Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-18 / 75. szám

TíTJb. március 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élet a> a<s Az erdélyi ostromállapot megszünte­téséről tárgyalt a román kormannji aJ Sándor József kamarai képviselő. A tár­gyalások Során, mint az erdélyi lapok Írják, Sándor elmondotta, hogy miben áll az az *árezhetetSeit statárium, amely Erdély Iiafárvárosaibaií, de- még Kolozs­várt is, minden szabad megmozdulást korlátoz. A magyarság egyetlen szerve sem tarthat fenn érintkezést egymással anélkül, hogy jelentést tje tegyen, vagy a hadtestparancsnokságEak, á sziguran­­ciának, vagy a rendőrségnek, amelyek képviseltetik magukat minden értekez­leten. Erdélyben, ha öt ember bejelen­tés nélkül összeül tanácskozni, .akár kul­turális, akár politikai kérdésről, kihá­gást követnek el, amelyet meglehetős szigorúan büntetnek. A tárgyalások vé­gén Sándor képviselő kérvényt nyújtott be, amelyben a következőket irta: Ko­lozsvári ez idő szerint ostromállapot lé­vén és a hadügyminiszter urnák a bel­ügyminiszter úrral egyeiérxőleg kiadott rendeleté szerint előzetes engedély nél­kül tartott öttagú gyűlés, vagy össze­jövetel a haditörvényszék szankciója alá tartozik. Az elöleges engedély viszont . megköveteli, hogy a gyűlésen vagy ösz­­sze jőve télén a hadsereg, a szigurancla, vagy a rendőrség egy kiküldöttje jelen legyen. Ilyképp a Magyar Párt szabad politikai élete lehetetlen, mert a kor­mány ismeri a pártnak még a gondola­tát is és ezzel minden bizalmas tanács­kozás teljesen lehetetlenné vau téve. Kérésünk az, roéjtóztassák odahatni, hogy 1. az országos nagygyűlés bejelen­tessék részünkről; nincs kifogásunk az ellen, hogy? azon legyen egy hatósági kiküldött is: 2. bejelentjük az intéző-bizottság ülé­séit is, de azon kiküldött ne legyen je­len és végül 3. az elnöki tanácsi üléseket bejelen­tés és kiküldött nélkül tarthassuk meg. Ellenkező esetben a magyarság alkot­mányos szempontból nem'tud politikai életet élni Romániában.1* & Az erdélyi magyarság éveken át reménykedve várta, mikor fog végre enyhíteni , a belügyminiszter a magyar­­országi irodalmi termékek behozatalára vonatkozó tiltó és súlyosan korlátozó intézkedéseken. Elszigeteltségükben kü­lönösen a tudományos folyóiratok be­engedésének örvendtek volna. Jogos várakozástik után méltán keltett csaló­dást a hir, hogy a belügyminiszter leg­újabb rendelkezésévé! az Aller képes világlapja és a De üerando Félix által szerkesztett L’Ecljo De Danube cimü közgazdasági lap kivételével a tilalmat az összes magyarországi folyóiratokra és napilapokra nézve továbbra fentart­­ja. Égj/ tömegnek szánt képesfolyóirat és egy közgazdaság! lap — ennyi mind­össze, amivel a szomjazó magyarság­nak be kel! érnie Erdélyben. & A román közoktatásügyi miniszter — mint az erdélyi lapok írják — nem­régiben rendeletet küldött a kerületi fő­igazgatókhoz, amelyben elrendelte, hogy mindazon állatni tanítók, akik mű­ködésűk harmadik évét most töltötték be, uj vizsgát kötelesek tenni, amelynek .eredményétől függ: véglégesitik-e állá­sukban, vagy minden további kárpótlás nélkül felmentik állásától. A rendelet el­sősorban á magyar tanítókat érintette, mert az impérlum átvétele után az egyes iskolákban még túlnyomó szám­ban magyar tanerők maradtak, akiket közben már vizsgára rendelték be. ahöl több tantárgyból román nyelven kellett vizsgázniok. Az újabb vizsgára váló berendelés annál is inkább érthető fel­tűnést keltett a magyar tanítóság kö­rében, mert a legtöbb jelenleg.Is műkö­dő - tanító diplomával rendelkezik ■ és az elmúlt évben letett vizsga egyben mist végleges tanítót további működésre is képesítette. Az érdekeltek körében ez­ért mozgalom indult meg, amelynek eretíményekép beadványt terjesz­tettek fel . a miniszterhez, amely­ben kérték, hogy a véglege­sítő vizsgára való berendelést helyez­ze hatályon kívül, mivel az érdekelt ta­nítók mindegyike már évek óta mint végleges állami, tisztviselő működik és véglegesítésük még abban az Időben tör­teti, amidőn a román állam további szölgálattétdre átvette őket Az erdélyi magyar sajtó reméli, hogy az illetékes körök a memorandum alapján a vizsga tétételét . csak azokra nézve írják elő kötelezőnek, akiknek nincs diplomájuk, vagy pedig akiket, mint Kisegítő tanerő­ket veitek fel. Herriot megegyezett Chamberlainnel A biztosság’ kérdésében létrejött a megállapodás Párisból jelentik: Herriot minisz­terelnök és Chamberlain angol kül­ügyminiszter tanácskozása kedd délután .3 órától 5 óráié tartott. Chamberlain a Ouai d’Orsayról nyomban az angol nagykövetségre hajtatott. A tanácskozás után Herriot a nála kérdezősködő újságíróknak kijelentette, hogy 3 tanácskozás eredményével igen meg van eléged­ve. mert sikerüli a biztonság kérdé­sében és más vele összefüggő kérdé­sekben is' megegyezésre mini., A tanácskozás után Chamberlain fogadta a saitó képviselőit az angol nagykövetségen s magyarázatokkal szolgált. Kijelentette, hogy a tanácskozás során nem érintették a genfi iegyző­­könyv kérdését. Atni a német ga­rancia-paktum kérdését iileth ennek széles tér jutott a tanácskozás anya­gában. Megvizsgálták a garancia­­uaktuinot minden vonatkozásában. Ami Németországnak a garancia­­paktum során felmerült keleti határ­ra vonatkozó kiieientéseit illeti, e íek’ntetben — mondotta. Chamber iáin — Nagyhrtíannidnak érdeke le­hetné. hagy Irzmvns határok més­­kénnen alakuljanak, mint a mosta; piák. de ezek a határok^ más áÜamo-i kék amelyek tagjai a NénszÖvetseár­­nek. Anelia nem akar a 'Mtsések helyébe niakat vállalni Felmerült Németországnak :* Nép­szövetségbe való felvétel kérdése is. Ha Németország belén a Nénszövet­ségbe. akkor usy lénket be. mint bármely niás nagyhatalom,. A kölni zóna kiürítésének kérdésében nem hoztak döntést, de ő. Chamberlain nyíltan megmondotta, faogv a világ egyet kivan, békét és nyugalmat. Herriot Chamberlain után fogadta a sajtó képviselőit és ő !s informálta őket a . tanácskozásról. Kifejtette, hoarv a genfi Jegyzőkönyv megvizs­gálásának kérdése a Nénszövetség szentemben ülésére maradt. A ga­rancia-paktum ugyanolyan elveken fog majd alapulni, mint a genfi. Alania nem leket más. mint a ver­­sail’esi békeszerződés és a népszö­vetségi naktum. Ami a leszerelési konferencia kér­désit illeti. Franciaország ilyenre megóvást még nem kanott. Francia­­ország csak olyan leszerelési konfe­renciára küld mesb'zottat. ame’v Franciaország biztonságát garantál­ja. Evégböl a döntőbíróságot mine! gyorsabbá:! meg kell szervezni. A fratlcia álláspont szerint — mint a Havas-iroda jelenti — a Név szö­vetség szentembert közgyűlése előtt feltétlenül meg kell egyezni a bizton­ság kérdésében. Herriot egyébként Benes cseh­szlovák külügyminiszterrel is foly­tatott ugyanezekről a kérdésekről tanácskozást, amely szintén meg­egyezésre vezetett. Coolidge ej leszerelési konferenciát hiv össze A washingtoni konferencián Náaseiorszáj is résztvesz A szárazföldi leszerelés kérdéséi is napirendre űzik pán és ■ SzovjeUOroszorszdg köze­ledése. Oroszországot is meghívják? Newyorkból jelentik: King Utalt demokrata szenátor, a.mak a hatá-­­rozatnak a szerzője, meív CooM- gß elnököt utasítani akarja egy má­sodik leszerelési konferencia egy» behívására, közölte Coolidge-dsal, hogy . határozata értelmében Orosz­ország is meg volna hivandó erre a leszerelési konferenciára. Ez a meg­hívás nem preiudikáihatna a szov­jetkormány elismerésének. King Utah szerint határozati javaslatának szövege értelmében Németországot is meg ke!! hívni a leszerelési kon­ferenciára.-----------------------------------------------­Megbukott a lengyel 'iiiiiiisztere-ttSk-helyettes A nacionalisták lemondatták enge­dékeny kisebbség poJUikája miatt Varsóból' jelentik: Thusaf. nemze­tiségi miniszter, aki a demokrata­­párt megbízásából lépett be a Grab* szky-kabinetbe és a miniszterelnök I helyettese volt. lemondott, meri a ‘ nacionalista pártok ellene foglaltak állást. Woiczieehowszky köztársa­sági elnök meg nem döntött de biz­tosan elfogadja a lemondást. Thtieut miniszter a lengve! keleti' kerületbe: a közigazgatás uLászér­­vezéséve! volt 'megbízva és viert a. nemzetiségi kisebbségek r -i-- enee­­dékenxséget tanas'totf. a nacionalis­ták megbuktatták. A tiactonalista pártok a keleti ta rtomáiirokban vas­­kezü mhiisztért akarnak :áLnv .v iegr szivesebBen vennék, ha j. kormány kivételes állapotot hirtífc'ote. A. köf­­mány kebelébe:’, ellentétesek a felfo­gások e tekintetben. Hív flaéníszkv belügymin’szter és Szmolszky á!~ lamtiíkár'is azt az elvet Valiig.. hogy a kerületi’ területeken nem szabad komprojítiiszumokka! kormányozni: Grabszky minisztere hőik sem támo­­ga?m Thngiit közig::-gatfaí feform­­iát. amely a nemzeti' kisebbségeknek a keleti tartományokban tűrhető­­megélhetést akart biztos*tani. Thu.­­gut elhatározására nézve döntő volt az. hogy Grabszky miniszterel­nök kultuszminiszterré szentelte fa saját öccsét. Grabszky Szaniszlót. aki a nemzeti' demokrata-oárt egvik vezére és. a nemzetiségi kisebbségek iegeikéseredettobb üldözőié: ■ Meghalt Tisza István özvegye Gyomormfelieiő okozta halálát Budapestről jelentik: Tisza Ist­vánná hétfőn, este: 9 órakor Geszten, a Xisza-család ősi kastélyában meg-' balt. Tisza István alig hogv elérte nagykorúságát. .1885 szeptember hó 19-ikén 24 esztendős korában vette nőül a nálánál 6-éyvel idősebb Tisza. Ilonát, nagybátyának. Tisza László grófnak űlsöszüiöíí, lánvát. Tisza Lászlónak négy leánya volt: Ilona. Etelka. Jolán és Anna. Ilonát Tisza István. Etelkát Zeyk Károlv. Jolánt Bethlen Pál gróf. Annát pedig Sán­dor János vette nőül. Tisza István nagykorúsága alkalmával közölte atyjával. Tisza Kálmánnal, hogv: unokanővéréí feleségül akaria venni; Tisza Kálmán és családja azonban ellenezték a házasságot és Tisza Istvánt egy évre Berlinbe küldték felejteni. Azt akarták ugyanis, hogy Tisza István egy Andrássv gróf­leányt vegyen nőül. Tisza azonban állhatatos maradt és Zevk Károly­­nak'Tisza Jolánnal való esküvőjével egyidőbén ft.-is házasságot kötött Ti­sza . Ilonával. A Tisza házaspár egyszerű csalfa Newyorkból jelentik: A Fehér Házból megerősítik, hogy Coolidge elnök kész mielőbb összehívni a második leszerelési konferenciát és evégböl az érdekelt államok kormá­nyainál megtette a kellő lépéseket. Elsősorban azt kívánja tudni, hogy mely európai nemzetek részvételé­re számíthat. Japán és Dél-Ameri­ka hozzájárulása felől biztos, de az európai államok közül csak Angliá­ban bízik, hogy helyéslőleg fog vá­laszolni. Franciaország tekintetében nem látja tisztázottnak a helyzetei. Ennek ellenére» Coolidge bízik benne, hogy Herriot elküldi képvi­selőit az uj leszerelési konferenciá­ra és felhatalmazást fog nekik adni, hogy esetleg hozzájárulhatnak a le­szerelésről szóló újabb egyezmény­hez. Egyébként Coolidge el van tö­kélve, hogy a leszerelési konferen­ciát még arra az esetre is összehív­ja, ha egyes államok, távolmaradná­nak. , A programot Coolidge lehetőleg gyorsan közölni akarja az érdekelt hatalmakkal. A hivatalos meghívók már néhány nap alatt. szétmennek és a meghívásokban a program kör­vonalait is ismertetni fogja Ameri­ka. A programnak Coolidge vélemé­nye szerint ezúttal általánosnak kell lennie, tehát nem szabad :csupán'a tengeri jiaderő korlátozására szo­­riíkóznia, hanem ki kell. terjednie a szárazföldi leszerelésre, a 'tégi vé-I delem csökkentésére és a mérges * gázok alkalmazásának eltiltására is. Coolidge remeik hogy a Népszö­vetségben képviselt 55 állam túl­nyomó többsége meg fog jelenni a konferencián s biztató jelnek tekinti, hogv Borah szenátor, a külügyi bi­zottság elnöke, mindenben helyesli tervét. Angliában rokonszenveznek a tervve! Londonból jelentik: Pártkiiiönb­­ség néikül kedvező fogadtatásra ta­lált az angol sajtóban Coolidge el­nöknek az az elhatározása, hogy- a legrövidebb időn belül Washington­ba uj leszerelési konferenciát hiv össze. A Daily Telegraph igy ir: Éi kell ismernünk, hogy. Coolidge el­nök egyetlenegy napot sem hagy veszendőbe menni, hanem céltuda­tosan igyekszik tervét valóra válta­ni. Kellog külügyi államtitkár alapo­san megbeszélte a problémát Cham­berlain külügyminiszterrel, még mi­előtt londoni állását elhagyta és a jelekből Ítélve, Anglia támogatja az Egyesült-Államok koníerenciaíeivét. amelynek legnagyobb fontossága abban van az 1921. évi washingtoni konferenciával szentben, hogy Né­metország is részt fog venni benne. A Daily Telegraph diplomáciai munkatársa ehhez az értesüléséhez hozzáteszi, hogy Coolidge elnök azért siet a meghívások szétküldé­sével, meri az Egyesült-Államokban nem kis nyugtalanságot okozott Ja­T II

Next

/
Oldalképek
Tartalom