Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)
1925-04-11 / 99. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. április 11 Konyovics Dávid dr. meghalt Zombor gyásza Somborból jelentik: Csütörtökön, április 9-ikén este hosszas betegség után Somborban hatvan éves korában meghalt dr. Konyovics Dávid királyi közjegyző. Konyovics Dávid nagy szerepet játszott a Vajdaság gazdasági és politikai életében és vezető egyénisége volt a sombori szerb társadalomnak. Tagja vo'í a legutolsó magyar országgyűlésnek is, ahol a sombori kerületet munkapárti programmal képviselte. A szerb hadsereg bevonulása után átvette a sombori törvényszék vezetését, amelynek két éven át elnöke volt, később pedig királyi közjegyzőnek nevezték ki. Gazdasági téren is hasznos munkálkodást fejtett ki és hosszú időn át elnöke volt a Sombori Agrárbanknak, majd ennek a suboticai Közgazdasági Bankkal történt fúziója után a bank igazgatóságában foglalt helyet. Közérdekű munkásságáért a király a Fehér Sasrenddcl tüntette ki. Konyovics dr. hosszú ideje beteg volt, mindamellett fáradhatatlanu' folytatta munkáját, ami hozzájárult szívbajának súlyosbodásához. Halála Somborban és az egész Bácskában általános részvétet keltett. Holttestét szombaton délután 4 órakor fogják eltemetni. Jaj a külföldieknek! Suboticárői mesterségesen riasztják el az idegeneket Más városokba mesterségesen csalogatják az idegeneket, Subotica nem akar hasonlítani semmi más városához a világnak, innen mesterségesen riasztják el. Egy kü földi gyáros panaszos levelet küldött hozzánk. Novissdra indult. A szomszéd város vizvezetéket akar csináltatni s a gyáros azért jött Frankfurtból, hogy az ő különleges vizvezetékberendezési módszerét ajánlja föl. Bizonyosan üzletet akart csinálni, de olyan üzletet, amelyen Novisad is megtakaríthatott volna néhány millió dinárt Útközben hallotta, hogy Subolicán sincs vízvezeték, itt is pusztít a tüdővész, azt gondolta, hogy hátha Subotica is hajlandó olcsó pénzen megcsináltatni a vízvezetéket, megszakította útját, kiszállt itt, — azonban a jelentkezés formalitásainak elintézésével annyi időt vesztett cl s úgy elkedvetlenedett, hogy nem tárgyalt senkivel, nem utazott Novisadra, hanem sietve visszatért hazájába. Sehol a világon nem kell már az idegeneknek, akiknek útlevele, írásai rendben vannak, személyesen bejelenteni a megérkezését. Subotxcán az is kell. A rendőrségen mindenkinek, aki ideérkezik, személyesen keli jelentkezni. Nyilván azt akarj k, hogy a tisztviselő, aki a jelentkezések nyilvántartásával meg van bizva, barátságot kössön az idevetődő idegenekkel. Más értelme nem lehet ennek a jelentkezési kötelezettségnek, mert különben itt is elvégezhetné a bejelentést a szállodai portás, vagy egy szo'ga. E célt azonban nem lehet elérni. A rendőrségi tisztviselő nem barátkozhat, sőt nem lehet barátságos sem. Nincs rá fizikai ideje. Nála kell jelentkezni azoknak, akik el akarnak utazni s azoknak, akik külföldről visszatérnek. Ezek is személyes jelentkezésre vannak kötelezve. Mindezeket cl kel! könyvelni, ide-oda beírni, útleveleiket lebélyegezni s minderre a délelőtt néhány órája ált rendelkezésre. Aki korábban jön, vagy későbben, elutasítják. El lehet gondolni, mennyi időbe telik, mig a külföldi utas odajut a tisztviselő elé. Akkor kiderül, hogy Frankfurtból, vagy Londonból nem hozott magával háromdináros okmánybélyegeket. Ezért is szaladgálnia kell. Mikor mindezt elintézte, akkor egy teljés délelőttöt már elvesztett s a másik délelőttöt elveszti akkor, amikor mindezt megismétli, hogy a kiutazását bejelentse. A külföldi, akinek az idő csakugyan pénz, két értékes munkanapot vészit el azzal, hogy Suboticára beteszi a lábát. Nem csinálhat itt mást, csak jelenkezik. Közben ünnepek is vannak, amikor jelentkezni sem lehet, de amikor a dolgát sem végezheti, örül tehát, hogy visszautazhat. A subotica! Kereskedelmi Egyesületnek volna feladata, hogy a bürokratizmus tultengésével szemben a praktikus szempontoknak és az üzleti érdek kívánságainak érvényt szerezzen, mert a suboticai kereskedelmet már eddig is mérhetetlen kár érte, hogy az idegenek elkerülik Suboticát. Akció egy birtok-feloldás ellen Büntető eljárást akarnak indítani a Vermes-birtok feloldása miatt Hirt adtunk arról, hogy az agrárminisztérium feloldotta a szekvesztrum alól dr. Vermes Gvula Szubotica határában. Sebesics és Mérges pusztán levő birtokait. A feloldás azon az alapon történt, hogy dr. Vermes Qytjláriak a törvényben megszabott maximumot sem hagyták meg s hogy a szekvesztrált birtokot Magyarországból ide' átoptált szerbek kapták meg. illetve a magnk szőregi és deszki földiét adták cserébe a Vermes-féle földekért. Az ide optált szerbeknek már át is adták a birtokot. A szekvesztrum feloldásában az egyetlen szomorú. hocrv ezáltal mintegy 60 régi szuboticai földnél • kuli zsellér, magyarok és bunyevácok maradtak föld nélkül. Szinte az egyetlen eset hogy magyarok is földhöz jutottak az agrárrefortn révén s ezt is elveszik tőlük az első alkalommal. Erre. való tekintettel a szuboticai magyar radikális-párt elnöksége akciót indított a feloldás ellen. Most. hogy a birtok feloldása megtörtént. más oldalról is akció indult, hogy az ide optáltak birtokba helyezését érvénytelenítsék s erre a célra bírói jogsegélyt is igénybe kívánnak venni, azzal érvelvén, hogy a birtok feloldása körül olyan mulasztások történtek. amelyekkel szemben büntető eljárásnak Is helye van. Rámutatnak arra. hogy hivatalos részről előre figyelmeztették a föld birtokában lévő zselléreket, hogy he vessék be a földet, mert azt elveszik az idén tőlük. A zsellérek hallgattak a figyelmeztetésre. a föld megmüvelctlenűl maradt, erre a minisztérium azon az alapon, hogy azok. akiknek a földet kiosztották, nem művelik, elrendelte, hogy azt vegyék vissza. A vádak szerint a föld felmérése elmén igen nagy összegeket vettek föl olyan befolyásos emberek, akiknek a föld felméréséhez semmi közük sincs. Rámutatnak az akció vezetői arra. hogy annyiban is sulvos szabálytalanság történt, hogy a Magyarországról ide ootáit ui tulajdonosok nevére már március 27-ikén ttlekkönyvileg átírták a birtokot, s ezeket április 7-ikén birtokba is vezették. anélkül, hogy akár a birtokon gazdálkodó zselléreket akár az agrár-zajednicát értesítették volna. Ezeknek nyolc nap alatt ioguk lett volna felebbezni. de ezt az időt be sem várva, végleges állapotokat teremtettek. Ebben az ügyben legszomorubb a helyzete annak a hatvan családnak amely •— nem vizsgáljuk, törvényes uton-módon-e. vagy ügyes machináció révén — elvesztette azt a földet, amelyen éveken át gazdálkodott. Hasonló esetben, amikor nem magyarok voltak azok. akiktől elvették a. földet sürgősen gondoskodtak, hogy ezek másutt kapjanak birtokot. Most erről senki sem beszél. Pedig az a hatvan sebesics! magvar família azért kapott némi kis földet mert ehhez a törvény szerint feltétlen joga volt.' Hogy a feloldás jogos-e. vagy sem. azt maid eldöntik — idővel. Hatvan családot azonban nem szabadna abba a helyzetbe hozni. hogy ezt a döntést exisztencia nélkül, éhezve várja be. Bajok és jajok Suboticai kereskedők memoranduma a kormány tagjaihoz A szuboticai kereskedők, iparosok és gyárosok már több ízben tárták fel a kormány előtt azokat a sérelmeket és Igazságtalanságukat, amelyek existenciájukat veszélyeztetik. Ezeknek a memorandumoknak ugyan ritkán volt foganatjuk, azonban a sérelmek már ahynyira életbevágók, hogy a szuboticaiak még egyszer kísérletet tesznek arra, hogy igazságot és orvoslást kapjanak. Husvét után szerdán nagyobb szuboticai küldöttség megy Beotgradba, amely kérvényt ad át a bel ügy- és a • pénzügyminiszternek s több rendbeli visszássággal szemben keres orvoslást. A memorandum a következőket tárja föl. Utlevél-ügy Az útlevelek kiadásáról a hivatalos lap 1924 április 14-iki számában megjelent rendelet intézkedik. A rendelet 3-ik §-a szerint nemcsak az útlevelet kérő helyi hatósága, hanem más hatóságok is állíthatnak ki útlevelet. A szuboticai rendőrség étinek ellenére elkobozza az idegen hatóságok által kiállított útleveleket. Szuboticán kell a legtöbb költség, fáradság és a legjobb ideg, hogy valaki útlevelet kapjon. Érthető tehát, hogy sokan szereznek Beogradban útlevelet. A tavaly kiadott miniszteri rendelet nem köti adóbizonylathoz az. útlevél kiállítását. Szuboticán adóbizonylatót követelnek s nem elégszenek meg az elmúlt évnegyedre szóló adó kifizetésével, hanem as adó előre való kífijzetését is kivárják s olyan adók megfizetését, amelyek kivetése még nem jogerős, sőt amelyek még' ki sincsenek vetve. Egyeseknek 7—8 évre szóló adót kell kífizetniök, hogy elutazhassanak. Az az alkalmazott sem kaphat adóblzonytatot, akinek a munkaadója van adóhátralékban. Község! nötadók Szubotica' adózói zg állam más városaiban lakókkal szemben azért Is roszszabb helyzetben vannak, mert itt a legnagyobb a zűrzavar a községi adók körűi. 1923. évre az állami adók és pótlékaik után kell fizetni 550%-os pótadót, 88% iskolaadót, 10% útadót, 1924-re pedig 245 % pótadót, 77% iskoiaadót s 145% útadót és bizonytalan összegű luxusadót Ezeket a lll-ad osztálya kereseti adókat fizetőktől négyszeres őszszegben szedik be, ami 1868%-os községi adót, tehát az állami adó majdnem húszszorosát jelenti, vagyis kétszer annyit, mint a kereskedő egész keresete. A Jíl-ad osztályú keresett adó n) kivetése Egvedüi Szuboticára nézve semmisítették meg az 1920-22-re megállapított * i-ad osztályú kereseti adókat. Az ország minden részében 1917—IS-as kereset alapján vetik ki az adót 1920— 22-re, Szuboticán az 1920-as kereset alapján. Ez maga is indokolttá teszi azt a szer rény kérést, amivel * sfufcoficaiak kopogtatnak a miuiszternél, hogy rendelje, ét, hogy felszólaznlási bizottságok azonnal Bljének össze s tárgyalja le a szuboticaiak panaszát. Ezzel kapcsokban azt kérik, hogy a bizottság Szuboticán tárgyaljon s a falebbezések elintézéséig a fdebbezeü adókat és pótadókat ne hajtsák ba A hadiadók A hadiadókat 1917—20-ra vetették ki s 1922—24-re az 1921-es akim történik a hadiadó kivetés, noha > csődök!, kényszeregyezségek bizonyítják, hogy az adózók kereseti viszonyaiban lényeges rosszabbodás állott be. Indokolt tehát. hogy a hadiadó kivetést vegyék revízió alá. A hadiadókat sok évre visszamenőié* kell kifizetni, ami a mostani pérer és kereseti viszonyok mellett majdnem le* betétien. Az egész városban nem cirfan la! annyi pénz, mint amennyi szükséges, hogy ezeket az adókat egyszerre kifizessék, A részvénytársaságok adója A részvénytársaságok adó tartatásánál az első anomáliái, hogy akkor, amikor az 1909. évi VIII. t.-c.-et meghozták, még nem gondolhattak a pénz. elértéktelenedésére. A részvénytársaságok alaptőkéje aranyvaliitábun fizettetett be, 100.000 aranykorona nagy őszszeg volt, a 250.000 dináros nyereség azonban majdnem nevetség számba megy. Mégis az adókivetésnél azt veszik alapul, hogy a nyereség — papírdinárban — hány százaléka az aranyértékben befizetett alaptőkének i Régi panasz, hogy az adókat non számítják a rezsihez, hanem nyereségnek. tekintik, holott az it: érvényben levő magyar törvény világosan intézkedik. A memorandum most azt kéri, hogy ezt az intézkedést a kormány törvényhozási után tegye kötelezővé. Azt is kérik, hogy. az illetékes körök szüntessék meg az, alantas tisztviselők önkényes .adómegállapításait, amelyek sokszor ellentétben vannak a törvénnyel és nagy károkat okoznak az adózóknak. A forgalmi adó Nagy sérelme a kereskedőknek, hogy a forgalmiadó-bejelentések elmulasztása miatt magas büntetéseket rónak ki az adó-kötelezettekre, bár a pénzügyi hatóságok nem gondoskodnak arról, hogy a kereskedőket a bejelentés határidejéről megfelelő módon idejekorán értesítsék. A büntetés kirovása eilen, — amely igen sokszor nem indokolt — jogorvoslatnak helye nincs, A IV. osztályú kereseti adó E tekintetben az a panasz hogy a IV. osztályú kereseti adót évek óta nein állapították meg és az adókulcs a Vajdaságben aránytalanul nagyobb, mint az ország többi részében. Az alkalma* zattak adójáért a munkaadót teszi a törvény felelőssé, azonban egyes cégektől azt az adót is követelik, amit az alkalmazottaknak más cégeknél eltöltött munkidejük alatt kellett volna fizetniük. Az ingatlanok átiratási illetéke A szuboticai pénzügy igazgatóság az ingatlanok adás-vétele és az adók közt iá junktimot állított fel. A pénzügyigazgatóság az adás-vételi szerződést illeték kiszabása végett e! sem fogadja mindaddig, amig a felek nem igazolják. z eladó minden községi- és állami adóját, — a már megállapított adót éppúgy, mint azt, amit csak előirányoztak, — ki nem fizette. Az adók kiegyenlítéséig a telekkönyvi átírást sem foganatosítják. Végül rámutat a memorandum arra, hogy az igazságszolgáltatás lassúsága milyen nagy károkat akoz a gazdasági és kereskedelmi életben és ezért kérik a kormány illetékes tagjait, hogy a köz-, érdek, az általános állam! érdek megvédése céljából mindezeket a panasza* kát mieiőhb és gyökeresen orvosolják.
