Bácsmegyei Napló, 1925. március (26. évfolyam, 58-86. szám)
1925-03-05 / 62. szám
1925. március 5. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Az itebei választás bonyodalmai Két radikálisnál fi képviselő közül a aémeí parii jelölt ksriiüsst be a pnrlasnenibe Becskerekrő! jelentik: Veszeiinovics Ivánnak, a radikális-párt raódosi jelöltjének petíciója, amellyel megtámadta Raics Tosó radikális-párti képviselő mandátumát, bonyodalmas helyzetet teremtett a feisőbánáti politikában. Radikális-párti körökben ugyanis attóí tartanak, a petició folytán nem Raics veszti el mandátumát s nem is Veszeiinovics jut mandátumhoz, hanem dr. Elmer Gyula voit német párti képviselő, a német párt Becskerek járási jelöltje kerülhet be a parlamentbe. Ennek a lehetőségét a kővetkezőkén magyarázzák : Abban az esetben, ha helyt adnak a petíciónak, ineg kei! semmisíteni az itebei pótválasztást, mert a peticionálók azt kívánják, hogy az első választást mondják l<i érvényesnek. Az első választáson a becskereki járásban 3056, a módosi járásban pedig 3065 szavazatot kapott a radikális-párt, u:;y hogy e szerint Raics helyett Veszeünovicsot illeti a mandátum. Megtörténhetik azonban, hogy a pótválasztás!: megsemmisítik ugyan, de arra már nincs módi, hogy a választásokat intéző bizottság a már megsemmisített első ittebei választást érvényesíthesse s újabb választást sem rendelhet el, mert az csak akkor rendelhető el, ha a kerületben legalább egykarmad részében állapítanak meg szabálytalanságokat. így lehetséges, hogy az itebei választást a petició folytán érvénytelenítik és az itebbai szavazatokat törlik. Ez esetben 734 szavazatot vészit a radikális-párt, úgy hogy a 17057 radikális-párti szavazatból csak 16323 szavazat marad, amiből a kérdéses negyedik radikális mandátumra 4080 szavazat esik. A német pártnak viszont 8309 szavazata van, amiből mindössze 51 itebei szavazatot vészit. Marad--ki* hát a német pártnak, 8258 szavazata, amiből a második mandátumára 4129 szavazata van, 49 szavazattal több, mint a radikális-párt mandátumára. Veszeiinovics hívei szerint ennek bekövetkeztét azáltal lehetne elkerülni, ha az itebei választás eredményét, tekintettel arra, hogy Raics a választási ak-De talán mondani se kel!: nem könyvvel. A szomorú állat . Homérosz szerint (aki a legnagyobb költő volt, de egyszersmind hihetetlenül naiv is, ami gyakran együttjár a költői tehetséggel) az ember a legszoraombb állat. í latos ellentmondani egy olyan nagy szellemnek, aki több gyönyörűséget szerzett nekünk, mint sok más jeles poéta együttvéve, de talán szabad hozzáfűzni a mondásához egy hasonlóan rövidet és nem kevésbé igazat: az ember a legvidámabb állat. Egyik állítás se teljesen iga?, mert a ló szomombb. s a mókus vidámabb, mint az*mbcr, de ez kivételes két állat, s általában mégis úgy van, hogy se olyan szomorúságra, se oly vigságra, mint a »homo sapiens«, nem képes semmi állatfajta. Egyik se tud oly könnyen sírni, mint áz ember (még a krokodiius se, mert az ember több krokodilkönnyet törli! ki a szeméből, mint a krokodilnál, de anyit nevetni se. Innen van, hogy egy állat se siet úgy meghalni, mint az ember (az állat nem szokott öngyilkos lenni), de nem is ragaszkodik úgy az élethez, mint o. Az állat nem lehet oly elkeseredett, hogy szabadulni kívánjon az élettől, s nem lehet oly életvidám, -hogy' kétségbeessen, améri el keli pusztulnia. Az ember privilégiuma a mosoly és kacaj, a sírás és zokogás. S az ő privilégiuma az öngyilkosság és a halálfélelem. tákat elvesztette, a beküldött telefonjelentésekből és az urnaőrök kihallgatása alapján állapítanák meg és azt érvényesnek fogadnák el. Raics Tósó Beogradban tartózkodik és igy az. ő álláspontja még ismeretlen ebben a kérdésben. A felsőbánáti radikális-párt vasárnap konferenciát tart Beogradban. A konferencián szóba fog kerülni a petíció ügye és mint értesülünk, ha nem látják biztosítottnak a negyedik radikális-párti mandátumot, akkor a pártfegyciemre való hivatkozással követelik Veszelinoviestól, bogy álljon el a petíciótól.. A radikális-part döntését nagy érdeklődéssel várják felsőbánáti politikai k örökbe u. Feloldják az agrárreform alól Szdbotica város 2800 hold földjét Á fölszabadult földek vételárát a víros négy épiífccsásekre fordítja — Felépül a színház, a tüzérség* laktanya és a vágóhíd irtuk A szuboíicsi színház felépitésére megindított mozgalommal kapcsolatban Qyorgygvics Dragoz!uv főispán ~~ mint már megaz építési köllségek biztosítása céljából eljárt ez agrárreformminisztériumban is és szorgalmazta, hogy a város 2800 hold homokos földjét oldják fe! ez ngrárrefonn alói. A főispán előadta az agrárreíormminisztériumban, hogy Szubotica város a fölszabadult földeket el akarj« adni és a körülbelül 40 millió dinár vételárul köihasznu és sürgős beruh húsokra szándé közit: forditan i. Az agrárreformminiszter a város kérésének kedvező elintézését helyezte kilátásba, mint azt a Bácsrrtegyei Napló GyOrgyevics Dragoszláv főispán első beogradi útja után már közölte. Néhány nappal ezelőtt Gyorgyevics Drr;goszláy főispán és Alalagurszki Albe polgármester ismét Beogradba utaztak, hogy a városi földek ‘ügyében eljárjanak. Ez az intervenció beogredi munkatársunk jelentése szerint fit legteljesebb sikerrel jár!. Krizmati Ilinké agrárreiormminiszíer elvileg hozzájárult ahhoz. hogy Szubotica város 2S00 lioíd földje meutesittessék az agrárreform alól és .már csak néhány formalitás van hátra. Mint értesülünk, a vártamat: nagy tervei vannak a felézaha dúló földek eladásából, várható negyvenmillió dinérnvi vételárra'. Ebből a pénzből fogják felépíteni a színházat, a tüzérségi laktanyát, a vágóhidat, iskolákat, nagy összegeket szántak továbbá útépítésre és egyéb közintézményekre. A földek eladása kisebb parcellákban fog megtörténni és ? város vezetősége biztosra veszi hógy a 28C0 hold terület eladása rövid időn belül lebonyolítható. Ezért csatlakozik Amerika a nemzetközi döntőbíróság eszméjéhez, fontos azonban, hogy ez a választott bíróság őszintén . törekedjék a pártatlan ítélkezésre. Amerika egész belolvfisával .a jós oldalára áll — folytatta Coolidse — - nem pedis az erőszak Danidra. Erre kötelezi az Egyesült-Államokat ereje és tekintélye. Reménykedni lehet abban, hogy a népeket a rájuk nehezedő gazdasági nyomorasá.g engesztelővé fosta tenni. A béke eszméje akkor fog megerősödni, ha a népek ráeszmélnek, hogy csak hékés konszolidációban boldoguihatnak. fia a viszonyok, ante!vük közt az emberek ma dolgoznak és szenvednek. megjavulnak. magában még nem biztosítja a békét .mindaddig. amis a .szivekéi nem sikerül megnyerni a béke eszmék számára. A lelkiállapot döntőbb, mint a parlamentek határozata és a fegyverek trek. — Amerika programja egyszerű — fejezte be Coolidsc elnöki proklamáciőját - és ebben foglalható össze: Senkit sem elnyomni, mindenkit segíteni. Amerika minden né-* pet támogatni akar. elsősorban azokat, akik szivvel-'élokket létre akarják hozni a nemzetek között? békés megegyezést.--------------------------------------------„Uj politikai korszak következik: a népek békés megegyezésének korszaka“ Coolidge elnököt szerdán délelőtt iktatták he Washingtonból rádión Jelentik: Szerdán délelőtt iktatták he Coólidee-ot az Amerikai Egyesült-Államok négy évre megválasztott ui elnökét. Ez alkalommal Coolidsc a kongresszusban. a. Fehér Házban felolvasta elnöki prokJamúctóját. amelyben részletesen kifejti úgy a be!-, mint külpolitikai programiát. A belpolitika! helyzetet kedvezőnek mondotta és programját drákói szigorúsága takarékosságban, valamint az adóterhek leszállításában jelölte meg. — A iovő reménnyel biztat — mondotta Coolidge - - Amerika magához ragadta a kezdeményezést, hogy kiküszöbölje a világháború katasztrofális következményeit, de ez azt a kötelezettségét róla Amerikára, hogy ezután is igyekezzék az európai villongásokat elsimítani. Ezután az elnök azok ellen fordult, akik a históriai tradíciók rosszul értelmezett eszméiből kiindulva, szűk mederbe akarják szorítani a modern Amerika politikáját. Amerikának nem szabad megfélbmlittetnie magát attól a falrafestétt veszedelemtől. hogy az Egyesült-Államok belesodródnak a világ forgatagába. Nem szabad azokra hallgatni, akik Amerika elszigetelését követelik. Rátért ezután Coolidge a leszerelés kérdésére. Hangsúlyozta, hogy Amerikát tisztén és kizárólag a békevágy.- vezeti ebben a kérdésben. Ha az Egyesült-Államok feltartják haderejüket, az csak olyan mértékig történhetik meg. amennyit az állam .biztonsága és méltósága követek Amerika valóra akaria váltani a béke eszméjét és inkább, mint valaha, ápolni akarja az államok közötti barátságos megegyezés ideáját. Azok a barátságos szerződések, amelyeket az utóbbi időben az Unió ebben a szellemben kötött, azt eredményezték, hogy az Egyesült-Államok nem kényszerül a fegyverkezés versenyében résztvenní emellett azonban megfelelő tengeri haderővel rendelkezik. — Uj történelmi korszak következik — folytatta Coolidsc — a barátságos megegyezés politikájának korszaka. Nem lesz ugyan könnyű ezt az eszmét a gyakorlatban mindenkor megvalósítani. azonban Amerika mindig vezetni fog ennek a politikának a propagálásában, Ez az eszme lebeg Amerika előtt, amikor a leszerelési konferenciát összehívja. Valahányszor csak ezt a siker reményével meg Irha tenni. Amerika össze fos hívni ilyen konferenciákat. hogy a leszerelés végrehajtását siettesse. A legfontosabb, hogy a népek észbekapjanak és az erőszak és terror fölött a józanság lesvén úrrá. Az Unió mindig azon lesz. hogy az egyes államok közötti konfliktusokat békésen lehessen elintézni és ezért helyesli a nemzetközi választott bíróság rendszeréi, amilyen értelemben Amerika már több szerződést is kötött. Az Egyesült-Államok hajlandók az egész világra kiterjedő állandó világbirósághoz csatlakozni. — A kicsinyes szempontokat ki kell küszöbölni. Amerika sohasem fogja függetlenségét feláldozni, azonban nem fog szofizmákba sem bocsátkozni, amelyekkel az Egyesült-Államoknak azt a kötelességét akarják, letagadni, hogy részt kell vállalnia a világ újjáépítésében. A nemzeti kisebbségebiek jógák van a kisebbségi szerződésre hivatkozni Ügyvédi' beadvány a Níps zövetiée • elölt Bukarestből jelent;':: Datenik Bazi! csernovitzi rutén ügyvéd kérvényt terjesztett a Nemzetek .Szövetsége elé.'a csatolt területek lakóinak román állampolgársága ügyében. Ez a kérdés teljesen rendezetlen Romániában és a hatóságok íeudszeruit a kisebbségek hátrányára intézkednek. A román kormány hosszabb válaSziegyzékhen igyekezett a kérvény érveit cáfolni. Jegyzékében felveri azt. a kérdést, hogy elvileg lehetségese az. hogy egy ügyvéd magánúton a Nemzetek Szövetségéhez fordulhasson.. Ez a kérdés most már természetszerűen meghaladott, mivel a .Nemzetek Szövetsége a kérvényt elfogadta. \ jegyzék további részében a román kormány a következő közjogi kérdésekre hívja fel a figyelmet: A kisebbségi szerződés, amelyet csak öt itat alom kötött. m>ídosUHaija-e a tizenkilenc hatalom által elfogadott st -germaini és trianoni szerződéseket? Ennek lehetetlensége kitűnik magának a kisebbségi szerződésnek harmadik cikkéből, amely kimondja. hogy a kisebbségi szerződés rendelkezései nem másíthatják meg- az említett békeszerződéseket. A békeszerződések azonban az ' állampolgárság megváltoztatásának, egyedüli kritériumául az illetőséget, nem-pedig a lakóhelyet fogják fel. A békeszerződések érteimében azokban — a. román felfogás szerint — csupán azon osztrák vágy magyar állampolgároknak van optálá'si joga. akik a békeszerződések által előirt feltételeknek mind megfelelnek. Mindezen okok alapján a román kormány a kérvény visszautasítását kéri. A Nemzetek Szövetsége körében, hír szerint, az a felfogás, hogy a román kormány álláspontja- téves. A békeszerződések és a kisebb ségi szerződés nincsenek egymással ellentétben. A kisebbség: szerződés tágabb köri:, amennyiben az állampolgárság megadását, illetve Elérhetését az állandó lakáshelvtői teszi függővé, .inig a békeszerződés az illetőségtől. A kisebbségeknek jósuk van a speciális kisebbségi szerződésre hivatkozni, amely számukra kedvezőbb.
