat arra. hogy az esetleges Habsburg restauráció kísérletével szemben a kisantant nem számíthat olyan' mértékben, mint ezelőtt a nagyhatalmak egyöntetű fellépésére s igv a kisantant államainak már most kell megállapcdniok követendő magatartásukat illetően. A másik momentum, amellyel a bukaresti konferencia Benes tervei szerint, foglalkozni fog. az. hogy Ausztriában újra feléledt az a mozgalom. mely a Németországhoz való csatlakozásra irányul. Noha ebben a kérdésben' a nagyhatalmak állásfoglalása is egységes, a kisantant ezzel a mozgalommal szemben is erőteljesebb intézkedéseket kivan tenni. Szóba kerül a konferencián a dunai-konföderáció kérdése is. amelyre nézve Benes olyan deklarációt ki ván tétetni, hogy a kisantant államai ’ nem engedik csorbítani önállóságit-1 kát. azonban a dunai államok közti 1 gazdasági kapcsolatok kimélyitését, kívánják. Végül a német garanciális’ paktumra nézve Benesnek az a ter- ; ve. hogy azt, ki kell terjeszteni Cseh- ; szlovákjára. Jugoszláviára és Romá-f niára nézve is. A bukaresti tanácskozás jelenté-1 kenv részét foglalia le a szovjet el- i ismerése tekintetében követendő magatartás megbeszélése. Boris bolgár királyt előre figyelmeztették a merénylet tervére Nem rablótámadást, hanem kommunista merényletet követtek el a bolgár uralkodó ellen Szófiából jelentik: A Boris király ellen elkövetett merénylet híre, bár az utóbbi időben több po'itikai merénylet történt és a bolgár lakosság majdnem szakadatlanul i galomban volt, ária. i katasztrófaként hatott. Nyilvánvaló, hogy a merénylet kommunista terrorcselckedet azzal a céllal, hogy az utána bekövetkező nyugtalan napokban Bulgáriában forradalmat idézzenek elő. A királyt egyébként már hetek c a óvták és közöl ék vele, hogy kommunista merényletet terveznek ellene. Környezete m:r többször figyelmeztette a uralkodót, hogy a vidéken való u'azás nagyon veszélyes és arra kérte, hogy Szófián kívül csakis katonai kiséretíe! utazzék. Boris király azonban sohasem hallgatott ezekre a tanácsokra, bár, mint ismeretes, egy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen hasonló kaland történt vele. Akkor is rablók támadták meg, de ez a támadás sokkal veszélytelenebből és ártalmatlanabbal folyt le, mint most. Mint a merénylet újabban felderített részleteiből megállapítható, Boris király sokkal nagyobb életveszedelemben forgott, mint először hitték. Tisztán a véletlenen múlt, hogy az uralkodó az autóban nem a soffőr mellett ült és nem 5 tartotta kezében a kormánykereket, mint szokta. Ebben az esetben a király a soffőr melletti vadász sorsára jutott volna, aki a banditák első sortüzének az áldozata lett. Egyébként is súlyos veszedelem fenyegette a király életét, mert az első lövésektől a soffőr annyira megrémült, hogy elengedte a kormánykereket és ha Boris király nem őrzi meg önuralmát és nem ragadja meg a kormánykereket, hogy megfékezze a kocsit, akkor az autó a meredek pályán lecsúszva az rokba borult volna. Még a gyors fékezés ellenére is egy villanyoszlophoz ütődött az autó és ebben a pil natban a banditák három bombát dobtak az udvari autó felé. A bombák közül kettő felrobbant és pozdorj vá zúzta a gépkocsit. A király és Thomatov kapitány az autó oldalát használták fedezékül és onnan tüzeltek a banditákra. A banditák üldözése eddig nem járt eredménnyel és a támadókat még nem tudták kézrekeriteni. A banda tagja", hogy könnyebben menekülhessenek, útközben elszórták a náluk levő nagymennyiségű ruhanemüeket és orvosi kötszereket, amelyeknek nagyrésze a „Semledelsko Zname“ című agrárkommunista uiság papírjába voit csomagolva és ebből, valamint sok más jelből is arra ’ öve keztetnek, hogy nem rablóláma-\ dósról van szó, hanem agrárkommunis- * tők merényletet akartak elkövetni a király ellen. Bulgáriában egyébként újabb banda-* harcok vannak és a merényletek se értek még véget. Szerdán Georgiev Konstantin tartalékos tábornok, szobranjeképviselő, a kormánypárt tagja és szófiai helyi csoportjának elnöke merénylet áldozata lett: két eddig ismeretlen merénylő három revolverlövéssel meggyilkolta. Georgiev Caribrod vidékéről származik, katonai tanulmányait Olaszországban végezte, majd a háború után a vezérkar főnöke és a hadügyminisztérium elnöki osztályának főnöke lett. Georgiev nagy poMtikai szerepet játszott. A többi között 5 volt a tartalékos tisztek egyesületének megszervezője. Más jelentés szerint a Haskofi kerületben lévő Ada községben lelőtték Abki e’fsndi volt parasztszövetségi képviselőt. Ctma községben a katonaság heves harcba keveredett a bandákkal, Várnából tüzérségi segítséget kellett kérni, hogy a bandákat szétkergessék. Harcok voltak továbbá Prevábia, Kara- Husszein és Kalifadov községeknél. Ezekről a harcokról még nem érkeztek részletes jelentések. Jagosz! áv-bolgár államközösség Todorov volt bolgár znj&jszter a szerb-íjorvái megegyezéstől a balkáni szláv álíasnkSzosüég megvalősn!ását várja Zágrábból jelentik: Todorov Koszta; -a Sztamboiijszki-kormány voíí minisztere néhány napig Zagrebben időzölt. ahol Poliak Franin volt miniszter. a _ konyát mezőgazdasági egyesület elnökének vendége volt Elutazása előtt Todorov nyilatkozott a zagrebi újságírók előtt a jugoszláviai és bulgáriai politikai helyzetről. A szerb-horvát megegyezés problémájával kapcsolatban Todorov kijelentette, hogy az ilyen kérdésekben nincsenek győzők és legyőzőtök. mert a politikában gyakran megtörténik, hogy az. aki. győzőnek látszik, a valóságban legyőzött. A horváíok és szerbek közeledésének (énve — mondotta — megbecsülhetetlen nvereséget jelent a szlávság és a SHS állam számára. A politikai viszonyok javulása. Todorov szerint, jelentős következményeket fog maga után vonni az ország belső -életében, valamint a külpolitikájában is. A belpolitikában most már méltó helyre fognak elönyomulni a nagy gazdasági problémák. Todorov. mint oar excellence földmivespárti politikus, itt elsősorban a mezőgazdaság problémáira gondol, amelyek szerinte az SHS királyságnak is. épugy mint Bulgáriának. alapvető kérdései. Legelőbb is a földmives-hitefek üsrvét kell megoldani, azután a termelőszövetkezetek kiterjedt megszervezése, majd a mezőgazdaság indusztrializálása kerüljön sorra. A másik kérdés, amely napirendre fog kerülni, külpolitikai természetű: a délszláv egység kiterjesztése Bulgáriára. Azt hiszem — mondotta Todorov — hogy a bulgáriai viszonyok már megérettek erre. Bulgária függetlensége ma már csak fikció és a bolgár nép a valóságban függetlenebb, boldogabb is lesz egy nagy szláv közösségben. amelyhez némely más balkáni államoknak is csatlakozni kellene. A mai bolgár kormány nem képes ezt megvalósítani. A Cankovkormány két szlávellenes és reakciós faktorra, a katonai ligára és a macedón szervezetre támaszkodik. Meg kell semmisíteni a boieár provinciális szeparatizmus minden támasztékát. A szerb-horvát probléma megoldása szétfosziatia a szófiai soviniszták illúzióit és egyúttal nagy ütést mér a bolsevizmusra is. Azoknak az eszméknek győzelme, amelyekért Sztamboliiszki elesett, előfeltétele a délszláv államszövetség j megvalósulásának — fejezte be nyilatkozatát Todorov.
