Bácsmegyei Napló, 1925. április (26. évfolyam, 89-116. szám)

1925-04-01 / 89. szám

12 OLDAL * ARA l’l, DINAR

PoSfcjTwa 9ieée&ft!

XXVI. évfolyam

Súbotica, SZERDA, 1925 április í.

m&m

ÍStgjelerik minden reXSe\, fionep olás és hétfőn dálbej Ttlcíen sztm; Kiadölivstal 8—SS. Szerkesztőség 5—10

Időfizetési ár Kegyedéire 135 dinár

Kiacčliiutali Süljei:*», Alcii jsaort/va aí. l,(leit>a.b-paic;a) Setrkeszi3i>ég> AieLsasdrova uí. 4, (Hcsva-v<;nrtč?'s-psć>stai

KÖZ BESZÓLÓ 5

iiíüí «.i »am-káiis párttal szavatolt. A parlament kiküldötte már rizsgáióbizoUságáí, mely fel fogja dertfeni azokat a ténye két, melyek aiapjár a ne mzetgyüiés a választások inefjerlsltésének és megsemmisítésének kirdésébsn dönteni lesz hivatott. Pas|s kezei hosszúak, bizonyára hosszú ideig fog tartani a vizsgálóbizottság rrjkődése is s hosszú ideig tart az a bícnyralanság is, a mivel a Radfcs-pérjtagjainak többsége mandátumainak srsn elé néz. Foriros a program, oh de fontos a mandátum is s tegnaj már a Radics-párt tagja! a többi ellezéki párttal szemben a kormánypáak listájával szavazott. Szépségfolik azonban ne zavarják azt az öröitit, amit á nemzeti megbéküiés közeilése az ország népében keltett.. Mangr komolyan foglalkoznak azzal z eshetőséggel is, hogy a kormány amnesztiát ad a Rádícs-pirteafc »-issza vorif&’j az ..ellene kiadott obzníát. Mi most azokra A bírói határozatira emlékezünk, a melyek az obznsára való hivatkozással visszautasitták a Rádics-párti listákat és nem lítottak fel urnákat a Radics-párti vasztók részére, Most már vagy jogos; volt az obznána, vagy nem. Ha josult volt, nem lehet igazolni a Rics-párti képviselők mandátumait s m lehet visszavonni addig, amig az ám védelméül szóló törvény hatálybavan. Ha pedig nem volt jogos, úgy bíróságok nem ta gaáhatták meg Radics-párti listák elfogadását. Ha őst a kormány azt mondja, hogy Bics Pavie beszéde meggyőzte az onana alkalmazásának indokolatlanjáról, akkor viszont jogtalanokká váll azok a bírói ha tározatok, amely a Radios párti jelölések elfogadá megtagadták. Az alternatíva sülj konzekvenciáju: mert ha eiisme az abzDana törvénytelenségét, 1 vénytelenné deklarálják a választhat.. Ez az eset is kirívóan figyelmet arra : hagyják ki a bíróságokat, a litikábő’.

Nem értjük, ért idegesíti az ellenzéki pártokat Radics-párt magatartása. Végtéris ők a nemzeti megegyezés hive blokkjuk : a nemzeti mecegyezéblokkja — s lene tett e még páréttel ezelőtt csak gondolni is ar: hogy a nemzeti megegyezés üyeohamosan emelkedik a iegközeieb feladatok sorába. Úgy látszik, a űzet! megegyezés csak addig nemt megegyezés, amig ők hozzák létre -em is annyira az eredmény a fon mint amennyire a szerep, a szerves közreműködés s & gyümölcsöztető érdem.

Radios majd í szépen kibékül Pasics-csa!; a vn még kiderül az is, hogy mindig legjobb ba’átok voltak, csak Prlievics rneg Davidovics veszlteúálket össze. D.e ki bekül ki ve:ünk;egény magyarok.

kai ? Mióta u) hazánkban politizálunk, mást se akarunk, csak kibékülni. Kibékülni az ellenségeinkkel, kibékülni a barátainkkal. A legelkeseredettebb ellenfelek, a jugoszláv politika tüze és vize, zenitje és nadirja Pasics és Radies még baráti kezet nyújtanak egymással — s a mi kezünket, akik magunk vagyunk a béküiékenység és loyaütás, nem szorítja meg jószár.dék és barátság. Talán hern is a - jószándékunkban, nem is céljainkban, nem is törekvéseinkben van a hiba, hanem a sorrendben. S azért nem tudunk megbékélni etíenságeinkkel, mert a béke munkáját nem a magunkkal való megbékéléssel kezdtük,

*

Az íntranzigencia hetyke szálhőse:, akik a Radios-párttal is kacérkodtak akkor, amikor ez a flört csak szenvedést, csak jogtalanságot, csak újabb és keservesebb sérelmeket jelentett volna a magyarságnak, most végre a marjuk, értsipiévet s a ruguk ‘TösA.átlátó szemével is meggyőződhetnek arról, mit várhat a magyarság a R> dlcs-párt kormányképességétől ? Gya korlati eredményeket, sérelmek orvoslását, kívánságok teljesedését, tőrek vések támogatását — alig. Csak tanulságokat. De ne becsüljük le ezt az eredményt sem. Végtére még mindig vannak fizetett féirevez tők, akik megbélyegzőnek szere nék f.-.l tüntetni a merev, a mindenáron, csakazértis-ellenzékieskedés feladását. A Radics-párt merev, kibékíthetetlen, makacs s megmozdíthatatlan, a szeparatizmust súroló ellenz’ékiesked.- ét Óceánok választották el a radí áus párttól, a magyar párt semlegességét csupán a megfontolások hantjai. H» a Radics-párt m pek alatt meg tud-á tenni az utat Moszkvától Beogradig s a szeparatizmustól a kormánnyal való szavazásig — nem gondolják sz urak, hogy kissé komikussá válnak, amikor a. »ényleges. hatalommal vaió békekötés sürgetése miatt akarnak benfrah,.?t' kijréllengSréznl7

A pénzügyminiszter expozéja

A parlament megkezdte a íizenke-tedjarasJarok tárgyalását Az ellenzék tiltakozása a költségvetési jog csorbítása ellen

Beogredbó! jele» tik : A per'nment krddi ülésé.i megkezdték és be is fejezték a költségvetési tizenkettedeU tárgyalását.

Az ülés megnyitásakor Trijkovics elnök bejelenti, hogy a hétfőn megválasztott parlamenti bizottságok mega!okultak. A Rodics párti képviselők {jgyének felülvizsgálására kiküldött bizottság elnöke dr. Sztiboiics, alelnöke dr. Budiszavljevics független demo ! rata, a menteim! bizottság el nőké Spalajkovics, a panasz- és kérelembizottság elnöke Milova ntiVics Bora, az adminisztratív bizottság elnöke D agovics Milatin.

A bejelentés -után »Átérnek n napirendre, a költségvetési íizenkettedek tárgyalására. Gavrilovies Ottó felolvass« a többségi jelen lést, az egyes ellenzéki pério kisebbségi jelentéséit pedig dr. Selyerov Szlavko demokrata, N udorfer Radics párti, Vük Demetr r föidmivespárti, Szalics B diies imi •ulmonpárti és Pnsanjak kleriká üs ismertetik. Ezután. SztojodinrvjCS pénzügyminiszter mondja e pénzügyi expozéi k, amely az egész d lelötti ülést betölti.

— A politikai viszonyok miatt — mondja a pénzügyminiszter —■ a kormány kénytelen volt ismét tizenketted-javaslatokat terjeszteni a parlament elé. ,Ismerteti a nio't beterjesztett javaslat és a múlt évi költségvetés közt fennál'ó különbségeket. j4 ; iád kok a táv ily

vöt szemben 665 millió dnii-rr emeli«d ek, ezek a kiadások azon ban -főleg produktiv célokat szo: gélnek és az éhemnek ui jövedelmeket fognak b zt^sitani.

Vii'Uli kh. dósokra 146 millióval öi b van e öirártyozva és pedL>

•*ísősori’an a vasútvonalak meghosszabbítására, 'aj vonalak építésére s trassziroéására. Építés alatt állnak a Topcsider—Pozsarevác, Uzsice—Vardiste, Gracsec—Murska-Subota, Titel—-Orlovst, Bibi cs—Boszna Krupa, Darrcsia— Sztülecs, Velez—Slip és Nis— Prokuplje vonalak, amelyek mór v. f. jezes előtt állnak. Trassziroz ák a St'p—Kocsana, Beograd— Obrenovác, Trebinje—Miks cs,

P'iracsin—Kovin és K ári—Srpska- Cn ja vonalakat. /I SHS. király nie egyike azoknak az dliamokntk,

1 melyek a kóbora után a legtöbb vasútvonalat épiiellék. A háború óta létesített uj vasútvonalak hossza meghaladja a kétszáz htoméiért.

Az állami monopóliumok kiadása 46 millió dinárral emelkedik. En»ek legfőbb oka a dnhányterme- és nővekedé e. Az 1924 ik évben 24 millió kilogram dohány termett az országban, vagyis ötven -zúzalékkal több, mint az előz sztend'ben. E mennyiség meg vásárlásához 800 millió dinárra .an szükség. 1921 és 1922-ber> ’»ér? import Inunk kellett dohányt, 1Q23. és 1924-ben azonban már » sportra is jutott. Most is tiz

illíó kilogram dohár y vár kivitelre.

A belfei áll«mi ur d lom kiad ai is 19 mülió dinárral emelkedek, a birtok jövedelme azonba:

evről-évro fokozatosan omelke

dik. 1923-ban 36 millió, 1924-ben

pedig mór 50 millió dinár volt 4 tiszta jövedelem. Kft önösen nagy a fejlődés a beljei cukorgyárban, amely 1924-ben 1550 vagon cukrot állított elő. 14 millió dinárt fordítanak a B >ograd Kregujev c- Raska-Pety-MontangroKotorimüíjt kiépítésére és így-még ebben áz évben meglesz az összeköttetés Szerbia és Montenegró között.

A fi d ereg kb d isai 119 millióval emelkedtek. Ennek oka első* orban az uj véd'érőtörvény vei»* rehojtósa, valamint n kragujeváci »rzenál és az obi'icsi lőporayár helyreállítási költsége. 50 milliót fordítanék ur c-szágf régi adóssá* ifí-i ak • j • illiót az Osztrák* Mfigynr monarchia rág; adósságainak likvidálására.

A tö tségvetés rendkívüli utólagos hiteleket is tartalmaz egy miliő rá és húivsnhérom millió dinár r ékben.

Hohnjec: Súklz kerültek i választik olt:

Stojadincw.es pénzfjgynvíiisztór í Erre nem azért .került a sor, mintha a legutóbbi költségvetés nem lett volna seulis, hevem mert el erű hitetlen uj kiadások merültek fel. A nyugdijak fizetése és a csei dórok fizetésének fölemelésére vonfitkozó iöbbletkisdascsk is benne foglaltatnak ebben az öaz* szegben. Kétszáz mi liőt a köziékedéíü.-yi minisztérium igényeit, száz milliót pedig régi kincstári tartozások kifizetésére fordítottunk, amelyekről nem keíleno most intézkednünk, ha a nemzet* gyűlés szünete alatt a pénzügyi bizottság összeük volna.;

A pénzügyminiszter ezután számszerűen bebizonyítja, hogy műk év áprilisától decemberéig az alléim bevételek felülmúltak; az előirányzatot.' Állandóan nő az egyenesadók hozama is. A, többlet-!» iadások fedezetre találnak ’ ■yrészt a költségvetési bevételi feleslegben, "fivásfészt a, rokkantadópötlók ..; »»•s»:az' éíőíbgatátíó-pót-, lék ötven százalékos emelésében.. A kincstári adósságok kííiz dősérö n kormány négyszáz ötvenmillió dinár értéi ben liárom évéíi iája* ratta! kincstári bont bocsát ki.

A pénzügyminisztériumnak forgótőkéről is gondoskodnia kellett, miután ez annak idején rertdelk»si»sre állott hárc-mmiiiiárdot

1922. év végéig elköltötték. Az ■morikai pb cön ötrzázmillió dinár és hárommillió dollár értékű kincstári bont helyeztek el. A hitelezők semmiféle kü ön garanciát nem követeltek. A ES’eer-csoport színién hárommillió dollár kincstári bon elhelyezését vállalta ha*, hónapi lejárattal.

Ezenkivü’ Londonban tárgyalnak egymi lió font ster mg rövid lej ratu kölcsönről dohánybeváltási célokra. Ami a .vasúti beru* bárásokat illeti, o tekinígfben már tárgyalások folynak egy kombinált