Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-11 / 99. szám

2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 11 Konyovics Dávid dr. meghalt Zombor gyásza Somborból jelentik: Csütörtökön, áp­rilis 9-ikén este hosszas betegség után Somborban hatvan éves korában meg­halt dr. Konyovics Dávid királyi köz­jegyző. Konyovics Dávid nagy szerepet ját­szott a Vajdaság gazdasági és politikai életében és vezető egyénisége volt a sombori szerb társadalomnak. Tagja vo'í a legutolsó magyar országgyűlésnek is, ahol a sombori kerületet munkapárti programmal képviselte. A szerb hadse­reg bevonulása után átvette a sombori törvényszék vezetését, amelynek két éven át elnöke volt, később pedig ki­rályi közjegyzőnek nevezték ki. Gazda­sági téren is hasznos munkálkodást fej­tett ki és hosszú időn át elnöke volt a Sombori Agrárbanknak, majd ennek a suboticai Közgazdasági Bankkal tör­tént fúziója után a bank igazgatóságá­ban foglalt helyet. Közérdekű munkás­ságáért a király a Fehér Sasrenddcl tüntette ki. Konyovics dr. hosszú ideje beteg volt, mindamellett fáradhatatla­­nu' folytatta munkáját, ami hozzájárult szívbajának súlyosbodásához. Halála Somborban és az egész Bács­kában általános részvétet keltett. Holt­testét szombaton délután 4 órakor fog­ják eltemetni. Jaj a külföldieknek! Suboticárői mesterségesen riasztják el az idegeneket Más városokba mesterségesen csalo­gatják az idegeneket, Subotica nem akar hasonlítani semmi más városához a világnak, innen mesterségesen riasztják el. Egy kü földi gyáros panaszos levelet küldött hozzánk. Novissdra indult. A szomszéd város vizvezetéket akar csi­náltatni s a gyáros azért jött Frankfurt­ból, hogy az ő különleges vizvezeték­­berendezési módszerét ajánlja föl. Bizo­nyosan üzletet akart csinálni, de olyan üzletet, amelyen Novisad is megtakarít­hatott volna néhány millió dinárt Út­közben hallotta, hogy Subolicán sincs vízvezeték, itt is pusztít a tüdővész, azt gondolta, hogy hátha Subotica is hajlandó olcsó pénzen megcsináltatni a vízvezetéket, megszakította útját, ki­szállt itt, — azonban a jelentkezés formalitásainak elintézésével annyi időt vesztett cl s úgy elkedvetlenedett, hogy nem tárgyalt senkivel, nem utazott No­­visadra, hanem sietve visszatért hazájába. Sehol a világon nem kell már az idegeneknek, akiknek útlevele, írásai rendben vannak, személyesen bejelen­teni a megérkezését. Subotxcán az is kell. A rendőrségen mindenkinek, aki ideérkezik, személyesen keli jelentkezni. Nyilván azt akarj k, hogy a tisztviselő, aki a jelentkezések nyilvántartásával meg van bizva, barátságot kössön az idevetődő idegenekkel. Más értelme nem lehet ennek a jelentkezési kötelezettség­nek, mert különben itt is elvégezhetné a bejelentést a szállodai portás, vagy egy szo'ga. E célt azonban nem lehet elérni. A rendőrségi tisztviselő nem barátkozhat, sőt nem lehet barátságos sem. Nincs rá fizikai ideje. Nála kell jelentkezni azok­nak, akik el akarnak utazni s azoknak, akik külföldről visszatérnek. Ezek is személyes jelentkezésre vannak köte­lezve. Mindezeket cl kel! könyvelni, ide-oda beírni, útleveleiket lebélyegezni s minderre a délelőtt néhány órája ált rendelkezésre. Aki korábban jön, vagy későbben, elutasítják. El lehet gondolni, mennyi időbe telik, mig a külföldi utas odajut a tisztviselő elé. Akkor kiderül, hogy Frankfurtból, vagy Londonból nem hozott magával háromdináros okmány­bélyegeket. Ezért is szaladgálnia kell. Mikor mindezt elintézte, akkor egy tel­jés délelőttöt már elvesztett s a másik délelőttöt elveszti akkor, amikor mind­ezt megismétli, hogy a kiutazását be­jelentse. A külföldi, akinek az idő csakugyan pénz, két értékes munkanapot vészit el azzal, hogy Suboticára beteszi a lábát. Nem csinálhat itt mást, csak jelenkezik. Közben ünnepek is vannak, amikor jelentkezni sem lehet, de amikor a dol­gát sem végezheti, örül tehát, hogy visszautazhat. A subotica! Kereskedelmi Egyesület­nek volna feladata, hogy a bürokratiz­mus tultengésével szemben a praktikus szempontoknak és az üzleti érdek kí­vánságainak érvényt szerezzen, mert a suboticai kereskedelmet már eddig is mérhetetlen kár érte, hogy az idegenek elkerülik Suboticát. Akció egy birtok-feloldás ellen Büntető eljárást akarnak indítani a Vermes-birtok feloldása miatt Hirt adtunk arról, hogy az agrár­minisztérium feloldotta a szekvesz­trum alól dr. Vermes Gvula Szubo­­tica határában. Sebesics és Mérges pusztán levő birtokait. A feloldás azon az alapon történt, hogy dr. Vermes Qytjláriak a törvényben megszabott maximumot sem hagy­ták meg s hogy a szekvesztrált bir­tokot Magyarországból ide' átoptált szerbek kapták meg. illetve a ma­­gnk szőregi és deszki földiét adták cserébe a Vermes-féle földekért. Az ide optált szerbeknek már át is ad­ták a birtokot. A szekvesztrum feloldásában az egyetlen szomorú. hocrv ezáltal mintegy 60 régi szuboticai földnél • kuli zsellér, magyarok és bunyevá­­cok maradtak föld nélkül. Szinte az egyetlen eset hogy magyarok is földhöz jutottak az agrárrefortn ré­vén s ezt is elveszik tőlük az első alkalommal. Erre. való tekintettel a szuboticai magyar radikális-párt elnöksége ak­ciót indított a feloldás ellen. Most. hogy a birtok feloldása megtörtént. más oldalról is akció indult, hogy az ide optáltak birtokba helyezését érvénytelenítsék s erre a célra bírói jogsegélyt is igénybe kívánnak ven­ni, azzal érvelvén, hogy a birtok fel­oldása körül olyan mulasztások tör­téntek. amelyekkel szemben bünte­tő eljárásnak Is helye van. Rámu­tatnak arra. hogy hivatalos részről előre figyelmeztették a föld birtoká­ban lévő zselléreket, hogy he vessék be a földet, mert azt elveszik az idén tőlük. A zsellérek hallgattak a fi­gyelmeztetésre. a föld megmüvelct­lenűl maradt, erre a minisztérium azon az alapon, hogy azok. akiknek a földet kiosztották, nem művelik, elrendelte, hogy azt vegyék vissza. A vádak szerint a föld felmérése el­mén igen nagy összegeket vettek föl olyan befolyásos emberek, akiknek a föld felméréséhez semmi közük sincs. Rámutatnak az akció vezetői arra. hogy annyiban is sulvos sza­bálytalanság történt, hogy a Ma­gyarországról ide ootáit ui tulajdo­nosok nevére már március 27-ikén ttlekkönyvileg átírták a birtokot, s ezeket április 7-ikén birtokba is ve­zették. anélkül, hogy akár a birto­kon gazdálkodó zselléreket akár az agrár-zajednicát értesítették volna. Ezeknek nyolc nap alatt ioguk lett volna felebbezni. de ezt az időt be sem várva, végleges állapotokat te­remtettek. Ebben az ügyben legszomorubb a helyzete annak a hatvan családnak amely •— nem vizsgáljuk, törvényes uton-módon-e. vagy ügyes machiná­ció révén — elvesztette azt a földet, amelyen éveken át gazdálkodott. Hasonló esetben, amikor nem ma­gyarok voltak azok. akiktől elvették a. földet sürgősen gondoskodtak, hogy ezek másutt kapjanak birtokot. Most erről senki sem beszél. Pedig az a hatvan sebesics! magvar famí­lia azért kapott némi kis földet mert ehhez a törvény szerint feltét­len joga volt.' Hogy a feloldás jo­gos-e. vagy sem. azt maid eldöntik — idővel. Hatvan családot azonban nem szabadna abba a helyzetbe hoz­ni. hogy ezt a döntést exisztencia nélkül, éhezve várja be. Bajok és jajok Suboticai kereskedők memoranduma a kormány tagjaihoz A szuboticai kereskedők, iparosok és gyárosok már több ízben tárták fel a kormány előtt azokat a sérelmeket és Igazságtalanságukat, amelyek existen­­ciájukat veszélyeztetik. Ezeknek a me­morandumoknak ugyan ritkán volt fo­ganatjuk, azonban a sérelmek már ahy­­nyira életbevágók, hogy a szuboticaiak még egyszer kísérletet tesznek arra, hogy igazságot és orvoslást kapjanak. Husvét után szerdán nagyobb szuboti­cai küldöttség megy Beotgradba, amely kérvényt ad át a bel ügy- és a • pénzügy­miniszternek s több rendbeli visszás­sággal szemben keres orvoslást. A me­morandum a következőket tárja föl. Utlevél-ügy Az útlevelek kiadásáról a hivatalos lap 1924 április 14-iki számában megje­lent rendelet intézkedik. A rendelet 3-ik §-a szerint nemcsak az útlevelet kérő helyi hatósága, hanem más hatóságok is állíthatnak ki útlevelet. A szuboticai rendőrség étinek ellenére elkobozza az idegen hatóságok által kiállított útleve­leket. Szuboticán kell a legtöbb költség, fá­radság és a legjobb ideg, hogy valaki útlevelet kapjon. Érthető tehát, hogy sokan szereznek Beogradban útlevelet. A tavaly kiadott miniszteri rendelet nem köti adóbizonylathoz az. útlevél ki­állítását. Szuboticán adóbizonylatót kö­vetelnek s nem elégszenek meg az el­múlt évnegyedre szóló adó kifize­tésével, hanem as adó előre való kífi­jzetését is kivárják s olyan adók meg­­fizetését, amelyek kivetése még nem jogerős, sőt amelyek még' ki sincsenek vetve. Egyeseknek 7—8 évre szóló adót kell kífizetniök, hogy elutazhassanak. Az az alkalmazott sem kaphat adóbl­­zonytatot, akinek a munkaadója van adóhátralékban. Község! nötadók Szubotica' adózói zg állam más váro­saiban lakókkal szemben azért Is rosz­­szabb helyzetben vannak, mert itt a legnagyobb a zűrzavar a községi adók körűi. 1923. évre az állami adók és pótlé­kaik után kell fizetni 550%-os pótadót, 88% iskolaadót, 10% útadót, 1924-re pe­dig 245 % pótadót, 77% iskoiaadót s 145% útadót és bizonytalan összegű luxusadót Ezeket a lll-ad osztálya ke­reseti adókat fizetőktől négyszeres ősz­­szegben szedik be, ami 1868%-os köz­ségi adót, tehát az állami adó majdnem húszszorosát jelenti, vagyis kétszer annyit, mint a kereskedő egész kere­sete. A Jíl-ad osztályú keresett adó n) kivetése Egvedüi Szuboticára nézve semmisí­tették meg az 1920-22-re megállapított * i-ad osztályú kereseti adókat. Az or­szág minden részében 1917—IS-as ke­reset alapján vetik ki az adót 1920— 22-re, Szuboticán az 1920-as kereset alapján. Ez maga is indokolttá teszi azt a szer rény kérést, amivel * sfufcoficaiak ko­pogtatnak a miuiszternél, hogy rendelje, ét, hogy felszólaznlási bizottságok azon­nal Bljének össze s tárgyalja le a szu­boticaiak panaszát. Ezzel kapcsokban azt kérik, hogy a bizottság Szuboticán tárgyaljon s a falebbezések elintézéséig a fdebbezeü adókat és pótadókat ne hajtsák ba A hadiadók A hadiadókat 1917—20-ra vetették ki s 1922—24-re az 1921-es akim törté­nik a hadiadó kivetés, noha > csődök!, kényszeregyezségek bizonyítják, hogy az adózók kereseti viszonyaiban lénye­ges rosszabbodás állott be. Indokolt te­hát. hogy a hadiadó kivetést vegyék revízió alá. A hadiadókat sok évre visszamenőié* kell kifizetni, ami a mostani pérer és kereseti viszonyok mellett majdnem le* betétien. Az egész városban nem cirfan la! annyi pénz, mint amennyi szükséges, hogy ezeket az adókat egyszerre kifi­zessék, A részvénytársaságok adója A részvénytársaságok adó tartatásá­nál az első anomáliái, hogy akkor, ami­kor az 1909. évi VIII. t.-c.-et meghoz­ták, még nem gondolhattak a pénz. el­értéktelenedésére. A részvénytársasá­gok alaptőkéje aranyvaliitábun fizette­tett be, 100.000 aranykorona nagy ősz­­szeg volt, a 250.000 dináros nyereség azonban majdnem nevetség számba megy. Mégis az adókivetésnél azt ve­szik alapul, hogy a nyereség — papír­­dinárban — hány százaléka az arany­­értékben befizetett alaptőkének i Régi panasz, hogy az adókat non számítják a rezsihez, hanem nyereség­nek. tekintik, holott az it: érvényben levő magyar törvény világosan intéz­kedik. A memorandum most azt kéri, hogy ezt az intézkedést a kormány tör­vényhozási után tegye kötelezővé. Azt is kérik, hogy. az illetékes körök szün­tessék meg az, alantas tisztviselők ön­kényes .adómegállapításait, amelyek sok­szor ellentétben vannak a törvénnyel és nagy károkat okoznak az adózóknak. A forgalmi adó Nagy sérelme a kereskedőknek, hogy a forgalmiadó-bejelentések elmulasztása miatt magas büntetéseket rónak ki az adó-kötelezettekre, bár a pénzügyi ha­tóságok nem gondoskodnak arról, hogy a kereskedőket a bejelentés határidejé­ről megfelelő módon idejekorán értesít­sék. A büntetés kirovása eilen, — amely igen sokszor nem indokolt — jogorvos­latnak helye nincs, A IV. osztályú kereseti adó E tekintetben az a panasz hogy a IV. osztályú kereseti adót évek óta nein állapították meg és az adókulcs a Vaj­daságben aránytalanul nagyobb, mint az ország többi részében. Az alkalma* zattak adójáért a munkaadót teszi a törvény felelőssé, azonban egyes cé­gektől azt az adót is követelik, amit az alkalmazottaknak más cégeknél eltöl­tött munkidejük alatt kellett volna fi­zetniük. Az ingatlanok átiratási illetéke A szuboticai pénzügy igazgatóság az ingatlanok adás-vétele és az adók közt iá junktimot állított fel. A pénzügyigaz­gatóság az adás-vételi szerződést ille­ték kiszabása végett e! sem fogadja mindaddig, amig a felek nem igazolják. z eladó minden községi- és álla­mi adóját, — a már megállapított adót éppúgy, mint azt, amit csak előirányoz­tak, — ki nem fizette. Az adók ki­egyenlítéséig a telekkönyvi átírást sem foganatosítják. Végül rámutat a memorandum arra, hogy az igazságszolgáltatás lassúsága milyen nagy károkat akoz a gazdasági és kereskedelmi életben és ezért kérik a kormány illetékes tagjait, hogy a köz-, érdek, az általános állam! érdek meg­védése céljából mindezeket a panasza* kát mieiőhb és gyökeresen orvosolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom