Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-08 / 65. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1925. márdos 8 alkotmány! — kiáltják az ellenzéki sorokból. A legnagyobb vihart dr. Zsanics Radics-párti képviselő idézi fel. akit csütörtökön bocsátottuk szabadott negyvenkét navi rendőrségi fogság után. Megbízólevelét magasan lo­bogtatva siet a titkári emelvényhez. — Itt van. ne mondják, hogy nem adtam át!Eznemnemzetgviilés. ez a csendőrség lóvoltából alakult parla­ment. Közönséges kocsma! — kiált­ja dr. Zsanics, akinek szavait az el­lenzék is kínosan fogadja, k ésül is dr. Hraszniea siet a kiabálóhoz, a kit percek múltán sikerül csak hall­gatásra bírni. A névsor felolvasása után meg­állapítják. hogy kik nem adták ái megbízóleveleiket, akik között van Makszimovics Bózsó. Lukinics Edó. továbbá a Fiúméba menekült Bucsi­­tiics és az állandóan Amerikában tartózkodó Keztnan Radics-párti képviselő. A korelnök a letartóztatott képviselők szcbadonbocsá­­tását követeli Lázics Arsza korelnök ezután egy iratot ad át Kuiundzsics titkárnak, aki hangosan a következőket ol­vassa : — Macsek. Predavec. Krujevics, Kossitíics István és Ágoston képvi­selők a parlament elnökségéhez for­dulnak és értesítik, hogy a rendőr­ség az immunitás ellenébe internál­va. illetve lezárva tartja őket és megakadályozza, hogy a parlament­ben megjelenhessenek. Az irat felolvasása közben izgatott lárma keletkezik a radikális-üárt so­raiban. Makszimovics belügyminisz­ter és Üzimovics építésügyi minisz tér az elnökhöz sietnek és valamit magyaráznak neki. Lázics Arsza korelnök azonban nem hagyja ma­gát zavarni, egyik kezével álkmáóafl. csenget, majd szólásra emelkedik. Ä nagy lármában azonban csak a gyorsírók hallják, amikor a követke­zőket mondja.: — Uraim, ebből a közlésből kitű­nik. hogy Macsek. Predavec. Kmje­­vics. Kossutics István és Ágostot: képviselők letartóztatásban vannak és igy akadályozva vannak abban, hogy a parlament mai ülésén való megjelenésükkel képviselői köteles­ségüket teljesítsék. Az alkotmány 88-ik. valamint a házszabályok első és 103-ik szakaszul értelmében azt követelem a kormánytól, hogy a nevezett képviselő urak­nak a parlamentben való meg­jelenését tegye lehetővé. Hogy a kormány ezt megtehesse, a mai ülést bezárom és a követ­kező ülést írásban fogom üsz­­szehivni. Az elnök szavai általános megle­petést keltenek az egész ülésterem­ben. Az ellenzéki képviselők nagy részét is meglepetésszerűen éri az elnöki emmeipáció. mert az ellen­zéki pártok vezetőinek erről a takti­kai lépéséről csak néhány beavatott tudott, mert a pártvezetők óvatosan vigyáztak arra. nehogy tervükről a kormány esetleges indiszkréció foly­tán előzetesen értesülhessen, Az első pillanatokban döbbenetes csend támad, a radikálisok azonban hama­rosan észbekapnak és rájönnek, hogy ini történt. A kormánypárti képvise­lők felugrálnak helyeikről és izga­tottan kiáltanak az elnök felé. aki azonban nyugodtan lemegy az el­nöki emelvényről és az ellenzéki képviselőkkel együtt kivonult a te­remből. Csak a radikálisok, függet­len demokraták és a németmvti kép­viselők maradnak az ülésteremben. lA radikálispárti titkárok is fent ma­radnak az emelvényen, a kormány tagjai is helyükön ülnek, de néhány percig semmi sem történik. A fe­szültség csak akkor enyhül, amikor kormány tagjai felállnak és bevo­nulnak az ülésteremmel szomszédos miniszteri szobába. A második ülés A kormány tagjai tízperces ta­nácskozás után visszajönnek, újra megszólalnak a folyosók csengői, mire a közben kiszállíngózott kor­mánypárti képviselők is visszatér­nek az ülésterembe. Mikor a kormánypárti képviselők is valamennyien együtt vannak. Szt­­monovics Milán volt aerárrefomi­­miniszter emelkedik szólásra. Kije­lenti. hogy az ellenzék által végre­hajtott puccs ellenkezik a házszabá­lyokkal. amelyeknek értelmében még a mai ülésen meg kell válasz­tani az ideiglenes elnökséget és ezért azt javasolja, liogv az ülést folytassák. A képviselők igv határoznak és korelnökké Obradovics Stévó Pribi­­csevics-párti képviselőt választják meg. Obradovics elfoglalja az elnöki széket és elrendeli az ideiglenes házelnök megválasztását. A névsze­rinti szavazásnál 167 szavazólapot adnak le. amelyekből 161 szavazat dr. Szubotics Nikola radikálispárti képviselőre esik. Hat szavazólap — 5 a német képviselőké és egy' való­színűleg dr. Szuboticsé — üres. A korelnök kihirdeti az ered­ményt és dr. Szubotics Nikolát ideig­lenesen megválasztott elnöknek je­lenti ki. Szubotics Nikola dr. ezután átve­szi az elnökséget, megköszöni a képviselőház bizalmát és ígéretet tesz arra. hogy rövid ideig tartó ideiglenes elnöki tisztségében a ház­szabályok alapján fog eljárni. .4 kö­vetkező ülést vasárnap délelőtt 10 órára tűzi ki. amelynek nao rendjén az igazolö-bizottsúg megválasztása szerepel. Az elnök ezután háromnegyed ti­zenkettőkor az ülést bezária. A törvényszék felmentő ítéletet hozott a suboticai munkáspénzigazgató bűnügyében A bíróság nem Iáita béig zoltnak a vádat — Főimen telték Bogdanovics Nikola vádloüársait is A jötárgyaltis második napja A szuboticai törvényszék büntetőta­nácsa szombaton délelőtt folytatta Bog­dán ovié s Nikoia munkásbiztositópénztári igazgató és társai ügyében a főtárgya­lást. Elsőnek dr. Wulf Uj uia munkásbiztő­­sitópénztári orvost hallgatták ki, aki lényegtelen vallomást tett. Utána Álba­­kari Mavrót, a Jevrejska Banka szubo­ticai íiókintézetének igazgatóján hall­gatták ki tanúként. Amikor ■ átvett ejja bank igazgatását — vallja a lam^ —­­közölték vele Fjschl és Mezei ,,tisztvi­selők, hogy a munkásbiztositópénztári nak nagyobb betétje van, amely után Bogdánovics Nikola províziót kap. A betét kamatát még hivatalbalépése előtt felemelték nyolc százalékról tiz, majd tizenkét százalékra. Dr. Tordai Izsó ügyvéd, a Jevrejska Banka volt igazgatósági tagja a követ­kező tanú. Elmondja, hogy a munkás­­biztosító betétjét eisőizben nyolc szá­zalék kamatozásra helyezték el a bank­nál. Tudomása szerint Bogdánovics nem kapott külön jutalékot. Friedmann bank­igazgató köteles volt mindenről refe­rálni. Kizártnak tartja, hogy Friedmann províziót utalt volna ki Bogdánovics­­nák, —- hacsak nem a saját zsebéből adta. A periratok közt elfekvő ezerdi­­náros pénztári elismervény megtekin­tése után kijelenti, hogy az összeget Friedmann az ő utasítására vette fel újévi ajándékok szétosztása céljából. Megemlíti azt is, hogy Bogdánovicsné, mint a bank főkönyvelője a kért fize­tésemelés helyett kivételesen jutalma­kat kapott. A tanút vallomására meg­­esketik. Fischl Pál, a Jevrejska Banka cégve­zetőjének tanúkihallgatása következett ezután. Elmondja, hogy midőn Albahari átvette a Jevrejska Banka vezetését, jelentette neki, hogy a munkáspénztár­­nak betétje van a banknál és a betét után Bogdánovics igazgató jutalékot kap. Az elnök: Mikor volt ez? A tanú: Körülbelül egy év előtt Az elnök: Mondta ön, hogy mennyi ez a jutalék? A tanú: Nem. Az elnök: Mondotta, hogy miért fize­tik ezt a jutalékot? A tanú: Igen, azért, mert a munkás­­pénztár nagyon csekély kamatot kapott a betétje után. Az elnök: Ml birta rá önt, hogy Al­bahari igazgatónak jelentést tegyen ér­től a dologról. A tárni: Amikor Albahari igazgatója lett az intézetnek, minden betevőről re­feráltam és minden betétet megnéztünk. Ez alkalommal említettem a provízió ügyét annak kapcsán, hogy a munkás­­pénztár kevés kamatot kapott. Az elnök: Mennyi volt abbap az idő­pontban a legmagasabb kamatláb, amit a bank betétek után fizetett? A tanú: Tizenkét százalék, de volt 15 százalékos betétkamat is. Az elnök: Volt konkrét bizonyítéka vagy mire alapította azt, hogy Bogdá­­itoVics a pénztár betétje után províziót kap? A tanú: Alikor, amikor jelentésemet megtettem, csalt véleményein volt, de később meg is győződtem róla. Az elnök: Miről? A tanú: Néhány hónappal később, a mikor ellenőr jött Zagrebbói a munkás­­pénztár ügykezelésének felülvizsgálatá­ra, találkoztam egy délutánon, 2 és 3 óra között Bogdánovicsnéval, aki a bankjai! mint főkönyvelő működött. Hozzám jött Bogdánovicsné és kérdez­te. hogy volt-e már a bankban a. vizs­gáló bizottság? Mondottam, hogy vol­tak és érdeklődtek, hogy van-e följegy­­zés vagy pénztári utalvány (Belég) ar­ra, hogy Bogdánovics províziót kapott? Kértem, hogy mondja meg nekem, hol van a keresett pénztári melléklet, majd én megsemmisítem ezt a bizonyítékot. Éti ugyanis igy akartam megtudni, hogy Bogdánovics valóban kapett-e proví­ziót? Erre megmondotta Bogdánovics­né az utalvány pontos idejét és számát és én ag ö útmutatása szerint mos is találtam egy 1000 dinárról szóló pénz­tári utalv; amely Be; üanovicsne kezeirása volt. Kérdeztem, hogy ki van aláírva, azt mondotta, hogy' Friedmann igazgató kézjegye van rajta, hogy ne legyen feltűnő. Az elnök: Ön aztán a bankban meg­találta a kérdéses pénztári mellékletet? A tanú: Igen. Az elnök: Mást is talált? A tanú: Non. Bogdánovicsné csak ezt az egyet mondotta meg. Az elnök: Van-e tudomása, liogy a bank újévkor jutalmakat szokott osz­tani? A tanú: Igen. Ez átmegy a költség­számlára. elrendeli dr. szembesíté­sét, minek folyamán Fischl azt állítja, hogy az ajándékozási összegről szóló elismervényen fel keli tüntetni, hogy kinek a részére szól, tnig Tordai kife­­ienti, hogy az igazgatónak diszkrecio­nális joga volt bizonyos összegekét a jutalmazott megnevezése nélkül fel­Pavlovics István elnök ordái Izsó és Fischl Pá vermi. Mezei Imre a Jevrejska Banka tiszt­viselőjének tanúkihallgatása következik ezután. A számfejtést és a pénztárt ve­zette. Sohasem fizetett ki Bogdánovics­­nak províziót. Mikor a zagrebi vizsgá­lóbizottság Szuboticán volt, egy' reggel Bogdánovicsné felkereste őt a lakásán és érdeklődött, hogy a bizottság volt-e már á bankban. Azt is kérdezte, tud­­ja-e, hogy mit beszélnek a férjéről a városban a provízióval kapcsolatban. Az elnök: ön is jelentette Albahari igazgatónak, hogy Bogdánovics proví­ziót kap a banktól? A tanú: Nem. Szembesítésnél Mezei kijelenti hogy ha említést tett volna Albaharinak pro­vízióról, csak hallomásból szerzett ér­tesülésére hivatkozhatott volna. Az elnök: Ki találta meg az ezerdi­­náros elismervényt? A tanú: Én. Fischl nem volt jelen. Fischl Pál tanú az elnök kérdésére kijelenti, hogy valóban nem volt jelen, amikor Mezei egész sor gyanús elis­mervényt talált. Do utóbb ezek közül ő választotta ki azt az egy' ezerdináro­­sat, amelyről Bogdánovicsné elárulta, hogy. a férje províziójáról szól. Az elnök ekkor rövid szünetet rendel cl. Szünet után Bogdánovics Nikolánét hallgatták ki tanúként Elmondja, hogy mikor került a Jevrejska Banka szol­gálatába, ahol főkönyvelő volt. Ismer­teti a; bank ügykezelését. Kijelenti, hogy nincsen tudomása arról, hogy a niuu­­káspénztár betétje után külön jutalékot fizettek volna, a könyvekben erre vo­natkozólag semmiféle feljegyzés sincs. A: elnök: Beszélt ön az uccán Fischl Pállal? A tanú: Igen. Az elnök: Volt akkor arról szó, hogy az ön férje külön jutalékot, kap a bank­tól a pénztár betétje után? A tanú: Erről egyáltalában nem vö t szó. Erről egyetlen szót sem beszeltünk. Elmondja ezután, hogy a kérdéses pénztári mpliéklet, amely 1000 dinárról szól, újévi jutalékra vonatkozik, amit Friedmann igazgató rendes szokás sze­rint utalt- ki Mayerhoff Adolf látszerész, Vas Mik­lós és Gát Jenő tanuk nem tudnak lé­nyegeset mondani. A bizonyítási eljárás ezzel befejezést nyert és a perbeszédekre került a sor. Vaszillevics Liuba dr. államügyés2 beigazolva látja a. vádat, hogy Bogdá­novics valóban kapott a banktól két százalék külön jutalékot. Az elhangzott tanúvallomások teljesen bizonyítják a ’• adat. Az is beigazolást nyert, hogy Schutz pénzt adott elsőrendű vádlott­nak. Kéri a vádlottak megbüntetését. Magarasevics Sándor dr. védő ki­fejti, hogy nem merült föl bizonyíték' arra vonatkozólag, hogy Bogdánovics külön jutalékot kapott volna a banktól. A legtüzetesebb vizsgálat sem volt ké­pes ennek nyomát találni a könyvek­ben. Azt tehát, hogy Bogdánovics a banktól a pénztár betétjei után külön jutalékot kapott volna, nem nyert be­igazolást. Kiderült az is, hogy Bogdá­novics soha, sem kért semmiféle címen pénzt Schutztól. Felmentést kér. A perbeszédek után Bogdánovics Ni­kola állott fel és kijelentette, hogy igaz­talan hajsza folyt ellene hónapok óta. Teljes bizalommal várja a bíróság igaz­ságos ítéletét, amely meghozza neki az elégtételt. A hajszát részben Zagrebbói folytatták ellene a túlzó szociálisíák tá­borából, részben más motívumokból eredő bosszúból eredt Ezután a bíróság rövid tanácskozása után kihirdette Pavlovks István elnök az ítéletet, amely szerint a bíróság Bog­dánovics Xikeiát. Friedmann Abrahá­­tnot és Schutz Oszkárt az ellenük emelt rád aló! fölmenti. A bíróság az indokolásban kimondot­ta, hogy a bizonyítási eljárás nem iga­zolta be a vádat. Vaszillevics Ljuba dr. ügy-ész feled­kezett a felmentő Ítélet ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom