Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-16 / 102. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 16. Kilakoltat a novisadi csendőrség Kiteszik az nccára a noviszádi csendőrlaktanya régi lakóit Noviszadról jelentik: Az állam a noviszádi csendőr-kerületi parancsnokság számára néhány héttel ezelőtt megvásárolta Franki Linót vállalkozó . Futaki-ucca 82. szám alatt levő házát 1.250.000 dinárért, hogy a csendőrségnek a Szubotics Jovánuccában. a Pechlon-féle házban levő hivatali helyiségeit és laktanyáját ide áthelyezze. A csendőrség a vétel után kérte a lakáshivataltól, hogy a megvásárolt házban levő lakásokat a csendőrség számára utalja ki és annak eddigi lakóit csereképpen a Pcchlon-fále házban helyezze ei. A lakáshivatal igy is döntött, azonban a Futaki-uccai ház lakói e? ellen felebbeztek a szociálpolitikai minisztériumhoz. A minisztérium a felcbbezés folytán a döntést elhalasztotta mindaddig, amíg a megvásárolt ház telekkönyvi tulajdonát az államkincstár meg nem szerzi. A bekebelezés néhány nappal ezelőtt megtörtént, de a szociálpolitikai minisztérium döntése még nem érkezett meg az illetékes noviszádi hatóságokhoz. Szerdán délelőtt tiz órakor Bódy István csendőrezredes egv csendőrszázados kíséretében megjelent a Futaki-ucca 82. számú házban, kö zölte. hogy a szociáloolitikai minisztérium nekik utalta ki a lakásokat és felszólította a lakókat, hogy három napon belül hasviák cl a házat. A lakók kétségbeesetten siettek a rendőrségre, ahol a lakáshivatalhoz utasították őket. Itt megnyugtatták a feleket, hogy egyelőre nem kell kiköltözniük, mert a minisztérium döntése még nem érkezett meg. F nek ellenére szerdán délután két órakor csendőrök jelentek meg a házban ćs Kiált Ferencné festőmü vésznő bútorait az udvarra rakatták, majd átvitették a csendőrség rési helyiségébe. A lakók most táviratilag a szociálpo'itkai minisztériumhoz fordultak védelemért. Az ügyre vonatkozóan a Bácsmegyei Napló munkatársa kénlést intézett Bódy István csendőrezredeshez. aki kijelentette, hogy a kilakoltatást ő maga. saját személvében és nem a csendörség végzi, mert erre neki a szociáloolitikai minisztérium felhatalmazást adott. A végzést sze rinte a feleknek is már elküldték és azt csak adminisztratív okokból nem kanták eddig kézhez. A lakásra a csendőrség számára szüksége volt és azért vette azt haladéktalanul birtokba. Adóemelések, uj adók A pénzügyi törvény uj intézkedései Ismerteti: dr Fischer Jákó Tegnapi cikkünkben ismertettük az uj költségvetési törvény néhány pénzügyi illetékét. Többek közt a késedelmi kamatnak az adózó terhére való felemelését, az adóbehajtási illeték uj szabályozását. A tizenketted-törvény azonban nem ál! meg, uj intézkedései is vannak, természetesen az adózók terhére. Ilyen a rokkantadé felemelése Az 1924/25. évi pénzügyi törvény 152. §-a a rokkant a dó kulcsát progresszív alapon állapította meg. Kiszámításainak alapjául nemcsak az egyenes adók szolid ilnak, hanem özekhez az állami póíadók is — kivéve a betegápolási adót — hoz záütendők. Az adókulcs 10%-nál kezdődik és 200%-nál végződik, átlagosan tehát ezt az adót az állami egyenes és póíadók összegezése után 15 %-bau lm tározhatjuk meg. Minthogy pedig az egyenes fadók után körülbelül 200% állami pótádót kell fizetni, ez a tizenöt százalék 300% után számítandó vagyis 45%-ot, az uj törvény folytán pedig 90% emelést jelent. Az uj törvény 54. §-a óvatosan elkerüli annak kiemelését, hogy az adókulcs lett nagyobb, mert az I marad a régi, hanem az adóalapot emeli ja duplájára, ami azt jelenti, hogy a kulcs átlaga továbbra is 15% marad, hanem ez 600% adóalap után számítandó Katonai pótadó A rokkantadó 100%-os emelése után a pénzügyi törvény uj bevételi forrásról gondoskodik az 59. §. megalkotásával, amely a katonaadót hozza be, az adónak a kiszámítása ugyanúgy történik, mint a rokkantadóé, csakhogy egyelőre az egyszeres alapon, vagyis úgy, amiként ezt az 1924/25. pénzügyi törvény 152. §-a előírta és ami 45%-os pótadót jelent. Ez az uj adónem a honvédelmi törvény 242. §-ára hivatkozik, tehát az elő'logatok kiállításának megváltására szolgál és 1925. évi április hó elsejétől kezdve szedhető. A fizikai munkások adója A pénzügyi törvény 56. §-a áttöri az eddig érvényben volt 1875. évi 29. t.-c.nek az első és a negyedik osztályú kér reseti adóra vonatkozó rendelkezéseit, amikor megkülönböztetést tesz a fizikai és szellemi munkások, magdnalhalmazottak között. Ehelyütt egyedül a fizikai munkások adóját szabályozza az ország egész területére nézve és megszünteti azt a rendszert, mely szerint ezek csekély 3—4—5 forint adót tartoztak fizetni. Megállapítja, hogy 1925. évi április 1-től kezdve ezek a személyek az öszszes állami egyenes és pótadók fejében az évi fizetésük 2%-át tartoznak fizetni, de ezenfelül a rokkant adót és a rendkívüli állami 30%-os pótadót is. Az adó beszolgáltatásáért a munkaadó szavatol. Az 1918.- évi 9. t.-c. 27. §-a az első és másodosztályú kereseti adó legfőbb' alosztályáról lemondott a községek és városok részére, hogy ezek a háztartásuk kiadásait könnyebben fedezhessék. Tette ezt azért, mert ezen adóknak összege 1916. évben 2,873.713 koronánál többet nem tett ki és igy jelentéktelen bevételnek mutatkozott. De ettől eltekintve segíteni akart a községeken, melyek igen sok állami adminisztrációt végeztek el ingyen. Az 1918-as törvénynek cet a rendelkezéséit a múlt évben hozott pénzügyi törvény 178. §-a hatályon kívül helyezte és a községeknek adott ajándékot visszavette, ma pedig olyan mértékben emelte fel, hogy abból, különösen a munkaadók szavatossága mellett jelentékeny jövedelemire számíthat Ennek az adónak a kulcsa a valóságban 3—4%-ka! fog emelkedni. Előrelátható, hogy ez az intézkedés újabb terhet ident, nem a munkásokra, hanem a munkaadókra, akik a fizikai munkát végző kocsistól, szolgától, napszámostól, vagy segédtől ezeket az adókat sohasem fogja levonhatni. Közigazgatási pótadók A megyei és községi háztartások fedezetére szükséges pótadók megállapítása eddig a belügyminiszter jóváhagyása alá volt bocsáj tandó. Most a tartományi, kerületi és járási igazgatáshoz szükséges pótadók engedélyezése, a mennyiben ezek a 100%-ot és a községi pótadók, amennyiben ezek a 300%-ot meghaladják, a pénzügyminiszter delegátusától függ. A törvény szövege itt is több kérdést hagy nyitva, vájjon a 100, illetve 300%on aluli pótadó jóváhagyása ezentúl is a belügyminiszterhez fog-e tartozni, vagy egyáltalán nem szorul jóváhagyásra? Soffőrvizsga Szuboticán Megrcadsza&ályozaák az antőforgalmat Szubotica autóforgalma hétrolhétre nagyobbodik. Ma már annyi gépkocsi szaladgál az uccákon. hogy a forgalom rendes lebonyolítása gondosabb hatósági beavatkozásokat tesz szükségessé. A szuboticai iparhatóság elhatározta, hogy a jövőben szigorúbb felügyeletet fog gyakorolni a forgalomban levő autók felett és az autótulajdonosokat, akik nem rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, megbünteti. A noviszadi autó- és sofforvizs-' gáztató bizottság április hó 22-én Szuboticán fog működni és ez alkalommal felülvizsgálják azokat a kocsikat és motorkerékpárokat, amelyek csak szuboticai számmal vannak ellátva. Ezeket a iármüveket április 22-én délután fél három órai kor a Szege di-uton a gvermekmenhefy és a lovassági laktanya közötti térre kell felvezetni. A szuboticai iparhatóság egyben felhívja mindazokat, akik soffőrvizsgát akarnak tenni, illetőleg hajtási engedélyt akarnak szerezni, hogy kérvényüket a noviszadi rendőrkapitánysághoz címezve április 22-éig a szuboticai iparhatóságnál adják be. A kérvényhez erkölcsi, hatósági orvosi bizonvitványokat. keresztlevelet és fényképet kell csatolni. Játék Irta: Baedekér Arséne Houssaye-nek. egy ma már alig olvasott Írónak, valamelyik regényében szerepelt egy fiatal hölgy (a foglalkozására nézve: kisszinésznő). aki szeretett volna lobban érvényesülni. mert a szépsége szebb, sokkal szebb jövőt ígért neki mint aminőt az eszével ki tudott vívni. Panaszkodott egy barátnőiének, aki jelentéktelenebb bájakkal többre vitte. hogy az »urak« nem szívesen mulatnak vele. s szerényen hozzátette : — Valószinüleg azért, mert keveset beszélek, s amit mondok, az buta. A társnője jó leány volt — nem is gondolná az ember, milyen jók egymáshoz azok a leányok, akik nem tartoznak az u. n. jótársasághoz, amennyivel jobbak mint azok. akik odatartoznak! —, a feje lágyára se esett, s igy szólt: — Megpróbálok segíteni rajtad ... Az igazat megvallva, te igazán, hogy’ is mondjam, naev csacsi vagy... Nem taláiod föl könnven magad. hiányzik nálad a »visszavágás« tehetsége, amit úgy szeretnek a férfiak ... Majd betanítalak négy frázisra. amelyek biztosítani fogiák társalgásodnak a szellemességét, fia kérdést intéznek hozzád, mindig ezeknek egyikével feleli. A siker biztos. A kis nő érdekkel kérdezte: — Melyek azok? — Ide figyelj! A következők: Oui et non. (Igen és nem.) (Ouestion d' argent. (Pénzkérdés.) .le suis Aésarmóe. (Le vagyok fegyverezve.) J'en accepte Vangure. (Fogadjuk e! jóslatnak.) Ez az egész. Jegyezd fel őket Az egyiigyüség fölirta — valószínűleg nem a legtökéletesebb ortográfiává! — a négy bűvös mondást és zavartan kérdezte: — Szép... szép ... Be fogom őket tanulni... De. akkor még mindig nem tudom, hogy mikor kell az e-rtket és "mely alkalommal a másikat mondani? — Azt nem lehet igy megállapita ni. — magyarázta a tanítónőié. - Ha beszélgetsz valakivel, mondd találomra vagy ösztönösen, amelyik legelébb jut a kis eszedbe ... Valamit a véletlenre is kell bizni... Azt hiszem, fiacskám, hogy ezzel a pofikával s ezzel a négy felelettel okvetlenül szerencsét csinálsz ... ... Este a színház utáni vacsorán egy úriember igy szól a »kitanitott« hölgyhöz: — Tetszett a mai darab? — Oui et non. — Megy a nyáron utazni? — Question d’ argent. — Lám-lám. ez a lánv egészen ügyesen társalog. — elmélkedett az udvarlóia. — és sokan mégis, azzal rágalmazzák, hogy buta. Szó sincs róla! kor Folytatta a beszélgetést: — Maga olyan elragadó, hogy szeretném, ha együtt utaznánk. — Je suis désarnée, — felelte szellemesen a buta nő. —• Azt hiszem, kellemes utazás lesz. — mondta a férfi. — J'en accepte l’augure. — merítette kr a tudományát a derék leány. Utazásközben könnyen ismerik ki az emberek egymást, s az utón valószinüleg kiderült hogy e fiatal hölgy szellemessége csak egy tucat szóig terjed, de azért a mondásai még se vesztek kárba. Amikor a regényt (a második császárság fénykorában) olvasták, divatba jött Párisban és egyebütt a jen d' esprit e szólamokkal. egy ui úgy társasjáték á la Houssaye. amely különösen zálogos dira bizonyult kiválóan alkalmasnak. Ha a fölvetett kérdésre valaki nem tudott a négy frázis valomelyikéve! válaszolni, akkor zálogot tartozott adni. S akkor is. ha a felelet nem pászolt a kérdéshez. Derültség pedig mindig támadt, akár beütött a felelet, akár nem. Gondolhatják, milyen ióizün nevettek. ha egy nő arra a kérdésre, hogy szereti-e az urát azt felelte: oui et non. s egy ur arra az interpellációra. hogy szándéközik-e megházasodni. akaratlan őszintséggel ezt a választ bökte ki: ouestion d’ argent Mi is mulattunk ezzel a »társasjáték«-kal Budapesten egy-két sze‘zónban, de hát a halottak gyorsan lovagolnak s a divatok hamarosan múlnak... Most már nem írnak ilyen regényeket és nem látszanak ilyen játékokat. Ha vannak is lányok. akik olyan buták mint a Houssaye ur Arsinoe-jla. nincsenek már oly elmések és jóakaratnak, akik szellemesekké tudnák és akarnák őket tenni. Azt az »uiitó«-t pedig, aki efféle elmejátékkal' hozakodna elő. jobban kinevetnék mint azokat, akik az emlitett játékban ferde válaszokat adtak. Most a nők is kártyáznak. — nem. mintha nem volna esprit-jük. de mert a férfiak nem. várnak tőlük ilyet Most a játék a jelszó, és nem a társalgás . . . Talleyrand egy nála bemutatkozó fiatal diplomatától azt kérdezte: — Tud-e kártyázni? —Nem tudok, excellenciás uram, — felelte az attasé. Sajnálkozva csóválta fejét az öreg diplomata és így szólt: — Az baj. Szomorú öregsége lesz. Most megtörténhetik, hogy ha egy öreg úrasszonynál fiatal házaspár tesz első látogatást a két hölgy közt a következő párbeszéd folvik le: — Tudsz-e kártyázni, gyermekem? — kérdi a tiszteletreméltó öreg dáma. — Bizony nem, édes néni, — feleli az uf menyecske. S az öreg elkomolvodva és sajnálkozva sóhajt: — Az baj. Szomorít fiatalságod lesz.