Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)

1925-03-06 / 63. szám

1925. március 6, BAC5MEGYF! NAPLÓ 3. oTdaL Kisebbségi Elet Ö i£ & Jorga, a kiváló román történetül-lós, aki a párisi egyetem tiszteletbeli taná­ra, a napokban előadást tartott Paris­ban, a francia népszövetségi egylet meg­hívására, a romániai kisebbségekről. — Mindig elismertem — mondotta többek közt Jorga — a magyarság kul­­turerejét és képességeit. Csak nem­régiben történt, hogy a kolozsvári ma­gyar színház tagjait lehívtam Buka­restbe, hogy a román fővárosban ma­gyar darabokat adjanak elő. Nos, kije­lenthetem, hogy a magyar színtársulat­nak Bukarestben olyan győzelmes fo­gadtatásban volt része, amilyenben még ott színtársulatnak soha. És hozzátehe­­tém: megérdemelt fogadtatásban. • Jorga ezután a székelyek ismerteté­sére tért át — A székelyek — mondotta — más eredetűek, mint a magyarok, bár a ma­gyarok mindig a saját vérükből valók­nak vallják őket. Ám elég, ha egy szé­kely házba belépünk, hogy a nagy kü­lönbséget megállapítsuk a magyar és székely között A székelyek inkább a románokkal vannak rokonságban. Ami, á román »indicator«, ez a székely »szék«. A székelyek szabad népek vol­tak és katonák, ellenfelei a magyar ne­mesi osztálynak, mint az erdélyi feje­delmeknek és szabadságukat sohasem akarták föladni. Megesett, hogy inkább a román vajdával tartottak, mint az er­délyi fejedelmekkel, az erdélyi nemes­ség vezéreivel. Ezt a lépést is szabad­ságvágyuk sugallta, amint sokan men­tek át közülük Bukovinába és Moldo­­vába, ahol' magyar jellegüket máig is fenntartották. Ám sajátságos dolog, és a székely és román népi szellem rokon­ságának érdekes bizonyítéka, hogy ezeknél a moldovai és bukovinai szé­, kely asszonyoknál a legszebb román népviseletet találjuk, amely párját* -rit­kítja egész Romániában. Az előadás végén az erdélyi kathoii­­kusok szerepéről beszélt Jorga, miköz­ben a következő érdekes kijelentést tette: —• Monseigneur Majláth, a jelenlegi erdélyi katholikus püspök is bécsi ne­velésű és Ferenc József környezetéhez tartozott. Érdekes, hogy. Majláth püs­pök — román eredetű, bár maga Nagy­­románia megszületése előtt nem be­szélt románul. így történt meg, hogy a román szenátusban —• melynek egyideig •elnöke voltam — és amelynek az ak­kor még románul nem tudó püspök is tagja volt, nekem, mint elnöknek jutott az a megtisztelő szerep, hogy úgy Maj­láth püspöknek, mint a többi magyar szenátornak beszédeit románul tolmá­csolhattam. Megjegyzem, hogy ma már nincs szükség erre. mert úgy Majláth püspök, mint a többi magyar szenátor és képviselő már jól beszéli a román nyelvet * Észtország parlamentje nemrégiben törvényt hozott, amely a következőkép szabályozza a kisebbségek kulturális jo­gait: — Minden nép, amely az országban legalább 3000 lelket számlál, közjogi ki­sebbséggé alakulhat és mint kisebbség, mindazon jogokat élvezi, melyeket a ki­sebbségi autonómia törvénye részére biztosit. — Olyan városokban és községekben, ahol a nemzeti többséget alkotó eiem van kisebbségben, azaz az ország ki­sebbségi népe túlsúlyban van. az ország többségi népe ugyanúgy rendezkedik be, mintha kisebbség volna, tehát rájok is a kulturális autonómia keretei érvénye­sek. — A többségi nemzet minden hatalmi privilégiumáról lemond kulturális téren és biztosítja, hogy' a kisebbségek részé­re számarányuknak megfelelő százalék szerint rendelkezésükre bocsátja a költ­ségvetés közoktatásügyi és kulturális tételeit — azaz a kisebbségeknek nem kell a közadókon felül kultúrádét fizet­niük intézményeik fentartására, ebben Ugyanúgy részesednek a közadókból, mint a többség. Ezzel biztosítva van a művelődés szabad versenye, egyrenlő gazdasági feltételekkel. A kisebbségi is­kolák, kultúrintézmények, színházak és hasonlók ép oly anyagi1 kedvezményeket kapnak, mint a többségéi. — A kisebbségi nemzetek tagjairól nyilvános katasztert fognak vezetni, melybe minden 18-ik évét betöltött észt állampolgár kérheti a felvételét: hogy hová áll, milyennek vallja magát, abban csakis lelldismeretét kell megkérdeznie és érzése szerint, hátrányok nélkül le­het olyan nemzetiségű, amilyennek' akarja magát. A 18-ik éven aluliak a szülök után igazodnak. Ha a szülök nem egy nemzetiségűek, akkor* az apa nem­zetisége az irányadó. A nagykorú azonban maga dönthet hovátártózandó­­sága felől. — A kisebbségi közoktatás igazgatá­sa, szervezése és felügyelete a kisebbsé­gek kulturtanácsa hatáskörébe tartozik, mely tulajdonképpen egy kisebbségi kul­tuszminisztérium feladatait látná el. Ezt a kulturtanácsot, valamint ennek végre­hajtó és hely! szerveit, teljesen szaba­don választhatják meg a nemzeti kisebb­ségi kataszterbe fölvett kisebbségi ál­lampolgárok s a választás nem szorul megerősítésre. „Az európai helyzet sok veszedelmet rejt magában“ Chamberlain memoranduma az angol külpolitikáról Párisból jelentik: Jól értesült po­litikai körökben ügy tudják. hogy a Herriot — Chamberlain találkozást rövidre tervezik. Ezen a tnegbeszé­­lésen nem fogják apróra megvitatni a jalen kényes politikai problémáit. A Népszövetségi Tanács genfi ülé­sezése azonban minden valószínű­ség szerint csak megnyitója egy el­következő nagy európai konferen­ciának. Lengyelország. Csehszlová­kia hir szerint kifejezték kivánságu- Icat. hogy a Brüsszelbe tervezett lesközelebbi szövetséges konferen­cián résztvesyeuek. Ebben a kérdés­ben azonban még döntés nem tör­tént. s így a március 17-ére kitűzött konferenciát valószínűleg nem lehet megtartani március vége előtt. Austen Chamberlain egvébként*a minisztertanács elé terjesztette azt a memorandumot, amely Anglia kül­politikáiéinak kereteit szabta meg. A memorandum rámutat arra. hogy az európai helyzet rendkívül sok ve­szedelmet rejt magában. Ezeknek a veszedelmeknek elhárítása Angliá­nak nemcsak kötelessége, hanem létérdeke is. különösen ha azt a helyzetet veszi tekintetbe, amely akkor állna elő. ha Franciaországot és Belgiumot újból idegen hadak re. Jelezte azt is. hogy Ausztrália és Uj-Zeelatid kormányai a parla­mentekkel egyetértőlee most fognak határozni arról, hogy müven ősz­­szeggel járuljalak a hadikikötő fel­építéséhez. Honkong 250.000 font sterlinget helyezett kilátásba erre a célra. Incidens Coolidge beiktatásán Dawes alelnök megtámadta a szenátust Nevyorkból jelentik: Coo'id-c elnök hivatalbalépése nem múlt el szenzáció nélkül. Coolidge elnöki proklainációiá­­nak felolvasása után kivette az esküt Dawes aíelnökből, aki hivatalból egyben a szenátus elnöke. Dawes alelnök ez­után székfoglalóbeszédet mondott olyan hangnemben és oiyan tartalommal, ami­lyen beszéd még nem hangzott e! soha az Egyesült-Államok elnökének beikta­­tásáná'. Dawes beszédében felhasználta az al­kalmat arra, hogy élesen kikeljen a sze­nátus elavult házszabályai ellen, öklével az asztalra csapolt és indulatosan ki­jelentette, hogy nem nyugszik addig, amíg a szenátus házszabályait meg nem változtatja. Szükség esetén a népre fog apellálni — mondotta — és gondoskodni fog arról, hogy a szenátus végre a nép érdekében do {gozzék és ne fecsérelje hiábavalóságokra az idejét. A szenátus eddigi munkája nem volt hasznos és céltudatos és ezen sürgősen változtatni leéli. A feltűnést keltő beszéd nagy meg­döbbeni st keltett a szenátus tagjai kö­zött, bár voltak sokan, akik helyeselték Davies fejtegetéseit. Ezután Dawes ál­éi nők kivette az esküt a szenátorokból. A beszéd következtében az amerikai közvélemény teljesen Dawes mqllé állt, akinek eddigi tekintélye és népszerűsége hallatlanul megnövekedőt!. szállnak meg. Chamberlain un7 véli tehát, hogy Angiidnak szolidaritást kell vállalnia Franciaországgal és Belgiummal De arról sem szabad megfeledkeznie, hogy végleg kiirtsa a revansgondoiatot Németországból, még pedig azáltal, hogy ugyanabban az elbánásban részesíti Németorszá­got. mini a többi európai nemzete­ket. elsősorban azáltal, hogy felveszi a Nemzetek Szövetségébe. A garanciákat. —- hangsúlyozza Chamberlain — a brit birodalomnak kell megadnál Franciaország szá­múra. de határozott formában, mert Franciaország általános ígéretekkel nem elégszik meg. Amikor azután N'yugat-Európában ' issza fog térni teljesen a béke. rend és nyugalom, ahhoz kell hozzálátni, hogy a biza­lom atmoszféráját teremtsék meg Németország és Lengyelország kö­zött. Chamberlain azzal fejezi be érvelését, hogy ez a lépés már nem­csak európai, hanem viláeielentősé­­gü és hogy sietni kell a megoldással, mert Európa biztonságának megőr­zéséről akkor már szó sem lehet, amikor Oroszország nyílt és hatá­rozott hitvallást tesz amellett, hogy : milyen irányban fogja jövendő poli­­■ Ilkáját .folytatni Anglia Japán ellenére is kiépíti a síngapuri hadikikötőt Az angol felsöház vitája a singapuri kikötő építéséről Londonitól jelentik: Sineapurból jelenti az Evening Standard, hogy a brit admirálisok az ottani tanácsko­záson megállapodtak az angol flot­tabázis építésének részletei felő!_ és kiszámították, hogy 250.000 font sterling kel! a fiottabázis céljaira szolgáló területek megvásárlására. A felsőházban különben csütörtö­kön folytatták a vitát a singaouri flottabázis építéséről szóin törvény­javaslatról. A szabadelvű-párt szó­noka azt fejtegette, hogy a hadiki­kötő építése nemcsak stratégiai okokból aggasztó, hanem azért is, mert alkalmas arra. hogv Japánt nyugtalanítsa. Balfour a kormány nevében azt válaszolta, hogy ez nagy tévedés, egyébként a singaouri flottabázis kérdése szándékosan nincs íölvéve a washingtoni konferencián létrejött leszerelési egyezménybe, /mivel az angol kormány azt a felfogást val­lotta. hogy a singaouri hadikikötő és a fiottabázis múlhatatlanul szük­séges. mert kapcsolatot teremt a brit világbirodalom részei között. A washingtoni japán nagykövet, akivel ő — Balfobr — a legbarátsá­­gosabb viszonyban van. akkor, mi­kor a singaouri fiottabázis kérdése szóba jött. a legtávolabbról sem tett ben is a japán kormány érmen úgy irtózik a háború gondolatától, mint Anglia. A flottabázisnak nincs más rendeltetése Anglia szempontjából, mint az. hogy a domíniumokat meg lehessen védelmezni. A következő szónok lord Haldane volt. Felhozta, hogv az utolsó kor­mány lemondott a singaouri flotta­­bázis építésének tervéről, mert azt hitte, hogy a világbeliének ezzel a. legnagyobb szolgálatot fogta tenni és a mostani kormánynak nincs joga azzal ismét előhozakodnia, holott a kérdés kellő előkészítésre szórni, hiszen senki sem tudja, miiven kö­vetkezményeket vonhat maga után. Lord Curzon azzal érvelt, hogy a singaouri kádikiköfő nélkülözhet ét­ien láncszeme az angol világbiroda­lom védelmi rendszerének. Japán nem iUközheük meg rajta, mert egyetlen államnak sines ahhoz tóga. hogy kétségbevonja. Angliának jo­gát olyan intézkedésnek végrehajtá­sához. amelyek érdekeinek védel­mére szolgálnak, holott az illető ál­lam maga is jogot formál hasonló intézkedésekre. A legközelebbi há­rom évben Anglia évente körülbelül 2000—o000 font sterlinget fog fordí­tani az építkezésekre, de a kormány még alaposan meg ákaria fontolni. célzást arra. hogy Javán lényege- jhogy mennyi szükséges a flottabá­­tésmk vámé az építkezést és külön-1 zis megteremtésére és a fölszerelés-Ebert utolsó útja Heideibergben Gyászünttepsé«eket tartottak az elnök szülővárosában Heidelbergből jelentik; Az Ébert holttestét szállító különvonat, ame­lyen a birodalmi kancellár, a biro­dalmi hadügyminiszter, az államok elnökei és a birodalmi gyűlés sok tagja is utaz rak. csütörtökön dél­előtt érkezett meg Heidelbergbe. A heidelbergi pályaudvaron óriási tö­meg várta a különvonatot és a kör­nyékről. valamint az egész biroda­­lombó’ is rendkívül sokan érkeztek Heidelbergbe. hogy utolsó útjára kí­sérjék a német köztársaság elnökét. A különvonat' megérkezésekor megszólaltak Heidelbereben a gyászharangok és ezeknek zúgása közben indult meg a hatalmas gyászmenet a temető felé. A halottas kocsi után rengeteg koszorút és vi­rágot szállító kocsi haladt, maid sor­ra következtek Ebert hozzátartozói, a birodalmi kancellár, a hadügymi­niszter. a külföldi kormányok képvi­selői és az államok elnökei. A gyász­­menet végigvonult a városon, ahol mindenütt óriási tömés állt levett kalappal sorfalat. A sirnál Heibach dr.. a bajor ál­lam elnöke mondott gyászbeszédet, amelyben méltatta Ebert érdemeit, hazafiul Önfeláldozását és mint a köztársasági államférfi mintaképét búcsúztatta. Utána Heidelberg pol­gármestere búcsúztatta Ebertet szü­lővárosa nevében, maid Müller- Franken birodalmi képviselő rámu­tatott beszédében arra. hogv milyen súlyos veszteség érte Ebert halálá­val a német szociáldemokrata-pár­tot. Ezután a munkásdalárda az »Ein Sohn des Volkes« című dalt énekelte, majd a szertartás után. Ebert Frigyes holttestét elhelyezték a fenyőgallyakkal díszített kriptá­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom