Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-08 / 65. szám

6, oldal BACSMEGYEi NAPLÓ 1925 március 8. A baj or miniszterelnök Hitler eilen A fajvédővezér a német nemzetiek szolgálatában Münchenből jelentik: A bajor nép­párt Münchenben népgyiilcst tartott, amelyen a párt egyik képviselőié, Schaffer beszámolcbeszédet tartott. A beszédben a képviselő élesen tá­madta Hitleri és a fajvédőket, akik­nek szemére vetette, hogy minden­áron a rend felbontására töreksze­nek. Hitler politikája — mondotta — teljesen negativ és Inján van minden konstruktiv gondolatnak. Az anti­szemitizmussal. ami Hitlerek vesz­­szűparipá.’a, ma már nem tehet a tö­megeket félrevezetni, az az erőszak pedig, amit hirdetnek, egyenesen középkori, amit senki józan német polgár nem helyeselhet. A bajor néppárt, amely Ilii a rendhez és a törvényekhez, nem fogja megenged­ni. hogy a fajvédő-puccs' még egy­szer megismétlődjön, mert az Bajor­országot a legnagyobb veszedelem­nek tenné ki. A képviselő beszédéi: nagyjelentő­ségűnek' tartják baior politikai kö­rökben. nem csupán azért, mert Schaffer egyike a néppárt legtekin­télyesebb vezetőinek, hanem, mert úgy' tudják, hogy a beszédet Held bajor miniszterelnök sugalmazta, aki ezzel nyíltan íjadat üzem Hitle­­réknék. Hitler egyébként tovább folytatja ágitációs körútját. A legutóbb meg­tartott beszédében igen fontos nyi­latkozatot tett. Kijelentette, hogy ereiét a német nemzetiek szolgála­tába állítja, akik leginkább dolgoznak a császárság restaurációián. tízzel a nyilatkozattal — a lapok szerint — Hitler. elszakadt a faivédö moz­galomtól, lemondott az erőszak nau­tikájáról. Vasárnap nyűik meg a novisadi egészségügyi palota Higiénikus kiállítás a felavató ünnepen Noviszadrót jelentik: Az uj dunai híd hídfőbe járatának közvetlen szomszédsá­gában, a sétatéren épült fel az egész­ségügyi palota, amelyet a Vajdaság egészségügyi központjának szánt a köz­egészségügyi minisztérium. Az egészségügyi palota földszintjén lesz az anyacsecsemőgcndozó, a tüdö­­beteggoudezó és a venereás gondozó, mig az első emeleten az állandó jelle­gű népegészségügyi kiállítást helyezik el. A palota mögötti nagy területből gyermekek részére modern játszóteret rendeznek be. Az egészségügyi palotát vasárnap délelőtt tíz órakor adják át ünnepélye­sen rendeltetésének, mely alkalomra a Vajdaság egészségügyi intézményei, a noviszadi kultúrintézmények, állami ha­tóságok meghívást kaptak. Megjelenik a megnyitó ünnepélyen dr. Miletics Siav­­ltó egészségügyi miniszter is. A palota első emeletén a felavatás­sal kapcsolatban, megnyílik az első egészségügyó kiállítás dr. Markoviéi Lá­zár egészségügyi felügyelő rendezé­sében. A vajdasági, népegészségügyi intézmények elhelyezését feltüntető hatalmas térképből, — amely Vd­­rady Kálmán főgimnáziumi tanár mun­kája, — kitűnik, hogy a Vajdaságban a legtöbb egészségügyi intézmény Novi­­szadon van, utána következik sorban: Becskerek, Szubotiea, Vrsae és Szoin­­bor, utóbbi két város egyforma Számú intézménnyel, továbbá Kikinda, Szenta, Szíaribocse és Nova-Kanizsa, majd á szerémségi városok közül Zenmn, Mit­rovica, Ruma, Vinkovce, Vrdnik. Ezek­nek a városoknak kör- és népegészség­ügyi intézményeit fényképek mutatják be. .■ A kiállításon külön helyiségben mu­tatják be a vajdasági és szerémségi fürdőket, többek között Pallosát, a no­­viszadi iódestiirdőt, Melencét. Külön termekben elhelyezett féiiyképcsoportok mutatják be a szerémségi »Sváic;<-ot: a kies fekvésű Fruska Gorát. Impozáns dr. Szimonovits Radivoj zombori orvosnak néprajzi kiállítása a mely felvételeket az ország minden ré­szében készített. Dr. Szimonovics ta­nulságos kiállítás bemutatja az ország külömböző vidékein divó lakástipusokat is. A kiállításnak vau külön anya- és csecsemő, külön venereás és külön ma­larias osztálya. Alinak a vonatok Szászországban A íjreslaui vasutasok csatlakoztak a sztrájkkoz Drezdából jelentik: A vasutas­­sztrájk tovább terjedt. Szászország több városában abbahagyták a vas­utasuk a munkát. Zittau. Redcnau, Lisenau állomásain péntek reggel óta már nem dolgoztak. \ szilézia? (ifirlicltbeu is kitört a sztrájk. Hul­­kóan a vasúti sztrájk kitörését lvC-minden pillanatban váriák. A res/tény.szociálista vasúti szakszer­vezetek vezetősége több helyen fel­szólította a szakszervezetek tagjait, hogy csatlakozzanak a sztrájkhoz. Az. a veszély fenyeget, hogy a sztrájk átcsap Németország nyu­gati vasutaira. A helyzet mindazonáltal még nem kilátástalan. Végleges kenyértörés­re sehol sem került a sor, mert úgy a személy-, mint a teheráruíorga­­lom eddig még zavartalanul folyik. Bár u va.sut/gazgatóság és a sztráj­kolok bizottsága között folyó tár­gyakt,sok mindeddig eredménytele­nül végződtek, azokat meg nem szakították meg és igy remény van a megegyezésre. Breslauból jelentik, hogy a né­met-birodalmi vasutasok szövetsé­gének breszlaui és környékbeli he­lyi csoportját, irányitó vezetők szombaton reggel kimondták a sztrájkot valamennyi vasúti üzem­ire. raktárterületre Kersteos terhelő vallomást tett szombaton leirer Lőrinc ellen Az apa meg- akarta akadályozni a gyilkosság fölfedezését lami. kellemetlenség vár rá. Megemlítette azt a lehetőséget is, hogy leányának talán az ezüst evőeszköz készlet miatt történt valami baja. Mintegy másfé óra Budapestről jelentik : Kcrstens Teodor, a meggyilkolt Leirer Amália hollandus barátja szombaton megérkezett Buda­pestre és azonnal jelentkezett a rendőr­ségen, ahol eléjetárták a Leirer Lőrinc elleni eddigi gyanuokokat. A holland gyáros megdöbbenve hallgatta a rend­­ílrscg terhelő adatait, majd újabb val­lomást tett, amelyben többek közt a kővetkezőket mondotta: J— Eleinte nem is tételeztem volna fel, hogy egy olyan gondos apa, mint Leirer Lőrinc, aki szinte minden lépését előre megfontolta, képes lenne leányát meggyilkolni. Most azonban már tisztán visszaemlékszem arra, hogy amikor a gyilkosság felfedezésének napján meg­érkeztem Budapestre, az öreg Leirer, aki a pályaudvaron várt rám. minden eszközzel igyekezett visszatartani attól, hogy felmenjek Amália lakására. Hosz­­szasan latolgatta előttem az okokat, hogy Amália miért nem válaszol leve­leimre, majd nála szokatlan bőbeszédű­séggel előadta, hogy érzi, hogy ott va­hosszat tartóztatott a pályaudvaron. miaTatt beszélgettünk és csak ezután mentünk tel az én sürgetésemre Amália lakására, ahol azután elemtárait a rémes látvány. A rendőrségen különösen nagy súlyt helyeznek Kerstens vallomásának arra a részére, amelyben arról van szó, hogy Leirer az ezüst evőkészletre célzott, mert ebből azt látják, hogy az öreg­ember izgatott hangulatában önkéntelenül elszólta magái is azt hiszik, hogy Leirer a leányát ért esetleges baj latolgatásá­val elő akarta készíteni Kernsíenst arra a látványra, amely néhány perc múlva eléjetámlt, amikor Leirer Amália holt­testét megtalálták. A vizsgálóbiró egyébként vasárnap fogja kihallgatni Leirer Lőrincet, akinek szabadlábraheiyezése kérdésében a vád­tanács fog dönteni. A horvátországi Thurn-Taxis birtokot feloldották a zár alól Huszonöt mil iő dinár kárpótlást ajánlott fel a herceg Beogradtból jelentik: Az igazság­­iigymMisztérium legutóbbi határo­zatával feloldotta a szekvesztrum alól a horvátországi Thurn-Taxis hercegi birtokot. A birtokzárfelol­­dást politikai körökben élénk kom­mentárokkal kisérik. A Thurn-T«.v/s-birtokot 1921-ben helyezték ‘zár alá a versaillesi bé­keszerződés értelmében, azzal a megokolással, hogy Thurn-Taxis, mint német birodalmi herceg, né­metországi állampolgár, Ez ellen a határozat dl len azonban a herceg felebbezéssel élt és illetékes helyen közölte, hogy osztrák állampolgár, továbbá, hogy a szekvesztrált bir­tok nem egyéni1 tulajdon, hanem a hercegi családi különböző, többek között csehszlovák állampolgárságú tagjai között oszlik meg. Mind­amellett felajánlotta azt az egyez­séget hno-v a szekvesztrum felol­dása ellenében huszonöt millió di­nárt fizet be a hadikárpótlási alap javára. A likvidációs bizottság 1923-ban tel is oldotta a szefcveszteirí, de az akkori igazságügyminiszter, dr. Hé­rics Ninkó ezt nem hagyta jóvá. A herceg vitás állampolgársága ügyé­ben a kormány kérdést intézett a párisi jóvátételi bizottsághoz és az angol kormányhoz, ahonnan azt a választ kapta, hogy kettős állam­polgárság eseteiben az ellenséges állampolgárság a döntő. így Thurn- Taxis herceg osztrák állampolgár­sága mellett a német állampolgári mivolta maga után vonja a birtok szekvesztrálását. Amikor a mostani igazságügyníi­­niszter, dr. Lukínics Edo hivatalba­­lépett, azonnal elhatározta a birtok­­zár'feloldását. Két nappal ezelőtt a miniszter új­ból megerősítette előbbi elhatározá­sát, amely igy a minisztertanács és az államtanács elé kerül döntés vé­gett. Ha e/.ek a fórumok jóváhagy­ják a szekvesztrum feloldását, Thurn-Taxis herceg az ajánlat ér­telmében kifizeti a hadikárpótlási alapnak a iuiszonötmilllió dinárt. TINTA 8 ÍS © Öngyilkosság Életembc-'n először lábam ilyen kö­zelről. Éjszaka félegykor, mikor a- pesti hídfőtől megindulok hazafelé, nem egészen az ‘első pillérnél, a túlsó oh dalon, hol a budaiak igyekeznek a pesti partra, föltűnik egy öreges, vézna ur, kemény kalapban. Sahyaró Vendelhez hasonlít. Egy pillanat ezredrésze, alatt átlép a híd korlátján s minden regényes mozdulat nélkül beleejti magát a fo­lyóba. Nem ugrik, nem repül kitart karokkal és jajgatva, a semmit ölelve. Csak hullik, mint a kő, igen egy­szerűen. Szájam kilátom a rémülettől. Attól, hogy ezt én most látom. Attól, hogy csak ennyi és csak iiyen. Máshogy képzeltem eh Csak erre tudok gon­dolni. A viz hatalmasat loccsan, amint belezuhan. Mennyi víz van itt. Egyéb­ként, mikor a hídon sétálgatunk, ezt nem tudjuk. De az egész, minden, ami csodá­latos — gyorsan történt, még tuda­tunkba ce villanhat, még meg ss döbbenhetünk igazán, mikor lenn, az alapépítmény körött nyargaló hullá­mokban, közvetlen alattunk látjuk az öreges, vézna urat. Gyér fény lobog. Két karját ki­nyújtja. Nem úszik, hanem birkózik a vízzel, az egész vízzel, haragosan. Kevés hajjal borított kopaszós teje ott hánykolódik, már a keniénykaiap nélkül. Ezt hörgi valami átázott, ned­ves hangon, mely csupa viz, csupa könny : —, Segítség. JVli férfiak, itt fönn, szintén ordí­tunk, gépiesen, rémítve az éjszakát. Segítség, segítség. De hogy segítsünk? Ha huszméter hosszú karunk volna, lenyúlnánk érte, kiemelnénk. De nincs huszméter hosszú karunk. Két fiatal lány a másik pillértől futott ide. A nők a veszedelem pil­lanatában leleményesebbek. Ezek igy kiabálnak : — Rendőr. A rendőr varázsszóra itt terem. Ő is üvölt: — Uszály. Visszhangozzuk szavát a sötétség felé: — Uszály. Mindez szinte színpadi és régies. Mint évszázadokkal ezelőtt. Valami ősi. Árnyék mozog a közelben. Egy uszályhajó indul. De hiába. A folyó elnyelte az öreges, vézna urat, a forgó lesodorta. Se karja, se feje nem bukkan föl többé. A íölszin sima. Utolsó szava ez volt: segítség. Amint az első ez lehetett: anya. Visszafordul az uszályhajó, a rendőr. Mi, vagy tizen, kik a hídon tanúi voltunk ennek, nem bírunk tovább menni, bénultan állunk, a folyót kémlelve. Nem beszélünk egymással. Gon­dolataink mégis egy szinten mozog­hatnak. Tartalmasán, tűnődve tulaj­don halálunkról gondolkozhatunk, az jjélet semmiségéről és gyötrelmeiről“ s ez láthatatlan kapcsolatot létesít közöttünk. Gonoszok, gyilkosok járnak mosta- Pában az éjszakában. De mi, megnemesedve attól, amit érzünk, nem félünk egymástól. Sokáig nézzük, a vizet. A viz fe­ketébb, mint volt. Kosztolányi Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom