Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-12 / 100. szám

1925, április 9, BACSMEGYEI NAPLÓ 11. oldal. LAMENTÁC1Ó Doktor Tanár Orvosok nagy Tas« nátstalanságárul, azután meg: Az Futó Bolondoknak és a2 más­fajta Elme Háborodottajqiak széles E Világon, de különösképea a Feő- Városokbau '/aló szörnyű megsoka­­sodásárul. A megExekváífe Adósaknak az Danába való ügrálásakrul. Az vá­rosi Partájnak- az.tsp.ya és Sza­pora Lakás Féreg ellen való éjtsza­­kai Vadászatokra és ez ckbal az hivatalban való nagy Ásiíáxokrtd, nemkülönben , szünet nélkül való VakaródzásokrüJ, továbbá ugyan­csak: Az szegény Közénosztálybélmek minden Fertálykor az ajfent Magas-, ra felszökdösödött Bér miatt való Hidegrázásokra!. Az Közhivatalnoki Seregnek Gyenge Kosztokról és az üres Fa­szul j Tsuszpajsa Tó] való nagy Ir­tózásoktól és az szegény Istenad­táknak az jóféle házi Sédar meg az Taros Rétes fránt való. Soha Be nem Telljesüüó Forró Vágyakozá­sokról és az Lúd Petsenye iránt való nagy Szerelmekről, ugyancsak: Az Köznek szolsráíatfyjára rendelt kisebb Sarzstju Tisztviseüők leg­­íöbbikjének az hévatali Szamár Laj­torján való Hosszas nagy Vesztege­tésekről és egyáltalíában az Előre Rukkolás tekintetűben való lassú 'Dángubálásokrőf. ezzel szemben: Egynémely Borokban Szüleíetth­­nek Vak Szeren tséjökiü! és az Ma­gas Protektoriok jóvoltából úgy Szóllván még Tsetsemo Korukban való duffla Kárfiáripkról. Az hamis Lelkületű Zálogosoknak vagyis szomorú nótába Foglalása a mai Dolgoknak és azok Sokfajta Rendjeknek És pedig: Az máj Tzudar Időkrül. vagyis en­nek az Fránya Életnek Ballyairul sokmindenfajta áinok Circumstan­­ciájárul, egész Tucatt hol keserves, hol muliaítságos Stációjára!. jelesül: A Nagy Velág tótágastjáró Buta Sorairól, azonképen Is az mostani Gyatra emberek százfaita Bátorsá­gáról, sok elrugaszkodott Pogáriyok tunnya Ágálásckról, mármin.thogy: Az igaz és Bölts Férjfiiak szörnyű Megfogyatkozására! az Nagy Világ Városokba lófráló körmönfont Nap­­lopókrul, temérdek sok pemahajder Lézengő ricíerekrü! az Politicában és az íselszővö Diplomátiában kon* tárkódokra! az közéletben önma­gukat ielgeráló szálas Tekergőkről és az Vélek Cicáző szebbnéd-szebb Artzulatu katzér Dámákra! vala­mint: Tséltsap Férj fiák meg' ísiníalan Fehérszeméllyek Fene naev Gerje­­delmekriil azonképen penig: Az országgyüilésl Követeknek az Egymással való haragos Tzivakodá­­sokrul, az Kis Embereknek az Nagy Emberekkel szemtől-szeinközt való orcátlan Viselkedésekről, Szomszét­­doknak egymással való utálatos Szájaskodásokrul és egy altaljában: Az Fórumon fel-Burjánzott Go­romba Tempóra! vagyis: az finum Úri Tónus és az Elegant UdvarSási Jvaid szörnyű nagyi Appeíütusáru! ! valamint az nagy Metrö-Polismik­­iban fényes Nappal meg világos \ I Éjtszaka az Tisztességes falusi Úri 1 f Ember háta megett Settenkedő kü­­lernáméir-küiemi) dikes Veszedel­mekéül. Az paraszti Ember Nercíörődöm- I séeérül. az Intellisenciia összve jNem tartásárul, $z nagyon sok trottyos házas Embernek végtelen pipogyaságárul, özvegy Háztiüaj­­donosnéknek zenés kávéházban Fő- Keltoesnrél való Cocetíálásárul, az Golwás Svábű-gjab vasárnapi Her­­moni Kálásukrul, Riitskös Hordá­roknak! az Flegmájára], azután meg: j Az módiis Dámáknak és az Ö Sül­dő Kisassaonykáiknak as Bálákban való Putzérságukru! Az kviétált Generálisok, valamint az Exellentiás és Mélíóságos és Naíságos Kiérdemesült Fő Hivatal­nok Uraknak az ö nagy Ninístelert­­ségekrü! Az Tsaiádirtő Nagy Nyavalyákra!, az Száraz Betegség Kegyetlen i Grasszáliásárul, vagyis az Kehes | Embereknek az meg Szaporodások-; ról, az Rossz Veénrek szünet nél­kül való Kitserődéseirül, az Mag nélkül Való Anyák numerusának si­ralmas megnövekedéséiül, az Híres Képesség Alábbhanyatlásárul. Az utakon és az Piartzokon, va­lamint az villanyos Vagányokban to­vábbá az Közhasználatú Lokálokban KÉT VERS az alatsenyabb rendű Jelenlévőknek trágár beszédekről és Kaptza Be­tyárok motskos Bagó Lesőjébe való förtelmes Káromkodásokról, Fláker kotsisok módijára való neveletlen, Magaviseletekről és: Minden rendes és Finom úri Em­bereknek azon való soppánkodások­­ról és az ő nagy Tsudálkozásokral, vagy az mai Napság az plebejus Népsésfbeliek Tsordájáből kikéreds­­kedeti Tsak félig KiMüvelt Polgá­rok Nem Igen tollyják le Tsarizze! odabitsakolt Süvegüket borzas Fő­iekről, ha olykor-ollykor Magunk Fajta Valódi1 Úri Emberrel szeren­­tséjük van találkozni Nekijek. Ugyancsak az minden Feő-Váro­sokban ténfergő sok Éhenkórász Személlyekriil. Tsalfa Játékosokra!, Tolvaj Kaszérosokrul, az Feme nagy Dologtalanságru! ugyancsak penig: Az Embereknek az Ö nagy Fa­lánkságukról, az Uborka Fára fel­tekerő dzött Ujj Gazdagoknak az ő nagy Traktérozásufcról és az ő nagy Vigadó Tánzos Kedvekről, Sofiér­­jeiknek sebes Hajtásárul, és a Gya­­nutalan Járó-Kelőt rémisztgető tré­fás infselkedésekről, az Szegény Hévatalnokok épülésére peniglen: tfdös ölebeknek öreg Frajjok által felfúvódott sertésvé való bolond felhlzlalásáról és mindezeknek Tet­teiében: Az vacak Üdő Járás Állhatatlan­ságáral, meg az Papír Bankó sza­pora Megfiadztatásáral és ennek ellenére az Nagy Piztelenségrül, az HA JÁTSZANAK A GYERMEKEK,.. Ha játszanak a gyermekek, órákig készülődnek, rakosgatnak, tanácskoznak, majd hirtelenül végeszakad az egésznek. Nincs ennek közepe, csak eleje s vége. Mondd, nem ilyen-e épen az ember élete is, mely elkezdődik, aztán gyorsan befejeződik ? S a közepe mint a semmi, KALAUZ Méri érzem én azt oly gyakran és egyre visszatérőn, mindig világosabban, hogy víllamoskalauz is vagyok? Dűiiöngve a kocsi ingó talaján, bortáska nyakamban, állok. Amint pedig megsimitom homlokomat s a koplalástól kis arcomat, halavány emléke ég életemnek az ujjaim hegyén s emlékezem. Aztán mikor vágtat a kocsi, hadonászom, magasba kinyúlva tépem kezeimmel .őrjöngve a börszijt, csöngetve indulást, újra megállót és rossz fogaim közt szidom ezt a komisz életet fránya sok fajta Adórul, az Urasági meg Tsaládi lakásoknak tsuíoit fér­ges kalyibák árának újabb szemér­metlen Fel-Stájgerolásárul, aztán meg: Az Vellany Drót gyenge Peslo­­gásáról. az kenyér Piartznak dufla megdrágulására!, az Marhák és az Lovak rossz Állapottyjárul, nem különben: s a komisz gazdagokat. Úgy hogy már nem is o, hanem én, a csontja, a teste, a vére, a lelke, egészen. Mért érzem én ezt ? Épen ezért és . egy Altaljában: az Fele Baráttyjainknak az más kony­hája, mss az más Asszonya .után Kosztolányi Dezső zz nagy kamatos-kama tokjának’ ka* mattok Szedéséről. Szegény Megboldogult Kereszt­­anyiainknak számos Haragosaink által való Gyakori EmlegettetésrÖ! Az Sport-Tornászoknak istentelen Vakmerő Ségekrő! ugvis mint: Az ménkű nagy Bőr Lapdát egy­más Hasába rugó bankfirnkpak és az békés Mesterségbeli Röfös Segé­deknek az egymás Szemük világát zem kímélő Ököltsaoások minden vasárnapon való Meg Ismétlődésé­ről. Az meg Gondolatiam TsoJnakos Regaiza Kedvelőknek az Mély Víz­be való Bé Fcrduílásofcról Ur Lovasoknak az Verseny Csi­kóval való gyakorta való Balesetek­ről és az kevély Nyakok Tsigoíyá­­iának az Triplára való Osszva Töré­sekről. Fraataos Légi Habosoknak meg Anglas Pilótáknak az Magos Egek­ből való mindennapi Senzaifás Le Pottyanásakról. ... Az emberek Rosszaságát«} meg Undorodott Édes Anya Földnek mindegyre Szaporábbá váló Félel­metes Megrázkódásairól. Orfeumban való Mulatasunk köz­ben odahaza Nyitva Felejtett Siffc­­.nérjainkhak az Szolgálté Leány ál­tal való betstelen Meg Vámolásáról, valamint: Az Tzibar Iskátitlvádnak meg az Snapszos Bntykosodnak Gaz ko­mornyikod által való kious/.tité'áról és az néhai jó Üreg Apádtól Rád maradt befess Tajték Pébáduak ngyanßak esen Lator által távol Lé­tedben való gusztustalan Használá­sárul . . . Ezen keserves Láinentatiónak vé­ge szakadna már. ha nem szóilana még az a szórnám nóta: Az tsalfa stanzáikat nvögdécseílő ujjmődi Poétákról, meg az mostan! meggárgyidi fura Román-írói rat, továbbá az Jzifíra de üres Theábu­rn ok szolgálaftyíára bődületes kör­médiákat szövetelő kótvagos Szín­darab GyárosokruL usvis mint az? mai szegény magyar Litteratura Holdkóros meg Nyo-njoritóiról. az­tán: az külső országok BolondM- zaiból hazaszalajtott ujj módi Pikto­rokra!. az minden betsfiletes 'ma­gyar Fületsértő Counlcttákat kiftrn­­dáló. sükedt Hangászokral^ akik az szép magyar nótát az Szeretsen Muzsikának dédelgetéséve! meg­­gyaiázzák. valamint: Az mai Kerge ui Velük, mindenféle furfangos Feltalálásaira! jelesül az, boszorlsányos Radló-Rul és az ehez-i hasonló egyéb Légből lopptt tsavsi­­rosabbnál Csavarosabb Tsudákrul... Tsupa szélhámos idegen Nátióbéli tsepü Rágó Kóklerságokrul . . . Az banlfosoknak az 5 nagy Kridá­­jok ról, az röíösoknek vés Nélkül való keserves Láimentálásokrul, min-' denfáíta Boltoknak N’aoi Renden Való Bezáratta tásárul. Az Liszteseknek, az Sertvés hiz­lalóknak és a Kortsmárosoknak az ö nagy Gyarapodásokról. Tzégéres Bittangoknak Garátedál­­kodásokról. az Fő-Konsstablereknek és az Titkos Policái Mesterségének Nehéz Voltáral. Az Pina dohánynak nap-nap után való Drágulására! és az Szűz Do­hánynak az kormány által való ei­­parantsoltatásárul. Az betsületes igaz Emberek sűrű Sopánkodásokrul és az Betyár Üd&lc miatt Való szüuetlen Fei T^óválá­sokra?. .\z Igaz Szerelem és Barátság El­párolgására! Az Ittas Polgárok nmnerosának illesztő megnövekedéséiül. Az Apa Gyilkolás meg az Testvér ölés divatjának Béhozatalárul az Müveit Tsaládokba. nó meg egyéb más effajta Tréfás és Katzagfciíó Dolgokra! . . , És mégis mind Ezeknek datzára: Az Legtöbb Jómagunknalí az mos­tani Rossz Kedvekről..; Godányl Zo*íá&

Next

/
Oldalképek
Tartalom