Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-12 / 100. szám
i 1925. április 12. BACSMEGYEI NAPLÓ oldal Pastes a Mokka! való szakítást kívánja Radicsékiő! A miniszterelnök tanácskozása Stanojevics Ásával Beogradbo! Jelentik : Stanojevics Aca, a radikális-párt epyik legrégibb tekintélyes tagja Beogradbe érkezett és hosszén tanácskozott Pastes miniszterelnökkel. Politikai körökben ebb'd a tanácskozásból is arra következtetnek, hogy n radikális-párt fontos elhatározások előtt áll, meri a politikai fordulatok előtt Pasics sohasem mulasztja el, hogy e régi fegyvertársával ne tanácskozzék. A Vreme értesülése szerint egyébként Pasics miniszterelnök pihenése alatt valószínűleg találkozni fog Radics Pavtévalakivel fontos megbeszélést fog folytatni. A radikálisok és a Radics-párt közti tárgyalásokról egyébként a Zajednica hivatalos lapja, a Hrvat érdekes vezércikket ir, amelyben többek közt a következőket állapítja meg: —- A parasztpártnak a radikálispárttal való együttes kormány alakításához szükséges, hogy a Radiospárt szakítson a nemzeli megegyezés és a parasztdemokrácia blokkjával. Ezt követeti Pasics és erre vár választ a Radics-pdrttól. Vagy szakítani a blokkal, vágy szakítani Pasiccsal: ez az a dilemma,amely etőü ma a horvát parasztpárt áll. Hogy mit fog a párt határozni, nem tudjuk, de azt hisszük, hogy korai az ez állítás, hogy a Radicspárt elhagyja a blokkot. — A nemzet! megegyezés és parasztdemokrácia blokkja olyan politikai alakulás, amelynek kiépített programmja van az állam belső berendezéséi illetőleg és ezekben a kérdésekben a parasztság s a parasztpárt teljesen megegyezik a blokkal. Viszont a radikálisokról — Hapiák! fiáira arc! Itt már nem lehet viccelni. Mindenki szabályszerűen hátra fordult, ballábra, mint az a Dinestreelement első részében mez vazvon Írva. Mikor kiértünk a rosból. Jelinek mecszólalt: — Hány óra? — Hat óra múlt tíz perccel. — Pont most ment el a vonatom. Fanyarul mosolyzott. de a szemeiben könnyek csillogtak. Mi pedlc csak meneteltünk. ezvre meneteltünk. Sötét este volt már mikor a kapitány ur mégegyszer megpróbálta az éneket. Szüntelenül a krokodilus-nóta iÖtt ki a száraz torkokból. — .Maid mezlátjuk, hozy ki unja mez hamarabb. — szólt. Hát ö unta mez. Nyolc óra felé ismét kiadta a parancsot: haza. De már ő is szomorúan és ietörten iovaeolt a század előtt. Szerette volna visszacsinálni az egészet. Befordultunk a kaszárnya udvarára. Véeiemaslroztunk a naev piros épület előtt és mikor már csak pár lépésnyire voltunk célunktól, ervszerre rákcsdtük minden vezényszó nélkül: »Ellőték a iobbváüamaí Folyik piros vérem. ‘ Nincsen nékem idösanyám Ki bekösse nékem«. A mórözus kapitány, ez a nagy darab emberevő uzv meghatódott erre a nemes gesztusra, hozy majdnem sírva fakadt: — Köszönöm nekiek — mondta remegő hangon. Szeretném mindannyitokat megölelni ... Fiatalok voltunk és lelkesek. Ezt teljes elégtételnek tekintettük. S mikor Perhár, a rutén szakács este 11 órakor az ebédet Is hozzáadta a vacsorához.. Jelinek mindent elfelejtve megbocsátva sugárzó arccal mondta: — Juj, de finom vacsora vau n» _ . nem lehet megállapítani, hogy menynyire közeled’eh az ország belső berendezésének kérdésében a Radlcsparihoz. A Zajednica csatlakozott a nemzeti Megegyezés és poraszdemokrácia blokkjához és amíg a blokk programmja fennáll, addig a horvüt Zajednica semmiféle kombinációba nem mehet bele u blokkon kívül. Gyorgyevics Dragoszlávot hácsmegyei főispánná nevezik ki Változások a bácskai közigazgatásban BeogradbóJ azt a hjrt közli munkatársunk. megbízható helyről szerzett értesülés alapján, hogy a bácskai közigazgatás vedelő állásaiban a közeljövőben nagyobb személyi változások következnek be. Beavatott körökben úgy tudják, hogy dr. Petromts Mümoj kacsmegijd főispán távozik állásából és helyére Gyorgyevics Dragoszláv szaboticai főispán kerül. Arra nézve még nincs pozitív értesülés, hegy Gyorgyevics Dragoszláv ebben az esetben megtartaná-e a szuboticai főispán1 agot is, vagy pedig az uj közigazgatási beosztás következtében a szuboticai főispánság megszűnik. Sző van arról is, hogy Krsztics bncsmegyei alispán is eihagy'a helyét és utódja Sztrilics Béla radikális-párti képviselő lesz. Sztrilics alispánságával megoldódna az a konfliktus is, amely a szuboticai kerület negyedik mandátuma körül támadt a radikálisok és függeten demokraták között Ha ugyanis Sirilics Béla lemond a mandátumáról, akkor teljesíthető a független demokratáknak az a követelése, hogy a radikális-független demokrata helyi paktum értelmében dr, Milics ívó, Pribicsevics-p rti jelölt mandátumhoz jusson. A követelés teljesítisét eddig, mint ismeretes, a: akadályozta, hogy Ma/kuseo MiLn, a topolai járás megválasztott képviselője nem hajlandó lemondani mandátumáról, holott erre nézve a választás előtt ígéretet tett. Ha Sztrilicset bresmegyei alispánná nevezik ki, természetesen le keli mondani mandátumáról, ame’y a járási szavazatok megoszlása szerin Gálffy Györgynek jutna. Ebben az esetben Gálffy — mint értesülünk — szintén lemondana és így dr. Milics Ivó kerülne be a parlamentbe Ami a novisadi közigazgatási állásokat illetékes helyen megcáfolják azokat a híreket, mintha a belümjminiszter már aláírta volna Poppvics Dóka poigármes téri és Mihaldzsics Sianoje főkapitány! kinevezését. Ezeket a kinevezéseket függőben tartják, mert a belügyminiszter ragaszkodik a Jisztviselőtörvény len elő'rt kvalifikációs feltété ékhez, ame!yekkel a novisadi radikális-párt jelöltjei nem rendelkeznek. A szolidaritás utjai tria : Grol Milán nemzetgyűlési képviselő Az fgazolóbízottság tárgyalásai során nagy feltűnést keltett Grot Milánnak, a Davidovics-pátt szuboticai megválasztott tagjának beszéde, melyben a nemzetiségi szervezkedéssel szemben foglalt állást Az alábbi cikk közlésével alkalmat akarunk adni a jugoszláviai magyarságnak arra, hogy megismerkedjék a nagy fö!tűnést keltő állásfoglalás Indokaival. Azt hisszük, nem is kell hangsúlyoznunk, hogy nem mindenben azonosítjuk magunkat a kitűnő politikus indokaival és következtetét®! vei. A nemzeti kisebbségeknek arról a jogáról, hogy külön politikai szervesetekbe tömörüljenek. nem lehet vita. A radikálisoknak a verifikáciÖs bizottságban elhangzott ama kifogására. hogy Davld'ovics Ljuba kormánya miért oldotta fel a magyar párt betiltását ezt feleltem: »Daviđovics Ljuba olyan rendeletet vont vissza, amely semilven törvényszakaszon sent alapult A tömegeket nem lehet sem paragrafusokkal sem rendőrséggel meggyőzni, csak érvekkel és a nemzeti kisebbségeket csak annak bizonyításával, hogy nincs hasznuk különálló szervezeteikbe való tömörülésükből.« Tárgytalan a diszkusszió olyan jósról, amelyet minden polgárnak, nemzetiségi és vallási különbség nélkül. az alkotmány és a törvény biztosit Csupán a kisebbségek önálló keretekben való politikai működésének célszerűségét, cpportunitását lehet sfeóvátenni. Errevonatkozólag megmaradok álláspontom mellett, a melyet osztaniok kell velem nemcsak mindazoknak, akik a polgárok széles rétegeinek szolidarizálódásában látják az ország általános szanálásához vezető leggyorsabb utat. hanem éppen elsősorban maguknak a nemzet? kisebbségek tagjainak, akik a politikában többet adnak a tettekre, mint & szavakra, . A képviselők legnagyobb számával is. amelyet elérhetne, a magyar párt a magyar nemzetiségű szavazóknak nem nyújthatna más megelé gedést. mint azt amit a párt neve ad. ami pedig üres és sok áldozatot igénylő fizetség. Az általános polgári »gokért valamint a lokális érdekekért folytatott harcban, mint például a földosztásért mindazok számára, akik a földet művelik, a hitelért, a gazdaság minden ágának megkönnyitéseért az adóterhek kiegyenlítéséért és egyéb kérdésekben: a magyar választók érdeke semmit sem nyer azzal ha a kórusból kiüt a magyar hang. Ellenkezőleg. Ami pedig a magyar választó rpecifikjts nemzeti szükségleteit illeti. azok mind kulturális természetűek. Ezek az anyanyelv szabad J ápolásának, az iskola, a könyv, a j színház, a kulturális szervezetek kérdései, egyszóval a szabad ember elemi lelkiszükségieteinek problémái. E szükségletek kielégítésének joga ma már sehol sem lehet vitás. ’annak pedig, hogy ez liberális elismeréshez jusson a mj türelmetlen környezetünkben is. elengedhetetlen feltétele, hogy a követelés tiszta kulturális terrénumon maradion. A politikai márka itt csak ártalmas. Sem mint polgárnak, sem mint magyarnak, egy különálló nacior.a- Hsztikus magyar párt nem vívhatja 1 ki azt amit egv nagy államalkotó párt nyújthat neki. amelv programjában sikraszáll az egyenjogúság •*-* a nemzetiségi és vallási toleranciáért európai, kulturált! liberalizmusért. Ehhez viszonyítva az a magyarság. amely a valóságban egy a párt nevében való rnanifesztációra zsugorodik, erőtlen. Nincs szükség több szóra annak bizonyításához, mennyire drágán keil ezt megfizetni A német párt pályafutása, amelynek élén értékes emberek vannak, értékes tanulságokat szolgáltat Praktikus sikereinek mérlege paszsziv. A németek a Vajdaságban, pojütikai elkülönülésükkel nemcsak el- I vesztették kulturális ás gazdasági aktivitásuk tekintetében ítMláósurfien kedvező helyzetüket, bánéra a Vajdaság mai nacionalisztikus forrongásában az agresszív türelmetlenség és bizalmatlanság céltáblájává Is tették magukat. Sajnálatos, hogy így van. de igy van és fezzel ma számolni kell. A magyarok politikai . elkülönülése pedig, éöoar. a magyarországi határon, a mat körülmények között még nagyobb ámbár indokolatlan — türelmetlenségnekr és bizalmatlanságnak '.nyújthat tápot. Én ezt nem oárt-féltekeuységből mondóin a magyar párttá; szemben és következtetéseim nem papainak a párt programjának és embereinek józansága iránti kételyeken, híz az én meggyőződésem. amelyre az Összes körülmények kritikai szemlélete utján jutottam és az általános államérdekeknek az áltálára képvisel kerület és annak magyar nemzetiségű lakói érdekeinek azt hiszem — racionális felfogásával. Amikor a politikába!} való részvételükről beszélek, bennük nemcsak' szavazóim egy részét látom: liánéra azt a népet is. amelynek reális és okos politikai orientációidtól nagyban függhet az. hogy az ország határa. amelynek mentén élnek, mind kevésbé legyen válaszfal két nép között — a jugoszláv ős a magyar nép közt. akik arra .vannak'utalva, hogy nemcsak barátságban, hanem szoros kulturális és gazdasági kapcsolatokban és koüaborációhan éljenek egymás mellett. Minél kevesebb izoláltság, minél több szolidaritás! Vajha a demokráciának ez az emberi intése minél több- meghallgatásra találna ezeken az istenáldotta földeken. alio! a boldog Jóiéi csak az ember bölcseségétől függ. Hogy ez a bölcseség törvénnyé válton, erőre van szüksége. Az erő pedig a kölcsönös közeledésben és a iászázdékn emberek szövetkezésében van. azoknak egyesülésébe», akik az állam jólétét ugyanabban látíák. amiben az általános emberi lelkiismeret: a békében.' igazságban, a kölcsönös türelmességben és szereiéiben. minden érdemes kéz és minden becsületes félek megelégedettségében. Vajha a nagy ünnepnek, amelyet ma a Bácsmegyei 'Nemin olvasóinak nagy száma ünnepel, szimbóluma megerősödne azzal a hittel is. hogy évről-évre elgördül esry-egy kő a megfeszített emberi öntudat sírjáról és hogy az minden évvel, közelebb jut újbóli feltámadásához: a testvériségben minden népek számára. A magyarországi d'sszddens szocialisták elismerte« lésüket kérik az I: ternadowálélí! Budapestről jelentik: A Magyar országi Szociálisa Munkáspárt — a szociáldemokrata-pártból kivált Vágl-fé!e csoport— összeköttetésbe lén az internacionálé titkárságával és kérni fogja elismertetését. Egyelőre bizonytalan, hogy az Internacionálé milyen álláspontra fog helyezkedni, tény azonban, hogy Vágj pártjának jó protektorai vasinak Garbe! Sándor és főként Kunfi Zsigmond személyében. Kun?! révén az osztrák szociáldemokrata-párt támogatására is .szá míthatnak Végiek. Az osztrák szociáldemokrata-párt az iníernacíonáléban nagy szerepei játszik és jelentékeny befolyása van. Ha az internacionálé Vágj pártjának elismerését megtagadja, úgy minden marad a régiben, amennyiben a külföld! szocialista-pártok Vágókkal óiéra érintkezhetnek. Ha azonban Vágiékat elismerik, úgy a régi szociáldemokrata-párí helyzete lehetetlenné válik az internaclnnáléban és ugyanaz az állapot következik be a magvar munkásmozgalomban, mint amilyenben a német munkásmozgalom volt az összeomlás után, amikör a többségi-' szocialistákat az anyapártból kivált függetlenek sisörsegaíták.
