Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-15 / 101. szám

1925. április 15. 8ACSMEGYEI NAPLÓ 3.ÄS Kisebbségi Élet © a« Az erdélyi magyar párt április 27-ére tűzte ki intézőbizcíisáüi ülését, amelynek legfontosabb tárgya az ügyve­zető alelnöki állás betöltése. A párt el­nöksége az ülés engedélyezése iránt kérést intézett a kolozsvári hadtestpa­­rancsnoksághoz, amely az engedélyt megadta annak bejelentésével, hogy az ülésen a hadsereg egy kiküldöttje is Jeáen lesz. A magyar pán vezetősége azonban nem hajlandó az ülést hatósá­gi asszisztencia nseílett megtartani és táviratot küldött Bratlann miniszterel­nökhöz, intézkedést kérve, hogy az inté­zőbizottság ülésén ne legyen jelen sem a hadsereg, sem a. szignranca. sem a rendőrség megbízottja. Ha a kormány nem tesz eleget a pártvezetésén kérésé­nek, akkor elhalasztják az intézőbizott­ság! ülést vagy olyan helyen tartják meg, ahol a staíáriális rendelkezések nincsenek érvényben. * Himnnszpör volt ismét Csehszlová­kiában, Filep István elbocsátott bereg­szászi hivatalszolga még 1921-ben, a ha­tárrendező bizottság megjelenésekor be­lekezdett a magyar. hlmnnjsz éneklésébe. A csendőrség azonnal leártóztatta és az ügyészség megindította ellene az eljá­rást. Az első tárgyaláson Filep Istvánt egyhavi fogságra Ítélték. Felebbezás folytán az ügy a brünni legfelsőbb bíró­ság elé került. A legfelsőbb bíróság helyt adott a védő érvelésének; mely szerint Filep István csak az első sort énekelte a nemzetei! énes részhez már nem ért el, mert mielőtt a második sort eléne­kelhette volna, letartóztatták. A brünni legfelsőbb bíróság az ügyet visszaküldte a beregszászi törvényszékhez s utasítot­ta a törvényszéket, hogy uj tárgyalást tartson. A törvényszék! tárgyaláson Fi­lep Istvánt felmentették •* Az emberi jogók ligája eikáidl Romániába főtitkárát Guernut-t, alti uta­zása céljáról a következő nyilatkozatot tette a íDlmiaeaúi* párisi munkatársa előtt: rAleg akarom ismerni Romániát, melynek összes problémái Jrr»züJ egye­lőre a k&ebbFdgcké éráé’.cl legjobban, lagt filc Lalim .v: o metnor.fidtunckat, kor­­vényeket és '.őzletuéityeke* kap a ro­mániai kisebbség kérdésében, cl? mi nem akarunk ítélkezni mindaddig, míg mindkét pártot meg nem hallgattuk és á dolgokat mélyükben akarjuk tanulmá­nyozni. Mi elfognldtlrr.nl a helyszínen akarlak a kérdést njegviísgáíni.» nt A szászok nem ,hajlandók végrehaj­tani az uj román érettségi örvényt, ame­lyet Anghelescu közoktatásügyi minisz­ter már erre az évre életbeléptetett. Az Iskolafenntartó kisebbségi egyházak kénytelenek voltak úgy az érettségi, mint a felvételi vizsgákra vonatkozó in­tézkedéseket megtenni és- ezeknél az In­tézkedéseknél csak a törvény szövegére támaszkodhattak, mintán’ a végrehajtási utasítás még nem jelent meg. Maga a törvény sok. olyan, rendelkezést tartal­maz, ami pedagógailag lehetetlen hely­zetet teremt és ezért valószínű, hogy a végrehajtási utasításban lényeges mó­dosítások lesznek. Ennek a késedelem­nek szintén az iskolák és a tanulók adják meg az árát. A szász kisebbség energi­kusan állást foglal a törvény végrehaj­tása ellen. A szászok több ízben kijelen­tették, hogy semmi olyan intézkedést Esem hajlandók végrehajtani, amely az Iskola! autonómiájukkal ellentétben áll. Hír szerint ehhez az állásfoglalásukhoz az érettségi törvénynél is ragaszkodni fognak. * Jorga Miklós párisi tartózkodása alatt kétórás előadást tartott a romániai magyar kisebbség kultúrájáról, történel­mi múltjáról és jövendő szerepéről. Az előadásban Jorga nagy elismeréssel nyi­latkozott a kolozsvári színházról. Di­csérte és példánként állította e színház, teke« avunkáíá.t. s színészik tehetségét. a művész! fegyelmet, amelynek! gyü­mölcseként a legkényesebb Igényeket is túlszárnyaló előadásokat produkál a színház. Leszögezte, hogy a kolozsvári magyar színház előadásait olvan nagy tetszéssel s olyan lelkesedéssel fogadta Bukarest közönsége, amire ni ég nesi volt példa s hozzátette, hogy mindezt a kitűnő társulat teljes mértékben megér­demelte. Janovics Jenő. a kolozsvári magyar színház igazgatója levélben kö­szönte meg a dicséretet Jorgának, aki a kővetkező levéllel válaszolt: Mélyen meghatottak az ön szeretetre­méltó és figyelmes szaval. Párisi előadá­somban én nemcsak az öp • minden cso­dálatra érdemes színtársulatát dicsér­tem, amely igaz! mintaképe a nagysze­rűen fegyelmezett, lelkes és tehetségek­ben olyan gazdag művész! együttesnek, hanem elismerésemet teleztem ki aziránt a nemes nemzet iránt is, amely kéz ön is tartozik és amellyel meg kellene már keresnünk a megértés átlát az egyenlő jogok alapján és azoknak a tradícióknak az alapján, amelyekből eddig — sajnos — mindig csak az ártalmasakat láttuk meg. Támadják Macdonaldot m aagol munkáspárt kongresszusán A Ziaovjev-Jevél újra napirendre került Londonból jelenük: Gtochesterben hétfőn nyílt meg a Labour-non. harmincharmadik kongresszusa. Clifford elnök megnyitó beszédé­ben ismertette azokat az eredmé­nyeket amelyeket a munkáspárt Macdonald kormányzása alatt An­glia számára elért, mert a háború óta először mutatta ihee Európa népeinek a jog. a békülékenvség és a kölcsönös együttműködés útját mindamellett azonban a munkásság helyzetén nem tudott javítani. A mmkásviszonyok Angiidban súlyo­sabbak, mint valaha is voltak és félő, hogy az Ivari kerületekben za­vargásokra kerül a sor. bár a mun­kások nem forradalommal, hanem fokozatos fejlődéssel akariák célju­kat elérni. A pártvezetosése évi jelentését tár­gyalták ezután, amelynek során kü­lönösen a Zinoviev-Jövetről' szóló je­lentésnél elkeseredett yita támadt. Élesen .támadták ezzel kaoósotatban Macdonaldot, akii azzm vádoltak, hogy eljárása nem volt kifogástalan. A Dártgyü'és emiatt '286 szavazatta! 269 ellen elvetette a jelentésnek a Zinoviev-levélre vonatkozó részét és utasították a pártválasztmányt, hbgv ebben as ügyben itt vizsgáló­­tot, folytasson Je. Egyéb ügyekkel kapcsolatban szemére vetették Mac-, cocáidnak és a volt munkáspárti mi­nisztereknek. hogy nyolc hónapi uralmuk alatt a szocialista program­nak egyetlen Doniját sem tudták tör­vényerőre emelnj. A Dawes-térvet is élesen bírálták. mert ennek a szó­nokok szerint az lett az egyetlen eredménye, hogy a német munkás­ságot a nemzetközi tőke és nagyipar rabszbl-gájávd tette, Macdonald nyugodtan hallgatta végig a támadásokat és hosszú be­szédben válaszolt azokra. Nevetsé­geseknek mondta az ellene és kor­mányának volt tagjai ellen emelt vá­dakat. Figyelmeztette a munkássá­got. hogy mást jelent esv államot kormányozni, mint vári gyűléseken határozatokat hozni. A munkáspárt­nak kormány raiuujsakor sokféle elő­ítélettel le kellett számolnia, mert négy a különbség a párteszmék hir­detése és azok megvalósítása közt. A beszéd nagy hatást, keltett és a támadások megszűntek. A párígyülés továbbá során szoba ’'erűit a bányászok minimális bére is. .amelynek, kapcsán a,kongresszus 398 szavazattal 139 elten utólag szmkdoncüta a ■mmkáskorinány ténykedéseit. Macdonald uiahb fel­szólalásában kijelentette, hogy a mtínMskormány soha többé nem ve­szi át a kormányt, ka nem rendelke­zik a parlamentben dbszolut többség fölött, inert nem akarja a nyakát beledugni a hurokba, fcoev a többi pártok szorosra húzhassák a kötelet A francia kormányválság 3d <intl nem vállalta a kormányalakítást — A szocialista-blokk Briar.á ellen Parisból jelentik: A francia kor­mányválság csak nehezen halad a megoldás felé. A súlyos gazdasági viszonyok következtében a Hcrriot­­konnány bukása után a súlyos és fenyegető problémák megoldására senki vem vállalkozik szívesen. Painlevé jelöltsége, akit a ma több­ségben levő baloldali blokknak mind a négy pártja egyformán tisztel, az első pillanatban adva volt. De Pain­levé, az! agg tudós nem az a ke­mény és nkaraíerfts férfin, aki ilyen nehézségek között a pénzügyi re­formokat tető alá tudja vinni, egyéb­ként sem az a tisztaagyu, lucidus I értelmű ember, aki Loucheurrel és Brlanđdal szemben meg tudná álla­pi a elyét A Ffavas-üaytiöicség jelenté«® sze­rint' Painlevé a kabinetalakitdsrc váló megbízatást elutasította. Don­­mergae elnök erre Aristide Briand-t hívta meg. Briartd lehetetlennek tartja a kabirseíalakitást anélkül, hogy előzőleg a tekintetbe jövő pár­tok meghízható és állandó egviitt­­mmkdlkoddsáról mee ne győződött volna; jelesül követeli az 1924 má­jus íl-i többség részéről való támo­gatást. Briand kedden mintegy háromne- 2ved óráig tartó tanácskozási foly­tatott Dowmtgm efaStofké A? Ely­sée-palotia elhagyása után Biland kijelentette, hogy nézete szerint ideiglenes kormány alakítása nehe­zen volna megvalósítható. Briand ezután de Monzle volt nénzügy miniszterrel tanácskozott, aki azt javasolta rteki. hogy a btuik­­jegvforgalorn rendezésére ideiglenes kormányt alakítson, amelynek egyetlen föladata az volna, hogy a bankjegyforgalom emelésére vonat­kozó törvényjavaslatot a kamarával és szenátussal elfogadtassa. Brianđ e terv, ügyében hétfőn tárgyalt a kamarai és szenátusi' pénzügyi bi­zottságok elnökeivel és előadóival. Brianđ erélye, sima és óvatos tak­tikája segítségével a síiker nagyobb reményével vehetné föl a harcot, de Brianci miniszterelnöksége a Szo­cialistáknál idézne fel nagyobb el­lenállást s egyelőre nagy kérdés, vájjon a 'jobboldali ellenzék részé­ről tudna-e Bríar.c! annyi hívei sze­rezni kormányának, hogy a szúda- Pstiík támogatásának a hiányát ve­lők pótolja. A H® triót ellen hetek­­;kel ezelőtt megkezdett koncentri­kus támadás, a vatikáni követség kérdésében tartott kétszínű beszéde, s Fferriot bukása.' után a baloldali blokk szétugrasztási kísérlete mind arra vaß, hogy Brianej hosszú ideje ’készül arra, hogy, ffétrrtot örökébe üljön. De a (szocialistákon feStrBK ugylátszik a. francia nagyipar se látná szívesen Briand miniszterei­­r.ökségét Loacheur, nemigen foglal­na helyet Briand kabinetjében., már csak azért sem, mert • Briand-® s»­­lycs anyagi áldozatokkal jáarí* pénzügyi reformok kérdését*?«* nem adna szabad kezet A húsvéti ünnepek ala# Brib'd ío­­vább folytatta tanácskozásait Leos Blumiroál és a szbciá!demcírrara-párt több vezetőjével, akikei rá akart bír­ni. hogy a párt vegyen rési* az ni kormányban- Az egyesük szocialis­ta-párt nemzeti tanácsa kedden tar­tóit ülésén • egyhangúlag ygv döntött hogy Briand ajánlatát visszazttasüfa és a konnánvdlctkitásban nem vész részt. Briand emiatt kedden este visszaadta a kormányaiakižđsi ’meg­bízást Domnergue éjtaökpek, •-----—^xrr.-T ■» Végleg meghiúsult az crosz-nsagyav kereskedelmi szerződés terve A szovjei mxa hajlaadü a iegíafc» ked­vezményt biztositaM Kagya?««wágn*fc Budapestről jelentik: A .Magyar Te* virsli iroda ? kovethevo íühivatafós jelentést adta ki: — Minthogy március . végén nyilván* valóvá vált, hogy az 1 $24, szeptemberé­ben megkötött magvar—orosz szerző­dés, az 1925. évi április , 12-ikébeu megállapított határidőre neje, lew ratifi­kálható, a magyar kormány javaslatot Jetii c. határidőnek hat hónappal való meghosszabbítására. Az orosz kormány az elhalasztáshoz azzal a feltétellel volt hajlandó hozzájárulni, ha a szerződésben foglalt legtöbb kedvezmény eins etejteiik. A . magyar kormány, tekintettel arra, hogy a'Jzavf dés legfontosabb vésze « legtöbb kedvezmény, olyan érteledbe» váiasiolt, hogy ilyen módosítással nem volna módjában a szerződési raiijikál­­latni. E közléssel kapcsolatban beavatott helyen a következő nyilatkozatot tették.: A magyar kormány annak idején éppen a legtöbb kedvezménynek Magyarország számára való biztosítása érdekében ha­tározta el magát az Oroszországai való kereskedelmi szerződés megkötésére és a kedvezmény nélkül nincs abban a hely­zetben, hogy a szerződés becikkelyezését a nemzetgyűlésnek javasolja. A kormány kellő időben tette meg a lépéseket a ratifikálás időpontjának elhalasztása iránt, ami asért vr.lt szükségessé, mer? a szerződés törvényhozási tárgyalása nem volt beilleszthető a nemzetgyűlés már előzőén megállapított programjába Ökolicsányi a tromf 7 Leirer Aziália gyilkosának neOéve' agitál az ellenzék a budapesti községi választásokon Budapestről jelentik: A demokratikus ellenzéki, blokk vasárnap tartotta 'nagy­gyűlését Budán. A gyűlés első jtzóaoka Fábián B éla sztír’áteiie, hogy a . Leirer­­gyiikosságelkövetésével gyanusitottOko­­licsrnyi László, miután rablásért és or­gazdaságért kilenc hónapig ült börtön­ben, magas állást kapott a Wol/f-párt jóvoltából a fővárosi elektromos müvek­nél. Kí volt- az. a magasfengu. férfiú, — kérdezte beszédéber! ■ aki ezt .a züllött frátert,' csak azért, mert Icllőnit­­mányi tiszt volt, protezsálta ?- Egy biztos, hogy hadai ftffess volt — kiáltott közbe Fényes László a blokk budai listavezetője. Fényes szólalt fel ezután és úgy jel­lemezte a Wöíff-pártot, mint amelynek az Oko’iesársyjak a védszentjei, A har­madik felszó'aló bifaiti Horváth fános ugyancsak Okolicsányit aposztröíáíta é» kijelentette, hogy most már érti, miéit kellett a villamosjegyek árát oly ma­gasra emelni, hogy ar Okoficíásyiax'ri jő! jővede-meiő állásokba "elmí.t. tőbe­­-vezni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom